Bánfalvi István

Download Report

Transcript Bánfalvi István

Gondolatok a LÉT-ről

Bánfalvi István a „LÉT” független szakértő csoport vezetője „FNA: előjáték vagy utópia?” ELTE konferencia, 2014. március 6.

Megjelent 2014. január 11-én, szombaton, 15 órakor.

www.255075.hu

Hétfőig négyezer fölötti letöltés.

Az „elmút nyóc hét” alatt

szinte minden hetilap minden országos napilap és számos megyei minden nagyobb portál, több rádió és tv csatorna sorozatok, viták (ÉS, Népszabadság, Hetényi Kör) meghívások sora (XXI. Század Társaság, MÚOSZ Belfórum, MagyarDiplo, Bálint Ház, Pax Romana, FNA Egyesület, Nyugdíjas Érdekvédők, ELTE: több egyetem szocpol. szakos hallgatói, fórumok a koncepciókról, MTA Szociológiai Intézet) könyvbemutatók (Eszmélet, L’ Harmattan) egyes szolidáris politikusok, közéleti emberek EU érdeklődés szalonok, blogok, FB, - levelek, személyes támogatások

Tapasztalatok - közélet

Párt-politika – kampány-gyanú kifutóban (sajnos) – FIDESZ/KDMP/Jobbik: értő, arrogáns támadás, hazug, értelmetlen érvekkel (MN, Heti Válasz, Századvég, HírTv, m1, Kurucinfó, stb. – prominensek is) – – – – Összefogás: bizonytalanság, egyes személyek igen, de a programban nem.

MoMa: egyszemélyes, bajos nem, de a jobbközépen egyéni igenek. MCP: programjába vette.

LMP: állítólag kacérkodás valamilyen GMJ-vel.

Egyházak – feszült hallgatás.

– Ferenc pápa növekvő, elementáris hatása zavart okoz.

– Krisztuskövető humanisták reménnyel, nyitottan, a hivatalok csikorognak.

Szakszervezetek – tompa hallgatás Média – az autonóm kisebbség körében korrekt figyelem Civil szervezetek – újszerű akciók, közvetve hatnak Szakmai fórumok – bíztató elmozdulás (pl. Hetényi Kör) Művészek, alkotó műhelyek – szenvedélyes, minőségi állásfoglalások

Tapasztalatok - tartalom

Bővülő kíváncsiság, remény, rokonszenv, ösztönzés (É

rtetlenség is a baloldal passzivitása miatt.)

Radikális kritikák balról

(rendszerkritikusok, „igazi” FNA-sok)

Zsigeri, rasszista elutasítás is

(kommentekben)

Tartalmi viták

1. Finanszírozhatóság 2. Foglalkoztatás 3. Elosztási technika 4. Feltétel-nélküliség 5. Fogadtatás

szemléleti alapok

(maradvány-séma) (munka-dogma) (rászorultság-fétis) (státus-függés) (erkölcsi-politikai kifogás)

Ad 1. Finanszírozhatóság

A LÉT konstrukciója (modellje)

Többféle technika kombinációja

Nem osztogatás, nem Robin Hood módszer!

A munkaerőpiacon (egyidejűleg): – bruttó bér csökkentés felnőtt LÉT-összeggel – – LÉT-hozzájárulás [LÉT-HO] bevezetés progresszív LÉT-HO és progresszív szja • A transzfer jövedelmeknél: – a LÉT-nél kisebb összegű ellátások egyszerűen megszűnnek, – az annál magasabbak pedig a Magyar Államkincstártól (MÁK) kapott LÉT-pénz mértékével csökkennek. (Néhány kivétellel.)

Ad 1. A javaslat összegző ÁHT számai

• • •

A teljes program

ebből –

LÉT-pénzek kifizetésére 5 977 mrd FT/év 5 100 mrd FT/év (Ha csak ezt adná az állam, akkor szufficit lenne: 86,4 mrd FT/év!)

Piac-ösztönzésre kint hagyva (LÉT-HO= 60 EFT/hó/fő)  Foglalkoztatóknak  Foglalkoztatottaknak 173 mrd FT/év 704 mrd FT/év

Összesen Fedezve belső átcsoportosításból (94% =) 877 mrd FT/év 5 623,6 mrd FT/év Átcsoportosítandó

mindösszesen (a költségvetés mai felesleges, káros kiadásaiból) Ez az összeg: –

a teljes programnak

a költségvetésnek

a GDP-nek 5,91 %-a, 2,08 %-a,

1,18 %-a.

