A novellista Csáth és a pszichoanalízis

Download Report

Transcript A novellista Csáth és a pszichoanalízis

A novellista Csáth és a
pszichoanalízis

"Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja,
hogy lelki életünkben nincsenek csodák és
véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan
végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a
májunk működése és a haragunk, az
ambíciónk idegreakcióját szabályos
görbékben lehet levetíteni a fehér
lepedőre." (Kosztolányi Dezső)

-Szabadkán született, 1887. február 13-án. Eredeti neve
Brenner József; Kosztolányi Dezső unokaöccse, Jász
Dezső bátyja.

-1896-1904 között a szabadkai gimnáziumban tanul, részt
vesz az önképzőkör munkájában. 1901-tő1 zenekritikákat
és karcolatokat ír a Bácskai Hírlapba.

-1904-ben A kályha című novelláját elküldi Bródy
Sándornak, aki ezután „jót, sőt feltűnő jót” vár tőle.

-Sikertelen zeneakadémiai felvételi után beiratkozik a
budapesti orvosi karra. 1908-tól a Nyugat rendszeresen
közli elbeszéléseit és zenekritikáit.


-1909-ben ideggyógyászként a Moravcsik-klinika
tanársegédje,de állását nem véglegesítik.
-1910. április 20-án egy rossz orvosi diagnózis és
egzisztenciális félelmek következtében morfiumot kezd
szedni; többszöri elvonókúra ellenére is növeli
morfiumadagját.

-1910 májusában az Ótátrafüredi szanatórium
fürdőorvosa. Itt ismerkedik meg Jónás Olgával, házasság:
1913. június 19-én.
-1911-13-ban a nyári idényben fürdőorvos Stószon,
Stubnyafürdőn, Palicson.
-1914-15-ben Előpatakon körorvos, közben bevonul
katonának.
- katonai szolgálat:1914. augusztus-1915. július között a
szerb, majd az orosz fronton, később Trencsénben és
Budapesten, egészségi és idegállapota miatt egyévi
szabadságot kap.



-1915 őszétől Földesen orvos.
-1917-ben felmentik a katonaság alól, Regőcén körorvos.
1918. október 6-án lánya születik.
-1919 januárjában idegileg összeomlik, április- májusban
a bajai kórház elmeosztályán kezelik.
-Július 22-én lelövi feleségét, öngyilkosságot kísérel meg,
visszaviszik a bajai kórházba. Hozzátartozói kérésére a
szabadkai kórházba kerül, innen is megszökik és elindult
Budapest felé.
Szeptember 11-én Kelebiánál, a demarkációs vonalnál a
szerb katonák elfogják, s ő megmérgezi magát.

Csáth Géza emléktáblája
(Marosits József szobrászművész alkotása.)
a Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának udvarán.
A tábla abban a sarokban került elhelyezésre, amely felett a szobája volt,
és amely alatt a vizsgálatra beküldött agyvelejének maradványait eltemették.
Az emléktábla szövege:
Itt lakott, dolgozott és
alkotott 1909—1913 között
Csáth Géza
[Dr. Brenner József]
író és zenekritikus,
a hazai psychoanalízis,
a megújuló magyar irodalom
első képviselőinek egyike.















Életében megjelent kötetei
A varázsló kertje (1908)
Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909)
Délutáni álom (1911)
Schmith mézeskalácsos (1912)
Muzsikusok (1913)
Gyűjteményes kiadások
A varázsló halála. Elbeszélések (Szépirodalmi, 1964)
Napló 1912–1913 (Babits Kiadó, (Szekszárd), 1989)
Mesék, amelyek rosszul végződnek. Összegyűjtött novellák (Magvető, 1994)
Ópium. Válogatott novellák (Interpopulart, 1996)
A muzsika mesekertje. Összegyűjtött írások a zenéről (Magvető, 2000)
Egy elmebeteg nő naplója. Összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok (Magvető, 2005)
Emlékirataim a nagy évről. Háborús visszaemlékezések és levelek (Lazi, 2005)
Válogatott novellák (Palatinus, 2006)


