Transcript Gazdasági társaság

Polgári jogi alapismeretek:
gazdasági társaságok és
egyéni vállalkozás
(= társasági jog)
1959. évi IV. törvény (polgári
törvénykönyv, Ptk.)
1
További fontosabb jogszabályok
(részletező)
• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
• 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról
és az egyéni cégről
• 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról,
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
• 308/2009. (XII. 28.) Korm. r. az egyéni
vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint
egyes kormányrendeleteknek az egyéni
vállalkozóról és az egyéni céfről szóló 2009. évi
CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról
2
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK
3
Társasági jogviszony:
• A tagok (köztük nincs különbség, minden tag
egyenlő)
• szabadon (senkit sem kényszeríteni, sem
akadályozni nem lehet = társulási szabadság elve)
• adott célra (üzletszerű gazdasági tevékenység,
nyereség elérése céljából)
• egyesülnek,
• a működéshez kellő vagyont saját vagyonukból
adják
• a nyereségből és veszteségből is ennek arányában
részesednek (ha másképp meg nem állapodnak)
4
Gazdasági társaság:
• állam, természetes személy, jogi
személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság által
• üzletszerű közös gazdasági
tevékenység folytatására
• törvényben meghatározott formában és
módon létrehozott
• személy- és vagyonegyesülés
5
„törvény által meghatározott
formában…”
• Közkereseti társaság (kkt.)
• Betéti társaság (bt.)
• Korlátolt felelősségű
társaság (kft.)
• Részvénytársaság (rt.)
• Egyesülés
jogi személyiséggel nem
rendelkező
jogi személyiséggel
rendelkező
6
„jogi személyiséggel
rendelkező…”
A természetes személyekhez hasonlóan
jogalanyként jelennek meg:
• nyilvántartásba vétellel állami elismerés
• működésük: állandó, meghatározott belső
szervezet és
• elkülönült, önálló vagyonuk van
• ezért a tagok személyi vagyonától független,
elkülönült vagyoni felelősségük
7
„jogi személyiséggel nem
rendelkező…”
A kkt. és a bt. jogi személyiség nélküli =
• részt vehet a gazdasági életben
• saját neve alatt jogalanyként léphetnek fel:
jogot szerezhetnek, kötelezettséget
vállalhatnak, így tulajdont szerezhetnek, pert
indíthatnak és perelhetők
• de figyeljünk oda: van-e „önálló”, a tagok
(vagy egyes tagok) vagyonától független
vagyona?
8
Az egyes GT formákról
9
kkt.
A társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak
kötelezettséget, hogy
• korlátlan és egyetemleges felelősségük
mellett (azaz, ha baj van: saját vagyonukkal felelnek
azonos arányban)
• közös gazdasági tevékenységet folytatnak és
• az ehhez szükséges vagyont a társaság
rendelkezésére bocsátják
10
bt. 1
A társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak
kötelezettséget, hogy
• közös gazdasági tevékenységet folytatnak,
úgy, hogy
• a beltag(ok) felelőssége korlátlan és a többi
beltaggal egyetemleges
• míg a kültag(ok) felelőssége vagyoni
betétje(jük) mértékében korlátozott
11
bt. 2
• Tehát legalább 2 tagja van: 1 beltag + 1
kültag
• Beltag: a bt. tartozásaiért a következőképpen felel:
– korlátlanul: ha a bt. vagyona a tartozását nem
