Transcript JOG_2014.11.22

JOGI ISMERETEK
dr. Vincze Gábor
2014. november 22.
1
1. Magyarország jogrendszerének
felépítése, a jogforrás fogalma.
2
Jogrendszer fogalma:
Egy adott állam hatályos jogszabályainak és
egyéb jogi előírásainak a rendezett
összessége.
Jogforrás fogalma 2 értelemben:
1. Az ún. „belső jogforrás” a jogalkotó
szervet jelöli (pl. Országgyűlés, Kormány,
stb.)
2. Az ún. „külső jogforrás” a jog
megjelenési formáját jelenti (pl. törvény,
kormányrendelet, stb.)
3
Jogforrások hierarchiája:
A jogi normák alá-fölérendeltségi viszonya
az adott állam jogrendszerében. A jogalkotó
állami szervek hierarchiájához igazodik.
Az alacsonyabb szintű jogszabály
magasabb szintűvel ellentétes nem lehet.
a
Magyarország jogrendszerének felépítése
Jogalkotó szerv
Országos szintű
Helyi szintű
Jogszabály
Országgyűlés
Alaptörvény, sarkalatos
törvény, törvény
Kormány
Kormányrendelet
Magyar Nemzeti Bank
Elnöke
MNB rendelet
Miniszterelnök
Miniszterelnöki rendelet
Miniszterek
Miniszteri rendelet
Önálló szabályozó szerv
elnöke
Rendelet
Helyi önkormányzatok
képviselő-testülete
Önkormányzati rendelet
5
A jogforrások és azok hierarchiája a
jogszabályok esetében
1) Alaptörvény: Magyarország jogrendszerének alapja
2) Sarkalatos törvény: Alaptörvény nevesíti a tárgyköröket;
jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadával
fogadható el; ilyenek pl. az egyházakról szóló törvény
3) Törvény
4) Kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendelete
5) miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet
6) önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
7) önkormányzati rendelet
Közjogi szervezetszabályozó eszközök, mint
jogforrások
Nem jogszabályok, jogszabállyal nem lehetnek
ellentétesek.
Az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem
állapíthatnak meg, de az adott szervezetrendszeren belüli
személyeket, szerveket kötelezik.
2 csoportja:
1. normatív határozat: kiadhatja az Országgyűlés,
Kormány, helyi önkormányzat képviselő-testülete, stb.
2. normatív utasítás: miniszter, MNB elnöke, központi
államigazgatási szerv vezetője, stb.
7
2. A törvényhozói, végrehajtói és
bírói szervek szétválasztása.
A Magyarországon érvényben
lévő rendszer.
8
A hatalmi ágak megosztásának elve
A
közhatalom
gyakorlása
során
megvalósítandó feladatok:
1. Szabályozni kell az életviszonyokat
(törvényhozó hatalom)
2. Gondoskodni kell a megalkotott szabályok
végrehajtásáról (végrehajtó hatalom)
3. Bíráskodni kell a szabályok megsértői felett
(bírói hatalom)
9
A hatalmi ágak megosztásának elve
Államszervezeti elv, melynek lényege, hogy a
törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom ne
egy kézben összpontosuljon!
Amennyiben a fenti követelmény nem valósul
meg, az visszaélésekhez vezet a hatalom
részéről (önkényuralmi rendszerek).
10
A hatalmi ágak megosztása
Magyarországon
1. Törvényhozó hatalom: Országgyűlés
Magyarország
legfelsőbb
államhatalmi
népképviseleti szerve az Országgyűlés.
és
Legfőbb feladatai a törvényalkotás és a végrehajtó
hatalom ellenőrzése.
Az országgyűlést képviselők alkotják, akiket az
állampolgárok választanak meg négy évre.
11
A hatalmi ágak megosztása
Magyarországon
2. Végrehajtó hatalom: Kormány
A végrehajtó hatalom csúcsszerveként működő
kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből
áll.
A kormányt a miniszterelnök vezeti, akinek
legfőbb feladata, hogy meghatározza a kormány
politikájának általános irányát.
A miniszterek pedig egy-egy szakterületet
irányításáért felelősek.
12
A hatalmi ágak megosztása
Magyarországon
3. Bírói hatalom: bíróságok
Jogalkalmazó tevékenységet folytatnak, munkájukat a
jogszabályokban foglaltaknak megfelelő rend alapján végzik.
Feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése,
vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése.
A bíróságok konkrét ügyekben járnak el, melyeket
alapjában véve két nagy kategóriába sorolhatjuk: büntetőjogi
és polgári peres ügyek. Ugyanakkor a bíróságok hatáskörébe
tartozik az úgynevezett közigazgatási bíráskodás is.
13
A hatalmi ágak egyensúlya
Ma már sokkal inkább a hatalmi ágak
egyensúlyáról beszélhetünk:
a hatalmi ágak önállóan léteznek, de
különböző
felügyeleti
jogosítványokkal
rendelkeznek egymás felett
(pl. Alkotmánybíróság megsemmisítheti az
alaptörvény ellenes jogszabályokat, a bíróságok
felülvizsgálhatják a közigazgatási határozatok
törvényességét,
végrehajtó
hatalom
Országgyűlésnek felelősséggel tartozik).
14
3. A jogszabályok szerkezeti
elemei:
- hipotézis,
- diszpozíció,
- szankció.
15
A jogszabály fogalma
A jog konkrét megjelenési formája:
általános érvényű, mindenkire kötelező
magatartásszabály,
melyet
az
arra
felhatalmazott állami szerv megalkotott és
közzétett, érvényesülését akár a kényszer
eszközével is biztosítja.
16
A jogszabály szerkezeti elemei
1. Tényállás (hipotézis)
2. Rendelkezés (diszpozíció)
3. Jogkövetkezmény (szankció)
17
1. A jogszabály tényállása a hipotézis
A tényeknek olyan összessége, amelyhez
valamilyen joghatás fűződik.
A tényállás lehet:
- nyitott vagy
- zárt.
18
Nyitott tényállás
A jogalkotó nem írja körül pontosan a
tényállást.
Btk. 160. § (1) bekezdés:
„Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(Nyitott törvényi tényállás: A jogalkotó a
konkrét magatartást nem határozza meg,
csak az eredményt: más ember megölését.)
19
Zárt tényállás
A jogalkotó tételesen, taxatíve, pontosan
meghatározza a tényálláselemeket, amelyek
fennállása esetén a jogszabályban előírt
magatartást kell tanúsítani.
Gktv. 8/A. § (1) bekezdés:
„A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a
cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön
jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő
nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles
a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a
kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.”
20
2. A rendelkezés (diszpozíció)
Meghatározza a követendő magatartást.
Jellege alapján lehet:
- kogens (kötelező) vagy
- megengedő: két legjellemzőbb megjelenési formája):
- diszpozitívitás (eltérést engedő –
szerződések szabályai)
- diszkréció (mérlegelési jogkört biztosít
az állami szervek számára)
21
3. Jogkövetkezmény (szankció)
Kétféle jogkövetkezmény lehet:
1. Szankció: a büntetést, joghátrányt jelenti, amit a
törvény a rendelkezés megsértése miatt kilátásba
helyez.
