sziv keringés légzés.
Download
Report
Transcript sziv keringés légzés.
6-9. óra
Ureczky Dóra
Az emberi szervezet felépítése
Sejt: legkisebb működési egység (különböző
funkciók)
2. Szövet: hasonló méretű, alakú, funkciójú
sejtek további szerveződési szintbe
tömörülnek (ideg-, izom-, támasztó- , mirigy
és hám szövet)
Feladatuk a külső és belső változásokhoz
alkalmazkodás=adaptáció
3. Szerv
4.Szervrendszer
5. Szervezet
1.
Szabályozó szervrendszerek
Önálló működés, de egymástól nem
függetlenül
Idegrendszer elektromos tevékenysége
szabályozza
Kémiai szabályozás hormonok
segítségével
Két rendszer együtt a neuroendokrin
rendszer
Az idegrendszer
Szervezet gyors alkalmazkodási
képessége
Az idegrendszer sejtjei ingerlékeny sejtek
Speciális ingerek hatására
választevékenységbe kezdenek
Létrejön az ingerület
Sejten belül negatív, kívül pozitív ionok
Inger hatására megváltozik a töltés, akciós
potenciál jön létre (ingerületi folyamat)
Idegrendszer felépítése
Központi idegrendszer (gerincvelő,
nyúltvelő, híd, középagy, köztiagy,
nagyagy, agykéreg)í
Környéki idegrendszer (idegrostok,
idegdúcok)
Működésük szerint szomatikus
(akaratlagos, pl mozgás) és
vegetatív/autonóm idegrendszer
(akaratunktól független, pl emésztés)
Az idegrendszer működése
Négy alapvető funkció
- Mozgatás
- Érzékelés
- Vegetatív szabályozás
- Magasabb rendű idegi tevékenységek
köre
Mozgatás
Akaratlagos mozgás (sportmozgások):
- agykéreg-gerincvelő (ingerület)-mozgató
pálya
Két mozgató leszálló pálya létezik
- Piramis (precíz mozgás, új ismeret)
- Extrapiramidális (dúrva mozgás,
begyakorolt mozgás)
Mozgató pálya
Gerincvelőből kilép a működtetendő
izom magasságában
Mozgatóideg hosszú nyúlványa kilép a
gerincvelőből és eljuttatja az ingert az
adott izomsejtekhez
Mozgató idegsejt+beidegzett
izomrostok(akár több száz)= motoros
egység
Minél finomabb mozgás, annál
kevesebb izomrost
Érzékelés
Speciális érzékelésre szakosodott
sejtek: receptorok
Mechanoreceporok
Kemoreceptorok
Fotoreceptorok
Termoreceptorok
Nociceptorok (fájdalomérzékelés)
Inger-válasz
Receptorok érzékelik az ingereket,
ingerületi folyamat jön létre az érző
felszálló pályákon, ami a központi
idegrendszerbe jut el
Legfontosabb pályarendszerek: GollBurdach pályarendszer, spinothalamicus
pálya
Sportolók legfontosabb érzékelései:
látás, egyensúlyozás, izomérzékelés
(mechano-receptorok)
A vegetatív idegrendszer
Paraszimpatikus idegrendszeri hatások:
Pihenés, épülés, regenerációs folyamatok
Belső szervek több vér, izom, tüdő, szív
kevesebb
Anabolitikus folyamatok
Szimpatikus idegrendszeri hatások:
Sportolás, edzés
Belső szervek vérellátása csökken, izomé
nő
Érzékszervek kifinomulnak
Magasabb rendű idegrendszeri
funkciók
Gondolkodás, tanulás, emlékezés,
asszociáció (összefüggés látás),
absztakció (elvonatkoztatás), beszéd
Sportban a begyakorolt mozgások
tanulása, automatizálása is az
agykérekben történik (dinamikus
sztereotípiák)
Belső elválasztású mirigyek
rendszere
Hormonokat termelnek- szervezet
kémiai szabályozása
Mirigyek termelik, vérbe jut a hormon,
ahonnan a szabályozandó sejtekhez
Növekedés, érés, fajfenntartó
tevékenység, pszichés állapot,
viselkedés…
Hormonok
Általános hatású (több szöveten,
szerven is kivált hatást): pl. növekedési
hormon hat az izomra, csontra, porcra
Specifikus hatású (csak célszervre
hatnak)
Hormonok kémiai szerkezet
szerinti felosztása
Szteroid hormonok: szteránvázas (nemi
hormonok, mellékvese hormonok)
Fehérjetermészetű hormonok: több
aminósav kapcsolódásából felépülő
(inzulin, növekedési hormon)
Aminosav származék hormon, ami az
aminosavak módosított változata
(adrenalin, pajzsmirigy tiroxin hormonja)
Hormonális funkciók időbelisége
Állandó (növekedési hormon)
Havi ciklusban (női nemi hormonok)
Környezet változására reagáló
(sztressz-adrenalin)
Funkcióhoz kötött (oxitocin-szüléskor)
A szervezet legjelentősebb
hormontermelő szervei az agyalapi
mirigy, a pajzsmirigy, a
mellékpajzsmirigy, a mellékvesevelő, a
mellékvesekéreg, a hasnyálmirigy
Langerhans sejtjei, a nemi mirigyek
(petefészek, here), a vese és a máj.
Sportban legfontosabb mirigyek
és hormonjaik
Agyalapi mirigy-növekedési hormon:
izomzatra is hat, doppingszerként is
használják, vércukorszintet növeli
Petefészek, here működését irányítja
Pajzsmirigy
Hormonja- tiroxin:anyagcsere serkentő,
testi-nemi-mentális érési folyamatok
Túltermelődése Basedow kór, magas
pulzus, álmatlanság (ilyen tünetek
jelentkeznek túledzettség esetén is)
Alulműködése: elhízás, tunyulás,
álmosság
A mellékpajzsmirigy
Parathormon: vér kálcium szintjének
szabályozása
Csontból kalciumot mobilizál a vérbe
Vérből D vitamin segítségével csontba
visszaépíti
(Tehát a csontnak D vitaminra is szüksége
van, ami zsírban oldódik, és megfelelő
kalcium bevitelre, hogy ne kelljen
mobilizálni.
Ha nem mobilizálna, és nem lenne Ca, akkor
görcs lehet, ami halált okozhat-szívgörcs)
Mellékvese kéreg
Kortizol:fehérje bontással vércukorszint
emelő
Aldoszteron:Nátrium és víz
visszaszívást fokozza
Androgének: kis mennyiségű, de hatása
fontos: fehérje anabolitikus
Mellékvese velő
Hormonja az adrenalin:vércukorszint
növelő, szimpatikus idegrendszeri
tevékenységkor termelődik
Sportoláskor:versenyek,
stresszhelyzetek, légzés fokozódik,
pulzus nő
Langerhans szigetek,
vércukorszint szabályozása
Hormonja az inzulin és a glukagon
Inzulin vércukorszint
csökkentő!!!!!!!!(egyetlen hormon, ami
csökkenti a vércukorszintet)
Glukagon:vércukorszint emelő
Vércukor szint szabályozása
Vércukorszintet növelők:
tiroxin,
növekedési hormon,
kortizol,
adrenalin,
glukagon
Vércukorszintet csökkentők:
Inzulin
Cukorbetegség-diabetes
Magyarországon népbetegségnek
számít
1-es típusú diabetes
2-es típusú diabetes
Terhességi diabetes
Vércukor szint szabályozása
edzésekkor, versenyen
Edzés és verseny előtt 1,5-2 órával,
könnyű szénhidrát tartalmú ételek
fogyasztása javasolt
Egy órát meghaladó ezdés esetén sportital
fogyasztása javasolt
Minél hosszabb az edzés, annál fontosabb
a megfelelő szénhidrát pótlás
Ha a vércukorszint a megfelelő
tartományból kilép, működészavarokkal,
teljesítménycsökkenéssel, rosszulléttel,
akár eszméletvesztéssel is számolhatunk.
Nemi mirigyek
Nemi mirigyek és utódnemzéshez
szükséges ivarsejtek
Tesztoszteron, férfiakban, anabolitikus
hatású, agresszív, elszántabb kitartóbb
teljesítmény (doppingszer is)
Nőkben ösztrogén, progeszteron, zsír
raktározás
Vese
EPO-t termel (doppingszer is),
vöröscsontvelőre hat, vörösvértestek
termelését fokozza, így az O2 megkötő
képességet, állóképességi
sportágakban használják
A szív és keringési szervrendszer
A VÉR MENNYISÉGE,
ÖSSZETEVŐI, ÁLTALÁNOS
TULAJDONSÁGAI
A vér mennyisége 5- 6 liter (80ml/kg) Sokrétű sajátos feladatot lát
el
A vér a szervezet folyékony szövete. A vér a vérpálya ereibe kering.
A szabályozásban szerepet játszó anyagok a vérrel jutnak el a
sejtekhez. Alapvető az oxigén és tápanyagok szállítása. A
tápcsatornából felszívott anyagok a vérbe kerülnek. A tüdő
gázcseréje szintén a vér segítségével megy végbe. A vér
szállítja el az anyagcsere termékeket a kiválasztó szervekhez.
Sportbeli jelentősége: - vérszegénység esetén a sportbeli
teljesítményt befolyásolja
- edzett vér nincs
- vérdoppingnak van teljesítménynövelő
hatása
A vér részei: - folyékony vérplazma
- vérplazmában lévő alakos elemek
(sejtek)
Alakos elemei: - vörös vérsejtek: O2,CO2 szállítás
- fehérvérsejtek: védekezés
- vérlemezkék: véralvadás
HEMATOKRIT érték = plazma és sejtes elemek
aránya (egészséges 42—48%)
(meghatározásához vért alkalmazunk, amit
kicentrifugálunk)
A plazma és a sejtes elemek szétválaszthatóak
(különböző sűrűségük alapján)
VÖRÖSVÉRSEJTKÉPZÉS ÉS JELENTŐSÉGE A SPORTBAN
VÖRÖSVÉRSEJTEK: - a vörös csontvelőben
termelődnek. száma ffi 4,5-5 nö 4-4,5 millió
(egyféle)
- élettartamuk 120 nap
- csontvelőben van sejtmagjuk,
csontvelőből kikerülve nincs sejtmagjuk
A vörösvérsejtek élettani jelentőségét a HEMOGLOBIN
tartalma adja. A HEMOGLOBIN vasból és
aminosavakból épül fel. A hemoglobin képes
megkötni és leadni az oxigént. A vörösvérsejt ill. a
hemoglobin alapvető működését a légzésben, az
oxigénszállítás révén fejti ki. A vörösvérsejt szerepet
játszik a sav-bázis egyensúly fenntartásában is (azaz
a vér normális pH biztosításában).
