Transcript Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály
Csongor és Tünde
Előzmények - Árgilus
• A széphistória az 1570-es
években keletkezett,
Shakespeare gyerekkora idején.
• Szerzője, Gergei (Gyergyai?)
Albert Balassi Bálint köréhez
tartozhatott.
• Legkorábbról 1630 körülről
ismertek kiadásai.
Még Vörösmarty előtt •
•
•
•
•
Shakespeare: Szentivánéji álom
Shakespeare: Vihar, Hamlet
Goethe: Faust
Mozart: Varázsfuvola – librettó: Schikaneder
Ezeregyéjszaka meséi
Majd Vörösmarty után az Árgilus motívumainak későbbi folklorizálódása
•
•
•
•
•
Népi dallamkincs és népmesevariánsok
Verses feldolgozások: Vörösmarty, Eminescu, Madách
Operalibrettó: Gárdonyi
Opera: Tihomir Vujièiæ
Filmnovella és mesefilmterv:Domokos János, Jankovics
Marcell
• Képzőművészet
• Lakatos Artúr gobelinjei
• Józsa Judit kerámiája
Keletkezéstörténet
• 1821 okt.: V.M. megveteti és Börzsönybe küldeti magának
„Argyrus Király” mesés költeményét.
• 1827 ápr.-jún.: Kiskeszi – kézirat első fele elkészül (egyetlen
kézirat – 1924-ben kerül elő a költő dédunokájától).
• A munka félbeszakad  Kisfaludy pénzt ígérő ajánlata 
Eger
• 1830 okt.: a Csongor és Tünde elkészül
• 1831-ig a cenzúra tiltja a megjelenést  még ez évben
megjelenik
• 500 pld.
• 1879. dec.1.: V.M. születésnapja – első színházi bemutató:
Nemzeti Színház – r.: Paulay Ede
• egy színházi adaptáció részlete ízelítőként
Műfaj: drámai költemény/ emberiségdráma
A XIX. Század jellemző műfaja, a klasszikus tragédia
felbomlásakor keletkezett. Általában olvasásra szánt
mű, melynek középpontjában filozófiai kérdések
állnak. Jellemzője, hogy a drámaisággal a költőiség, a
cselekményességgel a gondolatiság egyenrangúvá
válhat, sőt a gondolatiság el is nyomhatja a
cselekményességet. Az emberi lét, a történelem
végső kérdéseire keresi a választ, világának
megformálásához mítoszi – bibiliai, antik, nemzeti
vagy egyéni/teremtett, illetve mesei – elemeket is
felhasznál.
Árgyélus és a csillagok
„Ez a fiú megunta étkeit,
S most csillagokra éhezik szegény.”
Árgirus ~ Tejutat járó hősök ~ a vadászó Ikrek ~ Hunor és
Magyar ~ Csaba királyfi
A történet is Szumírig, Indiáig követhető
vissza.
A sumér Gilgames termő életfát őrző nőalakkal és hattyúkísérőkkel.
Alászállott mítosz - archetípusos vezérmotívumok
mítosz – mese – népköltészet – irodalmi hagyomány
• Kert
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Csongor lelkének kivetülése, szerelemkert,
paradicsomkert
Fa
világszintek közti átjárhatóságot biztosítja, Tünde
növényi megtestesülése
Alma
élet-/ termékenységszimbólum
Meghatározatlan idő/végtelen nap
Álom
világszintek közti átjárhatóságot biztosítja
Hattyúvá változó lányok
Körkörösség
Hármas út
Kút
világszintek közti átjárhatóságot biztosítja
Keresés-/vándorlásmotívum
klasszikus beavatásmotívum
Próbatételek
Szerelem keresése/ártó szellemek elszabadítása
Egyetlen szereplő?
• 1 helyszín (belső ösvények?)
• egy út
• 1 élet
• 1 éj
• 1 álom
Az álom mint helyszín és valóságszféra
•
•
•
•
•
Csongor sokat alszik  esetleg folyton?