1.1 A szankció lehet vagyoni:
a jogsértő vagyonával szemben alkalmazott
hátrány (ingatlan adásvétel 30 napon túli
földhivatalhoz
benyújtása
mulasztási
bírságfizetéssel jár.)
22
3. Jogkövetkezmény (szankció)
1.2 A szankció lehet személyi:
a jogsértő személyével szemben alkalmazott
hátrány (pl. szabadságvesztés)
1.3 A szankció lehet érvénytelenségi:
a jogszabállyal ellentétes magatartás nem jár a
kívánt joghatással (a cselekvőképtelen személy
általkötött adásvételi szerződés érvénytelen)
2. Joghatás: akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek
megfelelő magatartást tanúsít. Pozitív.
23
4. A jog fogalma,
a jogszabályok érvényessége és
hatályossága közti különbségek.
24
A jog fogalma
A
jog
állami
kényszereszközökkel
kikényszeríthető általános magatartásszabály.
A jog az állam által alkotott vagy szankcionált,
és a társadalom valamennyi tagjára kötelező,
végső soron kikényszeríthető magatartási
szabályok összessége.
25
A jogszabályok érvényessége
A jogszabály érvényes, ha:
1. a jogalkotásra felhatalmazott szerv alkotta
meg,
2. a jogszabály illeszkedik a jogforrási
hierarchiába,
3. azt az előírt eljárási szabályok szerint
alkották meg,
4. az előírt helyen és módon kihirdették.
26
Magyarország hivatalos lapja a Magyar
Közlöny, amelyben ki kell hirdetni:
- a törvényt,
- a kormányrendeletet,
- a miniszterelnöki és miniszteri rendeletet,
- az MNB elnökének rendeletét,
- az önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendeletét.
27
A jogszabályok hatályossága
A jogszabály hatályossága azt jelenti, hogy
az
adott
jogszabály
alkalmazható,
végrehajtható.
A hatály 4 különböző fajtája:
1. személyi hatály,
2. időbeli hatály,
3. területi hatály,
4. tárgyi hatály.
Területi (földrajzi) hatály
Milyen földrajzi területen kell alkalmazni az adott
jogszabályt?
Ez lehet:
- az egész ország területe,
- de lehet csak egy meghatározott része (település,
megye, stb.) is.
A helyi önkormányzat rendelete csak az önkormányzat
közigazgatási területén lehet hatályos.
Személyi (alanyi) hatály
Kire alkalmazható, kire vonatkozik a jogszabály?
Azok a személyek, akikre a jogszabály jogokat és
kötelességeket határoz meg.
Ezek lehetnek:
- Magyarország területén a természetes személyek
vagy más néven magánszemélyek (ők lehetnek
akár magyar, akár külföldi állampolgárok is),
- jogi személyek (pl. kft.), illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek (pl.
bt.).
Időbeli hatály
Mikortól (meddig) kell alkalmazni a jogszabályt?
- Azonnali hatály: a kihirdetése napján lép
hatályba a jogszabály.
- Visszaható hatály: a kihirdetéshez képest
korábbi időponttól teszi alkalmazhatóvá a
jogszabályt. (Jogszabály a kihirdetését megelőző időre
nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat
valamely magatartást jogellenessé.)
- Jövőbeli hatály: a jogszabály a kihirdetéshez
képest későbbi időponttól hatályos.
Tárgyi hatály
Milyen ügyekben, milyen jogviszonyokra
kell alkalmazni a jogszabályt?
A jogszabály akkor veszti hatályát, ha:
- jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy
- az adott jogszabályban meghatározott
határidő lejár, vagy
- Alkotmánybíróság megsemmisíti.
32
5. A törvény és a rendelet közötti
különbségek.
33
Magyarország jogrendszerének felépítése
Jogalkotó szerv
Országos szintű
Helyi szintű
Jogszabály
Országgyűlés
Alaptörvény, sarkalatos
törvény, törvény
Kormány
Kormányrendelet
Magyar Nemzeti Bank
Elnöke
MNB rendelet
Miniszterelnök
Miniszterelnöki rendelet
Miniszterek
Miniszteri rendelet
Önálló szabályozó szerv
elnöke
Rendelet
Helyi önkormányzatok
képviselő-testülete
Önkormányzati rendelet
34
Alaptörvény, sarkalatos törvény, törvény
Alaptörvény: Jogalkotó szerv az Országgyűlés.
A legmagasabb szintű jogi norma, amely
tartalmazza az állam felépítésével és működésével
kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Nem lehet
olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes azzal.
Sarkalatos
törvény:
Jogalkotó
szerv
az
Országgyűlés.
Minősített
(2/3-os)
többséget
igénylő
törvényhozási
tárgykörök
(pl.
a
helyi
önkormányzatokról; a bíróságról, stb.)
35
Alaptörvény, sarkalatos törvény, törvény
Törvény: Jogalkotó szerv az Országgyűlés.
Egyszerű többséget (több mint az országgyűlési
képviselő fele) igénylő törvényhozási tárgykörök
(pl.
Büntető
Törvénykönyv,
Polgári
Törvénykönyv).
36
Rendeletek
Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek
alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján:
Kormányrendelet: Jogalkotó szerve a Kormány.
A Kormány a feladatkörében rendeleteket bocsát
ki. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány
rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
Miniszterelnöki rendelet: Jogalkotó szerve a
miniszterelnök.
Nem lehet ellentétes a magasabb szintű
jogszabályokkal.
37
Rendeletek
Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek
alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján:
Miniszteri rendelet: Jogalkotó szerve az illetékes
miniszter.
A miniszter a feladatkörében rendeleteket bocsát
ki. Nem lehet ellentétes a magasabb szintű
jogszabályokkal.
MNB elnökének rendelete: Jogalkotó szerve az
MNB elnöke.
(Pl. a jegybanki alapkamat mértékéről)
38
Rendeletek
Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek
alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján:
Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete:
Jogalkotó szerve az önálló szabályozó szerv
vezetője.
Az
önálló
szabályozó
szerv
vezetője
feladatkörében rendeleteket bocsát ki.
(Pl.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
elnöke)
39
Rendeletek
Nem az Országgyűlés, hanem az alábbi szervek
alkotják törvényben kapott felhatalmazás alapján:
Önkormányzati rendelet: Jogalkotó szerve a helyi
önkormányzat képviselő-testülete.
Területi hatálya csak a helyi önkormányzat
közigazgatási területére terjed ki.
(Pl. helyi önkormányzat költségvetése, helyi adók
megállapítása)
40
6. Az állam definíciója, szerepe,
kormányformák.
A történeti és a kartális
alkotmány.
41
Az állam definíciója, szerepe, funkciói
Az állam definíciója: egy meghatározott területen
élő népesség felett gyakorolt közhatalom.
Az állam szerepe: az állam ún. „objektív
szükséglet”,
vagyis
a
társadalmi
lét
fönnmaradásához, a társadalmi újratermelési
folyamat zavartalan bonyolódásához szükséges.