A magaslati edzés egyik legfontosabb hatása a
vörösvérsejtszám fokozása. Mivel a magaslaton
csökkent az oxigén kínálat azért a sejtek száma nő,
hogy optimálisan tudja a vér az oxigént szállítani.
Vörösvérsejtképzéshez szükséges anyagok: B12
vitamin, vas, folsav, vérképző aminosavak
- vas és fehérje felvétel
- vitaminszerű katalizátor anyagok. C-vitamin, nélküle
a vas nem szívódik fel
- B1, B2, B6, B12
B12 vitamin felszívódásához ép gyomornyálkahártya
kell. Ennek hiányában a B12 nem szívódik fel.
Betegsége: Vérszegénység: a válogatósokra,
fogyókúrázókra, vegetáriánusokra jellemző. Mivel nincs
megfelelő mennyiségű ásványi anyag és fehérje bevitel.
Húsevés elmarad, és nem eszik helyette tejet, vajat.
- Simán vérszegénység: vörösvérsejtek hemoglobin száma
alacsony. Az állóképesség kisebb lesz, ami
fáradékonysághoz vezet. Ez C-vitamin bevitellel javítható.
- „vészes vérszegénység” Ebben az esetben a B12 vitamin
csak injekcióval juttatható be a szervezetbe
Vörösvérsejt feladata: - oxigén megkötés
- oxigénszállítás
- 120 nap után elhal, epevezetéken
keresztül a belekbe jut, ott felszívódik a vérbe és egy vörös
színű „Bilirubin” keletkezik. A vizeletben Uro-Bili-Nugén
keletkezik, ami a vizeletet sárgára festi.
ALAKOS ELEMEK, FEHÉRVÉRSEJTEK
Alakos elemek: - Vörös vérsejtek: O2, CO2 szállítás
- fehérvérsejtek: védekezés
- vérlemezkék: véralvadás
FEHÉRVÉRSEJTEK: 3 csoportja van.(többféle), száma felnőttben 4-8
ezer
I.Granulocyták: (vörös csontvelőben képződnek) a plazmájukban
szemcsék és granulumok találhatóak
- 1. neutrophil 65-70%. Baktériumokat megeszi és belőle lesz a genny
- 2. basophil 0,5%Véralvadást okozó anyag van benne.
- 3. eosinophil 2-4% Szerepük a szervezet immunvédekezésében van.
II. Lymphocita (nyirokmirígyben fejlődik) 25-40%. Vírusfertőzéseknél
szaporodik, jelentőségük az immunvédelemnél van. Ellenanyagokat
termelnek és szállítanak.
III. Monociták (RES-ben és csontvelőben termelődnek) 2-8%. Falósejtek
(nagyobb méretű szennyeződéseket)
A rendszeres edzés ill. izommunka befolyásolja a fehérvérsejt számot.
Vérlemezkék
Vérlemezkék
A vérlemezkék száma egészséges
esetben 300 000-350 000
db/köbmilliméter. Véralvadási
funkciót betöltő sejtek, melyek nélkül a
vérzékenység bizonyos formája alakul
ki.
VÉRPLAZMA
VÉRPLAZMA (52-58%): - 90% víz
- 10% vízben oldott száraz anyagok:
- 7-8% fehérje (plazmafehérje):
- albumin (szállító funkiók, vér sűrűség)
- globulin (védelmi funkció)
- fibrinogen (véralvadáshoz kell)
- 2-3% - szerves anyagok
- szervetlen összetevők:
- vízben oldott sók
- ásványi anyagok
- szerves savak: tejsav, piroszőlősav, acetecetsav
VÉRCSOPORTOK, VÉRALVADÁS
Vércsoportok
Az emberi vörösvérsejtek kétféle anyagot A és B
tartalmaznak, amely alapján 4 vércsoport található.
- A B antigénje van
- B A antigénje van
- AB nincs antigénje
- 0 (nullás) A és B antigénje van
Rh-faktor az emberek vörösvérsejtjében 85%-ban
fordulnak elő. Nagy jelentősége a szülészetben
van.
Rh+ apa és Rh- anya gyermeke legtöbbször Rh+ lesz.
Ha az első terhesség kiváltotta az Rh-ellenanyagtermelést a további gyermekek magzati
fejlődésében zavart okozhat.
Véralvadás: vér halmazállapot változása:
cseppfolyósból szilárd. Feladata: az elvérzés
megakadályozása.
Véralvadás zavara: - nem alszik meg amikor
kellene = vérzékenység
- megalszik amikor nem
kellene = trombózis (vérrög képződik ami
gyulladáshoz vezet , ez keringési zavart
okoz, ami pedig infarktust okoz)
A VÉR VEGYHATÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA (sav-bázis
egyensúly), VÉR pH SZABÁLYOZÁSA
Vér vegyhatásának szabályozása (sav-bázis egyensúly)
PUFFER hatás: sav-bázis egyensúlyt biztosító élettani folyamat.
PUFFER hatása: nem engedi a H2 szintjét emelkedni.
A szervezetre a savasodás (acidózis) nagyobb veszélyt jelent mint a lúgosodás (alkalózis).
Savasodás veszélyekor a bikarbonát megköti a savat, és a kötésből felszabadult gyenge sav
fogja a pH kismértékű változását eredményezni.
pH szabályozás: pH szabályozásában a tüdő és a vese vesz részt. A pH értéke a
hidrogénion-koncentrációt fejezi ki. Ha az oldat semleges vegyhatású a pH értéke = 7
savas vegyhatású oldatokban pH < 7
lúgos vegyhatású oldatokban pH > 7
Sporttevékenység hatására, intenzív terheléskor a pH változik. A pH eltolódás a teljes anaerob
kapacitás mozgósítását jelzi, ami az anaerob állóképességet is jelzi.
Tüdőben: képződő CO2 átdiffundál az alveolusokba (üregekbe), helyére a vörösvérsejtből
H2CO3 (szénsav) lép ki a plazmába, ezért csökken a vörösvérsejt bikarbonát tartalma.
Vesében: H2O + CO2 = H2CO3 (szénsav) keletkezik, amely H+ és HCO3- ionokra disszociál
(szétválik, aktív transzport). HCO3 + Na =NaHCO3 keletkezik ami visszaszívódik és újra a
keringésbe kerül.
SZÍV FELÉPÍTÉSE, SZÍVIZIOM SPECIFIKUS
TULAJDONSÁGAI
A szív: - izmosfalú szerv
- 4 üregből áll: 2 pitvar (izomzata gyengébb) és 2 kamra
(izomzata erősebb)
- szívben a vér áramlása egyirányú: - pitvarokból a kamrákba kamrákból a nagyerekbe kerül - egyirányú áramlást a billentyűk
biztosítják, amik szelepként működnek:
- pitvarok és kamrák között vitorlás
billentyűk
- kamrák és nagyerek között félholdalakú
billentyűk
- szívfal 3 rétegből áll: - szívburok (ez veszi körül)
- szívizomzat (funkcionáló rész,
pumpálást végzi)
- szívbelhártya (belülről béleli ki a szívet)
Szívizmot alkotó rostok: - harántcsíkolt izmokra hasonlítanak, mivel
gyorsan és erőteljesen húzódnak össze
VÉRKÖRÖK
KISVÉRKÖR: jobb kamrától bal pitvarig tart.
Jobb kamra → tüdőverőér → tüdő → tüdőgyűjtőerek → bal
pitvar
A kisvérkörben az oxigénszegény vér a tüdőben oxigénnel
feldúsul.
jobbkamra tüdőverőér törzs → két tüdőverőér (hosszabb jobb és
rövidebb bal) → főhörgők (eloszlanak) → tüdőhólyagocskák
hajszálerei (gázcsere) → hajszálerek (gyűjtő) →
tüdőgyűjtőérrel a bal pitvarba
A tüdőverőerek oxigénben szegény, széndioxidban gazdag vért
visz a tüdőbe.
A tüdőgyűjtőerek oxigénben gazdag, széndioxidban szegény
vért visz a tüdőből a szívbe.
A tüdőgyűjtőerek billentyűket nem tartalmaznak.
NAGYVÉRKÖR: bal kamrától a jobb pitvarig tart.
Bal kamra → aorta → artériás rendszer → hajszálerek →
vénás rendszer → jobb pitvar
A nagyvérkör az egész szervezetet behálózza, minden
sejthez eljuttatja az oxigént és tápanyagot.
A nagyvérkörben valósul meg a szív-vérkeringési rendszer
tulajdonképpeni funkciója.
balkamra főverőér (ágai egyre kisebbre szakad) →
hajszálerek → hajszálerek (gyűjtő) → két nagy gyűjtőér
( alsó és felső üres visszér) jobb pitvarba
A főverőér oxigénben gazdag vért visz a szervezetbe.
A két nagy gyűjtőér széndioxidban gazdag vért visz a
szívbe (jobb pitvarba)
A szív: beidegzés nélkül, magától működik (külső inger nélkül) =
specifikus tulajdonság
Szívizom tulajdonságai: - ingerképzés
- ingerületvezetés
- ingerlékenység
- összehúzódó képesség
Inger képzés:
Sinus csomóval kezdődik (szaporasága 70-80/perc) → jobb pitvar
falába megy az ingerület a pitvarizomzaton (munkaizomzaton)
keresztül a pitvar kamrai határig, a kötőszövetes rostos
gyűrűig (ingereket a pitvarból nem engedi át a kamrákba).
pitvar csomó (szaporasága 60-70/perc) →
His-köteg (pitvar-kamrai csomóból indul ki, melynek szaporasága
40-60/perc) pitvarok és kamrák közötti összeköttetést biztosítja,
2 szárra oszlik →
Tawara szárak az ingerületet a kamra falára viszi, elágazódnak →
Purkinje rostként futnak tovább a kamra munkaizomrostjaihoz
(szaporasága 30-40/perc).
