Transcript 7emesztorendszer 7972KB May 24 2011 12:21:55 PM

AZ EMÉSZTŐRENDSZER
ÉLETTANA
ANYAGCSERETÁPLÁLKOZÁS
A
szervezetben zajló anyagcsere azt
az összehangolt idegi-hormonális
szabályozás alatt álló kémiai
folyamatok összességét jelenti, amely
a tápanyagok felvételét, emésztését,
felszívódását, átalakulását és a
végtermékek kiválasztását foglalja
magában.
ANYAGCSERETÁPLÁLKOZÁS
Az
energia felvétele táplálkozás
útján történik, az energia
felhasználása pedig a szervezet
alapvető funkcióinak ellátására
(alapanyagcsere), illetve fizikai
tevékenységre, valamint a tápanyagok
bontására, hasznosítására fordítódik.
ANYAGCSERE - TÁPLÁLKOZÁS
A tápcsatorna

motoros

szekréciós

felszívó

védekező
működését a

központi és enterális idegrendszer

hormonok

parakrin szekrétumok
szabályozzák.

A TÁPCSATORNA
MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Szabályozás
Kizárólag központi
idegrendszeri
szabályozással
működik
Működés
nyálelválasztás
rágás
nyelés
a gyomor raktározó
funkciója
székletürítés
A TÁPCSATORNA
MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Szabályozás
Enterális idegrendszeri
szabályozás,
központi idegrendszeri
ráhatással
Működés
gyomorszekréció
gyomormotorika
pancreasszekréció
epeürítés
vékonybél-motorika
vastagbél-motorika
AZ EMBERI EMÉSZTŐRENDSZER
RÉSZEI
A TÁPCSATORNA MOTOROS
MŰKÖDÉSE
Továbbító mozgások
 Keverő mozgások
 Tárolás
 Továbbítás késleltetése
 Emésztetlen, felszívásra nem került béltartalom
kiürítése
A motoros működést a szabályozó mechanizmusok
a szekréciós, felszívó és immunműködésekhez
illesztik

A TÁPCSATORNA MOTOROS
MŰKÖDÉSE

Akaratlagos (harántcsíkolt izmok)
Nyelés
 Székletürítés


Automatikus (simaizmok)
Nyelőcső alsó kétharmadától
 Végbél külső záróizomzatáig

A FELSŐ SZAKASZ
A NYELÉS FOLYAMATA
A NYELÉS FOLYAMATA





A nyelés reflexsorozat
Indítása többnyire akaratlagos
Elsősorban továbbító funkció
Nyeléskor a légzés szünetel
Nyelési szünetben záróizmok akadályozzák a
táplálék visszakerülését a garatba ill. a
nyelőcsőbe
A GYOMOR SZERKEZETE
A GYOMOR MOTOROS
MŰKÖDÉSE



A lenyelt táplálék befogadása és tárolása
A darabos táplálék felaprózása („őrlés”) és a
gyomornedvvel való keverése
A gyomortartalom kis adagokban való
továbbítása a duodénumba (szabályozott
sebességű ürülés)
A GYOMORMOTILITÁS
MŰKÖDÉSI ZÓNÁI
A GYOMOR MOTOROS
MŰKÖDÉSE

Proximális gyomor




Befogadás és tárolás
Nyugalomban tónusos összehúzódás
(belső térfogat 50 ml)
Nyomásváltozások
Disztális gyomor




Őrlés
Továbbítás
Bazális elektromos ritmus
Perisztaltika (ritmusgenerátor)
A VÉKONYBÉL
A VÉKONYBÉL MOTOROS
MŰKÖDÉSE

Szegmentáló mozgás




Keverés, továbbítás késleltetés
Csak a körkörös izmok vesznek benne részt
Ott észlelhető, ahol a chymus éppen jelen van
Perisztaltikus mozgás