42
Az állam definíciója, szerepe, funkciói
Az állam definíciója: egy meghatározott területen élő népesség
felett gyakorolt közhatalom.
Az állam szerepe: az állam ún. „objektív szükséglet”, vagyis a
társadalmi lét fönnmaradásához, a társadalmi újratermelési
folyamat zavartalan bonyolódásához szükséges.
Az állam fő funkciói:
- társadalom és természet viszonyainak befolyásolása;
- gazdasági funkciók;
- politikai-igazgatási funkciók;
- ideológiai-kulturális funkciók;
- külpolitikai funkciók;
- nemzetközi együttműködési funkciók.
43
Kormányforma fogalma
A kormányforma: a hatalommegosztás
konkrét, normatív módon meghatározott
formája, az államhatalmi ágak (parlament,
államfő, kormány) közjogilag szabályozott
együttműködését jelenti.
4 kormányforma között tehetünk különbséget:
44
Kormányformák
4 kormányforma különböztethető meg:
1. Parlamentáris monarchia (Anglia):
A végrehajtó hatalomnak formálisan két
csúcsszerve van: az uralkodó és a kabinet. A
parlament szerepe a meghatározó. A végrehajtó.
hatalom feje a király, de igazi jogosítványai
nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel
tevékenységéért.
45
Kormányformák
4 kormányforma különböztethető meg:
2. Prezidenciális köztársaság (USA):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, ami
ötvözi a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki
funkciót.
A
kongresszus
előtt
politikai
felelősséggel nem tartozik, a kongresszus nem
vonhatja meg tőle a bizalmat. Az elnök a hatalmat
az általa kinevezett minisztereken keresztül
gyakorolja, ők sem felelősek a kongresszusnak.
46
Kormányformák
4 kormányforma különböztethető meg:
3. Félprezidenciális köztársaság
(Franciaország):
Átmeneti kormányforma a parlamentáris és a
prezidenciális köztársaság között. A végrehajtó
hatalomnak két csúcsszerve van, a köztársasági
elnök és a kormány. A parlamentnek felelősséggel
csak a kormány tartozik. A köztársasági elnököt
közvetlenül választják, politikai felelőssége van.
47
Kormányformák
4 kormányforma különböztethető meg:
4. Parlamentáris köztársaság (Magyarország):
A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány,
amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze,
politikailag felelős. A köztársasági elnök csak
formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még
úgysem, politikai felelősségre nem vonható. A
köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt
elnököt, aki általában a többségi párt vezetője vagy
a koalíció által megjelölt személyt.
48
A történeti és a kartális alkotmány
Történeti (íratlan) alkotmány:
egy adott ország történelmi fejlődése során
folyamatosan jön létre, létezik és alakul, úgy
hogy az alkotmányt alkotó alkotmányjogi
szabályokat a történelmi fejlődés folyamán
megszülető, egymást felváltó, kiegészítő,
módosító törvények, más alkotmányjogi jellegű
jogszabályok,
illetve
a
szokásjog
szabályrendszere foglalják magukban.
49
A történeti és a kartális alkotmány
Kartális (írott) alkotmány:
egy adott ország meghatározó jelentőségű,
lényeges alkotmányjogi szabályait a többi
törvénytől elnevezésében és megalkotási módjában
is megkülönböztetett törvény, a jogforrási rendszer
csúcsán
álló,
önmagát
alkotmánynak
(alkotmánytörvénynek)
nevező
alaptörvény
foglalja magában, mely mellett a további
alkotmányjogi szabályokat más törvények,
jogszabályok, illetve a szokásjog szabályai az
alaptörvénnyel nem ellentétes módon, azt
részletező és kiegészítő jelleggel tartalmazzák.
50
7. Az állam fő funkciói,
Magyarország államszerkezete.
51
Az állam fő funkciói
1.
Az intézményi és jogi feltételek megteremtése:
A gazdaság, a piac zavartalan működéséhez
elengedhetetlen azon szervezetek létrehozása, amelyek a
gazdaság szabályait rögzítik, a szabályok betartását
pedig szükség esetén akár ki is kényszerítik.
A törvényhozás, a végrehajtás, az igazságszolgáltatás
szintén nélkülözhetetlen.
Az állam intézményeinek létrehozása, működtetése
kiadásokkal jár, melyeket adók szedésével finanszíroznak.
52
Az állam fő funkciói
2. Allokációs funkció:
Az állam beavatkozik az erőforrások elosztásába. Az
allokációs funkció minden olyan kormányzati
tevékenységet összefog, amely az előállított
termékek és szolgáltatások mennyiségét és
minőségét befolyásolja.
A piaci elégtelenségek, a piaci kudarcok teszik
szükségessé az állam allokációs funkcióját.
53
Az állam fő funkciói
3. Az újraelosztási funkció:
A piacgazdaságban a jövedelmek elosztása az egyes
egyéneknek a termeléshez való hozzájárulásán alapul: a
termelési tényezők tulajdonosai annak arányában kapnak
jövedelmet, amilyen arányban hozzájárulnak a termékek
létrehozásához. Ez az ún. funkcionális jövedelemelosztás
jelentős különbséget eredményez az egyének jövedelmei
között (pl.: a társadalom jelentős rétegeinek elszegényedését
okozhatja). Ez olyan feszültséghez vezethet, mely a gazdasági
folyamatok
zavartalanságát
is
veszélyeztetheti.
54
Az állam fő funkciói
4. A stabilizációs funkció:
A stabilizáció kifejezetten az összgazdasági folyamatok
szabályozására irányul.
A stabilizációs beavatkozás általában négy célkitűzés
valamelyikére irányul:
1. teljes foglalkoztatottság 2. árstabilitás 3. költségvetés
egyensúlya 4. külgazdasági egyensúly.
A gazdaság stabilizálása elsősorban a kereslet és a
kínálat
szabályozásán
keresztül
történhet.
55
Magyarország államszerkezete
Az államszerkezet fogalma jelenti az állam mint
egész és részei, valamint az állam egyes részei
közötti viszonyok rendszerét.
Az állami szervek a fejlődés során elkülönültek,
először
szervtípus
szerint
differenciálódott
(törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás), de
szükségképpen tagozódott az államszervezet
vertikálisan is (központi és helyi szervek).
56
Magyarország államszerkezete
Az államszervezet felépítésének és irányításának két
nélkülözhetetlen elve a centralizáció és a
decentralizáció:
- a centralizáció az államszerkezet egységes
központi irányítását biztosító elv az állam
vezetésében.
- a decentralizáció pedig az államot mint egészet
megillető hatalom megosztását jelenti az állam
központi szervei és az alárendelt helyi szervek
között.
57
Magyarország államszerkezete
Országgyűlés:
Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az
Országgyűlés:
- megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét,
- törvényeket alkot,
- megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság
tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az
alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami
Számvevőszék elnökét,
- megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal
kapcsolatos bizalmi kérdésről.
58
Magyarország államszerkezete
Köztársasági elnök:
Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus
működése felett:
- képviseli Magyarországot;
- törvényt kezdeményezhet;
- az
elfogadott
Alaptörvényt,
az
elfogadott
törvényt megküldheti az Alkotmánybíróságnak vagy
megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
- a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök
javaslatára választja meg;
- gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.
