Transcript Környezeti_szemléletformálás_hatása

A KÖRNYEZETI
SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROJEKTEK
HATÉKONYSÁGA ÉS HATÁSA
Jüttner Ádám
TNS Hoffmann Kft.
A FÉF projektek egyszerre célozták a társadalmi
értékrend és a viselkedés megváltoztatását
• Az értékelés a projektek megvalósulását, hatásosságát
és hatékonyságát vizsgálta
• A KEOP 6.1.0 és a 6.2.0 Fenntartható Életmód és
Fogyasztás konstrukciók célja:
– megfelelő tájékoztatás, ismeretek átadása
– környezettudatosság, környezetkultúra fejlesztése
(szemléletformálás)
– fenntartható viselkedésminták elterjesztése
• A célértékek elérési mutatók
Nagyszámú projekt, jelentős abszorpció a
KEOP szemléletformálást célzó prioritásában
•
•
•
Az értékelés alapját egy adatbázis adja, mely a 2008-tól 2012
októberig tartalmazza a szerződéssel rendelkező KEOP-ból
finanszírozott FÉF pályázatokat, összesen 796 projekt adatait*
A szerződések szerint közel 12 milliárd forintnyi támogatási forrás
kerül felhasználásra, amiből
408 kampány és 388 mintaprojekt valósul illetve valósult meg.
00 projekt
projekt
1-2
projekt
1-2 projekt
3-5 projekt
3-5
projekt
6-10
projekt
6-10 projekt
10+
több projekt
10-nélprojekt
Projektek darabszáma kistérségek szerint 2008-2012
(szerződött projektek)
A KEOP FÉF kampányok hiánypótló szerepe
vitathatatlan
• A 408 db FÉF kampányon kívül a vizsgált időszakban
egyéb, nem Uniós forrásból megvalósult fenntarthatósági
témájú kampányból 193 db volt összesen.
• A fenntarthatóság témájának a napirenden tartása döntő
részben Uniós forrásokból valósult meg.
Nyomtatott
sajtó
Online
(sajtó/
weboldal)
Köztéri
plakát
rádió
KEOP FÉF kampány elemek (db)
339
292
174
229
Nem KEOP finanszírozású
kampányok száma (db)*
136
38
28
50
Fenntarthatósági témájú
kommunikáció
*Forrás: IMEDIA, 2008-2011
Környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással és fenntarthatósággal kapcsolatos kampányok;
többségében gazdasági szereplők, a forrásokról nincs információnk
TV /
A prioritás eredményindikátor célértékei
teljesültek
•
•
•
A MT terv adatok szerint az elérési célok minden évben
teljesülnek (magasan a kitűzött célértékek felett!).
A kampányok és mintaprojektek a tervezettnél
szélesebb kört érnek el.
OP célértékek eredetileg alulbecsültek voltak, 2012-ben OP
módosítás emelte ezeket
Indikátor megnevezése
Rövid idő /
Passzív
A
részvétel*
kampányok Hosszú idő/
elérési
Passzív
mutatója a részvétel*
tevékenyRövid idő/
ség típusa
Aktív
szerint
részvétel
Hosszú idő/
Aktív
részvétel
Indikátor
mértékegysége
2008
2009
2010
2011
KEOP MT Terv KEOP MT Terv KEOP MT Terv KEOP MT Terv
Célérték
adat
Célérték
adat
Célérték
adat
Célérték
adat
ezer fő
7 000
30 317
14 000
77 596
21 000
645 400
35 000
425 279
ezer fő
2 000
7 892
4 000
256 129
6 000
35 877
10 000
110 222
ezer fő
12
208
24
295
36
557
60
246
ezer fő
1
377
2
152
3
552
5
204
(* A passzív elérési mutatók kumulatív összegek: egy ember annyiszor szerepel a statisztikában, ahány alkalommal találkozott a
„Fenntartható életmód és fogyasztás” prioritási tengely keretében támogatott bármely kommunikációs tevékenységgel)
Eurobarometer adatok alapján össztársadalmi szinten
mind az ismeret, mind a viselkedés szintjén kimutatható a változás
Tudatosítás:
•Érezhetően nőtt a tájékozottság a környezetvédelmi
kérdésekben (2007-ben 41%, 2011-ben 55% valamelyest
informált a témában).