fedezi, teljes saját vagyonával
– egyetemlegesen: a hitelező bármely beltagtól
behajthatja a tartozást (utána ez a többi beltagtól
követelheti a rájuk eső részt)
– és mögöttesen: a hitelezőnek először a bt.-hez
kell fordulnia, s csak akkor fordulhat a beltaghoz,
ha ez eredménytelen (= a bt.-ben nincs elegendő
pénz a hitelező kielégítésére)
12
bt. 3
• Beltag (folytatás): jogosult a bt. üzletvezetésére
és képviseletére
• A társasági szerződésben ezt lehet csak egy
beltagra korlátozni, ha több beltag is van
• Kültag csak a vállalt vagyoni szolgáltatást adja,
a Bt. tartozásáért nem felel, képviseletére,
vezetésére nem jogosult
– kivéve, ha neve a cégnévben szerepel,
– kivéve, ha a társasági szerződésben más áll
ilyenkor helyzete a beltagéval azonos
13
bt. 4
• A bt. legfőbb döntéshozó szerve a
tagok gyűlése, ezen a bel- és kültagok
is részt vesznek
• A bt. tevékenységében minden tagja
részt vehet, ezért díjazás illeti meg őket
(Különbség a bt. és a kkt. között:
utóbbinak minden tagja „beltagnak”
számít)
14
kft. 1
A tagok által alapított olyan GT, amely
• A tagok előre meghatározott összegű (min. 100 eFt)
törzsbetéteiből álló törzstőkével (jegyzett tőke)
alakul (min. 500 eFt), s
• a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak
törzsbetétének szolgáltatására, esetleg – a társasági
szerződésben meghatározott – egyéb vagyoni
hozzájárulásra terjed ki
• a társaság kötelezettségeiért – törvényben
meghatározott kivétellel – a tag nem felel
15
kft. 2
• Működési feltételei részletesebben
meghatározottak, mint a bt.-é (ne felejtsük:
jogi személyiséggel rendelkezik!)
• A tag „üzletrészének” bírósági végrehajtás
során történő értékesítésekor
– a többi tagot
– magát a kft.-t
– vagy a taggyűlés által kijelölt személyt
(ebben a sorrendben!) át nem ruházható
elővásárlás illeti meg.
16
rt. 1
• Olyan GT., amely
• előre meghatározott számú és névértékű
részvényből álló alaptőkével (jegyzett tőke)
alakul, s
• a tag (részvényes) kötelezettsége az rt.-vel
szemben a részvény névértékének (vagy
kibocsátási értékének) szolgáltatására terjed
ki
• Az rt. kötelezettségeiért – törvényben
meghatározott kivétellel – a részvényes nem
felel
17
rt. 2
Ne felejtsük: ez is jogi személyiséggel
rendelkező GT, és a minimális jegyzett
tőke
• Nyílt Rt. (nyrt.): 5 millió Ft (nyílt, mert
részvényei a piacon vannak)
• Zárt Rt. (zrt.): 20 millió Ft (részvényei
nincsenek a piacon)
18
rt. 3
Részvény:
• tagsági jogokat megtestesítő,
• névre szóló,
• névértékkel rendelkező
• forgalomképes értékpapír
Lehet
• nyomdai úton előállított
• dematerializált (elektronikus, a nyrt. esetében
csak ez)
19
20
rt. 4
• A részvényes a közgyűlésen részvényei
névértékének arányában szavaz
• Nyereség esetén – az igazgatóság
javaslatára – a közgyűlés osztalék
fizetéséről dönthet
• A közgyűlésnek jelent az igazgatóság
és a felügyelő bizottság
21
22
„Hitelezővédelem”
• Két esetben (kft., rt.) említettük, hogy a
tag/részvényes csak bevitt
vagyonával/részvényeivel felelős a GT
tartozásaiért
• Ugyanezt mondtuk a bt. kültagjaira is
• De aki ezzel visszaélt, és a GT jogutód nélkül
megszűnik, korlátlanul és egyetemlegesen
felelnek!