59
Magyarország államszerkezete
Kormány:
A végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre
kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály
kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.
- Az Országgyűlésnek felelős.
- A
közigazgatás
legfőbb
szerve,
törvényben
meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat
létre.
- Feladatkörében eljárva rendeletet alkot (törvénnyel nem
lehet ellentétes!).
- A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
- A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy
több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
60
Magyarország államszerkezete
Alkotmánybíróság:
Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve:
- az
Alaptörvénnyel
való
összhang
szempontjából
megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
- bírói kezdeményezésre soron kívül felülvizsgálja az egyedi
ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való
összhangját;
- alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben
alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való
összhangját;
- vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
61
Magyarország államszerkezete
A bíróságok:
A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A
legfőbb bírósági szerv a Kúria.
A bíróság dönt:
- büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben
meghatározott egyéb ügyben;
- a közigazgatási határozatok törvényességéről;
- az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről
és megsemmisítéséről;
- a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott
csoportjaira külön bíróságok létesíthetők.
62
Magyarország államszerkezete
Az ügyészség:
A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az
igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az
állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
- Üldözi a bűncselekményeket.
- Fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal
szemben.
- Elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
- A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja.
- A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az
Országgyűlésnek.
63
Magyarország államszerkezete
A helyi önkormányzatok:
A helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom
gyakorlása érdekében működnek.
A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselőtestület gyakorolja, melyet a polgármester vezet.
A helyi közügyek intézése körében törvény keretei között:
- rendeletet alkot (más jogszabállyal nem lehet ellentétes);
- önállóan igazgat;
- gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost
megillető jogokat;
- meghatározza költségvetését, az alapján önállóan gazdálkodik;
- dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
64
8. A kamarák szerepe a
gazdaságban.
Az önkéntes és a kötelező
kamarai tagság.
65
A kamarák szerepe a gazdaságban
A gazdasági kamarák köztestületek, amelyeket e törvény
alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak
létre.
A gazdasági kamarák feladata, hogy önkormányzaton
alapuló működésükkel előmozdítsák:
- a gazdaság fejlődését és szerveződését,
- a piaci magatartás tisztességét,
- a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes
érdekeinek érvényesülését. (Gktv.)
66
A kamarák szerepe a gazdaságban
Gazdasági
kamaraként
kereskedelmi
iparkamarákat kell alakítani.
és
A kereskedelmi, az ipari és a kézműipari
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel
kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi
és iparkamarák látják el.
67
A kamarák szerepe a gazdaságban
A területi gazdasági kamarák a megyékben, a
megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a
fővárosban működnek.
A gazdasági kamarák
hozhatnak létre.
helyi
szervezeti
egységet
Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és
iparkamaráknak
a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamarát kell megalakítaniuk.
68
A kamarák szerepe a gazdaságban
A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével
összefüggésben:
- részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési,
gazdaságstratégiai döntések előkészítésében;
- együttműködnek az állami és a helyi önkormányzati
szervekkel, illetve a gazdasági érdek-képviseleti
szervezetekkel;
- tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar
és külföldi jogszabályokról;
- előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését;
- végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.
69
A kamarák szerepe a gazdaságban
A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével
összefüggésben:
közreműködés a kereskedelemfejlesztéssel, a
külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a
külföldiek számára belföldön végzett gazdasági
tájékoztató és propagandamunkában (vásárok,
kiállítások, konferenciák szervezése);
- közreműködnek az európai uniós csatlakozásból,
illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és
az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési
feladatok ellátásában.
-
70
A kamarák szerepe a gazdaságban
A gazdasági kamarák a
biztonságával kapcsolatban:
üzleti
forgalom
-
árukra
vonatkozó
származási
igazolásokat,
bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges
más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
- a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával
kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre
általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra és
tisztességes kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó etikai
szabályokat,
- figyelemmel kísérik e szabályok érvényesülését, a kamarai
etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag
gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik,
71
A kamarák szerepe a gazdaságban
A gazdasági kamarák a
biztonságával kapcsolatban:
üzleti
forgalom
-
a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen
kereskedelmi
gyakorlat
tilalmára
vonatkozó
jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig
kezdeményezhetik a hatáskörrel rendelkező szervnél a
szükséges intézkedés megtételét;
- etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai
tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;
- együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatósággal és a
Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott
jogerős határozatokat az illetékes gazdasági kamarákkal
közlik;
72
A kamarák szerepe a gazdaságban
A gazdasági kamarák a
biztonságával kapcsolatban:
üzleti
forgalom
- működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV.
törvény alapján működő békéltető testületeket.
A gazdasági kamarák a gazdaság általános
érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban:
-
javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával
előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó
jogszabályoknak,
intézkedéseknek
a
gazdaság
fejlődéséhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci
magatartás
tisztességéhez
fűződő
közérdekkel
összhangban történő kidolgozását.
73
A kötelező kamarai nyilvántartás
A területi gazdasági kamarák tagsága:
A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a
cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a
külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján
történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon
belül köteles a székhelye szerint illetékes területi
gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való
bejegyzését kérni.
74
A kötelező kamarai nyilvántartás
A területi gazdasági kamarák tagsága:
- A
kamarai
közfeladatok
ellátásához
történő
hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai
hozzájárulást fizetni.
- Nem köteles kamarai hozzájárulást fizetni az egyéni
vállalkozó, ha vállalkozási tevékenységét a naptári év
teljes időszakában szünetelteti és ezt a nyilvántartását
vezető területi gazdasági kamarának bejelenti.
- A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint.
- A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell
megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara
részére. Adók módjára behajtható köztartozás!
75
Az önkéntes kamarai tagság
A területi gazdasági kamarák tagsága:
A gazdasági kamara tagja az a gazdálkodó
szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és
kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági
kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett
nyilvántartásba bejegyezték.
A gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság, egyéni
cég, egyéni vállalkozó, stb.) kamarai tagsága kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba
történő bejegyzéssel jön létre.
76
Az önkéntes kamarai tagság
A kamarai tagok számára nyújtott, térítésmentes
és kedvezményes szolgáltatások:
Az igénybe vétel feltétele a rendezett tagsági
viszony:
- nincs tagdíjtartozás,
- a kamarai Alapszabály és az egyéb
szabályzatokban foglaltak megtartása.
77
Az önkéntes kamarai tagság
A kamarai tagok számára nyújtott térítésmentes
szolgáltatások:
- tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez
jutási kérdésekben;
- üzleti partnerkeresés;
- pályázatfigyelés;
- jogi tanácsadás;
- részvétel a térítésmentesként meghirdetett kamarai
fórumokon;
- kamarai hírlevelek elérése;
78
Az önkéntes kamarai tagság
A kamarai tagok számára nyújtott térítésmentes
szolgáltatások:
- Széchenyi Kártya Program termékeinek
ügyintézése;
- kamarai tag- és kedvezménykártya;
- tanulószerződések megkötése;
gyakorlati
képzőhelyekkel,
képzéssel,
szakképesítési
pályázatokkal
kapcsolatos
tájékoztatás.