EKG és VIZSGÁLATÁNAK
SPORTORVOSI JELENTŐSÉGE
A szívvizsgáló eljárás a szív működéséről ad hasznos információt.
Célja: megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan
folyik-e az akciós potenciál.
EKG: szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos
feszültséget regisztráló eljárás.
A jobb és bal karra, valamint a bal lábra erősített elektróda
párokról levezetett feszültséget rögzítjük.
EKG hullám szabályos görbe, mert egyedi sajátossága van. Úgy
működik (összerendezetten) mint 1 sejt, ezért a görbe
szabályos. Nulla vonalhoz különböztetünk meg pozitív és
negatív hullámokat.
Jelentősége: hasznos információt adnak az edzés és
szívműködés összefüggésében.
Jelentősége: hasznos információt adnak az edzés és szívműködés
összefüggésében.
EKG görbe szakaszai:
- P-hullám: Pitvari hullám
pozitív amplitúdójú (1-2mm), az ingerület pitvari terjedelmének felel meg
(pitvarokra vonatozik)
- P- Q távolság: átvezetési idő
- QRS-komplexus: Kamrai hullám (depolarizációs szakasz = gyors
lefolyású)
kis negatív Q-hullámból (nem mindig észleljük) magas pozitív Rhullámból (kamraizomzat fő tömegének
ingerületbe jutása, amplitúdója 10mm) és negatív S-hullámból áll. Ez
idő alatt megy végbe a kamra teljes
munkaizomzatának depolarizációja.
-ST-szakasz: Kamrai hullám (repolarizációs szakasz = lassú lefolyású)
- T-hullám: hosszú, lassú, elnyújtott
- Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának
együttes időtartama.
A szívizomnak 1 dobbanás a válasza, nem tetanizálható (nem
tetanusz, mint az izom akciópotenciálnál)
A SZÍVCIKLUS
A szív a szív- és vérkeringési rendszer
központi szerve.
A szív működése ciklikus, azonos szakaszok
folyamatosan ismétlődnek (visszatérő
fázisok).
Két szakaszt különböztetünk meg: - szívizom
összehúzódása = SYSTOLE (kipumpálás:
balkamra)
- szívizom
elernyedése = DIASTOLE (befogad:
balkamra a pitvarokból)
A szívciklust a sinus-csomóban képződő
inger idézi elő (inger hatására végbemenő
folyamat).
A szívciklus időtartama: - nyugalomban
75db/perc = 75/60 = 0,8sec → ebből a
systole = 0,3sec a diastole = 0,5sec
- terheléskor 150db/ perc = 150/60 = 0,4sec
→ ebből a systole = 0,25sec
a diastole = 0,15 (jobban
csökken)
A szívbillentyűk állapotát az egyes szívrészekben
és nagy erekben uralkodó nyomásviszonyok
határozzák meg.
A billentyűk biztosítják a szívben az egyirányú
áramlást.
Ha a billentyűk előtti térben a nyomás nagyobb
mint a billentyűk utáni térben, akkor a billentyű
kinyílik és a
vér átömlik az alacsonyabb nyomású térbe → a
nyomás itt nagyobb lesz és a billentyű bezár.
Vitorlás billentyűk: pitvar és kamra között
Félhold alakú billentyűk: kamra és aorta között
A SZÍV VÉRELLÁTÁSA.
A szív vérellátása: A szívizom vérellátása
életfontosságú. Saját rendszer biztosítja =
koszorúér-keringés.
A szívizom O2 és tápanyagellátását a koszorúérkeringés biztosítja. Két koszorúeret
különböztetünk meg, melynek feladata a két
kamra közötti sövény vérellátása.
HA a koszorúér elzáródik az az izomrész nem kap
vért, oxigént ezért elhal és ez
SZÍVINFARKTUSHOZ vezet.
Rizikófaktorok: - túlhajszolás, elhízás, vér
koleszterin szintjének emelkedése, dohányzás,
idegeskedés, öröklött hajlam,
MOZGÁSSZEGÉNY ÉLET
A szív beidegzés nélkül (magától) működik. A
szívben található egy ingerképző és egy
ingervezető rendszer.
A szív tulajdonságai: ingerképzés,
ingerületvezetés, ingerlékenység, összehúzódó
képesség, kontraktilitás.
Az ingerképző és –vezető rendszer a sinuscsomóval kezdődik.
Sinuscsomó → pitvarizomzat (munkaizomrostok)
elvezetik a pitvar-kamrai csomóig (pitvarokat
elválasztó sövény alsó részében) → HIS-köteg
(sövényből indul ki, pitvarok és kamrák közötti
összeköttetést biztosítja) → (His-köteg ketté
oszlik) bal és jobb Tawara szár → (Tawara
szárak elágazódnak) specifikus Purkenje
rostok
A szív kettős beidegzése vegetatív egyensúlyi
állapotot jelent, a szervezet aktuális állapotának
megfelelően valamelyik irányba eltolódik.
Nyugalomban a VAGUS tónus gátló hatása
érvényesül. Szívműködés lelassul. Alsó határ: 3540/perc.
Terheléskor a SYMPATHICUS tónus hatása fokozódik.
Szívműködés felgyorsul. Felső határ: 180-200/perc.
Mindkét hatásnál szerepet játszanak a kémiai
mediátor anyagok
Vagus hatásnál: acetilkolin
Sympathicus hatásnál: katekolaminok (adrenalin,
noradrenalin)
A PERCTÉRFOGAT FOGALMA, MÉRÉSE,
NORMÁL ÉRTÉKE
A SZÍV MUNKÁJA a PERCTÉRFOGAT. A bal
kamra által 1 perc alatt kipumpált (aortába
juttatott) vér mennyisége. (jobb és bal kamra
egyenlő mennyiségű vért pumpál ki)
PERCTÉRFOGAT = PULZUSSZÁM (percenkénti
szívösszehúzódás) * PULZUSTÉRFOGAT (egy
összehúzódáskor a kamrába
juttatott vér mennyisége)
Perctérfogat nyugalomban (felnőtt egészséges
embernél): 4,5-5,5liter
A perctérfogat növekedésével alkalmazkodik a
szív az izommunka növekedéséhez.
FELNŐTT EGÉSZSÉGES EMBER
Nyugalomban: 5liter
Kis terhelésnél: 10liter
Teljes terhelésnél: 17liter
Határterhelésnél: 20liter
EDZETT EMBER
Edzett ember nyugalmi perctérfogata: 4,5liter
Edzett ember terhelés alatti perctérfogata: 10 liter
Edzett ember határterhelés alatti perctérfogata:
30liter
AZ EDZETT SZÍV FELÉPÍTÉSE
Normál szív = 300-350gr
Hipertrófiás szív (megnagyobbodott, edzett szív) =
350-450gr
Az edzett szív jelei: - szív mérete (morfológiai jelek):
- edzett szív
nagyobb
- koszorúér
hálózata gazdagabb
Szívnagyobbodási sorrend: kamraüreg nő,
megvastagszik a fal. Felnőtt korban nem nagyon
változik. Sport abbahagyása után visszaáll a szív.
- szív működése
robbanékonyabban húzódik össze, kamra izomzata
jobb elernyedésre
képes.
A szív változása függ: - alkattól
- sportágtól
- edzések számától és minőségétől
A rendszeres edzés hatására a szív változása
(szívnagyobbodása) szerkezeti változásnak tekinthető. Az
edzett szív egészséges alkalmazkodást jelent.
Az edzett szív és normál szív között nem az arányok (üreg és
falvastagság) változnak igazán, hanem a szívizom
tömegnövekedése. A szívizom-gyarapodást megelőzi az
izomrostok megnyúlása (kamra hosszirányú tágulása).
Az edzett szív vérellátása megfelelő mivel a koszorúér keringés
eleve rendelkezik potenciális tartalékkal az érhálózat
bizonyos fokig követi a hipertrófiát (szívnagyobbodást).
Ezáltal a koszorúerek hálózata gazdagabb.
A koszorúér hálózat serdülőkorig fejleszthető állóképesség
fejlesztésével.
EDZETT SZÍV MŰKÖDÉSE NYUGALOMBAN
ÉS TERHELÉS ALATT
Átlag szív szívciklusa: systole = 0,3 + diastole =
0,5 = 0,8
Edzett szív szívciklusa: systole = 0,3 + diastole =
0,7 =1,0
Az edzett szív többet pihen (mert a diastole =
0,7sec). A szív vérellátása diastolében szabad,
tehát a szív koszorúér vérellátása jobb a
hosszabb (0,7 sec)diastole miatt.
Légzés
Tüdő: páros szerv (jobb és bal tüdő), mellüregben található, mellhártya
veszi körül. Kúp alakú szervek.
Rekeszizomra fekszik rá. Kettős falú tokja van, ez a mellhártya.
Mellhártya: 2 lemezből áll: - zsigeri lemez: tüdők felszínét borító vékony
hártya, behatol a tüdőlebenyek
közötti barázdába is
- fali lemez: beborítja a mellkasfalat, a rekeszt
és elhatárolja a mellkas középső
szerveit
A kettő között szoros kapcsolat van.
- légmell (2 hártya között levegő van)
- folyadékmell (2 hártya között folyadék van)
A légző mozgásokat a légző izmok végzik. A be- és kilégzés a mellkas
térfogatának változásával jár együtt.
Belégzéskor a mellkas térfogata növekszik, légző izmok összehúzódnak
Kilégzéskor a belégző izmok ellazulnak a mellkas térfogata rugalmassága
révén csökken.
Nyugalomban a belégzés aktív folyamat, a kilégzés passzív folyamat.
Erőltetett légzésnél a belégzés és kilégzés is aktív folyamat.
MÉRÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A
SPORTBAN
SPIROGRÁFIA: légzésmérés, légzésfunkciók korszerű terheléses vizsgálata.
Spirométerek lehetnek zárt és nyílt rendszerűek.
Zárt rendszer: zárt térből lélegzik be, és oda lélegzik ki. Meghatározott idő alatti
oxigénfogyásból következtetünk az energiatermelésre.
Nyílt rendszer: külső levegőt lélegzik be, és készülékbe lélegzi ki. A kilégzett levegő
mennyiség oxigén- és széndioxid tartalmát határozzuk meg. Ez az eljárás a
terheléses gázanyagcsere vizsgálatokat is lehetővé tette.
