előadás []

Download Report

Transcript előadás []

Pályaorientáció
Emberi erőforrás tanácsadó MA
Dr. habil Lükő István
Egyetemi docens
A tantárgy helye, szerepe, tartalmi
csomópontjai


Célok, a tantárgy helye, szerepe
Tartalmi csomópontok







Pálya és munkavállalási elméletek
Fontosabb tanuláselméletek. Döntések
Alapösszefüggések
Szakmák, foglalkozások osztályozási rendszere(FEOR,
OKJ nemzetközi kitekintés)
Pálya és választása, pályaorientáció
Motiváció és módszertani alapok
ePálya Pályaorientációs portál
Fogalmak értelmezése 1






Pálya
Pályaorientáció
Pályaszocializáció és szakaszai
A pályák módosulása, a szaktudás
elévülése> LLL
Újabb kihívások és válaszok hazai és
nemzetközi szinten
LLG és lényege
Pályaorientáció
Egy sajátos
nevelési igényű
tanuló fényes
társadalmi és
gazdasági karriert
futott be..
Az alakító tényezők, életpálya jellemzők
Pályaorientáció
TANULÁS





Kudarcok
Nehézségek
Sikertelenség
Megalázás
Büntetés
MUNKA
Gyötrelem
 Fáradtság
 Nehézség
 Kevés pénz
 Lebecsülés

Pályaorientáció
TANULÁS
Kudarcok
Nehézségek
Siker
Sikertelenség
Elismerés
Megalázás
Értékek
Büntetés
„jó dolog”
MUNKA
Gyötrelem
Öröm
Fáradtság
Alkotás
Nehézség
Szolgálat
Kevés
pénz
Méltó
elismerés
Önmegvalósítás
Lebecsülés
Előrejutás
sikerélmény
Életkorilag kitolódtak és
megtöbbszöröződtek a választások
Life Long (Counselling) Guidance
A modern elképzelések szerint a karrier-,
pálya-, munkatanácsadás a tudásalapú
poszt-indusztriális, szolgáltatásalapú
társadalmakban, az élethosszig LLL
(életszélig LWL) tartó tanulás – képzés
állandó szolgáltatásává válik. Így elkíséri
az egyéneket és a közösségeket
teljes életútjuk során.
Az egész életutat támogató
pályaorientációs szakpolitika területi
szintezése
ELGPN – európai hálózat
Nemzeti Pályaorientációs Tanács
RFKB, RFÜ, RMK, OH régiós igazgatóságok
Pályaorientációs
szolgáltatás-nyújtás az egész
életút támogatására
Célok, részcélok összefüggések




a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyén
saját képességeinek, a választott pálya jelenlegi
és várható jellemzőinek a jobb megismeréséhez,
a gazdaság számára szükséges mennyiségű és a
munkáltatók igényeihez jobban igazodó
szakképzett munkaerő biztosításához,
a foglalkozási szegregáció csökkentéséhez,
a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés
javításához
A pályaválasztás és tanácsadás hazai és
nemzetközi rendszere, szakmapolitikai
háttere 1,
Problémaazonosítás-hazai szinten
A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét
az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes
szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a
pályaorientációs szolgáltatások, amely
nagymértékben hozzájárul a nem tudatos
pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a
lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások
számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a
szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására
éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe
befektetett erőforrások nem vagy nem
kielégítően hasznosulnak.
A pályaválasztás- tanácsadás hazai és
nemzetközi rendszere, szakmapolitikai háttere2



Hazai rendszerek és átalakításuk
Pályaválasztási intézettől a komplex
rendszerig
A szervezetrendszer





OM> NEFMI
NGM
Oktatási intézmények Állami Foglalkoztatási
Szolgálat
Foglalkoztatási Információs tanácsadó
Pszichológiai szakszolgálat
Ifjúsági tanácsadás
A pályaválasztás-tanácsadás
szakmapolitikai nemzetközi háttere


A Kézikönyv 2001-2003 –a OECD és CEDEFOP
A fiatalok számára nyújtott pályaválasztási
tanácsadás




Pályaválasztás és tanácsadás az iskolában
Tanácsadás veszélyeztetett fiataloknak
Szolgáltatások a felsőoktatásban
A felnőtt pályaválasztási tanácsadás fejlesztése



Felnőtt munkanélküliek számára
Felnőtt foglalkoztatottak számára
Idősebbek számára
Nemzetközi háttér 2