79
Az önkéntes kamarai tagság
A kamarai tagok számára nyújtott kedvezményes
szolgáltatások:
- részvétel a térítésmentesként meghirdetett kedvezményes
-
-
fórumokon;
okmányhitelesítés, származási- és vis major igazolások
kiadása;
hirdetési lehetőség igénybe vétele a nyomtatott és
elektronikus hírlevelekben, kamarai kiadványokban és
rendezvényeken;
pályázati tanácsadás;
mestervizsga, munkavédelmi és tűzvédelmi tanfolyamok.
80
A kamarai tagság dilemmái
A kötelező kamarai tagsággal, valamint a kötelező
kamarai hozzájárulás fizetéssel kapcsolatban felmerülő
ellenérvek:
- elsősorban a szakmai alapon és önkéntesen létrejövő
-
-
szervezetek tudnak költséghatékonyan és szakszerűen
segítséget nyújtani tagjaiknak, mert közvetlenül ismerik
a szakmai előírásokat, a problémákat;
nem indokolt a kötelező gazdasági és iparkamarai
tagságot azoknak a vállalkozásoknak az esetében,
amelyek már tagjai valamely szakmai egyesületnek,
érdekképviseletnek;
a vállalkozások terheit növelik.
81
9. A szerződés fogalma és
lényeges elemei.
82
A kötelmi jog
A kötelem:
- kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság
a szolgáltatás teljesítésének követelésére;
- irányulhat valamely dolog adására, tevékenységre,
tevékenységtől való tartózkodásra vagy más
magatartásra.
Kötelem
keletkezhet
különösen
szerződésből,
károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog
megsértéséből,
egyoldalú
jognyilatkozatból,
értékpapírból, jogalap nélküli
gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló
magatartásból.
83
A szerződés
A szerződés fogalma: a felek kölcsönös és
egybehangzó
jognyilatkozata,
amelyből
kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére
és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
A felek szabadon köthetnek szerződést, és
szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés
tartalmát.
A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire
vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek,
ha a Ptk. az eltérést nem tiltja.
84
A szerződés lényeges elemei
Szerződő „Felek” megnevezése:
Polgári jogi szerződés alanya az lehet, aki jogképes.
Jogképességgel rendelkezik a természetes személy, a
jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek és az állam.
„Szerződés tárgyának” meghatározása:
A szerződés tárgya többnyire valamilyen vagyoni
értékű szolgáltatás, amelyet a kötelezett nyújt a
jogosultnak. Ezek a szolgáltatások pénz vagy más
dolog adására vagy valamely tevékenység
kifejtésére irányulnak.
85
A szerződés lényeges elemei
„Ellenszolgáltatás” meghatározása:
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a
szerződésből vagy a körülményekből más nem
következik - ellenszolgáltatás jár.
„Egyéb szerződéses feltételek” meghatározása:
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és
a bármelyikük által lényegesnek minősített
kérdésekben való megállapodása szükséges.
Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan
kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
86
A szerződés lényeges elemei
„Kölcsönös és egybehangzó” jognyilatkozat:
A felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata
szükséges a szerződés létrejöttéhez.
Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező
jognyilatkozattal lehet elfogadni.
A szerződés létrejöttének „helye”:
Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra
ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye
a jognyilatkozatok megtételének helye.
A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő
székhelye, lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye.
87
A szerződés lényeges elemei
„Kölcsönös és egybehangzó” jognyilatkozat:
A felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata
szükséges a szerződés létrejöttéhez.
Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező
jognyilatkozattal lehet elfogadni.
A szerződés létrejöttének „helye”:
Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra
ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye
a jognyilatkozatok megtételének helye.
A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő
székhelye, lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye.
88
A szerződés lényeges elemei, alakja
A szerződés létrejöttének „időpontja”:
A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó
jognyilatkozat hatályossá válik.
A szerződés alakja:
Szerződést lehet kötni:
-szóban,
-írásban vagy
-ráutaló magatartással.
Írásbeli alakhoz kötött szerződések: Írásbeli alakhoz
kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó
nyilatkozatot írásban lehet tenni. (Pl. ingatlan adás-vétel)
89
10. A szerződések fajtái.
90
Előszerződés
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi
időpontban egymással szerződést kötnek, és
megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a
bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik
fél kérelmére létrehozhatja.
Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell
megkötni.
Az előszerződésre az annak alapján megkötendő
szerződés szabályai megfelelően irányadóak.
91
Egyes szerződések
-
Tulajdonátruházó szerződések
Vállalkozási típusú szerződések
Megbízási típusú szerződések
Használati szerződések
Letéti szerződések
Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződések
Hitel- és számlaszerződések
Biztosítéki szerződések
Biztosítási szerződések
Tartási és életjáradéki szerződések
Polgári jogi társasági szerződések
92
Tulajdonátruházó szerződések
- Adásvételi szerződés
- Csereszerződés
- Ajándékozási szerződés
93
Vállalkozási típusú szerződések
- Vállalkozási szerződés
-
Tervezési szerződés
Kivitelezési szerződés
Kutatási szerződés
Utazási szerződés
Mezőgazdasági vállalkozási szerződés
Közszolgáltatási szerződés
- Fuvarozási szerződés
94
Megbízási típusú szerződések
-
Megbízási szerződés
Bizományi szerződés
Közvetítői szerződés
Szállítmányozási szerződés
Bizalmi vagyonkezelési szerződés
95
Használati szerződések
-
Bérleti szerződés
Lakásbérleti szerződés
Haszonbérleti szerződés
Haszonkölcsön-szerződés
96
Letéti szerződések
-
Letéti szerződés
Gyűjtő letéti szerződés
Rendhagyó letéti szerződés
Szállodai letéti szerződés
97
Forgalmazási és jogbérleti (franchise)
szerződések
- Forgalmazási szerződés
- Jogbérleti (franchise) szerződés
98
Hitel- és számlaszerződések
-
Hitelszerződés
Kölcsönszerződés
Betétszerződés
Folyószámla-szerződés
Fizetésiszámla-szerződés
Fizetési megbízási szerződés
Faktoring szerződés
Pénzügyi lízingszerződés
99
Biztosítéki szerződések
- Kezességi szerződés
- Garanciaszerződés
100
Biztosítási szerződések
- Kárbiztosítási szerződés
- Felelősségbiztosítási szerződés
- Összegbiztosítási szerződés
- Életbiztosítási szerződés
- Balesetbiztosítási szerződés
- Egészségbiztosítási szerződés
101
Tartási és életjáradéki szerződések
- Tartási szerződés
- Életjáradéki szerződés
102
Polgári jogi társasági szerződések
Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a
továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget,
hogy
közös
céljuk
elérése
érdekében
együttműködnek, a közös cél megvalósításához
szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és
tevékenységük kockázatát közösen viselik (pl.
konzorciumok).
103
11. A munkaszerződés lényeges
elemei.