Chymus továbbítása
Körkörös és hosszanti izmok vesznek benne részt
Az egész bélszakaszon észlelhető
PERISZTALTIKUS ÉS
SZEGMENTÁLÓ MOZGÁSOK
A VASTAGBÉL
A VASTAGBÉL MOTOROS
MŰKÖDÉSE
 Alapvető
funkciók
Víz és elektrolit felszívása
 Baktériumflórája számára a
tenyésztési feltételek biztosítása
 Emésztetlen salakanyagok kiürítése

A VASTAGBÉL MOTOROS
MŰKÖDÉSE



Első szakasz – vakbéltől a harántvastagbél
kezdeti szakaszáig – antiperisztaltika
Második szakasz – harántvastagbél és leszálló
vastagbél – tónusos kontrakciós gyűrűk
Harmadik szakasz – szigmabél és végbél –
erőteljes tónusos kontrakciók – tömegperisztaltika
A továbbítás a legnagyobb késleltetést a vastagbél
kezdeti szakaszán és a szigmabélben szenvedi el
A VÉGBÉL MOTORIKÁJA

A végbél zárását kettős záróizom biztosítja


Belső záróizom – körkörös simaizom – miogén
tónus – szimpatikus beidegzés
Külső záróizom – belső záróizmot körülvevő
harántcsíkolt izomgyűrű – neurogén tónus –
szomatomotor beidegzés
A székletürítés koordinációjában minden
idegrendszeri szint szerepel
A VÉGBÉL MOTORIKÁJA
MÁJ, EPEUTAK,
HASNYÁLMIRIGY
AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK
MOTILITÁSA



Az epeáramlás irányát az epehólyag izomzatának összehúzott/ellazult állapota, valamint
az Oddi sphincter ellazulása/összehúzódása
határozza meg
Az epe ürülésének fő tényezője a kolecisztokinin
Az epehólyag összehúzódásában a n. vagus
által közvetített idegi, kolinerg mechanizmusok
is szerepelnek
AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN
A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS
FUNKCIÓI


Nyál – lizozim, amiláz
Gyomornedv – pepszinek, sósav


A savi vegyhatás szerepe
pepszinogén átalakulás
táplálék „kémiai támadása”
védekezés a mikroorganizmusokkal szemben
A gyomornedv-elválasztás szakaszai
CEPHALIKUS FÁZIS
GASZTRIKUS FÁZIS
INTESZTINÁLIS FÁZIS
SZÖVETI SZERKEZET
A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS
FUNKCIÓI

Pancreasnedv




Epeelválasztás



Aktív enzimek (pl. amiláz, lipáz)
Inaktív proenzimek (pl. tripszinogén)
Szabályozó fehérjék (pl. kolipáz)
Szekréciós célok
Exkréciós célok
Bélnedv

Nem tartalmaz szecernált enzimeket
MÁJ, EPEUTAK,
HASNYÁLMIRIGY
AZ EPEUTAK
RÉSZLETESEN
PATKÓBÉL ÉS
HASNYÁLMIRIGY
A HASNYÁLMIRIGY
EMÉSZTŐ ENZIMEI
LEBONTÁS ÉS FELSZÍVÓDÁS A
TÁPCSATORNÁBAN
Luminális bontás
 Nyál
 Gyomornedv
 Pancreasnedv
 Celluláris bontás
 Enterocyták felszínén rögzült
enzimek

A VÉKONYBELEK
FINOMSZERKEZETE
A BÉLBOLYHOK SZERKEZETE
A PORTALIS RENDSZER 1.
A PORTALIS RENDSZER 2.
MIKROSZKÓPOSAN
AZ EMÉSZTŐ ENZIMEK
Az emésztő enzimek
fehérjék
nukleinsavak
Gyomor
pepszin
nukleasok
Vékonybelek
(lumen)
hasnyálmirigy
amylase
Tripszin,
chimotripszin
Aminopeptidasok,
karboxipeptidasok
nukleotidasok
Vékonybelek
(hámsejtek)
diszacharidasok
di-peptidasok
nukleosidasok
szénhidrátok
Szájüreg
zsírok
nyálmirigy
amylase
lipase,
epesók
CUKORTERHELÉS