A tanácsadás elérhetőségének javítása



A támogató rendszerek tökéletesítése





A szolgáltatások elérhetőségének kiterjesztése
Szolgáltatás hátrányos helyzetű csoportok számára
A tájékoztatás továbbfejlesztése
Képzések és képesítések
Finanszírozás
A minőségek biztosítása
Az életen át tartó tanácsadási rendszer jellemzői
Az EU új lifelong pályaorientációs
szakpolitikája




A pályaorientáció nem luxusszolgáltatás, hanem
a társadalmi befogadást, a jól működő
munkaerőpiacot és a képezhetőséget
megalapozó- támogató eszköz
A pálya-, karrier tanácsadást minden állampolgár
számára elérhetővé kell tenni!
Az új pályaorientációs megközelítés az egész
életutat támogató rendszert jelent
(Lifelong Guidance: LLG)
Az új LLG rendszerben megvalósul az
intézmények és szakpolitikák közötti koordináció
(oktatásügy, művelődés, szociális szféra,
munkaügy)
A TÁMOP 222 szerkezete
Metodikai fejlesztések megalapozása


LLG eszközfejlesztések (kérdőívek, tananyagok)
On-line fejlesztések


Az epalya.hu bázisán 2+1 csatornás nemzeti LLG portál
kialakítása (ifjúsági, felnőtt, szakember)
Off-line pályaorientációs anyagok fejlesztése
és szolgáltatások nyújtása



50 tanácsadó alkalmazása 20 tanácsadó centrumban az
ország 20 városában (folyamatos szupervízió mellett)
20*8 órányi intézményközi koordinátori feladat vásárlása
Szakemberek képzése, továbbképzése



50 szakember posztgraduális továbbképzése
(pályaorientációs tanár, diáktanácsadó)
2000 fő részére 2*3 napos tréning 10 új akkreditált
tananyag alapján
A program elsődleges
célcsoportjai: – a pályaorientációs
szolgáltatásnyújtók
-Munkavállalási tanácsadók
Munkaügyi szakemberek
-FIT információs
tanácsadók
-Álláskereső Klubvezetők
- pszichológusok
~ 170 fő ÁFSZ-ben,
- EURES, EUROGUIDANCE
cca. 200 kiszerződött
-magánközvetítők/tréner
cégek,
NGO-k
-Aktív korú inaktívakkal
foglalkozó
szociális szakemberek
-Speciális célcsoportok
Pedagógusok, közművelődési szakemberek,
Szociális (egészségügyi) szakemberek
andragógusok
segítői
-SZFP I-II. G modul (pályaorientáció) tanárai
-HEFOP 311 életpálya-építés kompetencia terület
tanárai
-3 PHARE pályaorientációs régiós program 3*300
tanára
…és a hozzá
kapcsolódó
szolgáltatási filozófia
1.
sz. ábra A támogatás intenzitásának és árának lépcsőfokai1
intenzív támogatás (szakembertől2)
támogatott ön-tájékozódás
önálló információszerzés és feldolgozás 3
(ld. OECD-EU (2004) közös ajánlása a három lépcső kompetencia modellről
/1. karrier, pálya információnyújtás 2. szakképzett tanácsadó, 3. pálya- munka szakpszichológia
[1]/ Wiegersma (1974) öt lépcsős modellje alapján egyszerűsítve)
[1] Ugyanezt a hármas felosztást használt Watts és Van Esbroeck,
1998-as az európai felsőoktatás karrier-tanácsadási szolgáltatásait felmérő munkájában:
Watts, A.G. and Van Esbroeck, R. (1998), New Skills for New Futures, VUB Press, Brussels.
Pálya és munkavállalási elméletek 1


10000 Foglalkozás
Az elméletek hat csoportja







A Döntéselméleti modell lényege



Pályaalkalmasságra alapozó megközelítés
A SZE pszichológiai mozgására épülő elméletek
A döntést, mint centrális mozzanatot kezelő elmélet
A fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek
A szociokulturális meghatározottságra épülő elmélet
A magyar pályaválasztási és munkavállalási elméletek
Zárt szituáció, világosan strukturált elképzelések
Nyilt m. Az összes információval nem rendelkezik
Fejlődési modell lényege


A pályát időbeli kiterjedésében
Életszakaszok szerinti tagolásban elemzi
Szilágyi Klára életpálya modellje
Pálya és munkavállalási elméletek 2