104
A munkaviszony alanyai, együttműködés
A munkaviszony alanyai:
Munkáltató: jogképes személy, aki a munkaszerződés
alapján munkavállalót foglalkoztat.
Munkavállaló:
természetes
személy,
aki
munkaszerződés alapján munkát végez
Együttműködési kötelezettség:
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során
a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően
kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni
és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a
másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
105
A munkaviszony jellemzői
Kétoldalú jogviszony, melynek két szerződő
fele a munkavállaló és a munkáltató.
Munkaviszony létesítésének alapfeltétele a 16.
életév betöltése.
Munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét
betöltött nappali rendszerű képzésben
részesülő tanuló az iskolai szünet alatt.
106
Munkaviszony létesítése: a
munkaszerződés
Munkaszerződéssel jön létre, mely tartalmazza:
- a felek nevét, illetve megnevezését,
- a feleknek a munkaviszony szempontjából lényeges
adatai (székhely, lakcím, bankszámlaszám, stb.)
- az alapbért (kötelező)
- a munkakört (kötelező)
- a munkavégzés helyét (kötelező)
- egyéb megállapodásokat.
107
Munkaviszony létesítése: a
munkaszerződés
A munkaszerződés időtartama szólhat:
- határozott időre vagy
- határozatlan időre.
A munkaszerződést írásba kell foglalni.
108
Munkaviszony létesítése: a
munkaszerződés
Próbaidő kikötése (nem kötelező!):
A munkaszerződés részeként lehet megállapodni a
kikötésében.
Mértéke maximum 3 hónap lehet.
Ez idő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal
megszüntetheti a munkaviszonyt.
109
12. A magánokirat és a közokirat.
110
Magánokirat
Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.):
A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig
teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot
megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára
kötelezőnek ismerte el,
feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike
fennáll:
111
Magánokirat
• a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
• két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a
kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá,
vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának
ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét)
is fel kell tüntetni;
• a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton
bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
• a gazdálkodó szervezet által üzleti körében
kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
112
Magánokirat
• ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű
ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt
okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű
aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített
elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma
az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval
megegyezik;
• az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus
aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott
biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
113
Magánokirat
A magánokirat valódiságát csak akkor kell
bizonyítani, ha azt:
- az ellenfél kétségbe vonja, vagy
- a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek
találja.
114
Közokirat
Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.):
Közokirat az olyan papír alapú vagy elektronikus
okirat, amelyet:
- bíróság,
- közjegyző vagy
- más hatóság, illetve
- közigazgatási szerv
ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki.
115
Közokirat
A közokirat teljesen bizonyítja:
- a benne foglalt intézkedést vagy határozatot,
továbbá
- az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
úgyszintén
- az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint
annak idejét és módját.
Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is,
amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít (pl.
Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által
kiadott Cégkivonat vagy Cégmásolat).
116
13. Jogi személyiséggel
rendelkező és jogi
személyiséggel nem rendelkező
vállalkozások.
117
Vállalkozás meghatározása
Polgári Törvénykönyv (Ptk.):
Vállalkozás:
a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti
tevékenysége körében eljáró személy.
118
Egy vállalkozás lehet
Jogi személyiséggel rendelkező:
- minimális vagyoni hozzájárulás meglétét írja elő a
törvény,
- a tagok felelőssége korlátozott az általuk
szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig.
Jogi személyiség nélküli:
- nincs minimális vagyoni hozzájárulás előírva,
- a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges.
119
Régi Gt. alapján
(2014. március 15-től a Gt. hatályát vesztette, ettől
kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!)
A vállalkozások közül jogi személyiséggel
rendelkezett a régi Gt. alapján:
- Korlátolt felelősségű társaság (gazdasági
társaság) és
- Részvénytársaság – Nyrt. és Zrt. (gazdasági
társaság).
120
Régi Gt. alapján
(2014. március 15-től a Gt. hatályát vesztette, ettől
kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!)
A vállalkozások közül jogi személyiséggel
nem rendelkezett a régi Gt. alapján:
- Közkereseti társaság (gazdasági társaság) és
- Betéti társaság (gazdasági társaság).
121
Új Ptk. Alapján
(2014. március 15-től a Gt. hatályát vesztette, ettől
kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!)
A vállalkozások közül jogi személyiséggel
rendelkezik az Új Ptk. alapján:
- Korlátolt felelősségű társaság,
- Részvénytársaság – Nyrt. és Zrt.,
- Közkereseti társaság és
- Betéti társaság (valamennyi! gazdasági
társaság).
122
Új Ptk. Alapján
(2014. március 15-től a Gt. hatályát vesztette, ettől
kezdődően az Új Ptk. Szabályait kell alkalmazni!)
A vállalkozások közül jogi személyiséggel
rendelkezik továbbá az Új Ptk. alapján az:
Egyesülés,
mint
jogi
személyiséggel
rendelkező kooperációs társaság.
Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik;
vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok
egyetemlegesen kötelesek helytállni.
123
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló törvény alapján
Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban
szereplő természetes személy által alapított
egyéni cég:
- nem rendelkezik jogi személyiséggel;
- ha az egyéni cég vagyona valamely
követelést nem fedez, a tag saját vagyonával
korlátlanul felel!
124
14. Az egyéni vállalkozás és az
egyéni cég.
125
Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény:
Magyarország területén természetes személy a
üzletszerű
rendszeresen,
nyereségés
vagyonszerzés
céljából,
saját
gazdasági
kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági
tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
126
Egyéni vállalkozás
Alapítási feltételek:
Egyéni vállalkozó olyan természetes személy lehet,
aki:
• cselekvőképes,
• magyar, EU, EGT, stb. állampolgár
• nincs kizárva a vállalkozás gyakorlásából (nem
lehet egyéni cég tagja, ill. gazdasági társaság
korlátlanul felelős tagja),
• büntetlen előéletű.
127
Egyéni vállalkozás
Az
egyéni
vállalkozói
tevékenység
megkezdésének feltétele, hogy a természetes
személy a nyilvántartást vezető szervhez
bejelentést nyújtson be:
• személyesen a járási hivatal (Hatóság) útján
vagy
• ügyfélkapun keresztül az erre a célra
rendszeresített
űrlapon
(elektronikus
bejelentés).
A bejelentés díj- és illetékmentes.
Egyéni vállalkozás
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatala vezeti az egyéni vállalkozók
nyilvántartását.
A vállalkozói igazolvány:
Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a járási hivatal
Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő
adatokat igazolja.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének
és folytatásának nem feltétele.
129
Egyéni vállalkozás
A vállalkozói igazolvány tartalmazza:
• a vállalkozó családi és utónevét;
• a vállalkozás székhelyét, telephelyét;
• a tevékenységi kör megjelölését;
• statisztikai számjelét és nyilvántartási számát;
• az igazolvány számát, kiállítás helyét, keltét,
kiállító szervet.
130
Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozó jogállása:
Üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató
nem jogi személy,
akinek felelőssége korlátlan,
személyes közreműködésre kötelezett, és
közreműködőként alkalmazottat
foglalkoztathat.
