Transcript Dr. Pázsit Veronika: Vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények




Új fejezeti rend kialakítása, amely pontosan
követi a védett érdekeket, a jogi tárgyakat.
Alapvető változás, hogy a fejezetek sorrendje a
személyeket sértő bűncselekmények
kodifikálásával kezdődik és nem az állam
elleni bűncselekményekkel. Ez a besorolási
szempont szoros kapcsolatban áll a
nemzetközileg védett emberi jogokkal.
Az azonos jogtárgyat sértő, illetve azonos
jellegű, típusú bűncselekmények kerülnek egy
fejezetbe (profiltisztítás).
AZ 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY
XVII. fejezet – A gazdasági
bűncselekmények
(289-315. §)
I. cím – Gazdálkodási
kötelességeket és a
gazdálkodás rendjét sértő
bűncselekmények
II. cím – A pénz- és
bélyeghamisítás
III. cím – A pénzügyi
bűncselekmények
A 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY
XXXIX. Fejezet – A pénz- és
bélyegforgalom biztonsága elleni
bűncselekmények (389-394. §)
XL. Fejezet – A költségvetést
károsító bűncselekmények
(395-398. §)
XLI. Fejezet – Pénzmosás
(399-402. §)
XLII. Fejezet – A gazdálkodás
rendjét sértő bűncselekmények
(403-414. §)
XLIII. Fejezet – A fogyasztók
érdekeit és a gazdasági verseny
tisztaságát sértő
bűncselekmények (415-421. §)
AZ 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY
XVIII. fejezet – A vagyon
elleni bűncselekmények
(316-333. §)
A 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY
XXXVI. Fejezet – A vagyon
elleni erőszakos bűncselekmények (365-369. §)
XXXVII. Fejezet – A vagyon
elleni bűncselekmények
(370-383. §)
XXXVIII. Fejezet – A
szellemi tulajdonjog elleni
bűncselekmények
(384-388. §)






A fejezethez tartozó bűncselekmények:
Rablás 365. §
Kifosztás 366. §
Zsarolás 367. §
Önbíráskodás 368. §
Értelmező rendelkezések 369. § A különös visszaesés
szempontjából hasonló jelleg megállapítása.


Változások: A minősítő körülmények átrendezése, két
bekezdésben kerülnek megállapításra. Ezek egyrészt
az elkövetés módja vagy az elkövetési érték (jelentős
értéktől) szerint kerülhetnek megállapításra , illetve
ezek kombinációja képezi pl. jelentős értékre
fegyveresen követik el a cselekményt. Másrészt a
hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy
fokozott védelmét biztosítják. Maximum 5-15 év.
Érték, kár, vagyoni hátrány[ 459. § (6) bek.]:
kisebb 50.000-500.000 Ft, nagyobb 500.001-5.000.000 Ft,
jelentős 5.000.001-50.000.000 Ft, különösen nagy
50.000.001-500.000.000 Ft, különösen jelentős
500.000.000 Ft felett.










A fejezethez tartozó bűncselekmények:
Lopás 370. §, Rongálás 371. §, Sikkasztás 372. §,
Csalás 373. §, Gazdasági csalás 374. §, Információs
rendszer felhasználásával elkövetett csalás (készpénzhelyettesítő eszközre is) 375. §
Hűtlen kezelés 376. §, Hanyag kezelés 377. §
Jogtalan elsajátítás 378. §
Orgazdaság 379. §
Jármű önkényes elvétele 380. §
Uzsora-bűncselekmény 381. §
Magánindítvány
Értelmező rendelkezések 369. §



Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági
tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz,
gazdasági csalást követ el.
A gyakorlatban több ízben fordult elő az, hogy a
jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői
olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági
társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes
személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen
esetekben nem volt megállapítható.
A cselekmény minősítése az okozott vagyoni hátrány
mértéke szerint alakul, további minősítő körülmény
az elkövetés módja szerint: bűnszövetség és az
üzletszerűség.






