Transcript KEOP 1.2.0 Szennyvízelvezetés

A
Magyar Hidrológiai Társaság
Környezetvédelmi Szakosztálya
előadóülése
2009. november 11.
Települési szennyvíztisztítási program
környezetvédelmi vonatkozásai
Előadó:
Simonfai György
építőmérnök, igazságügyi szakértő
Témák, adatforrások

Szennyvízelvezetési és tisztítási Program tájékoztató, a
KvVM 2008. márciusi dok. alapján ismertetés;

EU Víz Keretirányelvben előírt 2005. évi KvVM ország jelentés
alapján adatok, tények;

VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis, Terhelések
prognózisa (ÖKO Zrt. vezette konzorcium) tények, következtetések;





Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Program
KEOP 1.2.0 Szennyvízelvezetés – tisztítás pályázati
rendszer;
Tapasztalatok a KEOP 1.2.0 pályázatok értékelésénél, bírálatánál;
Konzultációra ajánlott gondolatok;
Esettanulmány egy részvízgyűjtő példáján (felkért hozzászóló);
Konzultáció
2
A KEOP 1.2.0 pályázati konstrukció jogi
alapja
Magyarország tagállami kötelezettségei a 91/271/EGK irányelv
szerinti megfelelő települési szennyvízgyűjtő és –tisztító
rendszerek
kiépítésére
vonatkozóan,
a
Csatlakozási
Szerződésben előírt határidőkre:



2008. december 31-éig az érzékeny területeken fekvő 10 ezer
LE terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású
szennyvízelvezetési agglomerációkban (II. fokozatú biológia
tisztítás mellett III. fokozat kiépítése)
2015. december 31-ig minden 2 ezer – 15 ezer LE terheléssel
jellemezhető szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési
agglomeráció (szennyvízgyűjtő rendszer + II. biológiai fokozat)
legkésőbb 2010. december 31-éig minden 15 ezer LE terhelést
meghaladó szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési
agglomeráció (szennyvízgyűjtő rendszer + II. biológiai fokozat)
3
Szennyvíz mutatók alakulása, a KEOP
beruházások megvalósulása
A csatornázottság mértéke:
- 2004 - 62,2 %
- 2005 - 64,9 %
- 2006 - 67,5 %
- 2007 – 69,8 %
- 2015-ig: 88-90 % - 1746 településen
„Megfelelő” szennyvíztisztítók 2004-2007 között:
6 millió -13 millió LE,
2015-ig összesen 16.876.325 LE kapacitás várható.
Teljes költség:
2006-2015:
828 milliárd Ft
Forrás: KSH
4
A KEOP 1.2.0 akcióterv célja
A KEOP-1.2.0 Szennyvízelvezetés és tisztítás 2009-2010
időszakra szóló Akcióterve az eddigi pályázati tapasztalatok
figyelembe vételével ez évben felülvizsgálatra került.
A rendelkezésre álló pályázati forrás:
2009-2010 időszakban:
219,56 Mrd Ft
(2009-ben 92,92Mrd Ft, 2010-ben 126,64 Mrd Ft)
Fontos szempont az új pályázati rendszernél a gazdaságosan
működtethető rendszerek létesítése, mivel a lakossági díjak
megfizethetőségét már a beruházás tervezési időszakában is
figyelemmel kell kísérni és a fenntarthatóságot biztosítani.
5
Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási
Program és a KEOP 1.2.0 akcióterv várható
eredménye, kibocsátás-változások
Forrás: ÖKO Zrt. konzorcium
6
A kibocsátások eredete
Az élővizekbe kerülő pontszerű szennyezőanyag kibocsátás
döntő részét, a BOI5 terhelés és nitrogén terhelés közel 90 %át, a KOI terhelés 80 %-át, a foszfor terhelés mintegy 95 %-át a
települési szennyvízből eredő szennyezőanyagok teszik ki.
A többi terhelés döntően a feldolgozóipartól származik.
A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés mértéke – a
meghatározó komponensek tekintetében - hasonló a pontszerű
kibocsátásokhoz.
Forrás: VKI Jelentés 2005, 5.1.3. pont
.
7
Nemzeti Szennyvízelvezetési és
tisztítási Program és a KEOP 1.2.0
akcióterv hatása a felszíni befogadókra
A települési Szennyvíz Irányelvben előírt
biztosítása ellenére, több szerves anyag és
a felszíni vizekbe, mint eddig, mert a
tisztítást nem alkalmazzák.
Gondok elsősorban akkor keletkezhetnek,
befogadó kis vízhozamú (pangó vizű,
vízfolyás, illetve állóvíz.
tisztítási hatásfok
tápanyag juthat
költséges 3. fokú
ha a közvetlen
vagy időszakos)
Összességében a szennyvízbevezetések okozta terhelés
átrendeződése várható:
 míg a korábbi, nagy tisztítatlan szennyvízkibocsátások terhelő
hatása csökken (pl. fővárosi szennyvíz bevezetés),
 a szennyvíztisztító telepek számának növekedése egyre több
felszíni befogadóban okoz a jó állapot elérését veszélyeztető
koncentrált terhelést.
Forrás: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kézirata 2.1.1 KvVM 2009.
8
A jó állapot eléréséhez szükséges
kiegészítő intézkedések 1.
Az előzőekben elmondottak rávilágítottak arra, hogy a
szennyezési problémák között leginkább hangsúlyos tápanyag
szennyezettség, azon belül is a P kibocsátás kezelésére
kiegészítő intézkedésekre lesz szükség.
A szennyvíz program hatása a felszíni vizekre nézve inkább
negatív, mint pozitív. A befogadó – kibocsátó viszonylatában, a
víztest terhelőképességéhez viszonyítva jelentős szennyezés
növekedés a BOI, KOI (és többnyire a N formák esetében is)
szám szerint kevés víztestet érint. A foszfor emisszió
csökkentésére, vagyis az előírtaknál szigorúbb határértékekre a
szennyvíztelepek közelítőleg egyharmadánál szükség lesz (lásd a
részleteket a 2.1 fejezet 2-11. táblázatában). Ezekkel az
intézkedésekkel elkerülhetjük a további vízminőség romlást.
Forrás: ÖKO Zrt. Konzorcium
9
A jó állapot eléréséhez szükséges
kiegészítő intézkedések 2.
A határértékek enyhítése, amire most törekvés van, még
kedvezőtlenebb helyzetet teremt, de a különbség nem nagy. A
legfontosabb teendők tehát:
 az emissziós rendeletek módosítása olymódon, hogy a
befogadó terhelhetősége alapján kell a határértéket megadni. Ez
komplex, vízgyűjtő szintű elemzést igényel, a VGT tervezés
részeként. A tápanyag eltávolítás szükségességének megítélésekor
feltétlenül javasolt a P és a N eltávolítás között különbséget tenni.
Ez az aránytalan költségek elkerülése miatt is lényeges.
 Csatornázási program felülvizsgálata, ahol lehetséges, a helyi
megoldások szorgalmazása, ennek szabályozási és finanszírozási
hátterét is megteremtve.
 A belterületi csapadékvíz gazdálkodás vízminőség védelmi
szempontú megvalósítása, hisz a pontforrások visszaszorításával
előbb – utóbb a belterületi terhelések jelentősége is megnövekszik.
Forrás: ÖKO Zrt. Konzorcium
10
Kétfordulós KEOP 1.2.0. pályázatok
dokumentációja
Első forduló




Adatlap (nyilatkozatok)
Mellékletek
Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány
Második forduló (Teljes projektdokumentáció)