131
Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való
jogosultság megszűnése:
• Hatóságnak, ill. KEKKH-nak való
bejelentéssel;
• egyéni cég alapítása esetén;
• halálával, cselekvőképességének
megszűnésével;
• adószám törlésével.
132
Egyéni cég
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban
szereplő természetes személy által alapított,
jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely
a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Oka lehet az, hogy a vállalkozó nem kívánja
használni saját nevét a vállalkozás elnevezéseként.
133
Egyéni cég alapítása, felelőssége
Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja (alapítója)
lehet.
Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég
tagja (alapítója) lehet.
Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott
jegyzett tőkével alakul.
Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az
egyéni cég felel vagyonával.
Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a
tag saját vagyonával korlátlanul felel.
134
Egyéni cég alapítása
Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített
közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba foglalt alapító okiratra van
szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia.
Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az
egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap.
135
Egyéni cég alapítása
Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét
szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama
alatt.
Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától
számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és
közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak.
Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével,
a bejegyzés napján jön létre.
Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés
napját megelőzően nem kezdheti meg működését!
136
15. Betéti társaság és korlátolt
felelősségű társaság –
jogi státusz, felelősségi kör,
törzstőke.
137
Betéti társaság
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés
megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget,
hogy:
- a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság
részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek (nincs
meghatározva a vagyoni hozzájárulás legkisebb
kötelező mértéke!), továbbá
- legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak
a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a
többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg
- legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a
társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási
kötelezettséggel (felelősségi kör).
138
Betéti társaság
A betéti társaságra – többek között a fenti eltérésekkel – a
közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
Jogi státusz:
A betéti társaság a régi Gt-ben (hatályát vesztette 2014.
március 15. napjával) jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságként volt meghatározva.
Az 2014. március 15. napján hatályba lépett Új Ptk. a betéti
társaságot is jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaságként határozza meg!
139
Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági
társaság, amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul.
A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok
törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az
egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb
százezer forintnál.
Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági
jogok és kötelezettségek összessége.
140
Korlátolt felelősségű társaság
A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet
kevesebb hárommillió forintnál.
A tag kötelezettsége a társasággal szemben
törzsbetétének szolgáltatására és a társasági
szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű
szolgáltatásra terjed ki.
A társaság kötelezettségeiért – főszabály szerint – a
tag nem köteles helytállni.
Jogi státusz: a kft. jogi személyiséggel rendelkező
gazdasági társaság (a régi Gt-ben és az Új Ptk-ban
szintén).
141
17. Betéti társaság, korlátolt
felelősségű társaság, Nyrt./Zrt. –
létesítő okirat, vezető
tisztségviselő, legfőbb
döntéshozó szerv.
142
Tagok felelőssége
Betéti társaság:
- legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a
társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségeiért a többi beltaggal korlátlanul
és egyetemlegesen köteles helytállni, míg
- legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a
társasági kötelezettségekért – főszabály szerint –
nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
143
Tagok felelőssége
Korlátolt felelősségű társaság:
A tag kötelezettsége a társasággal szemben
törzsbetétének szolgáltatására és a társasági
szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű
szolgáltatásra terjed ki.
A társaság kötelezettségeiért – főszabály szerint – a
tag nem köteles helytállni.
144
Tagok felelőssége
Nyrt./Zrt.:
A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal
szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási
értékének szolgáltatására terjed ki.
A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes
– főszabály szerint – nem köteles helytállni.
145
Létesítő okirat
Betéti társaság: Társasági szerződés
Korlátolt felelősségű társaság: Társasági szerződés
Nyrt./Zrt.: Alapszabály
146
Vezető tisztségviselő
Betéti társaság: Régi Gt. meghatározásában üzletvezető, az
Új Ptk. már „ügyvezetés”-t rögzít
A kültag – főszabály szerint – nem lehet a társaság vezető
tisztségviselője.
Korlátolt felelősségű társaság: ügyvezető
Nyrt./Zrt.:
- igazgatóság (legalább 3 természetes személy tag, elnökét maga
választja tagjai közül; jogait, feladatait testületként gyakorolja)
- egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács
(kizárólag Nyrt-nél lehetséges az alapszabály ilyen
rendelkezése esetén; legalább 5 természetes személy tag, elnökét
maga választja tagjai közül)
- igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató (kizárólag Zrt-nél
lehetséges az alapszabály ilyen rendelkezése esetén)
147
Legfőbb szerv
Betéti társaság: tagok gyűlése
Korlátolt felelősségű társaság: taggyűlés
Nyrt./Zrt.: közgyűlés
148
16. Az Nyrt. és a Zrt. közötti
főbb különbségek.
149
A részvénytársaság működési formája
- Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit
tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő
részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.
- Az a részvénytársaság, amelynek részvényei
nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen
működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
150
A részvénytársaság minimális
alaptőkéje
- A
zártkörűen
működő
részvénytársaság
alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál.
- A nyilvánosan működő részvénytársaság
alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió
forintnál.
151
A részvénytársaság részvényei
A zártkörűen működő részvénytársaság
részvényei nyomdai úton vagy dematerializált
formában állíthatók elő.
- Zártkörűen
működő
részvénytársaság
részvényei nyilvánosan nem hozhatók forgalomba.
-
- Nyilvánosan
működő
részvénytársaság
részvényei kizárólag dematerializált formában
állíthatók elő.
152
A részvénytársaság vezető
tisztségviselői
- Az Nyrt-nél az igazgatóság helyett egységes irányítási
rendszert megvalósító (az igazgatóság és a
felügyelőbizottság
feladatait
egyaránt
ellátó)
igazgatótanács létesíthető az alapszabály ilyen
rendelkezése esetén; legalább 5 természetes személy
tagból áll, elnökét maga választja tagjai közül).
- A Zrt-nél az alapszabály ilyen rendelkezése esetén
az igazgatóság jogait vezérigazgató gyakorolja.
153
A részvénytársaság
felügyelőbizottsága
- Nyrt-nél felügyelőbizottság választása kötelező.
- Zrt-nél, ha a szavazati jogok legalább öt
százalékával együttesen rendelkező részvényesek
ezt kérik, a felügyelőbizottságot létre kell hozni.
154
18. Felügyelőbizottság és
könyvvizsgáló szükségessége,
feladataik.
155
A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése
Felügyelőbizottság:
A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban
legalább három tagból álló felügyelőbizottság
létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az
ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása
céljából ellenőrizze.
156
A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése
Felügyelőbizottság:
A
felügyelőbizottság
tagjai
a
felügyelőbizottság munkájában személyesen
kötelesek részt venni.
A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy
ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük
során nem utasíthatóak.
157
A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése
Felügyelőbizottság:
A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az
alapítók döntéshozó szerve elé kerülő
előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel
kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv
ülésén ismertetni.
158
A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése
Felügyelőbizottság:
A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba,
számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet,
a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy
munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi
személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és
áruállományát,
valamint
szerződéseit
megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
159
A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése
A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező
esete:
Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a
társaság
teljes
munkaidőben
foglalkoztatott
munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt
meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a
felügyelőbizottságban
való
munkavállalói
részvételről.