LORENZ-INDEX: testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás (vitálkapacitás
ml/testmagasság cm)
4500/180=25
Vitálkapacitást befolyásolja: - légzőizmok fejlettsége
- légző technika fejlettsége
vízi sportoknál (úszás, evezés) a tempó befolyásolja a légzést, ezért a vízi
sportoknál - főleg úszás – legnagyobb a vitálkapacitás. Az úszóknál a víz
nyomását is le kell győzni
LÉGZÉS ALATT URALKODÓ NYOMÁSVÁLTOZÁSOK
A térfogatváltozások nem választhatók el a légzéssel kapcsolatos nyomásváltozásoktól.
Légzés alatt bekövetkező nyomásváltozás
- mellkason belüli tér a 2 mellhártya közötti tér (nyomásértéke belégzésnél 5-6 higany mm,
kilégzésnél nulla)
- tüdőn belüli tér a zsigeri mellhártyán belüli tér (átlag nyomása 0, belégzésnél 3-4 higany mm-rel nő,
kilégzésnél 3-4 higany mm-rel csökken)
erőltetett belégzésnél akár 60-80 higany mm-rel is változhat.
Légzés alatt bekövetkezett térfogat változás
- nyugalmi térfogat 0,5 liter (egy légvételkor ennyi levegőt lélegzünk be)
- nyugalmi légzés szám 16db/ perc
- nyugalmi légzési perctérfogat 8 liter/perc
Vitálkapacitás: egy maximális belégzés utáni maximális kilégzés mértéke. (nem azonos a
tüdőkapacitással)
mérésével a légzőrendszer teljesítő képességére csak következtetni lehet.
1. légzési levegő: 0,5 liter
2. belégzési tartalék: 1,5-2 liter
3. kilégzési tartalék: 1-1,5 liter
vitálkapacitás: 3,5-4 liter
LORENZ-index: testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás (vitálkapacitás ml/testmagasság cm)
GÁZCSERE
A légző rendszer legsajátosabb működése a gázcsere. Ebben résztvevő gázok: O2
és CO2.
A csere 2 helyen megy végbe:
- külső légzés (gázcsere a tüdőben). A tüdőben a léghólyagocskákból a
hajszálerekbe kerül azO2, a CO2
pedig a capillarisokból jut át az alveolusokba
(üregekbe)
- belső légzés (hajszálerek és a szövetek közti folyadékok között) a sejtekben és
szövetekben történik
Az erekbe a kapillárisokon keresztül jut be az oxigén és áramlik vissza a CO2.
A gázok szabadon áramlanak ezért a gázcsere passzív transzport (diffúzió)
Parciális nyomás: gáz keverékben a parciális nyomás megegyezik a gáz
nyomásának arányával.
Az oxigén a léghólyagocskákból kerülnek a tüdő hajszálereiben keringő vérbe, ill. a
nagyvérköri hajszálerekből a szövetekbe irányul. A CO2 diffúziója ezzel
ellentétes irányú.
A testedzés nemcsak az oxigénfelvétel fokozását, hanem a felszaporodó CO2
leadását is igényli.
Az oxigénfelvevő képesség meghatározó tényezője elsősorban a keringési
rendszer teljesítőképessége.
VÉRGÁZOK SZÁLLÍTÁSA
Vérgázok nyomása
O2
CO2
Alveoluáris vér
100 Hgmm
40 Hgmm
Artériás vér
95 Hgmm
40 Hgmm
Vénás vér
40 Hgmm
46 Hgmm
O2 szállítás alapvető tényezőjea vörösvérsejtek hemoglobin tartalma.
Artériás vér O2 telítettsége (szaturációja) 95%
Vénás vér O2 telítettsége (szaturációja) 75%
Szaturáció = telítettség (hány hemoglobin molekula tartalmaz oxigént. Ha mind = 100%, ha egysem
= 0%)
Terhelés hatására emelkedik a vér CO2-tartalma, savi irányba tolódik el a vér pH-ja, és a hőmérséklet
magasabb lesz.
Ha a hőmérséklet emelkedik, a vér CO2-tartalma csökken, a vér pH-ja csökken (savanyodás) akkor a
vér szaturációja csökken, mert az izomnak adjuk az oxigént mivel ott nagyobb szükség van az
oxigénre mint a légzésnek.
Hypoxiáról beszélünk: ha a szöveti oxigén ellátás nem kielégítő
CO2 szállítását több mechanizmus biztosítja. Bikarbonát formájában történik.
A bikarbonát formájában kötött CO2 1/3-ad részét a vörösvérsejtek, 2/3-ad részét a plazma szállítja.
Szövetekben képződő CO2 a plazmán keresztül jut a vörösvérsejtekbe, ahol CO2-ből és H2O-ból
H2CO3 (szénsav) keletkezik. CO2+H2O=H2CO3
Tüdőben képződő CO2 átdiffundál az alveolusokba (üregekbe), helyére a vörösvérsejtből H2CO3
(szénsav) lép ki a plazmába, ezért csökken a vörösvérsejt bikarbonát tartalma.
pH szabályozás: pH szabályozásában a tüdő és a vese vesz részt. A pH
értéke a hidrogénion-koncentrációt fejezi ki. Ha az oldat semleges
vegyhatású a pH értéke = 7. savas vegyhatású oldatokban pH < 7,
lúgos vegyhatású oldatokban pH > 7.
PUFFER hatás: sav-bázis egyensúlyt biztosító élettani folyamat.
PUFFER hatása: nem engedi a H2 szintjét emelkedni.
A szervezetre a savasodás (acidózis) nagyobb veszélyt jelent, mint a
lúgosodás (alkalózis).
Savasodás veszélyekor a bikarbonát megköti a savat, és a kötésből
felszabadult gyenge sav fogja a pH kismértékű változását
eredményezni.
Sporttevékenység hatására, intenzív terheléskor a pH változik. A pH
eltolódás a teljes anaerob kapacitás mozgósítását jelzi, ami az
anaerob állóképességet is jelzi.
Tüdőben: képződő CO2 átdiffundál az alveolusokba (üregekbe), helyére a
vörösvérsejtből H2CO3 (szénsav) lép ki a plazmába, ezért csökken a
vörösvérsejt bikarbonát tartalma.
Vesében: H2O + CO2 = H2CO3 (szénsav) keletkezik, amely H+ és HCO3ionokra disszociál (szétválik) (aktív transzport). HCO3 + Na =NaHCO3
keletkezik, ami visszaszívódik és újra a keringésbe kerül.
LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS
A légzés szabályozását a központi idegrendszer különböző szintjén elkülönített
centrumok (légzőközpontok) végzik. A légzőközpontok működését a perifériáról
érkező impulzusok és a vér kémiai összetételének változása befolyásolja.
A légzőizmok a belégzésben, kilégzésben és a különböző reflexekben (tüsszentés,
köhögés) játszanak szerepet. Ezek a reflexek védik a tüdőket a különböző
ártalmas anyagok bejutásától.
A légzőizmok beidegzését a gerincvelő mellső szarvából kilépő mozgatórostok
végzik.
A légzést irányító központok az – agytörzsben
- a híd felső széle és a nyúltvelő felső része közti
területen található
Híd felett nyugalmi légzés
Nyúltvelő mind a be-és kilégzés szabályozásában részt vesz
Híd felső részében a gátló, alsó 2%-ban a serkentő neuronok találhatóak.
VAGUS-reflex a gazdaságos és periódikus légzés fenntartásában alapvető. Ennek
ingere a tüdőszövet feszülése. Feszülés kilégzést, feszülés csökkenése
belégzést vált ki. A keringést szabályozó és izmfeszülésre érzékeny
receptorokból is indulnak ki légzést serkentő reflexek. A légzést az agykérgi
impulzusok is befolyásolják. A légzés alkalmazkodása tükrözi az agykérgi
hatásokat.
KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS
A légzésszabályozásban szerepet játszik a CO2
többlet (elsődlegesen) és az oxigén hiánya
(hypoxia) is.
Ha a belégzett levegő CO2 tartalma magas a légzési
perctérfogat (nyugalmi 8 liter) megnő.
CO2-nyomás fokozódása közvetlenül a vér útján
serkenti a légzőközpont neuronjait.
CO2 emelkedése a vér vegyhatásában is szerepet
játszik, a vér pH értéke csökken és ez savi
eltolódással jár.
Minél kisebb a pH változás annál jobb az edzettségi
állapot.
CO2 nyomás növekedése mellett jön létre a hypoxia
akkor jelentősebb lesz a légzésfokozódás.
Anatómia, élettan
15-19. óra
Emésztés, kiválasztás
AZ EMÉSZTÉSRŐL ÁLTALÁBAN, AZ
EMÉSZTŐRENDSZER FELÉPÍTÉSE
A szervezet a működéséhez szükséges energiát a tápanyagok
kémiai energiájából nyerik. A nagy tápanyag-molekulák az
emésztőrendszerben kis molekulákká bontódnak le, majd
felszívódnak és a véráramba kerülnek.
Az emésztőrendszer a tápanyagok felvételével, felaprításával,
emésztésével, felszívódásával, salakanyag eltávolításával
foglalkoznak.
EMÉSZTÉS = mechanikai és kémiai módszerekkel a tápanyagot
átalakítjuk, hogy:
- szállítható legyen
- olyan molekulák keletkezzenek, amelyek bejutnak a
szervezetbe, ott felszívódnak és a véráramba kerülnek
Emésztőrendszer felépítése: - emésztőcsatorna
- emésztőszervek
- emésztőmirigyekből (elsősorban) áll
Emésztőcsatorna: emberben 8 m hosszú, változó vastagságú
csőrendszer külvilág és szervezet közötti közvetlen kapcsolatot
jelenti. Szájnyílással kezdődik, és a végbéllel végződik.
3 szakaszra osztható, de az egyes szakaszok felépítése és szerepe az
emésztésben eltérő.
