Transcript VankoLaszlo_NAV - Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
2012. március 20.
dr. Vankó László ezredes
bűnügyi főigazgató
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Gazdasági jogsértések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények
súlya, 2011-re gyakorlatilag teljesen a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények irányába
tolódott el. 2011. éves adatok (16417 iktatott ügy) ugyancsak rámutatnak arra, hogy az
esetszám meghaladta a 2010. évi adatokat. (13725 iktatott ügy)

Adóra elkövetett csalás vonatkozásában tapasztaltunk markáns esetszám növekedést
az elmúlt időszakhoz képest (33,7%). Az ismertté vált adócsalások száma változatlanul
magas, meghaladta a 2500 db. számot (2010. év 2532 db.; 2011. év 2546 db.)

2011. december 31. napjáig tekintve a nyilvántartott hatáskörös esetszámokat
vizsgálva megállapítható, hogy a leggyakoribb a számvitel rendjének megsértése
bűncselekmény volt (dekriminalizáció 2012. január 01.; a kapacitás bő 40%-át kötötte
le); a második legnagyobb gyakoriságú bűncselekményi kategória a szerzői vagy
szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, majd az adócsalás, adóra elkövetett
csalás.

A fentebb felsorolt gazdasági bűncselekmények bizonyításához gyakran
elengedhetetlen (ügyész által megkövetelt) igazságügyi - általában könyv-, adó-, és
írás - szakértő igénybevétele. Az adott eljárás sikere – különösen az adócsalás
(költségvetési csalás) körében - gyakran a szakértői bizonyításra épül.
Az ismertté vált hatáskörös
bűncselekmények statisztikai adatai
6,1 %
növekedés
0,9 %
csökkenés
nyomozati szakterület: 6,3 milliárd
nyomozati szakterület: 14,8 milliárd
3
Az ismertté vált bűncselekmények statisztikai adatai (db)
Adócsalás
Adóra elkövetett csalás
3,000
600
2,532
559
2,546
2,500
500
418
2,000
400
1,500
300
1,000
200
500
100
0
2010.
2011.
0
2010.
2011.
4
Az ismertté vált bűncselekmények statisztikai adatai (db)
Szellemi tulajdont sértő bűncselekmények
Csempészet
900
848
8,000
800
6,844
7,000
700
5,929
6,000
549
600
5,000
500
4,000
400
3,000
300
2,000
200
1,000
100
0
0
2010.
2011.
2010.
2011.
Jövedéki bűncselekmények
700
609
600
500
449
400
300
200
100
0
2010.
2011.
5
A Bűnügyi Ügyforgalmi Statisztika adatai
4,500
2010.
Elrendelt nyomozások
4,190
2011.
4,000
3,539
3,500
3,000
2,500
2,043
2,000
1,895
1,583
1,455
1,500
1,150
1,052
1,000
903
806
813
699
698
564
500
71
131
0
KNYF
KMRBI
DARBI
DDRBI
ÉARBI
ÉMRBI
KDRBI
NYDRBI
6
A Bűnügyi Ügyforgalmi Statisztika adatai
80.00%
Váderedményesség (vád/érdemi bef.)
2010.
2011.
71.43%
69.34%
69.07%
70.00%
65.85%
67.43%
66.71%
64.71%
64.38%
61.36%
63.72%
64.98%
62.61%
62.95%
63.83%
60.00%
53.13%
51.25%
50.00%
40.00%
30.00%
20.00%
10.00%
0.00%
KNYF
KMRBI
DARBI
DDRBI
ÉARBI
ÉMRBI
KDRBI
NYDRBI
7
Bűnügyi szakterület tevékenységének
kárbiztosítási adatai
Mrd
10.96
12
10
7.07
8
2010
2011
6
3.82
3.8
4
2.48
1.34
2
0
lefoglalt érték
biztosítási int.
zár alá vétel
8
Ügyfélforgalmi adatok (fő)
45,000
2010.
41,672
40,000
2011.
38,977
35,000
30,000
25,000
20,000
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályán
2011. 06. 01. napjával megalakult a Revizori Osztály
15,000
11,745
10,378
10,000
5,000
2,288
2,995
1,945
2,304
843
857
198
303
0
Tanú
Gyanúsított
Védő
Szakértő
Tolmács
Bejelentő
Igazságügyi szakértők közreműködésének általános alapjai
Igazságügyi szakértők:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy
megítéléséhez különleges szakértelem
szükséges, szakértőt kell alkalmazni (Be. 99114/A.§);
A szakértő alkalmazása kirendeléssel,
határozattal történik (Be. 100.§);
Elsősorban - az IRM által vezetett - szakértői
névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt
kell bevonni (Be. 102.§);
A kirendelt szakértő köteles az ügyben
közreműködni, és szakvéleményt adni (Be.
104.§);
A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad
szakvéleményt (Be. 105.§);
A szakértő a szakvéleményben foglaltakat a
nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül
írásban terjeszti elő (Be. 108.§);
Ha a szakvélemény hiányos, homályos,
ellentmondásos vagy az szükséges – kiegészítő
szakvélemény (Be. 109.§);
Ha a szakértő a kötelezettségeit jogosulatlanul
megtagadja rendbírsággal sújtható, okozott
költségeket köteles megtéríteni (Be. 113.§)
A szakértőt díjazásra, igazolt készkiadások
megtérítésére jogosult, amit a hatóság
díjjegyzék alapján legkésőbb 30 napon belül
határozattal állapít meg (Be. 105.§).
Nyomozó hatóság:
•
•
•
•
•
A nyomozó hatóság vezetője körültekintően mérlegeli: a
bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez
szükséges-e szakértelem (17/2003 (VII.1.) PM-IM együttes
rendelet-NYOR 32.§).
A kirendelésről szóló határozatnak meg kell jelölnie:
a) a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket,
amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
b) a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, ha az
átadás nem lehetséges, az iratok és a tárgyak
megtekinthetésének helyét és idejét,
c) a szakvélemény előterjesztésének határidejét.
A nyomozó hatóságnak a szakértő rendelkezésére kell
bocsátania minden olyan adatot, amely a
véleményalkotásnál jelentős lehet.
A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének
időpontját, határidejét a szakértői munka elvégzéséhez
ténylegesen szükséges időtartamban állapítja meg.
A szakértői díjra vonatkozó igényt a szakvélemény
beterjesztésekor, legkésőbb a működés befejezésétől
számított 15 napon belül kell a kirendelő szervnél
érvényesíteni (3/1986 (II.21.) IM rendelet).
Igazságügyi szakvélemény

Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az
ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban hozott határozat, illetőleg az
abban megállapított tényállás (Be. 10.§);

A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden
bizonyítási eszköz (köztük a szakértői vélemény) (Be. 78.§);

Az adózással kapcsolatos bűncselekmények elbírálása során a büntetőbíróság az ügy
eldöntése szempontjából lényeges tényeket a Be. szabályai szerint önállóan állapítja meg,
az adóhatóság ill. a társadalombiztosítási szerv határozatához nincs kötve (BK 45);

Egyszerűbb megítélésű ügyekben, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóbevételekre
elkövetett bűncselekményeknél az ügyészség esetenként elfogadja a nyomozó hatóság által
készített, összesítést tartalmazó feljegyzést;

A bizonyítási eljárásban bizonyítékként elfogadható az adóhatóságnak az Art. 87. § (1)
bekezdése szerinti ellenőrzésről készült jegyzőkönyve (2012. január 01. napjától új
jogintézmény, az Art. 119/A § (1) – (8) bekezdések szerint – egyes gazdasági események
vizsgálata)
A nyomozásokban leggyakrabban alkalmazott igazságügyi
szakértőtípusok

Igazságügyi adó- és könyvszakértő:
kirendelésének elsősorban az elkövetési érték megállapítása céljából van helye, ill. az
érintett gazdasági társaságok könyvelésének vizsgálata végett (a beszámoló-készítési,
könyvvezetési kötelezettség megszegése vagy a bizonylati rend megsértése és ezzel a
vagyoni helyzet áttekintésének ill. ellenőrzésének meghiúsítása vagy az adott üzleti évet
érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen
befolyásoló hibát idéz elő).

Igazságügyi informatikai szakértő:
Elsődleges feladata a lefoglalt számítástechnikai adathordozókon, számítógépeken tárolt
adatok megismerése, értékelésre és elemzésre alkalmassá tétele.
Gazdasági bűncselekmények esetében – az esetek jelentős részében – a bizonyítékok,
„nyomok” informatikai rendszerekből nyerhetőek elő.

Igazságügyi írásszakértő:
a szakértői vizsgálattal érintett személyekhez köthető, az ügyben bizonyítási eszközként
szolgáló okiratokon (pl. számlák, teljesítési igazolások, bizonylatok, adóbevallások,
társasági okiratok, cégdokumentumok, stb.) szereplő, a személyazonosság beazonosítására
szolgáló kéz-, és írásjegyek az adott személytől származnak-e.
Szakértői kirendelések száma 2011-ben összesen (szakvélemények száma)
700
Összesen: 2 285
596
600
500
489
400
308
300
300
198
200
164
154
100
75
1
0
BF DARBI
BF DDRBI
BF ÉÁRBI
BF ÉMRBI
BF KDRBI
BF KMRBI
BF KNYF
BF NYDRBI
BF ÁBH 13
Szakértői kirendelések költségvonzata 2011-ben (millió Ft)
Millions
60
50
Összesen: 193,93 millió Ft
48.79
48.21
40
30
24.49
19.26
20
17.38
13.43
11.22
11.13
10
0.02
0
BF DARBI
BF DDRBI
BF ÉÁRBI
BF ÉMRBI
BF KDRBI
BF KMRBI
BF KNYF
BF NYDRBI
BF ÁBH 14
Szakértői költségek – kapcsolódó problémák
Szakértői költségek jelentős növekedése:
 A szakértői vélemények esetében jelentős tétel az iratanyagok (ismételt)
áttekintése, a szükséges munkaórák növekvő száma.
 Ugyanazon ügyre vetítve az egyes árajánlatok között jelentős eltérés van,
pl. 150 órát érintő ajánlat mellett 300- 450 órás igény is felmerül.
 500.000, - Ft összeget meghaladó esetekben ismételt árajánlat kérés esetén
előfordul, hogy ugyanazon szakértő már alacsonyabb összegű árajánlatot ad a
későbbiekben.
 A legkedvezőbb árajánlatokat adó szakértői kör jól behatárolható, amely a
szakértői kirendelést mindenképpen érinti.
 3/1986. (II. 21.) IM rendelet - az igazságügyi szakértők díjazásáról, módosította a
65/2007. IRM rendelet: Az 1. számú mellékletben név szerint nevesített igazságügyi
adó- és könyvszakértő munkadíja 4000, - Ft/minden megkezdett óra.
 3/1986. (II. 21.) IM rendelet: költségátalány - Az igazságügyi szakértő, az igazságügyi
szakértői intézmény és a szaktanácsadó részére a számlával nem igazolható, de
szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére
költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő munkadíjának 35%-a, de
legfeljebb százezer forint.
Problémakörök