Meghatározó teoretikusok




fejlődéspszichológia szemléletét
Alapfogalmak


Ginzberg > A környezet befolyásoló hatása
Super > egyesíti az alkalmazás,- és a
Pl. Pálya, Pályaérett >
Tanuláselméletek > ld. külön
A döntés fontossága

A döntési magatartás jellemzői Bishoff

Racionális-intuitív, aktív-passzív, autonóm-függő
Pszichológiai alapok 1


Alkalmazkodóképesség és fejlődése
Pszichikus reakcióképesség





Tropikus > külső energia által kiváltott
helyzetváltoztató mozgásreakció + és –
Reflexek > ingerek kiváltotta öröklött, automatikus
mozgás
Ösztönös cselekvések, nem tudatosak, célszerűek
A pszichikus fejlődés életkori szakaszai > Bühler
Kapaszkodó, szaladó, beszélő, kócospéter,
mesestádium, pubertás stádium
Pszichológiai alapok 2

Freud életkori periódusai


Orális, anális, fallikus, latencia(ösztön), genitális
Nagy László fázisbeosztásai





Érzéki érdeklődés 0-3 év
Szubjektív érdeklődés 3-7
Objektív érdeklődés 7-10
Állandó objektív érdeklődés 10 -15
Logikai érdeklődés 15-
Pszichológiai alapok 3


Super életkori periódusai
1, A növekedés stádiuma (0-14)


2, A felfedezés stádiuma (15-24)



Puhatoló, átállási, kipróbálási
3, A konszolidáció stádiuma (24-44)


Fantázia, érdeklődés, képesség
Kipróbálás, stabilizáció
4, A fenntartás stádiuma( 45-64)
5, A hanyatlás stádiuma

Lassulás, visszavonulás
A felnőttképzésbe bevonható
célcsoportok és jellemzőik





Szakképzetlen, befejezett általános iskolai
végzettséggel nem rendelkezők
Szakképzetlen, általános iskolát befejezettek
Szakképzetlen, szak(közép)iskolát végzettek
Szakképzett, de nem piacképes szakmával
rendelkező
Felsőfokú végzettségű fiatalok és felnőttek
csoportja
Fontosabb tanuláselméletek
összefoglalása


A tanulás fogalma, változásai, formái
A tanulás pszichológiai alapja és modellek

A tanulás feltételei




Ép idegrendszer, motiváció!!!
Comeniustól napjainkig> verbális
kondícionális, instrumentális, pszichomotoros,
Mobil, tipikus,atipikus(nonformális, informális)
Skinner S-R >programozott tanulástávoktatás> e-learning
Az önismeret és szerepe a tanulásban,
pályaválasztásban




Szubjektív énkép (saját magunkat milyennek
látjuk?)
Objektív énkép (mások milyennek látnak?)
+, -, és reális énkép
A tanulási önismeret fő területei



A SZE és a motiváció tanulással kapcsolatos összetevőinek
feltárása
A tanulási szokások hatékonyságának növelése
Környezet, tanulási kompetenciák fejlesztése, tanulási
ritmus
Az önismeret szerepe a pályaválasztásban

Önismeret, pályaismeret, tanulási képesség és szükséglet
és a motiváció
A motiváció szerepe a
pályaorientációban







Szükségletek, motivumok > Maslow
Személyes és szociális motívumok
A motiváció rendszere a pályaválasztásban
Érdeklődés, beállítódás(attitűd)- ÉRTÉKEK
Az érdeklődés felkeltése, a figyelem és az információ
koncentrálása,
Értelmi és érzelmi intelligencia szerepe a motivációnál
Motívumok és motivátorok



Példakép(szülő, mesterséget/szakmát gyakorló)
Saját élményű motivációs „bázis”
A motiváció és a személyiség rendszere, a fejlesztés, változtatás,
nevelés-növelés, a képzés szerepe a motiváció
A döntések és fontossága a pálya,
szakma választásában, váltásában







Információszerzés a pályáról, szakmáról(források és
módszerek
Összevetés>saját elképzeléssel, motivációs bázissal>
döntés
Reális, pozitív én kép> önismeret, adottság,
képesség,(kompetencia) tehetség
Kiválasztás, tanulás(tapasztalás), korrekció-elhagyás,
kimaradás
A döntést befolyásoló tényezők és szereplők
Saját élményű döntés > minél többet megtapasztalni,
kipróbálni magunkból A Világbanki modell interaktív
kipróbálási rendszere(Völgyesi- Szilágyi GATE)
Pályakép és leírásai,
Munkatudományi-szakképzési ismeretek
alapjai