23
A minősített többséget biztosító
befolyásszerzés szabályai
• Ha kft. vagy zrt. tagja megszerzi a
szavazatok legalább 75%-át, azt köteles
15 napon belül a cégbíróságnak
bejelenteni
• Ez után 60 napon belül bármely más
tag kérheti saját üzletrészének piaci
értéken való megvételét
24
Egyesülés 1
A tagok
• elsősorban a gazdálkodásuk összehangolása,
eredményessége érdekében alapítják,
• de ettől eltérő tevékenységet is folytathatnak
Jogi személyiséggel rendelkező (kooperációs)
társaság
Cégnevében szerepel az „egyesülés”
25
Egyesülés 2
• Saját nyereségre nem törekszik
• A működési költségeket a tagok biztosítják
• A tagok az egyesülés által nyújtott
szolgáltatást térítésmentesen igénybe
vehetik, másoknak nyújtott szolgáltatás
nyereségéből részesülnek
• Az egyesülés adózott nyereségéből
főszabályként egyenlően részesülnek
26
Egyesülés 3
• Az egyesülés vagyonát meghaladó
tartozásáért a tagok korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek
• Alapítása: társasági szerződéssel
• Legfőbb szerve a taggyűlés,
• ez nevezi ki az igazgatót
27
Megemlíthető még:
Vállalatcsoport:
• Elismert vállalatcsoport
• Tényleges vállalatcsoport
28
Elismert vállalatcsoport
• Ha egy GT (uralkodó tag) meghatározó
befolyással rendelkezik más kft. vagy rt.
(több is lehet) felett (ellenőrzött társaság)
• Összevont (konszolidált) éves beszámoló
készítésére kötelezett a számviteli tv. szerint
• Határozhatnak – egységes üzleti céljaik
megvalósítására – uralmi szerződés alapján
elismert vállalatcsoportként való működésre
• Bejegyzik a cégjegyzékbe, de nem új
jogalanyként!
29
Tényleges vállalatcsoport
• Cégbejegyzés és uralmi szerződés
nélkül is
• Ha az előbbi feltételek 3 éven át
folyamatosan teljesülnek (egységes
üzleti koncepció alapján történik a
működés)
= tényleges vállalatcsoport
• Kétség esetén az uralkodó tagnak kell
bizonyítani
30
Megemlíthető még a nonprofit
társaság
• Ez nem gazdasági társaság!
• Korábban létezett Közhasznú társaság kht. – ma már
nincs ilyen
• Nonprofit társaság:
• bármilyen GT formájában működhetnek de nem
gazdasági tevékenységet folytat, hanem közcélút, így
• „nonprofit” jogi személy, ha
• mégis nyeresége lesz üzletszerű jellegű
tevékenységből, azt csak közhasznú tevékenység
támogatására fordíthatja,
• társasági szerződés hozza létre, s a cégbíróság bejegyzi
a cégjegyzékbe
• Cégnevében a „nonprofit” jelzőt fel kell tüntetni
31
Gazdasági társaság alapítása
32
Gazdasági társaság alapítása
Jogszabály írja elő, kötelező, eltérni nem
lehet:
1. a létesítő okirat elkészítése
2. cégbejegyzés
3. közzététel a Cégközlönyben
33
A létesítő okirat
34
Létesítő okirat
• Neve: társasági szerződés
• Kivétel:
– egyszemélyes gazdasági társaság
a neve: alapító okirat
– rt., neve: alapszabály
• = a tagok egybehangzó szándéka a
társaság alapítására
• Szigorú formai és tartalmi elemek!
35
Formai elemek
• Formája:
– közjegyző által készített közokirat
– vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokirat
• minden tag aláírja (esetleg
meghatalmazás közokirattal vagy teljes
bizonyító erejű magánokirattal)
36
Tartalmi elemek
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Cégnév
Székhely
A tagok neve, lakó/székhelye
A tevékenységi kör
Vagyon
A cégjegyzés módja
A vezető tisztségviselő neve, címe
A társaság fennállásának időtartama
Egyes társasági formák további elemei
37
Cégnév 1
• Ezen a néven válik jogalannyá
• Egyértelműen különbözzön más,
hasonló területen működő cégétől
(cégkizárólagosság elve)
• Különbség, ha már működő vezérszó
mellett a tulajdonos/tag saját nevét is
feltünteti (történelmi személyiség neve:
csak az MTA engedélyével!)