Emésztőcsatorna szakaszai: I. felső szakasz: - szájüreg (nyelv,
nyálmirigyek, fogak)
- garat,
-nyelőcső
II. középső szakasz: -gyomor
- vékonybél (patkóbél,
éhbél, csípőbél)
III. alsó szakasz: - vastagbél
- végbél
- végbélnyílás
Falszerkezetük: - belül nyálkahártya, amiben
mirigyek és hámsejtek találhatóak
- kötőszövetes réteg
- simaizom réteg (belső
körkörös gyűrűszerű, külső hosszanti
réteg)
- kötőszövetes réteg
- savós hártya
EMÉSZTÉS A SZÁLYÜREGBEN, RÁGÁS, NYELÉS
I. felső szakasz: - szájüreg (fogak, nyelv, nyálmirigyek)
- garat,
-nyelőcső
1. Szájüreg: emésztőrendszer kezdeti szakasza,
- mechanikai esemény (fogak, nyelv): a táplálék összerágása, falatformálás
(nyelv és nyál segítségével)
- kémiai esemény: emésztés megkezdése (amiláz enzim) csak szénhidrát (zsír,
fehérje nem)
szájüregből csak a nikotin és speciális gyógyszerek szívódnak fel, tápanyag
nem
Valódi szájüregben találhatóak: - fogak (táplálék összerágása, felaprózása)
- nyelv (falatformálás a nyál segítségével)
- nyálmirigyek: váladékuk összessége a szájnyál
(1 liter/nap)
- több kisebb (járulékos nyálmirigy) elszórtan
- 3 pár nagyobb
a: - fültőmirigy (hígabb): legnagyobb páros nyálmirigy, savós mirigy, jellemző
összetevője az
amiláz: szénhidrát- (keményítő-) bontó enzim
b: - állkapocs alatti mirigy (sűrűbb): kevert nyálmirigy (állkapocs alatt), jellemző
összetevője a
mucin: nem emésztő enzim, falatformálásnál van szerepe (viszkozitást
segíti)
- nyelvalatti mirigy: kevert nyálmirigy de a nyákos mirigyek vannak
túlsúlyban, kicsi, lapos, lebenykés
mirigy (nyelv alatt)
A nyál az emésztőműködésén túl, szerepet játszik a szomjúságérzetben és így
a vízháztartásban is.
A nyálelválasztás szabályozása idegi, feltételes (táplálék megpillantására a
nyálelválasztás beindul) és feltétlen.
A rágás és nyállal való keveredés során a táplálékból falat képződik, mely a
nyelés reflexfolyamata révén a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.
2. Garat: zsákszerű képződmény, izmos falú gyűrű,
összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a
nyelőcsőbe folytatódik.
Mechanikai esemény: nyelés (garat tágulása és hírtelen szűkülése)
ami akaratlagosan történik.
3. Nyelőcső: a garatot a gyomorral köti össze, fala simaizomzatú,
nyálkahártyája redőzött. Nyelőcsőben emésztés nincs.
NYELÉS: mozgása a falatot perisztaltikus (hernyószerű, lassú
intenzitású) mozgással továbbítja.
Ez a mozgás a nyelőcsőben kezdődik és végighalad az
emésztőrendszeren.
Szájüreg → torokszoros → garat (gégefedő lezárja a gégét, hogy a
falat a garatba jusson) → nyelőcső → gyomor
AII. középső
GYOMOR
MŰKÖDÉSE
szakasz:
1. Gyomor: az emésztőrendszer sajátos szakasza, hasüregben található,
zsákszerűen tágul. Alakja görbe „J”.
Átmenetet jelent a száj (táplálék felvevő) és vékonybél (táplálék feldolgozó)
szakasz között.
Nem életfontosságú szerv (kiesése nem jár az emésztés súlyos zavarával,
elvesztése nem létfontosságú).
Jelentősége sokféle: - táplálékot raktározza (1-2 óra)
- emésztőnedveket termel (pepszin, kimozin, lipáz)
- nyálkahártyája olyan faktort termel, ami B12 vitamint (vérképzéshez kell)
emészti
Működését a vegetatív idegrendszer szabályozza.
- elsődleges feladata: a raktározás. A gyomor a tartalmát szakaszosan megőrzi,
előemésztés után a táplálék
porcionként továbbkerül a patkóbélbe (szakaszosan kiengedi a záróizmon,
gyomorkapun keresztül)
- másodlagos feladata: gyomornak az emésztésben játszott szerepe: a
fehérjeemésztés megindítása.
Részei: - gyomorszáj
- gyomorban legfelül a gyomor fenék (gyomor léghólyag)
- gyomor test
- gyomor kimenet legalul, gyűrűszerű záróizom zárja
Gyomorfal szerkezete: belül a gyomor nyálkahártyája található, ami erősen
redőzött.
Gyomor jellegzetes mirigyei: - fősejtek: gyomornedv fehérjebontó anyagát termelik
(pepszinogén enzimet)
- fedősejtek: szabad sósavat a gyomorsavat
választják ki
- melléksejtek: védőanyagot termel
mechanikai esemény: gyomor mozgásai:
- perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) lefele lassú mozgás
- keverő mozgás
- hányás: a gyomor gyorsan összeszűkül, lefele gyors mozgás
- kémiai esemény: a fehérjeemésztés megindítása (pepszin) csak fehérje
emésztés
(kimozin) tejet olvasztó enzim
(amiláz) szájból, pH > 4,5
keményítőt → diszahariddá
(lipáz) pH > 5 jól emulgeált
zsírokat, tej, tejszín
Gyomornedv: 1,5-2 liter/nap
Összetétele: - víz: (legtöbb)
- pepsinogén (fehérjebontó) enzim: - gyomron kívül sapkában → nem bont
- gyomorban sapka nélkül →
bont)
- sósav: leszedi a sapkát, baktériumölő
- lipáz: zsírbontó enzim
- kimozin: tejfehérjét bontja (csecsemőkorban sok, később kevesebb)
- mucin:
Szabályozás: - részben idegi: paraszimpatikus ideg serkenti
- részben kémiai: nem hormonális, csak a hormonhoz hasonló
anyagok termelődnek
Gyomorból felszívódnak:
- alkohol
- buborékos alkohol
- bizonyos mérgek
- táplálék nem
VÉKONYBÉL EMÉSZTŐNEDVEINEK ÖSSZETÉTELE
II. középső szakasz:
2. Vékonybél: emésztőrendszer leghosszabb szakasza 6-7m hosszú. Lefutása közben
szélesen kanyargó hurkokat képez.
vékonybél részei:
- patkóbél: gyomor kimenetelénél található, C betű alakú, éhbélben folytatódik. Ide történik a
hasnyálmirigy és az epehólyag kivezető csövének csatlakozása, ezek kiürülése.
- éhbél: patkóbél folytatása, vízszintes lefutású
- csípőbél: függőleges lefutású, vastagbél csatlakozik hozzá a záró billentyűjével.
A vékonybélben a félfolyékony, előemésztett táplálék teljesen lebomlik, és az emésztés
befejeződik.
A megemésztett tápanyagok zöme a vékonybélből fel is szívódik (ezért az emésztés központi
szerve).
Mozgása: perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású)
Benne 3 emésztőnedv keveredik:
- bélnedv
- hasnyálmirigy
- epe
HASNYÁLMIRIGY: napi 1,5-2 liter termelődik. Szénhidrátot,
zsírt és fehérjét is bontja.
Fehérjebontó enzim: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz
Szénhidrátbontó enzim: amiláz (azonos a nyálban lévő
enzimmel, keményítőt és glikogént bont maltózra és
gliceridekre)
Zsírtbontó enzim: lipáz (zsírokat zsírsavakra és gliceridekre
bontja)
A pancreas-nedv mindhárom tápanyag lebontásához
szükséges, de elsősorban zsírbontáshoz.
MÁJ: a májsejtek folyamatosan termelik az epét, (az epe) nem emésztőnedv
de oldja a zsírt.
Szerepe: csökkentse a zsírok felületi feszültségét (szétszórja a zsírcseppeket,
hogy a lipáz tudja bontani a zsírt)
BÉLNEDV: napi 10 liter emésztőnedvet termel, mindent bont.
Fehérjebontó enzim: erepszin
Szénhidrátbontó enzim: amiláz, diszaharidokat bontó enzimek: maltáz,
laktáz, szacharáz
Zsírbontó enzim: lipáz
Felszívódás: a vékonybél fala bélbolyhokból áll (a felület ez által megnő). A
bélbolyhok ostorszerűen mozognak. Bélbolyhok: a megemésztett
tápanyagok építő egységei, ezeken keresztül szívódik fel
Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok:
monoszaharidok
VASTAGBÉL MŰKÖDÉSE
III. alsó szakasz:
1. Vastagbél: emésztőrendszer utolsó szakasza 1,3-1,5 m hosszú, vékonybél közvetlen
folytatása. Lefutása közben tágult csatornarészek találhatók. A béltartalom itt tartózkodik
legtovább (10-20 óra).
Részei:
- vakbél: csípőbél beszájadzásánál, egy záróbillentyű választja el a csípőbéltől, gyulladása:
jobb oldali fájdalom
- féregnyúlvány: csökevényes, nyirokszervként működik (védekezésnél fontos) vakbélből
folytatódik
- remesebél: féregnyúlványból folytatódik szakaszai: - 1. felszálló remese
- 2. haránt remese
- 3. leszálló remese
- 4. szigmabél
- végbél: a végbélnyílással ér véget
Bélbolyhok: nincsenek, víz és ásványi sók szívódnak fel. Vitaminok szintézise itt zajlik le.
A vastagbélben emésztés nincs. A tápanyag tovább nem bomlik, halad tovább és belőle víz és
só szívódik
fel, a nem emészthető béltartalom besűrűsödik, kialakul a széklet. Ha nem sűrűsödik be a
vastagbél fala gyulladt, ekkor izotóniás oldatot kell adni.
A vastagbél mozgásai: keverő és továbbító mozgások figyelhetők meg.
FELSZÍVÓDÁS
Felszívódás: az emésztőcsatornában lebontott tápanyagoknak a véráramlásba illetve a
nyirokkeringésbe kerülése.
1: a száj nyálkahártyáján keresztül csak bizonyos gyógyszerek szívódnak fel
2: a gyomorból való felszívódás sem jelentős, csak bizonyos mennyiségű szőlőcukor és
alkohol szívódik fel
3: a vékonybél a megemésztett tápanyagok felszívódási helye
4: a vastagbél a só és a víz felszívódás helye
Közti anyagcsere: közti = felszívódástól a felhasználásig. A vékonybélből a felszívódott
tápanyag a májba kerül, ott átalakul, vagy tárolódik és megy tovább.