A munka, mint tevékenység és a munka -tevékenység
összetevői, fajtái


A munkavégzés feltételei






Fiziológiai, fizikai alkalmasság
Motiváltság, cél
Felkészültség >szakmatanulás, képzés, továbbképzés
A munkavégzés körülményei


Tipikus, atipikus munkafajták
A munkahely ergonómiai körülményei
A biztonságos munkavégzés és feltételei
A munka szervezése, vezetése, tervezése
Munka-foglalkozás-szakma kapcsolatrendszere és a
pályaorientáció
Alapfogalmak a pályaválasztáshoz,
orientációhoz 1


Munkamegosztás- foglalkozás-szakma és
összefüggései
Tevékenységek, szakmák, foglalkozások
osztályozási rendszere




Itthon > FEOR, OKJ(OSZJ+VSZJ+TSZJ+SZSZJ)
Külföldön NVQ, SVQ,
Egységes nemzetközi rendszerek: ISCED, EKKR
Ekvivalencia



Kölcsönös elfogadás
Diploma kiegészítés(Suplement)
EUROPASS >Szakmai bizonyítvány(oklevél)
Társadalmi munkamegosztás és az
oktatás

A társadalom és tevékenységei




Munkamegosztás-foglalkozás- szakma



Objektiváció- szubjektiváció
Játék, tanulás, munka /munka, megismerés, érintkezés
Társadalmi alaptevékenységek és viszonyok
Fizikai- szellemi, munkakör, szakképzettség
A „fordítórendszer” >Szakmaszerkezet
A tanuló társadalom és az egyén



Munka-tanulás ciklusa, LLL, LLM
Felértékelődik az általános műveltség, a gyakorlati tudás
A munkaerő mobilitása, a kulcsképességek szerepe
Szakmastruktúra elemzések 1


A szakmastruktúra fogalma
Standardizált rendszerek

Foglalkozások szótárai, jegyzékei




USA, Kanada
Európa, USA, Dél-Amerika
Magyarország
ISCED
EKKR(EFQ)
Kontinentális EU, Amerika
Európai Unió
NVQ
SVQ
OKJ
Anglia
Skócia
Magyarország
Nemzetközi oktatási-szakképzési rendszerek



DOT, CCDO
ISCO
FEOR
Nemzeti képesítési rendszerek



Szakmastruktúra elemzések 2

Az ISCED
szint
program
tanulmányi terület
kurzusok
modulok

Az ISCED kódrendszere:


Az NVQ
szakterületi főcsoport
programcsoportok
szintek
11 szakterület
5 szint
A szakmaszerkezetről általában 2

Az NVQ szerkezete és
jellemzői
Az ISCED szerkezete
The NVQ Framework
Levels
5
4
3
2
1
Areas
Az angol szakképzési rendszer szerkezete
NVQ
Moduláris szerkezetű képzés, az
Országos Képzési Jegyzék




Állam által elismert szakképesítések
1993-ban lett először kibocsátva
Többszöri átdolgozás
2004-2006 közt, ami miatt:



Differenciált szakképesítések,
lerövidítése
Minőségi karbantartás
Beszámítás, rugalmasság
képzési
idő
37
Tevékenységcsoport helyett szakmacsoportos
bontás 4 szakterületen (gazdasági, agrár,
műszaki, humán)











Egészségügy
Szociális szolgáltatások
Oktatás
Művészet, közművelődés,
kommunikáció
Gépészet
Elektrotechnikaelektronika
Informatika
Vegyipar
Építészet
Könnyűipar
Faipar










Nyomdaipar
Közlekedés
Környezetvédelemvízgazdálkodás
Közgazdaság
Ügyvitel
Kereskedelem-marketing,
üzleti adminisztráció
Vendéglátásidegenforgalom
Egyéb szolgáltatások
Mezőgazdaság
Élelmiszeripar
38
OKJ – 2006.
39

A 2006-ban kialakított OKJ négyféle
szakképesítési kört fogalmaz meg:




Alap-szakképesítés;
Rész-szakképesítés;
Elágazásos-szakképesítés;
Ráépüléses szakképesítés.
40
41
A moduláris központi program felépítése
helyi programban meghatározott időkeret
Követelménymodulok
0220
központi programban meghatározott időkeret
heti óraszám
A központi programban nem szereplő tananyagmodulok felvételére és/vagy
a KP-ban meghatározott tananyagmodulok időkeretének növelésére használandó
0221
0225
12.
8.
3.
0346
16.
11.
2.
7.
6.
1.
0111
14.
0110
10.
13.
5.
15.
9.
4.
1. félév
2. félév
0345
3. félév
4. félév
képzési idő
42
A moduláris központi program felépítése
helyi programban meghatározott időkeret
Követelménymodulok
0220
központi programban meghatározott időkeret
heti óraszám
A központi programban nem szereplő tananyagmodulok felvételére és/vagy
a KP-ban meghatározott tananyagmodulok időkeretének növelésére használandó
0221
0225
12.
8.
3.
0346
16.
11.
2.
7.
6.
1.
0111
14.
0110
10.
13.
5.
15.
9.
4.
1. félév
2. félév
0345
3. félév
4. félév
képzési idő
43
Az EQF /EKKR és az országok képesítési
szintjeinek kapcsolati modellje
A spanyol kvalifikáció és az európai Meta
Képesítési Keret megfeleltetése
4. Relations between levels of EQF
and levels of Spain QF
How the five levels from the Spanish framework links to the 8 EQF levels
Notes
There is a level
without link.
There are levels in the
Spanish framework
which are shown at
two levels of the
metaframework.
The EFQ information
only referred to the
learning outcomes
has not been enough
to establish this link
and learning incomes
have been
considered too.
Spanish
Qualification
Frame
EQF
Metamarco
5
8
7
6
5
4
3
2
1
4
3
2
1
16
Alapfogalmak 3



Foglalkozások leírása, osztályozása
ISCO és FEOR rendszere(strukturáló elvei)
A foglalkozások leírása> példák


Szerkezet általában
Példák


Tanulmányból
Keresés a honlapon
A szakmastruktúra és a pálya kapcsolata





Szilágyi Klára pályaszocializációs modellje
Szakma és/ pálya választása >információ
szerzés
Orientáció- szakmatanulás(képzés)- specializáció
Pálya(szakma) orientáció és gyakorlati problémái
Pályaorientáció- pályatanácsadás
Szilágyi Klára életpálya modellje
A pálya és a szakmaválasztás általános
kérdései, módszerei a szakképzés és a
felnőttképzés területén




Pályaismeret> információszerzés és nyújtás
Makroszintű tervezés és szervezés formái
Lokális programok
Módszertani megvalósítás






Nyílt napok(iskolában, vállaltoknál?)
Üzemlátogatás
Filmvetítés és előadás
Tájékoztató füzetek
TV- egyéb média
Interaktív portálok
A pályaorientáció mint tantárgy, és mint
komplex tevékenység


A szakképzés oktatási szerkezete általában
A pályaorientáció helye, szerepe tantárgytól az integrálódásig LLG
(lifelong guidance) >életen át tartó karrierépítés, vagy életpálya
tanácsadás és prioritásai





Külföldi gyakorlatok/rendszerek




LLG állampolgári kompetenciaszerzés támogatása
LLG szolgáltatások elérhetővé tétele
LLG Minőségbiztosításának fejlesztése
Kooperáció- koordináció
BERUFNET, KURSNET, BerufBildungZukunft, BIS(BerufsInfoSystem)
Choiche Online, O*Net Online
Többnyelvűek: EURES, DISCO, Eurydice
Magyar”megoldások”


Tantárgy a szakképzésben,
Szolgáltatási rendszerek és portálok >
Pályaismeret, információszerzés a
szakmáról, foglalkozásról és módszerei


A pályaismeret fogalma
Az pályaorientációs információszerzés általános
módszerei




Írásos formák
Audiovizuális rendszerek
Személyes tapasztalás, bemutató útján
Információszerzés és módszerei a
pályaismeretről


Passzív módszerek
Aktív módszerek
A motiváció szerepe a
pályaorientációban







Szükségletek, motivumok > Maslow
Személyes és szociális motívumok
A motiváció rendszere a pályaválasztásban
Érdeklődés, beállítódás(attitűd)- ÉRTÉKEK
Az érdeklődés felkeltése, a figyelem és az információ
koncentrálása,
Értelmi és érzelmi intelligencia szerepe a motivációnál
Motívumok és motivátorok