38
Cégnév 2
A cégnév lehet:
• teljes név: megkülönböztető
kifejezés/mozaikszó, utal a főtevékenységre + a
cégforma Hungaropharma
Gyógyszernagykereskedelmi zRt.
• rövidített név: kimarad a főtevékenységre utalás
Hungaropharma zRt.
• toldattal ellátott név bármelyik előző + „b.a.”,
„f.a.”, v.a.” (bejegyzés, felszámolás,
végelszámolás alatt)
39
„Előtársaság”
A GT a társasági szerződés aláírásától vagy
közokiratba foglalalása napjától
„előtársaságként” létezik
Erre utal a névben a „b.a.” toldalék
A GT működik, tisztségviselői annak javára
eljárhatnak
40
Székhely
• = a központi ügyintézés helye, táblával
kell megjelölni
• Telephely: a tevékenység
gyakorlásának a helye, a székhellyel
azonos helységben
• Fióktelep: ugyanez, de nem azonos
helységben
41
A tagok neve, lakóhelye
A társasági szerződésben pontosan fel
kell tüntetni
Ugyanis korlátozások:
• természetes személy csak 1 gazdasági
társaságnak (GT) lehet korlátlanul
felelős tagja
• kkt. és bt. nem lehet más GT-nek
korlátlanul felelős tagja
• hasonlóképp kiskorú személy sem
42
Tevékenységi kör
A szerződésben minden tevékenységi kör, amit
a cég
• végez
• a jövőben végezni kíván
A gazdasági tevékenységek felsorolása:
Tevékenységek Egységes Ágazati
Osztályozási Rendszere TEÁOR: kód és
elnevezés
24.42 gyógyszerkészítmény gyártása
52.31 gyógyszer-kiskereskedelem
43
Vagyon 1
• = „jegyzett tőke”, a tagok vagyoni
hozzájárulásának mértéke, ideje, módja
• Minden tagnak hozzá kell járulnia
valamilyen mértékben
• Láttuk: két GT-nél meghatározott
tőkeminimum az alapításhoz:
– kft. és rt.
44
Vagyon 2
• Vagyoni hozzájárulás lehet
– pénz
– aport (ingatlan, bármely más piacképes dolog, így
szellemi alkotás, még a cég jó hírneve (goodwill)
is) – a bevivő tag határozza meg, a többieknek el
kell fogadni. A bevivő garanciát vállal 5 évig, hogy
a valóságos érték nem kisebb az általa
meghatározottnál
• ezek arányát ált. a tagok állapítják meg, de
egyes GT-k esetében az arányt törvény
meghatározza
45
Vagyon 3
A tagnak a társasági szerződés (vagy
jogszabály által) meghatározott ideig
kell a vagyoni szolgáltatást a GT
rendelkezésére bocsátania. Ha nem
teljesít: az ügyvezetés 30 napos
határidővel felszólítja. Ha letelik, a 3-ik
napon a tagsági viszony megszűnik
(erről a cégvezetésnek értesítést kell
küldenie)
46
A cégjegyzés módja
(Vigyázat, nem keverendő a
cégbejegyzésel!)
• = a cég írásbeli képviseletére jogosult
személy(ek) (ha több is: meg kell
határozni, hogy külön-külön vagy
egyedül is jogosultak-e) megnevezése
a szerződésben
• Csatolni kell a hiteles aláírási
címpéldányt: közjegyző hitelesíti a
személy(ek) aláírását
47
A vezető tisztségviselő neve,
címe
Név (nevük), megbízás(uk) ideje (a
„határozatlan idő” is csak 5 évig
tarthat, ekkor lejár, de
újraválaszthatók)
48
A cégbejegyzés
49
Cégbejegyzési kérelem…
• …nyújtandó be a társasági szerződés aláírását
követő 30 napon belül a cég székhelye szerint
illetékes cégbírósághoz (ezt a jogi képviselő teheti
csak!)