353,4 mrd FT/év

A LÉT-pénz kedvező hatása a munkáltatókra

(becslések fix 50 EFT/hó/fő LÉT-HO esetén)

A munkáltató ráfordítása és megtakarítása

FT

Teljes bérköltség alakulása 1 alkalmazottra (LÉT-HO=50 EFT/hó)

bruttó havi bér / fő befizetése béren felül havi összes ráfordítása évi összes ráfordítása bruttó havi bér/fő befizetése béren felül befizetése LÉT-HO-ra havi összes ráfordítása évi összes ráfordítása

ma

100 000 28 500 128 500 200 000 57 000 257 000

250 000

71 250 321 250 300 000 85 500 385 500 500 000 142 500 642 500 1 000 000 285 000 1 285 000 1 542 000 3 084 000 3 855 000 4 626 000 7 710 000 15 420 000

a LÉT-pénz bevezetése után

50 000 14 250 50 000 114 250 150 000 42 750 50 000 242 750

200 000

57 000 50 000 307 000 250 000 71 250 50 000 371 250 450 000 128 250 50 000 628 250 950 000 270 750 50 000 1 270 750 1 371 000 2 913 000 3 684 000 4 455 000 7 539 000 15 249 000 havonta (FT) évente (FT) a mai ráfordítás százalékában

a munkáltató megtakarítása alkalmazottanként

14 250 171 000 11,09% 14 250 171 000 5,54%

14 250 171 000 4,44%

14 250 171 000 3,70% 14 250 171 000 2,22% 14 250 171 000 1,11%

LÉT-HO = fix 50 EFT/hó

12%

Munkáltató megtakarítása a bér %-ában

11,09% 10% 8% 6% 4% 2% átlagbérnél 4,44% 1,11% Megtakarítás egy alkalmazottra (%) 0% 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 Havi bruttó bér (EFT)

Ha a LÉT-HO = 24%

50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% -10,00% -20,00%

Eltérés a mai ráfordításhoz képest (%)

Billenőpont Bruttó havi bér / alkalmazott (ezer FT/hó) Figyelem!

A LÉT-HO még tovább is differenciálható.

S ehhez még jön a többkulcsos szja!

A LÉT rendszer abszolút finomra hangolható.

Ad2. Foglalkoztatottság

OECD előrejelzés 2060-ra

Ad2. Foglalkoztatottság

OECD előrejelzés 2060-ra (kedvezőbb)

A munkához való viszonyhoz

Öt tapasztalati tény: A minimum jövedelmek Kanadában és másutt sem okozták a munka érzékelhető visszavonását. (Legfeljebb a második kereső váltott részben otthoni munkára.) Magyarországon 1 álláshelyre 21 álláskereső vár. (Szakmai és területi inkongruenciák miatt ez az arány 1/30-40 is lehet!) Az alacsony foglalkoztatás fő oka, hogy nincs elég kereső munka.

A szegények rengeteget dolgoznak fizetség nélkül, és a reménytelenek többsége munkaképtelen. Ahhoz is kell egy kis pénz, hogy egy kis pénzt kereshessünk.

A lakosság pontosan érzékeli a szegénység okait (nincs munka, hátrányos család, rossz körülmények), és mélyen ezek, meg az EU átlag mögé sorolja az olyan szubjektív okokat, mint a lustaság és az ivás. (Eurobarométer.)

Ad3. Miért FNA és miért nem GMJ?

„Alapjövedelem” (basic income) mindkettő: – FNA = feltétel nélküli alapjövedelem – GMJ = garantált minimum jövedelem A választás nem érték-különbség, hanem a realitás tudomásul vétele:

Nálunk a garantált minimum jövedelmet – nem lehet garantálni!

Ok: hatféle teszt (jövedelem, vagyon, tb, munka, eü. állapot, tartási kötelezettség) plusz adminisztráció, kötelező együttműködés, „egyéb rendszabályok” - Sztv. 33.§. (7) Történelmi példák: – Csp az eljárás többe került,mint a megtakarítás (GKI) – RSZS jogosultak 43-45%-a kiesett, 30% jogosulatlan kapott – És: USA példa. (PM Füzetek 18. 2007. Scharle, Firle-Szabó) Rokkantak felülvizsgálata mára: 2 év alatt 57 ezer fő, vár még 135 ezer fő; 60 nap helyett 0,5-1 év; 52% rosszabbodás, 29% stagnál, szimuláns nem volt; mégis sok ezertől megvonták; és 8 óra helyett sok a 4 órás!

Ergo: de jure és de facto legyen feltételtől mentes!