Példakép(szülő, mesterséget/szakmát gyakorló)
Saját élményű motivációs „bázis”
A motiváció és a személyiség rendszere, a fejlesztés, változtatás,
nevelés-növelés, a képzés szerepe a motiváció
A Pályatanácsadás kompetenciái és
fejlesztésük 1






CEDEFOP- NICEC(National Institute of Careers Education)
Foglalkoztathatóság(employability)
Alkalmazkodó képesség(adaptivity)
Társadalmi befogadóképesség(social inclusion)
Csapó, Zachar, Vass, Mihályi
A CEDEFOP Kompetencia felosztása







Információk menedzselése
Egyéni tanácsadás(counselling)
Csoportos tanácsadás(
Munkába helyezés(couching, mentorálás)
Utánkövetés
Kapcsolat és hálózatépítés
Menedzsment és szolgálatépítés
ePálya pályaorientációs Portál rendeltetése,
szerkezete, szolgáltatásai 1
Alapok

A szolgáltatások történeti, jogi hátterei



Kialakulása külföldön és nálunk
Programok >STOP
A felnőttképzési törvény és a szolgálttaások





A megszerzett kompetencia felmérése
Pályaorientációs és korrekciós tanácsadás
Elhelyezkedési tanácsadás
Egyéni, vagy csoportos álláskeresési tanácsadás
A tanácsadás alapfogalmai




Pálya > út, irány, Scharman, Csirszka
Szakma,
Beosztás
Hivatás
Az ePálya Pályaorientációs portál



Előzmények>Leonardo Projekt
BEKK Nemezeti és Európai
Mobilitási Nívódíj
Rendeltetése




Döntés előtt állók
pályaorientációban,
pályaválasztásban érintettek
Pályamódosítási, pályakorrekciós
döntés előtt állók
Pályaorientációs szakemberek
Jellemzői




Egységes, komplex átlátható
rendszerű
Az információs bázis
Segítő programcsomag
Pályaterv, érdeklődésvizsgáló
Az ePályatanácsadási Portál 2
Rendeltetése, szerkezete
Az ePálya portál szerkezete 3


Információs bázis
Szolgáltatások > tájékoztat, felmér, tanácsot ad

Tanulás




Tanácsadás



Képzettségek
Képző Intézmények
Képzések
POK(K) Pályaorientációs Érdeklődésvizsgáló Kérdőívek
Munkaerőpiac
Munka
A pálya-szakma választás folyamatában
résztvevő tanulók és felnőttek és csoportjainak
jellemzői







Az első szakmát választó ifjúsági korosztály és
jellemzői
Szakképzetlen, alapiskola nélküliek
Szakképzetlen, alapiskolai végzettségűek
Szakképzetlen, középiskolai végzettségűek
Szakképzett alapiskolai végzettségűek,
szakma/pálya korrekcióra kényszerülők
Szakképzett, középiskolai végzettséggel
Diplomások csoportja
A pályatanácsadás módszertani ajánlásai
1

A beszélgetés módszere(fogásai)







Nyitott kérdés
Minimális ösztönzés
Parafrázis > a kliens szavainak, gondolatainak visszatükrözése
Érzelem visszatükrözés
Visszautalás
Tartalomközlés
Az önismeret fejlődését támogató eljárások





Adottságok, élmények, és történések, a társas környezet hatásai
Az érdeklődés szerepe
A képesség és megismerésének módszerei
A munkamód megismerése önértékeléssel
A mérlegelési eljárások > előny-hátrány, többszempontu
mérlegelés >Amundson , Stone
A pályatanácsadás módszertana 2





Pályaérettség(Mi leszek, ha nagy leszek?)
Pályaérdeklődés (Mi érdekel leginkább?)
Készségek( Miben vagyok jó?)
Tanácsadási Erőforrások(Hatékonyan tanulok)
Pályatervező csomag




A pályaterv elkészítésének folyamata
A pályaterv megtekintése
A pályacélok-összesítő oldalon
Erőforrások és korlátok
Az ePályatanácsadás és
programcsomagjai


A Pályatervező célja
Az elkészítés folyamata





A pályacélok megfogalmazása
Továbbtanulási lehetőségek/képzőhelyek
Személyes és környezeti erőforrások és korlátok
összefoglalása
A cselekvési terv összeállítása
Pályatervezés 9 lépése