• (A GT működhet bejegyzésig is előtársaságként, de
csak „b.a.” előtaggal)
• A cégbíróság 30 napon belül dönt (bejegyzi,
hiánypótlást rendel el, elutasítja)
• Bejegyzés: a cég létrejön, a „b.a.” elhagyandó
50
A közzététel
51
Közzététel
• Ki teszi meg: a cégbíróság
• Hol: a Cégközlönyben
• Miért: hogy a gazdasági élet szereplői
tudomást szerezzenek az új gazdasági
társaság létrejöttéről
52
Gazdasági társaságok
ügyvezetése
53
1. A legfőbb ügydöntő szerv
Minden GT esetében a társult tagok
összessége:
• kkt. és bt.: a tagok gyűlése
• kft.: a taggyűlés
• rt.: közgyűlés
• egyesülés: taggyűlés
54
„Kisebbségi jog”
Azok a tagok (részvényesek), akik a
szavazatok legalább 5%-átval
rendelkeznek, bármikor kérhetik a GT
legfőbb szervének összehívását
Ha ez 30 napon belül nem történik meg,
az indítványozó kérésére a cégbíróság
hívja össze
55
2. Az operatív vezetés 1
Vezető tisztségviselők:
• kkt.: mindegyik tag, hacsak a társasági szerződés
másképp nem rendelkezik
• bt.: az üzletvezetésre kijelölt beltag(ok) (kültag is, ha
– neve a cégnévben
– a társasági szerződésben így szerepel)
• kft.: az ügyvezető(k)
• rt.: az igazgatótanács (hacsak zrt. alapszabálya egy
vezetőt -- vezérigazgató – nem nevesít)
• Egyesülés: vagy az igazgató, vagy az igazgatóság –
a társasági szerződés előírásai szerint
56
2. Az operatív vezetés 2
• Vezető tisztségviselő csak természetes
személy lehet
– kivéve kkt. és bt., ahol jogi személy is lehet
• Megbízásuk akkor kezdődik, ha aláírják az
elfogadó nyilatkozatot
• Egy személy egyszerre max. 3 GT-nél lehet
vezető tisztségviselő (erről a többi céget
értesítenie kell)
• Ingyenesen és pénzért is, akár
munkaviszonyban, akár megbízási
jogviszony keretében
57
2. Az operatív vezetés 3
• A vezető tisztségviselők gyakorolják a GTben a munkáltatói jogokat
• A GT felelős azért a kárért, amit a vezető
tisztségében esetleg okozott
• Megbízásuk megszűnése:
–
–
–
–
–
a megbízási időtartam lejárta
visszahívás
összeférhetetlenségi ok következik be
lemondás
halál
58
3. A felügyelő bizottság 1
• A GT az ügyvezetés ellenőrzésére 3-15
tagból álló felügyelő bizottságot hozhat
létre
– törvényben meghatározott esetben ez
kötelező (pl. rt.-k bizonyos feltételek
mellett)
• Tagja csak természetes személy lehet
59
3. A felügyelő bizottság 2
• Ha a GT teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállalóinak létszáma éves átlagban
meghaladja a 200 főt – hacsak az üzemi
tanács és a társaság ügyvezetése másképp
nem állapodott meg – a munkavállalók
jogosultak részt venni az ellenőrzésben
• Ekkor a felügyelő bizottság 1/3-a a
munkavállalók képviselőiből áll
60
A gazdasági társaságok
törvényes működésének
biztosítékai
61
Ezek:
• A könyvvizsgáló
• A cégbíróság
• A GT határozatai bírósági
felülvizsgálatának lehetősége
62
Könyvvizsgáló
• Feladata: a GT szabályszerű működésének
ellenőrzése
• Mit tehet: bármit ellenőrizhet, betekinthet,
részt vehet, felvilágosítást kérhet
• Megbízása:
– állandó (pl. az Rt.-nél előírás)
– alkalomszerű
• Ki lehet könyvvizsgáló: olyan
– természetes személy, aki szerepel a
könyvvizsgálók nyilvántartásában
– GT vagy szövetkezet, amit könyvvizsgáló
társaságként nyilvántartásba vettek
63
Cégbíróság 1
• Törvényességi felügyeletet gyakorol a
székhelye szerint GT-k felett: alapítás,