A fejezethez tartozó bűncselekmények:
Bitorlás 384. §
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
megsértése 385. §
Védelmet biztosító műszaki intézkedés
kijátszása 386. §
Jogkezelési adat meghamisítása 387. §
Iparjogvédelmi jogok megsértése 388. §



Elhagyásra kerül a haszonszerzési célzat, mint
alaptényállási elem. Lényegét tekintve a szerzői jogok
megsértése mindig vagyoni hátrányt jelent a jogosult
oldalán, s a cselekmény minősülése szempontjából a
vagyoni hátrány meghatározása szükségszerű.
Az új tényállás törvényi egységet hoz létre, az
elkövetőnek az egy vagy több jogosult szerzői vagy
ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait sértő cselekményei
egységet alkotnak, melynek révén az egyes
sértetteknek okozott vagyoni hátrányok összeadódnak,
és ezen érték alapján lesz minősítve a cselekmény.
A bűncselekmény megvalósulása elkövetési értékhez, a
100.000 Ft-os értékhatár maghaladásához kötődik.







A fejezethez tartozó bűncselekmények:
Pénzhamisítás 389. §
Pénzhamisítás elősegítése 390. §
bélyeghamisítás 391. §
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
meghamisítása 392. §
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
visszaélés 393. §
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
hamisításának elősegítése 394. §



A pénzhamisítás elkövetési tárgya a pénz és a
pénzzel azonos büntetőjogi megítélés alá eső
értékpapír (értelmező rendelkezés).
Az elkövetési magatartások az utánzás, a
meghamisítás, a megszerzés, a behozatal és a
kivitel, illetve az ország területén történő átvitel,
valamint a forgalomba hozatal.
Az Európai Tanács 2000/383/ IB számú
kerethatározata 6. cikkében a büntetőjogi
fenyegetettség mértéke legalább nyolc évi
szabadságvesztés. A privilegizált eset
megszüntetése (váltópénzre, illetve a kisebb, vagy
azt el nem érő értékű pénzre elkövetés).





A fejezethez tartozó bűncselekmények:
Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti
juttatással visszaélés 395. §
Költségvetési csalás 396. §
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy
ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 397. §
Jövedékkel visszaélés elősegítése 398. §



A 2012. január 1-je óta hatályos új tényállás egységesítette
az eddigi széttagolt bűncselekményi értékhatárokat, illetve az
összes, a költségvetést sértő bűncselekményt egy cím alá
vonta össze, és egységes, differenciált szankciórendszert
vezetett be.
A költségvetési csalás alanya általános, azt bárki elkövetheti,
akit költségvetésbe történő befizetési kötelezettség terhel, és
ezzel kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, illetve
aki e magatartást költségvetésből származó pénzeszközök
vonatkozásában tanúsítja, feltéve, ha ezzel költségvetésnek akár eshetőleges szándékkal - vagyoni hátrányt okoz.
A vezetői felelősséget kiterjesztette a nemzeti költségvetésre
vonatkozóan is.




A tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú
nyilatkozat tétele vagy a valós tény elhallgatása a tipikus
elkövetési magatartás. A megfogalmazás kellően absztrakt.
A pénzeszközök több költségvetésből megosztottan is
származhatnak. A költségvetési csalás tényállásának ”(…) és
ezzel egy vagy több költségvetésnek (…)” kitétele a
minősítési problémákat oly módon oldotta meg, hogy
törvényi egységet teremtett a máskülönben automatikus
halmazatot képező bűncselekmények között.
Bűncselekményi értékhatár maradt 100.000 Ft, a minősülés
az okozott vagyoni hátrány mértékéhez igazodik, további
minősítő körülmények a bűnszövetség és az üzletszerűség.
Korlátlan enyhítéshez vezet az okozott vagyoni hátrány
megtérítése, de csak a vádirat benyújtásáig. Kivéve a
bűnszövetségben és az üzletszerűen történő elkövetést.




A fejezethez tartozó bűncselekmények:
Pénzmosás 399-400. §
Pénzmosással kapcsolatos bejelentési
kötelezettség elmulasztása 401. §
Értelmező rendelkezések 402. §


A pénzmosás elkövetési magatartásainál a büntetendő
cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése mint
célzat, differenciáltan a nemzetközi egyezmények
rendelkezéseit szorosan követve jelenik meg, és egyben
teljesíti a Moneyval IV. körös ország-értékelésében a
pénzmosás Btk.-beli tényállásával kapcsolatban erre
vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokat, miszerint kell,
hogy jelenjen a tényállásban, hogy az alapbűncselekményből
származó dolog átalakítása vagy átruházása abból a célból
történik, hogy segítse az alapbűncselekmény elkövetőjét a
tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében.
Új minősítő körülmény a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként történő
elkövetés.