Viselkedésminták elterjesztése:
•2007 és 2011 között egyértelműen nőtt azok aránya, akik
csökkentették az energia-fogyasztásukat (41%-ról 63%-ra)
• Ugyancsak nőtt azok aránya, akik saját bevallásuk
szerint szelektíven gyűjtik a hulladékot (49%-ről 54%ra), ill. csökkentették vízfogyasztásukat (29%-ről 48%ra)
Szemléletformáló
projektek
hatékonysága
Az elérés költsége
A projektek hatékonysága között nagyon
jelentős a különbség (MT adatok alapján)
Kód
Támogatott tevékenység
KEOP-6.1.0
Szemléletformáló kampányok
/A helyi kampány
/B térségi kampány
/C országos komplex kampányok
KEOP-6.2.0
Fenntarthatósági mintaprojektek
/A helyi mintaprojektek
/B térségi mintaprojektek
Összesen
Célcsoport
Egységnyi
átlagos elérése elérés költsége
(fő)
(Ft)
3 575 497
4,8
7 531
598,9
7 319 819
4,7
76 242 846
1,9
382 888
38,3
99 795
86,5
4 863 142
22,6
2 013 500
7,9
A legmagasabb elérési arányt a térségi
projekteknél tervezték
TOP2 legmagasabb arányú aktív elérést elérő térség – Térségi projektek
Megye / kistérség
Aktív elérés aránya
(aktív elérés/ megye
lakossága)
Projektek száma (db)
Térségi kampány
(KEOP 6.1.0/B)
Térségi
mintaprojekt
(KEOP 6.2.0/B)
Tolna megye: szekszárdi kistérség
95%
3
1
Hajdú-Bihar megye: hajdúszoboszlói kistérség
50%
2
0
TOP2 legmagasabb arányú aktív elérést elérő térség – Helyi projektek
Megye / kistérség
Aktív elérés aránya
(aktív elérés/ kistérség
lakossága)
Projektek száma (db)
Helyi kampány
(KEOP 6.1.0/A)
Helyi mintaprojekt
(KEOP 6.2.0/A)
Csongrád megye: mórahalmi kistérség
38%
3
5
Somogy megye: lengyeltóti kistérség
37%
1
8
Készült a MT tanulmány terv adatai alapján.
JAVASLAT: Benchmark a hatékonyság elvárható
mértékére
• Az egyes projektek értékelésénél a benchmark adatok
meghatározását az adott projekttípusonként érdemes
megtennünk.
• A főbb hatékonysági mutatókra a benchmark adatok
alapján megadható egy elvárt sáv, a benchmark felett
teljesítő projekt hatékonynak, a benchmark alatt teljesítő
projekt vizsgálandónak minősíthető:
– Pl. iskolai projektek esetén projektszintű értékelés:
• Rövid távú aktív elérésnél a top30% 230 fő feletti
elérést ért el, míg az alsó 30% kevesebb, mint 70
főt.
• Tehát a 0-70 fő rövid távú aktív elérés esetén a
projekt vizsgálandó, 71-230 között megfelelt, 230
felett hatékony
JAVASLAT A hatékonysági mutatók alapján
javasoljuk egy benchmark adatbázis kiépítését
• A projektek értékeléséhez objektív támpontot adna egy
folyamatosan bővülő benchmark adatbázis.
• Ehhez a meglévő projektadatbázist kellene
szisztematikusabban feltölteni tényadatokkal, azok
alapján meghatározni a főbb hatékonysági mutatókat
– Aktív elérés /projekthelyszín lélekszáma
– Egységnyi elérés költsége (projekt költség/ aktív
elérés)
• A mutatószámok segítségével be lehetne azonosítani a jó
és rossz gyakorlatokat (pl. TOP10%, vagy TOP30%).
• Az adatbázis támpontul szolgálhat a jövőbeni pályázatok
elbírálásához.
JAVASLAT: Visszajelzés a projektgazdák felé
•
A legjobb elérési arányokat, legalacsonyabb fajlagos elérési
költséggel megvalósított projektek, akár kistérségi, megyei
szinten, akár projekt-típusonként rendszeresen bemutathatók
lennének a projektgazdák között
•
A jó gyakorlatok követendő példákká válhatnak, ha a
projekt sikertényezői is kielemzésre kerülnek, minden
projektgazda számára tanulságos lehet
•
A jó gyakorlatok mellett a negatív példákból is érdemes
levonni a megfelelő tanulságokat, meghatározhatók a „rossz
gyakorlatok” is, amelyek kerülendők a jövőbeli pályázatok
során.