160
A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése
A felügyelőbizottság
esete:
létrehozásának
kötelező
- Nyrt-nél felügyelőbizottság választása kötelező.
- Zrt-nél, ha a szavazati jogok legalább öt
százalékával együttesen rendelkező részvényesek
ezt kérik, a felügyelőbizottságot létre kell hozni.
161
A jogi személy törvényes
működésének biztosítéka
Állandó könyvvizsgáló:
Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó
könyvvizsgálót
vesz
igénybe,
az
állandó
könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet
a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba,
könyveibe,
a
vezető
tisztségviselőktől,
a
felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy
munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy
fizetési
számláját,
pénztárát,
értékpapírés
áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.
162
A jogi személy törvényes
működésének biztosítéka
Állandó könyvvizsgáló:
Ha a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely
veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések
kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető
tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok felelősségét
vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél
kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges
intézkedések megtételét.
Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló
köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi
felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.
163
A jogi személy törvényes
működésének biztosítéka
Állandó könyvvizsgáló:
A legfőbb szerv által választott állandó
könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot
szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján
független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon
állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója
megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós
képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
164
A jogi személy törvényes
működésének biztosítéka
Állandó könyvvizsgáló:
Részvénytársaságnál
állandó
könyvvizsgáló
működik.
Nyrt. alapszabályának ettől eltérő rendelkezése
semmis.
165
19. A cégalapítás menete, az
alapításhoz szükséges
dokumentumok.
A cégbíróságok feladata
Magyarországon.
166
A céglapítás feltételei
Legalább két tag szükséges a cégalapításhoz, kivéve
az egyszemélyes kft.-t és az egyszemélyes zrt.-t.
A tagokra vonatkozó korlátozások:
• természetes személy csak egy gazdasági társaságban
lehet korlátlanul felelős tag;
• kiskorú személy nem lehet korlátlanul felelős tag;
• kkt., bt., egyéni cég nem lehet másik társaság
korlátlanul felelős tagja.
167
A céglapítás
A létesítő okirat (társasági szerződés,
alapító okirat, alapszabály):
Ügyvéddel
(jogtanácsossal)
vagy
közjegyzővel kell ellenjegyeztetni, majd a
Cégbírósághoz beadni az okirat keltezésétől
számított 30 napon belül.
168
A céglapítás
A létesítő okirat tartalma:
•
•
•
•
•
•
•
cégnév, társasági forma
székhely, illetve telephely
a tagok neve, címe
a társaság tevékenységi köre
a társasági vagyon mértéke
a cégjegyzés módja
a vezető tisztségviselők neve, címe
169
A céglapítás
A cégjegyzés módja:
A létesítő okiratban rögzíteni kell és a cégbírósághoz
be kell jelenteni azon személyek nevét és címét, akik
jogosultak a cég nevében aláírásra.
Történhet egy személy önálló aláírásával, illetve két
vagy több személy együttes aláírásával. Az aláírás a
közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánynak,
illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintának
megfelelő módon történik.
170
A céglapításhoz szükséges
dokumentumok
- létesítő okirat;
- adóköteles
tevékenysége
megkezdésének
bejelentésével összefüggő nyilatkozat;
- a jogi képviselő meghatalmazása, illetve
képviseleti jogának igazolása;
- a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és
közzétételi
költségtérítés
megfizetésének
igazolása;
- a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata
arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt;
171
A céglapításhoz szükséges
dokumentumok
- a vezető tisztségviselőknek, a felügyelőbizottsági
tagok, a könyvvizsgálónak a megválasztást
elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő
nyilatkozata;
- a cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási
nyilatkozata (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel
ellátott címpéldánya) vagy ügyvéd által
ellenjegyzett aláírás-mintája, ha a csatolás tényét a
kérelmen feltüntették;
- a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló
legalább teljes bizonyító erejű magánokirat; stb.
172
A cégbíróságok feladatai
A cégbíróság a beadást követő 30 napon belül
köteles határozatot hozni, mely lehet:
• a bejegyző határozat - ezzel a gazdasági
társaság bejegyzése megtörtént;
• elutasító határozat - ezt követően a társaság
nem működhet tovább;
• felszólítás hiánypótlásra, azaz elmaradt irat
csatolására.
173
A cégbíróságok egyéb feladatai
- Ellenőrzi a gazdasági társaságok működését –
törvényességi felügyeleti jogkör.
- Bejegyzi a bejegyzés alapjául szolgáló okirat
módosításait.
- Összegyűjti és nyilvántartja a társaságok
adatait, melyeket a cégjegyzékben rögzít.
- Az adatokat a Cégközlönyben közzé teszi, és
ezzel biztosítja a nyilvánosságot.
174
20. A gazdasági társaságok, az
egyéni vállalkozás és az egyéni
cég megszűnésének formái.
A csődeljárás fogalma.
175
A megszűnés
A gazdasági társaságok és az egyéni cég a
cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg.
A megszűnés esetei:
• Jogutód nélküli megszűnés:
- határozott időre létrehozott társaságnál a
határozott idő lejártával vagy
- a legfőbb szerv döntése alapján,
176
A megszűnés
- felszámolási eljárással: fizetésképtelenség
esetén
- cégbírósági törléssel: szankcionálás esetén
• Jogutódlással:
- átalakulás során
177
A megszűnés
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való
jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik:
- tevékenység megszüntetését a Hatóságnak vagy a
nyilvántartó szervnek bejelenti;
- az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a
cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének
napját megelőző napon;
- az egyéni vállalkozó halála napján;
178
A megszűnés
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való
jogosultság megszűnik:
- az egyéni vállalkozó cselekvőképességének
korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági
határozat jogerőre emelkedésének a napján;
- ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó
adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre
emelkedésének napján.
179
A csődeljárás
Csőd, csődeljárás, felszámolás:
Csőd: Tartós fizetésképtelenség.
Megoldásaként csődeljárás indítható, ha a
vállalkozás átszervezése reményt adhat a
vállalkozás
fizetési
problémáinak
leküzdésére.
Amennyiben a probléma súlyosabb és már az
átszervezés sem segíthet, felszámolási
eljárásra kerül sor.
180
A csődeljárás
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési
haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz
kísérletet.
Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz
csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat
be, az adós részéről a jogi képviselet kötelező.
181
A csődeljárás
A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás
elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének
napja.
A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről
szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből
vagyonfelügyelőt rendel ki.
182
A csődeljárás
Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított
60 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket,
egyezségi tárgyalást tart.
Az egyezség keretében az adós megállapodhat a
hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről,
így különösen megállapodhatnak az adósságra
vonatkozó
engedményekről
és
a
fizetési
könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről
vagy átvállalásáról.
183
A csődeljárás
Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban
foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és
a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
Ha az egyezség nem jött létre, vagy a
jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a
bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a
felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét
hivatalból állapítja meg és elrendeli az adós
felszámolását.
184
Köszönöm a figyelmet!
185