A fejezethez tartozó bűncselekmények:
A számvitel rendjének megsértése 403. §
Csődbűncselekmény 404. §
Feljelentés elmulasztása a felszámolási elj.-ban 404/A. §
Tartozás fedezetének elvonása 405. §
Engedély nélküli nemzetközi ker. tevékenység 406. §
Saját tőke csorbítása 407. §
Jogosulatlan pénzügyi tevékenység 408. §
Gazdasági adatszolgáltatási köt. elmulasztása 409. §
Bennfentes kereskedelem 410. §
Tőkebefektetési csalás 411. §
Piramisjáték szervezése 412. §
Gazdasági titok megsértése 413. §


Fenntartja a bűncselekmény négy alapeseti fordulatát: a
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett
csődbűncselekményt [lásd az (1) bekezdést], a
fizetésképtelenséget előidéző csődbűncselekményt [lásd a (2)
bekezdés a) pontját], a fizetésképtelen helyzetben elkövetett
csődbűncselekményt [lásd a (2) bekezdés b) pontját],
valamint a hitelező jogtalan előnyben részesítésével
elkövetett csődbűncselekményt [lásd a (4) bekezdést].Külön
bekezdésben, ha a gazdálkodó szervezet vagyona felett
rendelkezni jogosult személy a Csődtv. 57. § (1)
bekezdésében írt sorrend megsértésével valamely hitelezőt
előnyben részesít.
Új minősítet esetek: stratégiailag kiemelt jelentőségű gazd.
szervezetre, a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés
mértéke különösen jelentős.


Visszatérő jogalkalmazói problémát eredményezett az, hogy a
Csődtv. 34. § (1) bekezdése alapján a felszámolás elrendelését
követően megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó
szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott
jogai, de ez nem érinti azt, hogy a vagyontárgyak feletti
tényleges rendelkezésre –a korábbi tulajdonosnak,
cégképviselőnek is lehet effektíve lehetősége. Erre tekintettel a
tényálláshoz fűzött értelmező rendelkezés – a büntethetőségi
feltétel körét kibővítve – speciális alanyként nevesíti azt is,
aki a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhet
(tulajdonos, cégképviselő), de erre lehetősége van.
A hatályos rendelkezésekhez képest kiegészül az objektív
büntethetőségi feltételek köret a Ctv. VIII/A. Fejezetében
szabályozott kényszertörlési eljárással, valamint a kényszervégelszámolással. A Csődtv. hatálya kibővül az
egyesületekkel és az alapítványokkal.








A fejezethez tartozó bűncselekmények:
Rossz minőségű termék forg. hozatala 415. §
Megfelelőség hamis tanúsítása 416. §
Fogyasztók megtévesztése 417. §
Üzleti titok megsértése 418. §
Versenytárs utánzása 419. §
Versenyt korlátozó megállapodás
közbeszerzési és koncessziós eljárásban 420. §
Értelmező rendelkezések 421. §


Új alapesetként a jövőben büntetendő lesz annak a
cselekménye is, aki szervezett termékbemutatón különleges
árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről
megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Az utóbbi időkben
elszaporodtak azok a zártkörűen szervezett termékbemutatók,
amelyek a koruk, hiszékenységük vagy más okból különösen
kiszolgáltatott fogyasztói rétegeket céloznak meg, és
tisztességtelen eszközökkel előnytelen vásárlásokra veszik rá
őket. A cselekmény előrehozott védelmet biztosít a csaláshoz
képest, amikor a megtévesztő magatartás mellett a tényállásszerűséghez nem követeli meg eredmény bekövetkeztét.
Új minősített eset: súlyosabban minősül, ha a fogyasztót az
árunak az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatását,
veszélyességét , vagy biztonságosságát illetően tévesztik meg.