•
Ez elősegítheti a hatékonyabb és eredményesebb
megvalósítást
Környezeti szemléletformáló
projektek hatása
tájékoztatás
szemléletformálás
viselkedésminták
A KEOP szemléletformáló projektek hatásmérése –
Desk research és „tényellentétes” hatásvizsgálat
•
•
Desk research: Térségi kampányok hatásosság vizsgálatára
A projektgazdák által elvégzett hatásosságmérések kerültek
elemzésre
•
A helyi kampányok és mintaprojektek körében
„tényellentétes” állapoton alapuló hatásvizsgálatot
végeztünk:
– Iskolai programok
(összesen 146 db, összköltségvetés 647 millió Ft)
Indikátor OP szerint: aktív elérés
– Komposztálást népszerűsítő mintaprojektek
(összesen 231 db, forrás közel 2 Mrd Ft)
Indikátor OP szerint: a pályázatban vállalt
tevékenységek előrehaladását igazoló output
indikátorok
Az iskolai rendezvények leginkább a célcsoport
ismeretszintjét voltak képesek növelni
• Az iskolai rendezvényeknél főleg ismeretben mértünk
változásokat:
– a diákok környezetvédelemi problémákról való tudása
bővült
– a programban résztvevők jobban tudatában vannak az
emberi cselekvések környezetkárosító hatásának
– a különböző környezetbarát tevékenységek közül a
szelektív hulladékgyűjtésnél mutatható ki pozitív irányú
viselkedésváltozás a résztvevőknél
A komposztálást népszerűsítő
mintaprojekteknél a viselkedésben is
egyértelmű változás volt kimutatható
• Komposztálást népszerűsítő mintaprojekteknek
elsősorban viselkedésre való hatása mutatható ki:
– a résztvevők hasznosnak ítélték a komposztládához
jutás lehetőségét, a projekt fogadtatása kedvező volt
– a programban érintett településeken magasabb a
komposztálást végzők aránya
– a résztvevők visszajelzése szerint a komposztálás
beépült a heti rutinjukba, amit a kidobott hulladék
mennyiségének csökkenésében is megtapasztaltak
Hatásosságmérés jelenlegi gyakorlata a
pályázók által
• Legtöbb esetben kérdőívvel, elsősorban papír alapú
önkitöltős formátumban, illetve személyes
megkérdezéssel (kérdezőbiztos segítségével) történtek a
hatásosságmérések.
• A hatásosságmérést többségében két méréssel
(jellemzően a projekt elején és végén) valósították
meg a projektek lebonyolítói.
• A hatásosságmérés során elsősorban ismereteket,
attitűdöt mértek (43%-ban), a kampányok értékelése
a projektek 20%-ban történt meg.
• A projektek hatásosságmérését a leggyakrabban maga
a pályázó végezte el (41%).
JAVASLAT: Kötelező, sztenderd részeket
tartalmazó hatásosságmérés 1.
•
A 796-ból 387 projekt esetén volt kötelező a hatásosságmérés
elvégzése, amit minden pályázó egyedileg, eltérő
módszertannal és sokszor eltérő céllal végzett el, így az
eredményeik egymással nem összevethetőek.
•
Javasoljuk, hogy a jövőben hasonló programok esetén minden
pályázónak legyen kötelező hatásosságmérés elkészítése:
– Kerüljön kialakításra egy szakmai, módszertani rész, ami
minden projekt esetén sztenderd és az egyedi
hatásosságmérések részét képezné.
– A mérés többi része a témájukban és célcsoportjukat
illetően homogén programokra szabva, de a
programtípuson belül egységesen kerüljön kialakításra.
JAVASLAT: Kötelező sztenderd hatásosságmérés
2.
•
•
•
•
Illeszkedjen a jelenleg alkalmazott gyakorlathoz
(személyes, önkitöltős kérdőívhez optimálisan alkalmazkodó
szöveghasználat, kérdőív szerkezet, sztenderd kérdéssor).
Legyen kiterjeszthető valamennyi projekttípusra.
Egyformán legyen alkalmazható a projekt indítása előtti,
utáni és utókövetéses vizsgálat során.
Adjon választ a következő három pont mindegyikére:
– milyen a célcsoport fenntartható életmóddal,
környezettudatossággal kapcsolatos ismeretszintjének
aktuális állapota
– milyen attitűdökkel rendelkezik a célcsoport a fenntartható
életmóddal, környezettudatossággal kapcsolatban
– hogyan épül be ez a fajta gondolkodás a célcsoport valós
mindennapi viselkedésébe
Következtetések - hatékonyság
• Benchmark adatbázis kialakítása segítheti a projektek
elbírálását a jövőben, illetve az átlagostól hatékonyabb
és kevésbé hatékonyabb projektek meghatározását.
• A legjobb és legrosszabb gyakorlatok bemutatásával
támpontok adhatók a pályázóknak, amelyek segítségével
hatékonyabbá tehetőek a projektek.
• Meghatározhatóak a leghatékonyabb kampány és
mintaprojekt típusok, amelyek az erőforrások jobb
allokációját teszik lehetővé (természetesen itt
figyelembe kell venni a hatásossági célokat is!).
KEOP szemléletformáló projektek hatása
•
•
•
Hatékonyság nem egyenlő a projektek hatásossággal.
A nemzetközi szakirodalom alapján a kampányok és
mintaprojektek kölcsönösen tudják támogatni egymás
sikerességét:
– a fenntartható viselkedésminták széleskörű elterjedéséig
fontos a környezeti témák napirenden tartása kampányok
segítségével
– a mintaprojektekbe való bekapcsolódáshoz fontos a
kommunikációs előkészítés, tehát az érdeklődés felkeltése
és pozitív hozzáállás kialakítása
Hasonló programok esetén a jelenlegi egyéni
hatásosságméréseknél szükséges részben sztenderdizált
mérőeszközök, illetve minőségbiztosítási szempontok
kialakítása az összevethetőség és értékelhetőség miatt.
Köszönjük a figyelmet!