Iskola falak nélkül?!
Download
Report
Transcript Iskola falak nélkül?!
Hálózati tanulás
avagy hol lesz a 21. század osztályterme?
1
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
„A tudás kapuját mindenki
előtt ki kell tárni„
(H. Wilson)
2
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Iskola falak nélkül?!
Múlt….
jelen
…és jövő
3
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Társadalmi és tanulási környezet változások
A premoder társadalom
A moder társadalom
A posztmodern társadalom
Az információs társadalom
(tudástársadalom, hálózati társadalom)
4
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
A premodern társadalom
a gyerekek a hagyományozott tevékenység-rendszerbe és normavilágba nőttek bele
a szülők bevonták a gyermekeket a mindennapi munkába, a családi- közösségi
életbe, azok szertartásaiba
a család, a rokonság, a falu, az egyház nyújtotta keretekben egységes volt a
szocializáció, a munka, a lakás, a társas kapcsolatok az informális tanulás színtere
(Bessenyei István, 2007)
5
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
A modern társadalom 1.
az iskolarendszer multifunkcionálissá vált
sokféle feladat hárult rá
a gyermekmegőrzés és ellátás
az esélyegyenlőség, a mobilitás biztosítása
a tudásátadástól az erkölcsi nevelésig,
az általános műveltség átadásától a munkaerő-piaci igények kielégítéséig
a kötelező oktatás általános bevezetésével és a felsőoktatás tömegesedésével
feladatok halmaza teljesíthetetlenné vált
(Bessenyei István, 2007)
6
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
A modern társadalom 2.
Illich (1971), az „iskolátlanítók” képviselője:
a nevelés és oktatás
újra-társadalmasításában látta az 1968-as világválság
megoldását,
az egyének a formális iskolarendszert meghaladva az életből, a kortárs-csoportoktól
és az idősebbektől a kritikai reflexió segítségével, önszervező módon tanulnak
az oktatási rendszert kommunikációs hálózatként vázolja fel
a nyitott, önszervező, hálózatos oktatásügynek a víziója
7
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
A posztmodern társadalom
A pluralista iskola: életteret ad, nyitott, multikulturális, biztosítja az önállóságot és az egyéni
tanulási tempót, készségfejlesztő, magas szintű képzést nyújt.
„a szülő többé nem utasít, és nem hivatkozik olyan informális evidenciákra
„Dönts és indokolj!” elve
„Én elsősorban én vagyok”
individualista és az egyenlőségre törekvés ellentmondásai között az egyén tudatosan választja
meg a csoportot (közösséget), amellyel azonosságot vállal
Preuss-Lausitz, 1996
8
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
A hálózati társadalom
„Az információs társadalom egyik kulcsfontosságú jellegzetessége,
alapvető struktúrájának hálózati logikája, ami megmagyarázza a hálózati
társadalom elvének használatát.”
Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, amelyben az
információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, feldolgozása, előhívása
játssza a legfontosabb szerepet.
(Castells, 2000)
9
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Hálózati társadalom tanulási környezete
A hálózati társadalom tanulási környezete elektronikus tanulási
környezet, amelyben a tanítás és a tanulás feltételrendszerének
kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és
kommunikációtechnikai eszközöknek. (Komenczi, 2010)
10
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Közösségi média
11
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Web 2.0 eszközök 1.
Andreas Kaplan és Michael Haenlein megfogalmazásában a közösségi média „internetes alkalmazások olyan
csoportja, amely a web 2.0 ideológiai és technológiai alapjaira épül, ami elősegíti, hogy kialakuljon és átalakuljon a
felhasználó által létrehozott tartalom”.
Az IKT és a 21. sz.-i média annyira összefonódik, hogy a tanulás-tanítási folyamatokban is a hálózati tanulás
játszik egyre nagyobb szerepet. Azok, akik ezen alkalmazásokat ismerik és napi rendszerességgel használják, nem
csak a tanulásban szereznek jelentős előnyt, hanem a munkaerőpiacon is jól boldogulnak a digitális kompetenciák
birtokában. Mindezek hiányában pedig az álláslehetőségek többségéből kiszorulnak. A hálózati tanulás során nem
csak a tanulás tanulását sajátítják el a hallgatók, hanem a kulcskompetenciák fejlesztése kihat a munkavégzés
hatékonyságára is.
12
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Web 2.0 eszközök alkalmazása
A web2-es alkalmazásokkal az interaktív tartalommegosztás válik elsődlegessé. A
hálózatba szerveződés lehetősége a tanulói csoportok számára új tanulási környezetek
kialakítását kínálja:
Online hírforrások ismerete; hírforrások, RSS csatornák ismerete
Blogírás, blogszerkesztési technikái
Tartalommegosztó alkalmazások, dokumentumok webes megosztása
Webes vizualizációs eszközök: képek, videófájlok, hivatkozások webes megosztása,
állományok közös szerkesztése és megosztása
13
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Hálózati tanulás
Az első értelmezés szerint „hálózatban tanulni”, azt jelenti hogy a tanulók szakmai
közösséget alkotnak és a szervezeti tanulási folyamat eredményeként - a szervezet egy tagjának a
tudása - a „szervezeti tagok többségének közösen értelmezett tudásává válik”. (Tanulás
hálózatban, OFI 2011).
Offline: adatbázisok, tananyagok
Online: Internetes hozzáféréssel elérhető tanagyagok, tudásbázisok, kurzusok
Virtuális: Az intézmények létrehozzák virtuális másaikat
14
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki
Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Nyitott egyetem
A nyitott egyetem, mint képzési forma óriási fejlődési pályát mutat, ami az elmúlt
egy év óta töretlenül felfelé ível, de a változás az utolsó évtizedben nem csak gyors
hanem mélyreható is volt. Ennek következtében a nyitott egyetemi képzési forma
önálló oktatási formává nőtte ki magát. A fejlődés jelenlegi szakaszát a tökéletesebb
nyitottság, valamit a tananyag előállításába és közvetítésébe több korszerű eszköz
bekapcsolása jellemzi.
15
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Nyitott tanulás (MOOCs)
Phil Hill: A nyitott oktatás evolúciója
(forrás: http://mfeldstein.wpengine.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2012/07/EvolutionCombine20120702.jpg)
16
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Konnektivizmus, mint hálózati tanulás
A
konnektivizmus Siemens és Downes által összefoglalt
ismeretelmélet, a hétköznapi és rendszerszintű tudásokat
„tapasztalatinak” és „racionálisnak” nevezi, és ezen a
tudásfajták mellé önállóként a hálózati tudást is hozzárendeli.
(Downes, 2008).
A fentiekre támaszkodva Kulcsár Zsolt többek közt a hálózati
tanulás alapelvei közé sorolja a következőket:
1. Minden tudás leírható hálózatként.
2. A hálózati tanulásnak legalább két szintje van: személyközti
(interperszonális) és személyen belüli (intraperszonális).
(Kulcsár, 2010).
17
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Downes a konnektivizmusról
Downes (2007) states that
“to teach is to model and demonstrate, to learn is
to practice and reflect”
(p. 1) as a summation of connectivism.
18
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.
Köszönöm a figyelmet!
Thank you for your attention!
19
„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)
2012.09.25.