Transcript 9. Tpllkozs

A táplálkozás
I. Az emésztőrendszer
felépítése és működése
• Táplálék előkészítése: mechanikai őrlés +
kémiai lebontás → szerves tápanyagok + vízionok felszívása
• Tápcsatorna (= gastrointestinalis / gastroenteralis rendszer): szájnyílás → szájüreg →
garat → nyelőcső → gyomor → vékonybél →
vastagbél → végbél → végbélnyílás
• + mirigyek: nyálmirigyek, máj, hasnyálmirigy
• 2 izomtípus végzi a mozgatóműködéseket:
- tápcsatorna kezdete (szájüreg, garat,
nyelőcső eleje) + vége (végbél külső
záróizma): harántcsíkolt
- közötte: simaizmok
Szájüreg – cavum oris
• Határai: - felülről: kemény és lágyszájpad
- oldalról és elölről: fogsorok + íny + kívül:
pofa/orca
- alulról: nyelv + szájfenék
• Ajkak állományának nagy része: m. orbicularis oris
Nyelv – lingua:
- izmos szerv, felszínén papillák (szemölcsök): mechanikai papillák és ízérző
papillák (– falukban ízlelőbimbók)
- táplálék keverése, továbbítása
- ízérzés
- beszédképzés
Nyálmirigyek (glandulae salivares):
• 3 pár nagy nyálmirigy + sok kis nyálmirigy
a nyálkahártya falában
• 3 pár nagy mirigy: fültőmirigy (glandula parotis), állkapocs alatti mirigy (gl. submandibularis);
nyelv alatti mirigy (gl. sublingualis)
Nyál:
• szájüreg nedvesen tartása
• lizozim- (bakteriális sejtfal szintézisét gátló
enzim) + IgA-tartalom = > antibakteriális
hatás
• mucin (fehérje): csúszóssá teszi a falatot
• α-amiláz (enzim): keményítőbontás
• kis nyálmirigyek: kis mennyiségű lipáz
(lipidbontó enzim) szekréciója
• kalciumkötő fehérjék: a fogakon védőbevonatot képeznek
Nyálat termelő mirigysejtek – 2 fajta:
• serosus mirigysejtek: nagy menny. izozmotikus oldatot választanak el
• mucinosus sejtek: mucinelválasztás,
kevesebb szekrétum
• napi nyálszekréció ~ 1liter (étkezésekkor
90%-a; alvás alatt alig választódik el)
• paraszimpatikus idegek => értágítás =>
nyálelválasztás ↑
• általános szimpatikus izgalom => kevés,
sűrű, viszkózus nyál (pl. pszichés izgalom)
Fogak – dentes:
• Mandibula és maxillák fogmedri nyúlványaiban
• íny (gingiva)
• részei: gyökér – nyak – korona
• Felépítés:
- dentin alapállomány
- zománc (felül a koronán; az emberi test
legkeményebb szövete)
- gyökéren: cement
- belül a pulpaüregben: fogbél/pulpa:
kötőszövet; benne: erek, idegek
• Fogképlet: tejfogak: 212;
maradó fogak: egy negyedben (= egy fél
fogívben): 2123
- 2 metszőfog (dens incisivus)
- 1 szemfog (d. caninus)
- 2 kisőrlő (d. premolaris)
- 3 nagyőrlő (d. molaris)
• A szájüreg kivezető kapuja a torokszoros:
- lágyszájpad (palatum molle) a nyelvcsappal
- oldalt a garatívek (köztük levő mélyedésben:
szájpadmandula; + körben nyiroktüszőgyűrű)
Garat – pharynx
• Felső részében: garatmandula (tonsilla
pharyngea)
• kereszteződik a levegő és a táplálék útja
• „kijáratok” a garatból:
- orrüreg felé
- szájüreg felé
- nyelőcső felé
- légcső felé
- Eustach-kürt / fülkürt: középfülbe haladó
csatorna
• Nyelés:
- lágyszájpad felfelé mozdul → elzárja az
utat az orrüreg felé
- a hátrahúzódó nyelvgyök lenyomja a
gégefedőt (epiglottis) + a gége felemelkedik => a gégefedő a légcső felé zárja el az
utat => a falat a nyelőcsőbe jut
• a garatba jutott falat / korty a nyelőcső felső sphincterének reflexes ellazulását váltja ki
• Szabályozás: központi nyelési mintázatgenerátor – agytörzsben
• a nyelés a légzéssel összehangolódik:
- belégzésért felelő agytörzsi neuronok
reflexes gátlás alá kerülnek
- hangszalagok izmai összehúzódnak =>
hangrésbe nem jut étel
- gége felemelkedik
Nyelőcső – oesophagus
• ~25-30 cm, légcső mögött
• perisztaltika => fejjel lefelé lógva is lehetséges enni-inni
• a falat több mint 10 sec. alatt jut le a
gyomorba
• izomzat: felső rész (6-8 cm): harántcsíkolt,
alsó (10-12 cm): simaizom. Közötte kevert.