-1906-tól a Budapesti Napló zenekritikusa, a lap
címoldalának tárcarovatában jelentek meg novellái.
-Naturalizmus, szimbolizmus és az anekdotai
hagyományokkal való szakítás jellemzi akkori írásait.
Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa, az
egész életmű folyamán. Novellahőseit nem célok vezérlik,
hanem elfojtott vágyak, indulatok sarkallják
cselekedetekre. A naturalizmus módszerével él azokban a
novellákban is, amelyek témáját orvostanhallgató korából
merítette: Trepov a boncolóasztalon, Apa és fiú.


-Ezek a nyitányai az életmű realista vonulatának, amely
drámáiban folytatódott. A fiatal Csáthra egyszerre hatott a
természettudományos, a darwinizmuson alapuló
biologisztikus szemlélet és az élet misztériumának
szimbolista felfogása, amely elbeszéléseiben a
kompozíció és a nyelv zeneiségében nyilvánul meg
(Ismeretlen házban, Tavaszi ouverture).
- E két szélsőséges hatás között közbülső, közvetítő,
egyben kiegyenlítő tényező a pszichoanalízis.





-Csáth egyetemista éveiben-1906-07 táján ismerkedhetett
meg a pszichoanalízissel, s fogékonyan reagált az új
irányzatra
- 1909- az Álomfejtés lényegét összefoglalja az Élet c.
lapban
-Tanulmányában: Az emberismeret és a társadalmi
fejlődés címmel a tudatos és a tudat alatti kettősségét
ismertette
-Írói és orvosi munkásságának együttes terméke egy
szaktudományi kiadvány, amelyben egy elmebeteg nő
naplóját családi nevén tudományos apparátussal adta ki:
Az elmebetegségek psychikus mechanismusa (1912)



1.Csáth meggyőződése szerint a személyiség több
összetevőre, ún. komplexre bomlik.
-Ezek a komplexek együtt alkotnak egészet, és ha
valamelyik megsérül, akkor a többi az ő kárára kezd
terjeszkedni.
-Az „egészséges” és a torz személyiségfejlődést, azaz
orvosilag tekintve a normális embert az őrülttől vagy a
bűnözőtől csupán a komplexek egymáshoz viszonyított
arányában bekövetkezett eltolódás különbözteti meg.







1) Szexuális (fajfenntartási) komplex
2) Egészség (önfenntartási) komplex
3) Anyagi (pénz) komplex
4) Erkölcsi (ambíció) komplex
Ez a személyiség négy legfontosabb összetevője
+ származási és vallási komplex
- kölcsönösség mellett kompenzáció= az egyik sérelme
növeli vagy csökkenti a másik aktivitását





-A komplex megnyilvánulásai jórészt tudatosak, de belső
összefüggései a tudattalanba süllyednek
- Legtöbb novellájában kirajzolódik a következő
lánckapcsolat:
A tudatot trauma éri- ez valamely( esetleg több) komplex
sérüléséhez vezet- az elhárító mechanizmus aktivizálódikkompenzáció
-ennek formái: új realitás teremtése, téves eszmék,
pótcselekvések
- Dénes Imre, Frigyes, Muzsikusok, A fekete csönd



-Álom és valóság, racionális és irracionális egybemosása
(A béka, A sebész, Gyilkosság) ekkor még inkább
artisztikus kísérlet, a szecesszió előjátéka.
-1907-08-ban szecessziós fordulat(1912-ig) következik be
-Ezt A vörös Eszti 1908 című novella jelzi, „amely a
gyermekkori énünkkel való szembenézés, a realitással
való találkozás katartikus élményének megfogalmazása”
1908. Egyben Csáth élet- és művészetfelfogásának kulcsa:
az ember élete egzisztenciális létén túl fantáziavilágával
együtt teljes egész. Ezért térnek vissza gyakran hősei a
gyermekkori teljesség színterére (A varázsló kertje, A
varázsló halála, Délutáni álom) vagy az álmok világába
(Egyiptomi József).