Felszívódás: a vékonybél fala bélbolyhokból áll (a felület ez által megnő). A bélbolyhok
ostorszerűen mozognak. Bélbolyhok: a megemésztett tápanyagok építő egységei, ezeken
keresztül szívódik fel
Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok: monoszaharidok
VÍZ és SÓ: felszívódása a vastagbélben passzív transzport formájában történik.
(Passzív transzport fogalma: koncentráció kiegyenlítődés, energiát nem igényel).
SZÉNHIDRÁT: monoszaharidként szívódik fel, a májban glukogénné alakul vagy kijut a
perifériára, vagy
raktározódik. A periférián glikogénné alakulnak. A glukóz felszívódásában az
aktív
transzport mechanizmusa is szerepet játszik. (Aktív transzport fogalma: sejt
aktívan
beleavatkozik az anyagkicserélődés folyamatába, a sejtmembránon átjutó
anyagok hordozó
molekulákhoz kötődnek. Energia igényes)
LIPIDEK: glicerinből és zsírsavakból állnak. Nyirokkeringésen keresztül szívódnak fel, eljutnak
a májba, és
onnan a zsírraktárba kerülnek (nem a rendeltetési helyükre).
LIPOPROTEIDEK (zsírfehérje): a zsírok a fehérjéhez kapcsolódnak és eljutnak a raktárba, a
raktárból a felhasználódási helyre szabad zsírsav formájában.
KOLESZTERIN: lipidszerű anyag, szteránvázas alapú vegyület. A szervezet tárolja és felveszi.
Nem méreg, a szervezetnek szüksége van rá. Csak akkor káros ha sok van belőle.
Típusai: - LBL (leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz)
- VLBL (leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz)
- HBL felveszi a koleszterint és ez jó (sport hatására a HBL növekszik)
FEHÉRJE: aminosav formájában szívódik fel. Eljut a májhoz, azon áthalad és eljut a
perifériára, ahol
különböző formában szívódik fel.
EMÉSZTÉS ÉS FELSZÍVÓDÁS SPORTTEVÉKENYSÉG
ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN
Az emésztőrendszer (gyomor, vékonybél) terhelés alatt nem működik.
A verseny előtti táplálkozásban megkülönböztetünk: - versenyt megelőző napokat
- verseny napját
Versenyt megelőző napok: a szénhidrát raktárak feltöltése kap megfelelő hangsúlyt
Verseny napja: verseny előtt nincs szükség evésre (éhező versenyző általában jól szerepel). A
raktárak, tartalékok biztosítják a szükségletet. Az állóképességi sportágakban szükséges a
táplálékfelvétel. Ajánlatos
a fehérjeszegény étrend és a zsírok mellőzése (telítődés és nehezebb emésztés miatt). Csak
szénhidrát dús ételek (verseny előtt 50-70gr), kis mennyiségű fehérjével, csaknem
zsírmentesen. A táplálékfelvétel lehetőleg a verseny kezdete előtt 3-4 órával érjen véget.
Verseny közbeni táplálékfelvétel: maratoni versenyszámokban elfogadott, de minél inkább sikerül
ezt mérsékelni, annál kedvezőbb hatású az eredmény. Szénhidrátot, monoszaharidot 15
percenként 3-5gr, sportitalok.
Verseny, mérkőzés után: egyből nem tudunk enni, folyadékot 2-3 dl fogyasszunk. Ha megjön az
étvágy (0,5-1 óra) ehetünk. Fontos a glikogénraktárak feltöltése. A túlzásoktól tartózkodni kell.
24-28 órával a jól edzett versenyző testtömegét visszanyeri.
Az emberi szervezet működése energiát igényel. Ezt a tápanyagok energiája biztosítja.
ENERGIA: tápanyagok égéshője: 1gramm táplálék elégetésekor felszabaduló hőenergia.
Szénhidrátok: 4,1 kcal/g, zsírok: 9,3 kcal/g, fehérjék a szervezetben: 4,1 kcal/g (csak kaloriméterben ég el
teljesen, a szervezetben nem)
Oxigén kalória értéke: 1 liter O2 felhasználására termelt energia mennyiség: szénhidrát:4,7kcal/l, zsír:
5kcal/l, fehérje: 4,6kcal/l.
Alapanyagcsere: a teljesen nyugalomban lévő ember energia felhasználása. Az az energiamennyiség, ami
ahhoz kell, hogy éljünk. Az életkor befolyásolja: 13-15 éves korig folyamatosan nő, majd az életkor
előrehaladtával folyamatosan csökken. Sportolóknak lassabb az alapanyagcseréje nyugalomban, de
terhelés hatására fokozatosan növekszik.
Alapanyagcsere meghatározása: vizsgálat előtt 12-14 órás éhezés kívánatos. Teljesen nyugalomban lévő
embernél mérjük. A külső környezeti hőmérséklettől semlegesen. Normál értéke 1800 kcal (24 órás
érték. 1 órás érték 1800/24=75kcal) 75 / 1,8 = 40 kcal/m2/óra
Ezt megadhatjuk testfelületre vonatkoztatva is:
Testmagasság (m) / testsúly (mázsában) – 0,6 = testfelületre vonatkozó érték
1,7 m
/
0,7 mázsa - 0,6 =
1,8 m2
Napi energiaigény = 1,8 * 40 = 75 kcal/óra (nyugalomban 1 óra alatt)
100 kcal/óra mozgásban (lépcsőzés + 40-50%)
Nagy intenzitású sportolás +15-20 szoros energiát igényel, de ezzel csak 5-10 percig tudunk dolgozni.
Az alapanyagcserének megfelelő energiatermelés: 60% hőszabályozás (testhőmérséklet szintentartás)
40% nyugalmi szervműködéshez szükséges
Alapanyagcsere: oxigénfogyasztás mértékével határozzuk meg.
Oxigénfogyasztás és széndioxid termelés mérésével következtetünk a munkafolyamatok energia
szükségletére.
Zárt rendszer: zárt térből lélegzik be és oda lélegzik ki. Meghatározott idő alatti oxigénfogyásból
következtetünk az energiatermelésre.
Nyílt rendszer: külső levegőt lélegzik be és készülékbe lélegzi ki. A kilégzett levegő mennyiség oxigén- és
széndioxid tartalmát határozzuk meg. Ez az eljárás a terheléses gázanyagcsere vizsgálatokat is
lehetővé tette.
AZ ALAPANYAGCSERE VÁLTOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉG
HATÁSÁRA
RENDSZERES EDZÉS HATÁSA AZ ALAPANYAGCSERÉRE
Alapanyagcserét befolyásoló tényezők:
- hőmérséklet (emelkedése és csökkenése növeli az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 1,5 szerese)
- táplálkozás (tápláltsági állapot jelentősen befolyásolja az alapanyagcsere értéket, az oxigénfogyasztást,
nyugalmi érték 1,5 szerese) a szükségesnél 10-15%-kal több táplálékfelvételt az alapanyagcsere gyorsabb
alkalmazkodása ki tudja egyenlíteni.
- izommunka nyugalomban az oxigénfogyasztás a nyugalmi érték 40%-a (izomzat tömegénél fogva)
erőteljes izommunkában az oxigénfogyasztás több mint 90%-át az izomzat igényli
- nyugalomban az életfunkciókhoz 1800 kcal/nap
- könnyű fizikai munka esetén: az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 2-szerese (0,5l/perc, energiatermelés
150 kcal/óra, 2600-3000kcal/nap)
- közepes fizikai munka esetén: az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 2-4-szerese (0,5-1l/perc,
energiatermelés 150-300 kcal/óra, 3400-3600kcal/nap)
- nehéz fizikai munka esetén: az oxigénfogyasztást, nyugalmi érték 4-8-szorosa (1-2l/perc, energiatermelés
300-600kcal/óra, 4000-4500kcal/nap)
- igen nehéz fizikai munka esetén 5000 kcal/nap
Mindenfajta sportolás az alapanyagcserét növeli. Ez népegészségügyi szempontból is fontos. Az izomzat alulterhelése a szervek
alulterheléséhez vezet (oxigén felvételét, szállítását és felhasználását biztosító szervek, szervrendszerek nem kapják meg
a megfelelő terhelést, ingert, amely az ideális fejlődéshez és működéshez szükséges).
Testömegkilogrammra vonatkoztatott energiaszükséglet 60-80 kcal.
Kalória felvétel = kalória leadással → egyensúly
Kalória felvétel > kalória leadással → elhízás
Kalória felvétel < kalória leadással → lefogyás
KÖZTI ANYAGCSERE FOGALMA, FEHÉRJÉK
KÖZTI ANYAGCSERÉJE
Közti = felszívódástól a felhasználásig. A vékonybélből a felszívódott tápanyag a májba kerül,
ott vagy átalakul, vagy tárolódik és megy tovább. A máj központi szerepet játszik a
felszívódott tápanyagrészek szervezeten belüli átalakulásában. A máj szerepe jelentős az
aminosavak átalakításában is. A fehérjék aminosav formájában szívódnak fel. A
felszívódott aminosavak egy része a májon át az általános keringésbe kerül és biztosítja a
különböző szervekben folyó fehérjeszintézis szükségletét.
A fehérjék a sejtek építőkövei. A szervezetben fehérjék nem raktározódnak, egészséges
felnőtt embernél a fehérjebevitel és fehérjeürítés azonos. Az újraképződéshez is
szükséges a fehérjebevitel.
Az eszenciális aminosavakat a szervezet nem tudja előállítani, táplálkozással kell bevinni a
szervezetbe.
A fehérjeszükséglet felét legalább elsőrendű fehérjékből kell bevinni.
Elsőrendű fehérjék: hús, tojás, tej.
Másodrendű fehérjék: növényi eredetűek
A nem eszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani, ha az eszenciális aminosav
bevitel elegendő.
Sportágak többségében indokolt a magas fehérjebevitel. A teljes energiaszükséglet 15-20%-át
jelenti. 20% felé csak izomtömeg növelésekor célszerű fölémenni. A fehérje 2/3-át
ajánlatos állati fehérjékből biztosítani.
SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK KÖZTI ANYAGCSERÉJE
A szénhidrátok az energiaellátást alapvetően biztosító tápanyagok. A kenyérben és burgonyában lévő poliszaharid és keményítő adja a szénhidrátbevitel
jelentős részét. A rizs szénhidráttartalma is igen magas. A teljes szénhidrátfogyasztás 10%-át a cukorbevitel jelenti. A nagy és tartós terheléseknél
leglényegesebb az optimális szénhidrát ellátottság.
A szénhidrát molekulák monoszaharidra (glukózra) bomlanak és így szívódik fel. Szállítása vércukor formájában történik (4,4-5,5 mmol/liter). A vércukorszint
szabályozását a hasnyálmirigy belső-elválasztású mirigyei végzik.
A glikogén minden sejtben megtalálható, de csak a májban (6-8%) és az izomban (0,5-1%) raktározódik. Megfelelő intenzitású és tartós terhelés után a
májból a glikogén eltűnik.
Glikolízis: anaerob körülmények között glukózból piroszőlősav keletkezik
Glikogenezis: glukózból glikogén
Glikogenolízis: anaerob körülmények között glikogénból a májban ismét glukózt keletkezik
Glikoneogenezis: nem szénhidrátból is tud a máj glukózt és glikogénz készíteni
Glikogén felhasználása:
- aerob körülmények között piroszőlősav keletkezik. Oxigén jelenlétében a piroszőlősav CO 2+H2O válik
szét a citrát körben
- anaerob körülmények között tejsav keletkezik
Cori-kör: = tejsav újrahasznosítás Az izom tejsavat termel (az izom nem hasznosítja) és azt a máj Glikogénné alakítja vissza. Tejsav 4/5 része átalakul 1/5
része elég.
Az emberi szervezet aerob úton biztosítja a szénhidrát bontást és csak végső esetben (határterheléseknél) használja fel az anaeob utat.
A lipidek részt vesznek a sejtek felépítésében, nagyobb részük a zsírraktárakban találhatóak, mozgósítható energiatartalékot képeznek. A zsírszövet
anyagcseréje igen élénk. A zsíranyagcserében a máj játszik központi szerepet. A máj és a zsírszövet enzimjei a szénhidrátból képesek zsírsavakat és
glicerint készíteni. A zsírok glicerinből és zsírsavakból állnak. A nyirokkeringésen keresztül szívódnak fel (monogliceridek formájában), eljut a májba
(vérrel triglicerid és koleszterin formájában), onnan a zsírraktárakba kerül, nem pedig a rendeltetési helyre.
Lipoproteidek (zsírfehérje): a zsírok a fehérjékhez kapcsolódnak és eljutnak a raktárakba, a raktárakból a felhasználási helyre szabad zsírsav formában.
KOLESZTERIN: lipidszerű anyag, szteránvázas alapú vegyület. Szervezet tárolja és felveszi. Nem méreg, a szervezetnek szüksége van rá, csak akkor káros
ha sok van belőle a szervezetben.
Típusai: - LBL leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz
- VLBL leadja a koleszterint az érfalnak, és érelmeszesedést okoz
- HBL felveszi a koleszterint és ez jó (sportolás hatására a HBL több koleszterint vesz fel)
Zsírfelhasználás (zsírégetés) első lépcsője: zsírokból szabad zsírsavak keletkeznek (mono- és digliceridek). A zsírsavak lebontása β-oxidációval történik. A
zsírok csak oxigén jelenlétében tudnak energiát termelni.
TÁPLÁLKOZÁS MINŐSÉGI SZEMPONTJAI,
TESTSÚLYSZABÁLYOZÁSJELENTŐSÉGE A SPORTBAN
A verseny előtti táplálkozásban megkülönböztetünk: - versenyt megelőző napokat
- verseny napját
Versenyt megelőző napok: a szénhidrát raktárak feltöltése kap megfelelő hangsúlyt
Verseny napja: verseny előtt nincs szükség evésre (éhező versenyző általában jól szerepel). A raktárak, tartalékok biztosítják a
szükségletet. Az állóképességi sportágakban szükséges a táplálékfelvétel. Ajánlatos a fehérjeszegény étrend és a zsírok
mellőzése (telítődés és nehezebb emésztés miatt). Csak szénhidrát dús ételek (verseny előtt 50-70gr), kis mennyiségű
fehérjével, csaknem zsírmentesen. A táplálékfelvétel lehetőleg a verseny kezdete előtt 3-4 órával érjen véget.
Verseny közbeni táplálékfelvétel: maratoni versenyszámokban elfogadott, de minél inkább sikerül ezt mérsékelni, annál
kedvezőbb hatású az eredmény. Szénhidrátot, monoszaharidot 15 percenként 3-5gr, sportitalok.
Verseny, mérkőzés után: egyből nem tudunk enni, folyadékot 2-3 dl fogyasszunk. Ha megjön az étvágy (0,5-1 óra) ehetünk.
Fontos a glikogénraktárak feltöltése. A túlzásoktól tartózkodni kell. 24-28 órával a jól edzett versenyző testtömegét
visszanyeri.
A testtömegkilogrammonkénti energiaszükséglet átlagosan 70kcal.
Kalória felvétel = kalória leadással → egyensúly
Kalória felvétel > kalória leadással → elhízás
Kalória felvétel < kalória leadással → lefogyás
A táplálkozásnál elsősorban fehérjékre, másodsorban zsírokra és szénhidrátokra van szükség.
A fehérjeszükségletet a minőségi szempontok határozzák meg, azt, hogy energiát is szolgáltat csak másodlagos szempont.
A szénhidrát- és zsírszükséglet elsősorban energiaigény meghatározásánál alapvető.
Testsúlyszabályozás: nem étkezés megszüntetésével kell hanem testmozgással és étel megválasztásával kell szabályozni.
Koplalással ne fogyasszunk, válogassuk meg mit együnk. Édességet is lehet enni gyümölcs és fagylalt formájában.
Folyadékmegvonással nem szabad fogyasztani! Ez nem fogyasztási módszer. Ha kevesebb vizet viszünk be kevesebb
lesz a vizelet de nem fogyunk. A víz energiája = 0.
SÓ- ÉS FOLYADÉKPÓTLÁS VERSENY, EDZÉS ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN
A napi vízveszteség átlagosan (normál körülmények között) 2,5 l. Ebből 1,5 l
vizelettel, 0,5 l bőrön keresztüli párolgással, 0,.35l légzéssel és 0,15l széklet útján
távozik a szervezetből. A vízforgalommal részben párhuzamosan alakul a
sóforgalom is.
Ezt a vízveszteséget táplálkozással pótoljuk: felét a táplálék víztartalma a többit a
folyadék formájában fogyasztjuk el.
A sportolók folyadékigénye eltér a normál szükséglettől. A terhelés előtt a
folyadékbevitelt korlátozni kell.
Tartós terheléseknél a folyadékvesztés eléri a 2-3 l is, amit edzés illetve versenyzés
után pótolni kell. A folyadékpótlással egyidejűleg gondoskodni kell a sóbevitelről
(izostar italok, erőleves) és ásványi anyagok (nátriumklorid) pótlásáról is.
A terhelés előtti viszonylagos folyadékhiány is csökkentheti a teljesítményt, mivel a
vér besűrűsödik.
A folyadékfogyasztásnak tág határokat engedünk (különösen nagy melegben) a
mérkőzés közbeni folyadékfelvételnek is.
Edzett, formában lévő sportoló a terhelés megkezdése után hamar izzadni kezd, ez
jelenti a holtpont lekűzdését, a magasabb teljesítőképességre való átállást.
SPIROERGOGRÁFIA ÉS JELENTŐSÉGE A SPORTOLÓK KONDICIONÁLIS ÁLLAPOTÁNAK ELLENÖRZÉSÉBEN
Spiroergográfia: légzésfunkciók korszerű terheléses vizsgálata. Terheléses vizsgálatoknál kimerülésig
végzett adagolt terhelés közben mérjük az 1 perc alatt be- és kilégzett levegő mennyiségét
(nem edzett egészséges fiataloknál 100 l fölött van a normál nyugalmi érték, edzetteknél
150-200 l)
Módja: - állítható meredekségű és sebességű futószalagon
- változó teljesítményt igénylő kerékpáron
Az oxigén felvételt élettani körülmények között nem a légzés, hanem a keringés határozza meg. Ez a szervezet munkavégző képességét
határozza meg.
Terhelésadagolás:
- munka alatti O2 fogyasztás fedezze az O2 igényt = steady state
- az a munkaintenzitás amellyel a vizsgált személy még 0,5 órát tud tartósan dolgozni = maximális steady
state, a pulzusszám 170/perc, a többletlevegőt is felhasználja a szervezet
- az egyén max. munkavégző képességét és az ehhez tartozó max O 2 felvevő képességét mérjük (aerob
kapacitást) = vita maxima terhelés
Vita maxima terhelés kritériumai:
- terhelés max 160-180 pulzus/perc
- terhelés időtartama min 5-6 perc
- a vér pH-ja 7,25 vagy savasabb
- CO2/O2 aránya 1 vagy ennél magasabb
- O2 fogyasztás érje el a max-ot terhelés emelésekor (nem edzettekaerob kapacitása nyugalomban 250-300
ml/perc, terheléskor 2500-3000 ml/ perc, edzetteknél 5000-6000 ml/ perc vagy magasabb)
Ha terheléses légcsere eléri a nyugalmi értéket edzett embereknél, akkor az igen kedvező légzésfunkcióra utal.
Max O2 felvétel mérésénél az intenzitásfokozódó (2-3 perceként emeljük) és az O2 max-ot 6-8 perc alatt kell elérni. A pH értéknek 15 körül kell
lennie.
Relatív aerob kapacitás értéke: (testtömegkilogrammra vonatkoztatott)
- nem edzett egészséges felnőtteknél: 30-45 ml/kg
- edzett embereknél: 50 ml/kg felett kell lenni
Anaerob küszöb értéke: 4 milimol/ l ez az érék az ahol az aerob (nincs tejsav) átmegy anaerobba (van tejsav)
VESEMŰKÖDÉSRŐL ÁLLTALÁBAN,
GLOMERULUS FILTRÁCIÓ
A belső környezet állandóságának (hemosztázisának) a biztosításában alapvető
a kiválasztás szerepe. Ezért fontos a vesék. A vese bab alakú páros szerv.