• alsó sphincter: elégtelen működésekor a
savas gyomortartalom => gyomorégés,
köhögési inger
Hányás:
• védekezési folyamat: a szervezet megszabadul a gyomorba/vékonybélbe jutott
nem megfelelő tápláléktól, fertőző mikroorganizmusoktól, mérgező anyagoktól
• jellemző autonóm idegrendszeri tünetek
kísérik: verejtékezés, sápadtság, szapora
szívműködés, növekedett nyálelválasztás
• 1. fázis: öklendezés: vékonybélben
kontrakciós gyűrű → antiperisztaltikus
hullám a gyomor felé → gyomortartalom
→ nyelőcsőbe → vissza a gyomorba
• 2. fázis: → kilégzőizmok aktiválódása,
(hasizmoké is) → felső nyelőcső-sphincter
megnyílik → szájon (orron) át kiürül
(expulzió)
• → maradékot a perisztaltika visszajuttatja
a gyomorba
• Koordináció: nyúltvelői 3 központ:
- hányásközpont (ingerlés → csak hányás)
- másik: csak öklendezést hoz létre
- harmadik: kemoreceptorok: vér, CSF
kémiai összetételét érzékelik → másik 2
sejtcsoport ingerlése szükség esetén
• Kiváltás:
- hátsó garatfal mechanikai ingerlése
- hashártyából, méhből, vesemedencéből,
húgyvezetékekből, húgyhólyagból kiinduló
erős ingerületek
- herék fájdalma
- kellemetlen szag, látvány
- egyensúlyérző rendszer túlingerlése (pl.:
szokatlan mintázatú ingerek: tengeribetegség)
- erős emocionális izgalom
Gyomor – gaster / ventriculus
• Részei:
- gyomorszáj
- fundus: felső, vak rész, ált. levegővel telt
- corpus (test): középső rész: emésztés
főként itt történik
- antrum: szabályozás
- pylorus: distalis,
kimeneti rész
• záróizmok: nyelőcső beérkezésénél + a
vékonybél kezdeténél
• felaprózza, pasztává alakítja a táplálékot,
kis adagokban továbbítja a patkóbél felé
• felső rész (~felső harmad): befogadja,
tárolja a táplálékot – nyugalomban
összehúzódott állapotban van
• alsó rész: őrlés, keverés, továbbítás
• pyloruscsatorna ált. nyitott: szűk nyílása →
csak a d<1mm részecskéket engedi át
• CCK (kolecisztokinin) csökkenti a gyomorperisztaltikát
és az ürülést
Szekréciós működés:
• Nyálkahártyában (főleg a corpusban
helyezkednek el) mirigyek:
- fedősejtek: HCl-termelés + a B12-vitamin
(vvt-képzés!) felszívásában szerepet játszó molekula (az ún. intrinsic faktor) termelése
- fősejtek: pepszinogéntermelés
- melléksejtek: mucintermelés →
önemésztéstől való védelem
- parakrin és endokrin sejtek: hormonterm.