A szakértő nem szakkérdésre irányuló igénybevétele, különösen jogkérdés
tekintetében alapvetően kizárt. Ennek ellenére a szakértői kirendelések országos
szinten ezen szegmenst is érintik.

A szakértő jogkérdésben, vagy olyan kérdésben, amelynek tisztázása a nyomozó
hatóság feladata lenne (pl. állapítsa meg, hogy az áru kiszállítása az országból
megtörtént-e; a gazdasági esemény megvalósult-e; a szakértő szempontjából
alátámasztható-e; vagy megcáfolható-e a gyanúsított védekezése; az adócsalás
bűncselekmény elkövetése során a nevezett személy bűnsegédként, mint a fiktív
számlák kibocsátója felelősségre vonható-e a büntetőeljárás során; a számlákon
szereplő pénzügyi tranzakció megtörtént-e; állapítsa meg a szakértő, hogy a
cselekmény üzletszerű-e) szakvélemény keretében választ próbál adni.

Az ilyen jellegű kérdések tekintetében is elvállalják a kirendelést, a szakértői díjat
is érintő tényezőként. Nincs visszajelzés, hogy a kérdés nem tartozik a
szakkérdések körébe.

A szakértőnek feltett kérdések elsősorban a jogsértés megfelelő minősítéséhez, a
bizonyítás szempontjából releváns körülmények tisztázásához, az adott
bűncselekmény törvényi tényállásában nevesített tényállási elemek meglétének
vizsgálatához kötődnek. – „helyes szakértői kérdésfeltevés” - „konzultáció”
indokoltnak mutatkozik.
Problémakörök

Országos szinten az igazságügyi könyv- és adószakértői kirendelések egy része idő
előtti. Ezen körben nyilvánvalóan nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték egy teljes
körű szakvélemény elkészítéséhez. A kirendelést elvállaló szakértő a részére átadott
iratanyag alapján már tudhatja, hogy a későbbiekben nagy valószínűséggel felmerülhet
a szakvélemény kiegészítése. Ilyen esetben ismételten visszaköszön a teljes körű
ismételt irattanulmányozás magas költségvonzata is.

Szakértői feladat-túlvállalás – figyelemmel az alacsonyabb szakértői árajánlatot adó
személyi körre, a kirendelések döntő többsége itt jelentkezik. Az érintettek részéről
nincs visszacsatolás a leterheltséget érintően, amely magával hozza a szakvélemény
előterjesztésére szabott határidő túllépését, illetőleg a határidő meghosszabbítását.

Előfordul, hogy a kirendelt szakértő a szakvélemény elkészítése során, vagy azt
követően jóval magasabb összegű szakértői díj iránti igényt terjeszt elő, ezzel mintegy
kész tények elé állítva a kirendelőt. Pl. a jelzett 200,000, - Ft helyett 1,6 millió Ft –
megalapozott árajánlat szükséges.

Súlyosabb esetekben rendbírság kiszabására irányuló nyomozó hatósági előterjesztés is
lehetséges – „végső eszköz”.
Konklúzió
 Érthető, világos szakvélemény követelménye.
 Tartalmi szakszerűség követelménye: a szakvélemény gyakran felesleges
terjedelmű, a nyomozás irataiban foglaltak ismertetése („átmásolása”) nem
szükséges, felesleges jogszabály-ismertetések megjelenítése.
 A szakértő szakkérdésben és ne ténykérdésben adjon választ, ne foglaljon állást
büntetőjogi kérdésekben – konzultáció.
 A szakvélemény dokumentumokkal gyakran nem alátámasztott (szakvélemény
melléklete hiányos), vagy olyan dokumentumokat tartalmaz, ami nem kapcsolódik a
szakértői vizsgálathoz (szakvélemény melléklete részben felesleges).
 Megalapozott árajánlat – a ténylegesen szükséges munkaórák szem előtt tartása.
 Leterheltség előzetes jelzése – időszerű szakvélemény.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!