Ad4. Feltétel nélküliség

• • • • A LÉT (FNA) nem a mértéken múlik, hanem a módon egyetemes (nincs kivétel, és nincsenek párhuzamos rendszerek) rendszeres időben utalják (kiszámítható) készpénz (nem adható helyette más) előre fizetendő (nem függ a bajtól).

A makacsul ajánlott „alternatívák” a) alapnyugdíj (brit modell) b) szja-n keresztül adni (nulla-kulcs, negatív adó) c) „garantált” kiegészítő pénz (de több, „okosabb” feltételhez kötve) d) valamit azért követeljünk / ellenőrizzünk (munka, tanfolyam, életmód, kötött felhasználás, pl. kártya) e) előbb még kutassunk, és tanítsunk ésszerűen gazdálkodni, racionálisan fogyasztani Pedig a lényeg vész el, a hézagmentessége, ha pót-feltételeket támasztunk, és ha megbontjuk a LÉT rendszer egységét!

Társadalmi hatások (1)

A JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG CSÖKKENÉSE A./ „szegénységi arány”

(2011-ben egy főre jutó jövedelemmel számolva), a lakosságból: – –

LÉT előtt LÉT után 16,4% 8,6%

A jövedelmi átrendeződés még inkább megmutatkozik a létminimum alatt élők számának drasztikus csökkenésében. A létminimum kiszámítása ugyanis alapvetően fogyasztói kosárra épül és lényegében független a lakosság jövedelmi eloszlásától, az emberek egymáshoz viszonyított jövedelmétől .

B./ Létminimum alatt élők aránya

(2011-ben a hazai létminimumnál alkalmazott fogyasztási egységgel számolva), a lakosságból:) - LÉT előtt - LÉT után

40,7% 29,1%.

Társadalmi hatások (2)

Az alacsony jövedelmű, aktív korú háztartásfőjű, gyermekes háztartásokban élők a legnagyobb nyertesek.

Különösen akkor, ha a háztartásfő munkanélküli. •

A nagyobb gyermekszámú háztartások döntő többsége jól

jár a gyermekes adókedvezmény megvonása ellenére is, mivel a szülők többsége a LÉT-pénznél lényegesen kisebb összeget tudott leírni az adójából (még a 2014-es intézkedések után is!), a gyermekek után járó LÉT-pénz pedig szinte minden esetben magasabb, mint a családi pótlék volt.

• Az önmagukat is nagyon nehezen élők körébe sorolók jövedelme, átlagon felül, 18%-kal növekedne.

A LÉT, mint a jövedelmi biztonság szilárd fundamentuma

Pozitív megfogalmazásban: A LÉT az embert segítő szakpolitikákat nem helyettesíti, hanem azok alapját képezi.

(Lásd a LÉT tanulmány mellékleteit: nyugdíj, eü, lakás, foglalkoztatás.) Sőt, a „hatok” (*) javaslata – lényeges korrekciókkal – hozzá illeszthető.

(A minimumjövedelemre vonatkozó komoly probléma-feltárásuk alapján.) A korrekciók megvitatandó szempontjai: az eljárás (az „elégtelen jövedelem”, mint feltétel?) a léthez szükséges pénzellátások és a szolgáltatások helyes viszonya (Éppen ennek semmilyen szolgáltatás nem lehet kizáró feltétele!) a reálisan megteremthető szolgáltatási kapacitások a „feltételhez nem kötött ellátás” mértéke a minimális pénzellátások integráltsága

(*) A „hatok”: Darvas Ágnes, Farkas Zsombor, Győri Péter, Kósa Eszter, Mózer Péter, Zolnay János, akik „A szociálpolitika egyes területeire vonatkozó szakpolitikai javaslatokat” tettek közzé az Esély c. folyóirat 2013/6. számában.

Ad5. A fogadtatásról

• • • • • • Induljunk ki abból, hogy Ferge Zsuzsa: történelmi újdonság, hogy immár VAN VÁLASZTÁS!

Pulai Miklós: a társadalom állapota (a „nemzeti nyomor” és ami abból fakad!) megoldást követel.

Ideje tudatosítani, hogy nem érünk rá!

A LÉT történelmi fordulatot hozna ebben, és nem vitásan finanszírozható, egyszerű, korszerű, demokratikus és emberséges. Aki bármit javasol, az mutasson be legalább ilyen vagy jobb, nem távoli, társadalmi-gazdasági hatást.

Aki semmi érdemlegeset nem javasol, noha beszél, sőt ír, az olyan, mint akiről József Attila azt írta: „…nékik a fogalmak hideg vasak, miket csak messziről szemlélni jó.”