Vizeletet termel. Tevékenységük a vizelet mennyiségének és összetételének
változásában nyilvánul meg. A vesék tömege 300gr, szerkezeti és működési
alapegysége a nephron. A nephron kehelyszerű tokból és csatornákból áll. A
nephronok magukba foglalják a glomerulusokat és tubulusokat. A vizelet a
glomerulusokban és tubulusokban képződik. A tubulus távolabbi szakaszában
(distalis tubulusban) a vizelet végleges, és onnan a vizeletelvezető rendszerbe
(húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső) kerül. A vese a vérplazmából választja ki a
különböző anyagokat. A veséhez folyó vér egyrészt ellátja a veseszövetet,
másrészt a vese megváltoztatja a vér összetételét.
Glomerulus filtráció: a kiválasztást a glumerulusok végzik a szűrő működésük
révén. A szürlete megegyezik a plazma összetételével (fehérjementes plazma). A
„szűrők” a vér sejtes elemeit és a nagyobb molekulasúlyú fehérjéket nem
engedik kilépni a vérből, ezért a vizeletben nem jelennek meg. „Szűrőrendszer”
gyulladása esetén azonban fehérje, sejtes elemek és vörösvértestek is
megjelennek a vizeletben. A glomerulus szürlet napi mennyisége 180 liter =
elsődleges vizelet. A glomerulus membránon passzív transzport folyamatok
zajlanak le.
TUBULUSOK MŰKÖDÉSE
A tubulusokban a vizelet összetétele és
mennyisége jelentősen megváltozik. A vese
működése ezáltal biztosítja a belső környezet
állandóságát, hogy a szervezet változásaitól
függően módosítja a vizelet mennyiségét és
összetételét. A víz- és só-forgalom szabályozása a
tubulusok működéséhez kötött. A tubulusokban az
elsődleges vizelet víztartalmának 98-99%-a
visszaszívódik, a végleges napi vizelet 1,5-2 liter
lesz. A tubuláris működésre az aktív transzport
jellemző.
VESEMŰKÖDÉS ÉS FOLYADÉKHÁZTARTÁS
SZABÁLYOZÁSA
A szervezet belső állandóságának biztosításához alapvető a vízforgalom
szabályozása. Nyugalomban átlagos vízforgalom 2,5 l naponta. Ezt közvetlen
folyadékbevitel és a táplálékok víztartalma biztosítja. Vízleadásban döntő a vizelet
mennyisége 1,5 l (párolgás 0,5 l, légzés 0,35 l, széklet 0,15 l). A vízforgalommal
párhuzamosan alakul a só-forgalom is. Egészséges vese jól reagál a vízterhelésre és
vízmegvonásra is (nem jelentkezik sem vizenyő, sem kiszáradás). Életfolyamataink
zavartalan működéséhez a víz- és sóháztartásunknak is egyensúlyban kell lenni. A vízés só-forgalom szabályozása a tubulusok működéséhez kötött. Ha sóbevitel vagy
vízvesztés hatására nő az ozmotikus koncentráció, a szervezet vízfelvétellel (0,9%-os
sóoldattal) állítja helyre az egyensúlyt. Az ozmotikus viszonyok helyreállítását követi a
térfogat-szabályozás működése (vízleadás fokozódása). A sóbevitel kisebb
ingadozásait az extracellulális tér térfogatának változásával kompenzálja a vese.
A vizelet sűrűsége jellemző a vízforgalomra. A vizelet sűrűségének meghatározásában
szerepet játszik a nátrium-és egyéb ionok, valamint a karbamid.
Hormonális szabályozás
A víz- és só-visszaszívást hormonális tényezők szabályozzák
- ADH (agyalapi mirigy hátsó lebenyének hormonja) a vízfelszívást szabályozza, ha
nincs a vizelet 30 l lesz
-Aldoszteron: nátrium-visszaszívás szabályozását végzi.
A vesének fontos szerepe van egyes gyógyszerek szervezetből való eltávolításában is.
VESEMŰKÖDÉS JELENTŐSÉGE A pH
SZABÁLYOZÁSBAN
A pH szabályozás több mechanizmuson keresztül érvényesül. A vizelet pHja igen széles határok között ingadozik. Értéke 4,5-8 között lehet.
A vese pH szabályozó folyamatai: - bikarbonát mechanizmus (visszaszívás)
- ammónium mechanizmus
- gyenge savak közvetlen ürítése
Bikarbonát mechanizmus: CO2+H2O = H2CO3 → H+ és HCO3 ionokra
bomlik → HCO3+Na=NaHCO3
Szívódik vissza, kerül újra a keringésbe
Ammónium mechanizmus: aminosavak lebontásával ammónium képződik a
vesecsatornákban. Sósav (HCl)
keletkezésekor a felszabadult bikarbonát HCO3
+ H =szénsav (H2CO3) képződik
és a sósav Cl + Na = NaCl (nátriumclorid)
formájában kerül a vesébe.
Gyenge savak közvetlen ürítése: azt a lúgmennyiséget jelenti, melyet a
vizelethez kell adnunk, hogy a pH-ja
7,4 legyen.
VESEMŰKÖDÉS
SPORTTEVÉKENYSÉG ALATT
A szervezet belső egyensúlya szempontjából a víz-, só- és a
cukorforgalom a legalapvetőbb tényező. Az ezeket
szabályozó mechanizmusok nagy részben a vesére hatnak,
működésének befolyásolásával biztosítják a szervezet víz-,
só- és cukoregyensúlyát. Sportbeli jelentősége is igen nagy
ezeknek a folyamatoknak. Az
izommunka próbája az egyensúlyt beállító
mechanizmusoknak. Hogy meddig terhelhető a szervezet az
eredeti egyensúly szilárdságán, rossz körülmények között
(vese vér- és oxigénellátása csökkent) végzett
kiválasztáson, a helyreállítás hatékonyságán múlik. Főleg a
vese működésén múlik, hogy 2 edzés között helyreáll és
megszilárdul a belső környezet állandósága (homeosztázis),
mennyi idő szükséges a szervezet pihenéséhez.
FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE A TÁPLÁLKOZÁSBAN SPORTOLÓKNÁL
A fehérjék (struktúrafehérjék) a szervezet, a sejtek építőkövei nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez. A
kémiai fehérjék (hormonok, enzimek) is nélkülözhetetlenek. A szervezetben a fehérjék nem raktározódnak
ellentétben a szénhidrátokkal (máj- és izomglikogén) és zsírokkal (bőr alatti kötőszövet, máj).
Egészséges emberre fehérjeegyensúly a jellemző = fehérjebevitel és fehérjeürítés egyenlő.
Abszolút fehérjeminimum: bevitelével nem biztosítható a nitrogénegyensúly. Fehérjementes táplálkozáskor is ürül
ki nitrogén a szervezetből, ami 15-20 gr fehérjének felel meg. Ez a kopási kvóta, ami a struktúrafehérjék
lebontásából származik.
20gr fehérje bevitel mellett 40gr fehérjének megfelelő nitrogénmennyiség ürül ki. A szervezet felhasználja a 30gr
fehérjét és ennek végtermékeivel együtt ürül ki a kopási kvóta.
Élettani fehérjeminimum: 40gr fehérjebevitellel biztosítani tudjuk a fehérje egyensúlyt.
Egészségtani fehérjeminimum: a napi fehérjebevitel testtömeg kilogrammonként 1-1,2 gr, átlagosan napi 70-90gr.
A bevitt fehérjéknek legalább felének biológiailag teljes értékűnek (eszenciálisnak) kell lenni, mert azt a szervezet
nem tudja előállítani, csak táplálkozással biztosíthatóak.
Az eszenciális aminosavakat a szervezet nem tudja előállítani, táplálkozással kell bevinni a szervezetbe.
A fehérjeszükséglet felét legalább elsőrendű fehérjékből (állati eredetű fehérjék) kell bevinni.
Elsőrendű fehérjék: hús, tojás, tej.
Másodrendű fehérjék: növényi eredetűek
A nem eszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani, ha az eszenciális aminosav bevitel elegendő.
Sportágak többségében indokolt a magas fehérjebevitel. A teljes energiaszükséglet 15-20%-át jelenti. 20% felé
csak izomtömeg növelésekor célszerű fölémenni. A fehérje 2/3-át ajánlatos állati fehérjékből biztosítani.
VIZELET ÉS VIZSGÁLATÁNAK JELENTŐSÉGE A SPORTBAN
A vizelet a húgyhólyagban tárolódik. Bizonyos mennyiségű vizelet vizelési reflexet vált ki, hatására a vizelet a
húgycsövön keresztül eltávozik a szervezetből. A vizelési reflex akaratlagosan gátolható és akaratlagosan
megindítható. Vizelési inger 150-250 ml-es hólyagtartalomnál keletkezik, 250 ml felett erős a vizelési inger.
A glomerulusokon keresztül átszűrődik a folyadék. A vizeletben, a vízben oldott szervetlen sók és nitrogéntartalmú
szerves anyagok találhatóak. A „szűrők” a vér sejtes elemeit és a nagyobb molekulasúlyú fehérjéket nem engedik
kilépni a vérből, ezért a vizeletben nem jelennek meg. „Szűrőrendszer” gyulladása esetén azonban fehérje, sejtes
elemek és vörösvértestek is megjelennek a vizeletben. A vizelet jellegzetes szagát az ammónium adja, színét az
urokróm nevű festékanyag.
A vizeletvizsgálat: a fehérje, cukor, genny jelenlétét vizsgálja.
Fehérje: nem lehet a vizeletben, de van kivétel: - fizikai terhelés után
- hideg hatására
- tartáshiba (gerincferdülés)
- terhesség
- serdülőkor
ha nem kivételről van szó, akkor káros és ez vesebetegség.
Cukor: nem lehet, ha van benne, akkor cukorbetegségről lehet szó, de cukorvizsgálatra van szükség.
Genny: nem lehet, ha van benne az a húgy utak betegsége (felfázás következménye)
Urobilinogén: van, a vizelet sárga színét adja, epe utakon keresztül jut a bélbe, bélből a vérbe. A máj egy
részét visszaszívja, amit nem szív vissza az kiürül. Ha sok van a vizeletben az a máj működési
zavarát jelenti. Láz esetén is nő a szint.