2. Az álomelmélet hatása
„ Az álom torzító munkájának oka az emberi psziché
felépítésében rejlik, mely éber állapotban az őt ért
benyomások és a hozzájuk kapcsolódó vágyak jelentős
részét a tudat alattiba szorítja.” (Freud)
- a cenzúra „vigyázza” az ősi, önző, gyermeki én vágyait+
a külvilágból érkező, az egyén számára kellemetlen
benyomások jelentős részét
- A béka c. novellában az álom a szorongás okát hozza a
felszínre





- Minden álom
egy teljesedésbe ment ösztönös vágyat
fejez ki (Freud: Álomfejtés)
- Találkoztam anyámmal- álommá transzformált
anyakomplexus kifejeződése
- Ismeretlen házban- álombeli képzelet rajzolja meg a
szerelem lélektanát
- Délutáni álom- szerelemért folytatott küzdelem az álom
síkján
- Egyiptomi József- közvetett vágyteljesülés, a közönséges
tülekedésből elvágyódó ember álma



3. Három értekezés a szexualitás elméletéről (1905)
-A freudi elmélet hatása: Freud szerint az egyén szexuális
fejlődésének gyermekkori szakaszában jelen van a
szadizmus és mazochizmus- normális esetben
visszafejlődik, bár nyomai a felnőtt férfi szexualitásában
is felfedezhetők
-Csáth szerint a töredékes valóság már gyermekkorában
eltorzítja a személyiség egészséges fejlődését. Nemcsak
felnőtt hősei vannak tele gyilkos indulatokkal
(Gyilkosság), ártatlannak tetsző gyerekhősei is szadista
hajlamoktól indíttatva gyilkosságra vetemednek
(Anyagyilkosság, A kis Emma).







Az Anyagyilkosság:”egy tehetségtelen elme bizarr
játéka”?
-vágy és valóság konfliktusa
- a freudi libidófejlődés abnormálissá válása
- „ Ha szép és egészséges gyermekeknek korán meghal az
apjuk, ebből rendesen baj származik…”- nem alakult ki az
ősi ént megregulázó felettes-én
- Anyjuk:”…A két fiát éppoly keveset csókolta, mint
verte…”-kölcsönös szeretet hiánya
- a fájdalom misztériuma, a Kín háza a világ metaforája
- zárt világban patologikus szenvedély






- a szadista kéj megszerzésének vágyától hajtva kóbor
állatok kínzása, „folyton fejlődő sajátságos
módszereikkel”
- fájdalom és gyönyör összefonódása, kín és kéj
- a bagoly= a Kín lakhelye, régi mesék rejteke
- az extázis meghosszabbítása az álomban
-a testi gyönyör, emberkínzás az utolsó féken tartó
gátlásokat is szétzúzza
- a bordélyházi lánnyal férfiként még nem tudnak mit
kezdeni, de a vágynak teljesülni kell, akár gyilkosság árán
is, a tett elkövetése után mély, nyugodt álom!(ártatlanság)



4. Végül: az önmagát beteljesítő jóslat: az Ópium
„ Rettenetes és nyomasztó gondolat, hogy nincs többé
kedvem az íráshoz. Mióta az analyzissel behatóan
foglalkozom, és minden ízében elemezem az öntudatlan
lelki életemet, nincs többé szükség rá, hogy írjak…”
- A sors fura fintora, az 1909-es, a narkózis emberi
lehetőségéről írt novellájában konstruált elmélete saját
életében köszönt vissza.Amikor számítását szinte
pontosan hitelesítve 9 és fél évvel később meghalt, „olyan
öreg volt, mintha húszmillió évig szenvedett
volna.”(Kosztolányi)