A cselekmény nagy része: álmai képzete
Nincs cselekmény  minden csak megtörténik vele
Egyetlen akciója: ellopja az ördögfiak varázseszközeit
Útja: állandó szellemi bolyongás
• Ébrenlét: csupán az V. felvonás!
Kétszintes drámamodell
Világszintek hierarchizáltsága
Tünde szintje – transzcendens szint (normaadó) – Tünde, Nemtők, Éj
Csongor szintje – földi valóság szintje (normakövető) – Csongor, Balga,
Ilma, Ledér, Dimitri
Mirigy szintje – transzcendens szint (normaszegő) – ördögfiak, Mirígy
Tehát az a kettő akkor három? NEM.
Középkori misztériumdrámák mintája
Menny
Tündérhon ~ elveszett Éden ~ letűnt Aranykor ~ elsüllyedt Atlantisz
↓
Föld
A gyomos kert, Paradicsomon kívüli vidék, e világ, valóság, halandó
mivolt, végesség
↓
Pokol
Mirígy birodalma, Lucifer birodalma, a kárhozat földje
Kétszintes dráma
Az ókori és középkori misztériumok hagyományát
folytató kétszintes dráma lét- és/vagy történetfilozófiai
meghatározottságú kérdésirányokat vet fel.
Világértelmezése e világi (földi) és tapasztalaton túli
(transzcendens) világszintet tételez fel. A tapasztalaton
túli a normaadó, az e világit meghatározó, annak
törvényt, cselekvési mintát adó szint, az e világi pedig a
normához igazodó. A szereplők és a tér- és
időviszonyok a két szinthez rendeltek, a drámai
cselekmény pedig a két világszint határán játszódik. (Itt:
Hajnal és Éj birodalma)
A mű címe
• Szerelmi történetet előlegez.
• Utal a két világszint egymást keresésére, érintkezésének lehetőségére.
• A két főhős vágyódása ellentétes irányú:
Csongor: Tündérhonba, álomvilágba vágyik.
Tünde: a földre kívánkozik.
Céljukat csak egymás világába való BEAVATÁSUKKAL érhetik el.
Szerkezeti felépítés
Kert – Tündérfa - Éjfél
Kert – Elvadultság - Éjfél
Hármas út
Hármas út
Az Éj országa
Hajnal országa
Mirigy udvara
Mirigy udvara
Ledér szobája
Ledér szobája
Kert - Dél
Hármas út
• Kalmár
 pénz
• Fejedelem
 hatalom
• Tudós
 költővilág
 álomvilág
Az Éj birodalma
•
•
•
•
•
•
•
•
Jó és gonosz felett álló hatalom
Monológja a romantikus gondolkodást összegzi
Végtelen tér- és idődimenzió
Számára a világ, az ember és a történelem véges pillanat
Minden emberi törekvés, álom képtelen és abszurd vágy csupán
Az embert a természetnek kiszolgáltatott lénynek mondja
Az emberélet reménytelen és céltalan, értelmetlen
Hatalma van Tündét számkivetni a „fényhazából”
„Sötét és semmi voltak: én valék,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj,
És a világot szültem gyermekűl.”
„Sötét és semmi vannak: én vagyok,
A fény elől bujdokló gyászos Éj. A féreg, a pillanat búboréka,
Elvész; idő sincs mérve lételének.”
„A Mind enyész, és végső romjain
A szép világ borongva hamvad el;
És hol kezdve volt, ott vége lesz:
Sötét és semmi lesznek: én leszek,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.”
A vándorlás célja
„Oh, szerelem, gyújts utamra csillagot,
S te légy vezérem Tündérhon felé!”
- Cél: szerelem  csak földi kertben fellelhető 
halandó/mulandó
- Feltétel: időbeliség felismerése
- Mégis: az emberöltő egyetlen értelmes, valóságos életfeladata
- Föld és ég között beteljesülő szerelem
- Az ember külső és belső világának harmóniája jön létre.
- Halandó ember tesz kísérletet a mulandóság meghaladására.
Ahogy azóta színpadon megfogalmazzuk
És ahogy egészen ma fogalmazzuk meg