Adatlap (nyilatkozatok)
Mellékletek

Tulajdoni lap,

Önkormányzati határozatok,

Aláírási címpéldány, stb.
Megalapozó tanulmányok

Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Költség-haszon elemzés

Környezeti hatástanulmány
Hatósági engedélyek

környezetvédelmi engedély,

létesítési engedélyek, stb.
Tervek
Közbeszerzési dokumentációk
Társulási megállapodás
11
Szakmai szervezetek korábbi javaslatai
A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, a KEOP pályázati
rendszerének javítása érdekében szervezett helyzetértékelő és javító kerekasztal megbeszélést 2008. december 8-án, a Magyar
Mérnöki Kamarában.
A pályázatértékelők részéről tartott előadás diaanyaga a
http://www.maszesz.hu/download/kerekasztal_081208/simonfai
_gyorgy_ertekelok_eszrevetelei.ppt weblapon található.
Az előadások anyagai mellett megtalálható 14 pontba foglalt
ajánlásokra adott KvVM válasz. Témánkhoz egy ajánlási pont és
erre adott válasz szerint: megvizsgálják az időszakos
vízfolyásokra vonatkozó követelmények újraértelmezését.
12
KEOP 1.2.0. pályázatok helyzete 2009.
novemberében
KEOP
Beérkezett
keret 2007projektek
2013
KEOP-120
összes
398 milliárd
Ft
1F
2F
Elutasított Támogatott
projektek projektek
379
197
163
349
30
196
1
153
10
Megjegyzések:
 Második fordulóban egy lett elutasítva, de időközben újra beadta.
 Jelen pillanatban több második fordulós van értékelés alatt – abból a
különbözet…
 Az 5. dián már bemutattuk, hogy a rendelkezésre álló pályázati
forrás: 2009-2010 időszakban 219,56 Mrd Ft (2009-ben 92,92 Mrd
Ft, 2010-ben 126,64 Mrd Ft)
Forrás: KvVM FI információ
13
Konzultációs gondolatok 1.
Tápanyag-eltávolítás követelményeinek felülvizsgálata:

Szigorítás, vagy a határértékek csökkentésre;

Nitrifikációs követelmények télen és nyáron;

Kell-e általános vegyszeres foszfortalanítás;

Szükségesek-e pótintézkedések a kisvízhozamú és
időszakos vízfolyások jó állapotának biztosításához.
KEOP – ROP pályázatok közötti kapcsolat – átjárás
biztosítása:

Az egyedi szennyvízelhelyezés szabályozás működőképessé
tétele.

Meglévő szabad szennyvíztisztító kapacitások esetén
agglomeráció kibővítése kistelepülésekkel.

A belterületi vízrendezés hiányában nagy mennyiségű
csapadékvíz szállítására, kezelésére méretezik a
rendszereket.
14
Konzultációs gondolatok 2.
A gazdaságosan működtethető rendszerek létesítése:
A lakossági díjak megfizethetőségét már a beruházás tervezési
időszakában is figyelemmel kell kísérni és a fenntarthatóságot
biztosítani.
A 2. fordulós pályázatokban készítendő fenntarthatósági és
megfizethetőségi vizsgálatok elégtelensége a bukás leggyakoribb
oka!
A megvalósíthatósági tanulmányokban a túltervezés, a túlárazás
általános jelenség!



Közbeszerzés, a minőség legyen a verseny alapja!

Beruházási költségbecslés pontossága:





az elvi engedélyes fázisban plusz-mínusz 20 %;
megvalósíthatósági tanulmány alapján plusz-mínusz 15 %;
építési engedélyezési fázisban 10 %;
kiviteli terv fázisban plusz-mínusz 3 %.
A Független Mérnök szerepe a kiviteli költségek szinten
tartásában.
15
Konzultációs gondolatok 3.
Meg nem válaszolható kérdések:



A projektek időzavarba, vagy finanszírozási zavarba fognake kerülni 2015-ig?
A program eléri-e a kitűzött célt: a VIZEK JÓ ÁLLAPOTBA
HELYEZÉSÉT?
Meddig tart a gazdasági válság?
16
Megköszönöm figyelmüket!
A konzultáció utáni kérdések esetén
www.simonfai.hu
internetes honlapomon ingyenes szaktanácsadás
kérésére van lehetőség
17