szervezet, működés…
• Eljárást indíthat hivatalból vagy kérelemre:
–
–
–
–
ügyész
illetékes közig. szerv
illetékes kamara tisztségviselője
akinek ehhez jogi érdeke fűződik
• Tudomásszerzéstől számított 30 napon belül
– de 1 éves elévülési idő (jogvesztő)
64
Cégbíróság 2
Cégbírósági intézkedés:
• felhívás a törvényes működésre
• határozat felfüggesztése vagy
megsemmisítése
• pénzbírság
• a GT működésének felfüggesztése
• a GT eltiltása további tevékenységtől
65
A GT határozatai bírósági
felülvizsgálatának lehetősége
• Hol: rendes polgári bíróságon
• Ki kérheti: bármely tag, ha észleli
jogszabály vagy a társasági szerződés
megsértését,
• Ettől számított 30 napon belül, de
jogvesztő határidő: 90 nap
66
Tegyük helyre:
…az észleléstől számított idő… jogvesztő
határidő… gyakori a jogban!
• 0. nap: Jogsértés történik
• Jogvesztő határidő: ha ez letelik, akkor már
nem lehet eljárást indítani
• X. nap a jogvesztő határidőn belül: valaki
észleli a jogsértést
• X+30 napon belül (de az egész a jogvesztő
határidőn belül!) eljárást kezdeményezhet
• X+31. nap: ez a lehetősége megszűnt!
67
Tag kizárása a gazdasági
társaságból
68
Tag kizárása
• Mikor: ha a GT-ben maradása veszélyeztetné
a GT céljainak elérését
• Hogyan:
– a tagok ¾-es többséggel elhatározzák
– 15 napon belül (!) keresetet nyújtanak be az
illetékes megyei bíróságra, nekik kell
bizonyítaniuk a „mikor” feltételt
– a bíróság ítéletéig a tag jogait gyakorolhatja
69
A GT megszűnése
70
Mikor szűnik meg egy GT?
• Letelt a társasági szerződésben meghatározott
időtartam
• Elhatározza megszűnését
– jogutód nélkül
– jogutódlással (=átalakulás)
• (kivéve Kft. és Rt.) Tagjainak száma 1-re csökken és
6 hónapon belül nem jelentenek új tagot
• A cégbíróság
– megszűntnek nyilvánítja
– hivatalból elrendeli törlését
• Bíróság felszámolási eljárással megszünteti
71
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ, EGYÉNI
CÉG
72
Egyéni vállalkozó 1
• Természetes személy által
• üzletszerűen (ellenérték fejében,
nyereség- és vagyonszerzés céljából)
• saját gazdasági kockázatvállalás
mellett
• folytatott tevékenység:
– termelő
– vagy szolgáltató
73
Nem egyéni vállalkozó
(példák)
• mezőgazdasági őstermelő
• magán-állatorvos
• ügyvéd
• közjegyző
Nem lehet egyéni vállalkozó, aki
• GT korlátlanul felelős tagja
• egyéni cég tagja
74
Egyéni vállalkozó 2
• Személyi feltételek: cselekvőképes,
lakhellyel rendelkezik, nincs kizárva az
egyéni vállalkozók sorából
• Tárgyi feltétel: nyilvántartásba vették
75
Hogyan veszik nyilvántartásba
• Elektronikus ügyfélkapun (elektronikus
űrlap) vagy személyesen bejelentés a
székhely/tevékenység szempontjából
illetékes körzetközponti jegyzőhöz
(„Hatóság”)
– akinek nincs elektronikus ügyfélkapuja: megadja
e-mail címét és a Hatóság díjmentesen létrehozza
– egyéb adatok mellett a folytatandó
tevékenység(ek) megjelölése, TEÁOR-számmal
(szakmakód)
76
Hogyan veszik nyilvántartásba
folytatás
• A Hatóság beszerzi az adószámot és a
vállalkozói statisztikai számjelét, s ezt a
Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatalához
(=Nyilvántartó Szerv) továbbítja
• Ez megküldi a vállalkozónak a nyilvántartási
számot és igazolást
– ugyanezt a Hatóságnak, KSH-nak, önkormányzati
adóhatóságnak is
• Tehát a Hatóság és a Nyilvántartó Szerv nem
mérlegel!
77
Egyéni vállalkozói igazolvány
• Korábban feltétel volt, ma elég az
igazolás
• de kérhető a Hatóságtól vállalkozói
igazolvány is
78
Egyéni vállalkozás 3
kötelezettségek
• Személyesen köteles közreműködni
• Ha képesítéshez kötött tevékenység szerepel
a vállalkozásban: telephelyenként legalább 1
ilyen személy (nem csak maga a vállalkozó:
alkalmazott vagy családtag is lehet)
• A teljes vagyonával felel
• Csak egy egyéni vállalkozása lehet
• Aláírása után köteles feltüntetni: „egyéni
vállalkozó” vagy „e.v.”
79
Egyéni cég
• Ez: egyéni vállalkozói nyilvántartásban
szereplő által alapított, jogi
személyiséggel nem rendelkező
jogalany
• Létrejön: a Cégnyilvántartásba való
bejegyzéssel
• Csak 1 alapítója lehet; természetes
személy csak 1 ilyet alapíthat
80
Egyéni cég alapítása
• Alapító okirata: közjegyző által készített
közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokirat (mint a GT esetében!)
• Ebben:
–
–
–
–
az alapító
a gazdasági tevékenység (bármilyen lehet)
a jegyzett tőke
a tag felelőssége: korlátlan vagy korlátozott,
utóbbi esetben a befizetés összege
• Az Alapító okiratot 30 napon belül megküldik
a Cégbíróságnak: a bejegyzés napján
kezdheti meg működését
81
Egyéni cég
• Ha a jegyzett tőke több, mint 200.000 Ft, lehet
nem-pénzbeli része is
• Ha korlátlan felelősséget választott, nem
lehet egy időben GT korlátlanul felelős tagja
• Aláírása után: „e.c.”, korlátolt felelősség
esetén „k.f.c.”
• Átalakulhat GT-gá
• A tag halála esetén örököse lehet a tag, ha 30
napon belül bejelenti ezt a Cégbíróságon. Ha
elmulasztja, 30 napon túl mindegyik
leszármazott tag lesz!
82
Milyen vizsgakérdések lesznek?
83
A gazdasági társaságokról
általában. Formái
•
•
•
•
A társasági jogviszony jellemzése
A GT definíciója
Az egy GT-formák jellemzése (legalább 5)
Mi a nonprofit társaság
84
A gazdasági társaságok alapítása,
ügyvezetésük, törvényes működésük
biztosítéka, megszűnésük
•
•
•
•
Az alapítás lépései (3) és részletei
Cégnév, vagyonuk
Mi a cégjegyzés
Kisebbségi jogok, operatív vezetés,
Felügyelő Bizottság
• A törvényes működés 3 biztosítéka
• A GT megszűnése (5)
85
Egyéni vállalkozó, egyéni cég
• Egyéni vállalkozó
– Definíció
– Személyi és tárgyi feltételek
– Hogyan kezdhető meg a tevékenység
– Az egyéni vállalkozó kötelezettségei
• Egyéni cég
– Definíció
– Alapítása
– Milyen felelősségi formái vannak
86
Vége a gazdasági társaságokról
és egyéni vállalkozásról szóló
résznek
87