• kis mennyiségű lipáz is termelődik
• a pepszinogénből pepszin (enzim) akiválódik: fehérjebontás
• HCl: savas pH:
- megöli a mikroorganizmusok nagy részét
- aktiválja a pepszinogéneket pepszinné
- fehérjék denaturálása
• A HCl-t termelő fedősejtek transzportrendszere ~ milliószoros H+-koncentrációgradienst hoz létre: ez a legnagyobb
ismert iongradiens, amit sejt a környezetével szemben létrehoz
• Helicobacter pylori baktérium rezisztens a
savra => fekélyokozásban nagy szerep:
• Gyulladást okoz => gasztrinszekréció ↑ =>
sósavelválasztás is ↑ => kimarja a gyomor
/ patkóbél falát
Szabályozó hormonok:
• táplálék mechanikai és kémiai ingere a
gyomorban (antrum) => gasztrinfelszabadulás => HCl-szekréció (! gasztrintermelést
sör, bor, kóla, kávé, tea is kivált)
• hisztamin: gyomormirigyek termelte parakrin molekula →
savelválasztást ez is növeli
• szomatosztatin gátolja a gasztrinelválasztást, s így a
HCl-ét is
Vékonybél – intestinum tenue
• 5,5 – 6,5 m hosszú
• Részei:
- patkóbél – duodenum (szinonimák: nyombél, epésbél, 12 ujjnyi bél)
- éhbél – jejunum (éhbél– csípőbél határ
nem éles)
- csípőbél – ileum (leghosszabb szakasz)
• patkóbélbe nyílik a közös epevezeték és a
hasnyálmirigy kivezető csöve
• csípőbéltől a vastagbélbe való átmenet:
ileocecalis billentyű határolja
Csatlakozó mirigyek: a) Máj – hepar
• ~1,5 kg; hasüreg jobb felső részében
• Sokféle anyagcserefunkciója van:
- zsírok, aminosavak felépítése-átalakítása
- detoxikálás (mérgező anyagok közömbösítése)
- glikogénraktár
- fehérjeszintézis
- hemoglobinlebontás – bilirubinképzés
- A-vitamin előállítása provitaminjából
- epetermelés
Epetermelés:
- epesavas sók: lipidek bontását és felszívását segítik elő: emulgeálás (lipidcseppek
szétoszlatása) => emésztőenzimek
nagyobb felületen tudnak hozzájuk férni
- anyagcserevégtermékek, testidegen
anyagok eltávolítása: bilirubin, koleszterin,
hormonok, mérgező anyagok, gyógyszerek, nehézfémek (réz)
• Hepatocyták: vérplazmával a sinusoidokban érintkeznek → koleszterinből szintetizálják az epesavakat (koleszterinlebomlás legjelentősebb útja)
• Az epe nem valódi oldat: micellák alkotják
(micella: amfipatikus molekula-aggregátumok; ld. sejttan: foszfolipidek spontán
összeállása gömbökké): bennük:
epesavak, koleszterin, foszfolipidek
• molekulaarányok megváltozása miatt a
koleszterin kiválhat → epekőképződés
(vagy másképpen is: bilirubin Ca2+-sójából)
• epesavak 95-98%-a a vékonybélből
visszaszívódik → körforgás: 1 molekula
többször vesz részt a tápláléklebontásban
Epeelvezetés:
• Közös epevezetéken (ductus choledochus)
hagyja el a májat
• táplálékfelvételek közötti (interdigestiv)
fázisokban egy oldalsó leágazásba: az
epehólyagba vezetődik – ilyenkor a patkóbél felé záró izom (Oddi-sphincter) zárva
van
• zsíros táplálék => Oddi sphincter ellazul,
epehólyag összehúzódik → epeürülés a
patkóbélbe
- az ürülés fő kiváltója a kolecisztokinin
(CCK)
Bilirubinkiválasztás:
• elöregedett, tönkrement vörösvértestek
hemoglobinjából keletkezik
• fontos antioxidáns (káros szabadgyököket
= reaktív molekulacsoportokat megkötő
anyag) a C-vitamin (aszkorbinsav), a
húgysav és az E-vitamin mellett
• bélbaktériumok hatására sokféle származéka jön létre → pl. szterkobilin: ez adja a
széklet barna színét
• Újszülöttekben: vvt-szétesést követő bilirubinszint-növekedés => a bőr besárgul
• ha túl magas a koncentráció: a még ki
nem alakult vér-agy-gáton át az agyban
lerakódhat => idegrendszeri károsodás
b) Hasnyálmirigy – pancreas
• 15-20 cm
• Exokrin (90%) és endokrin funkció – itt az
exokrin szereppel foglalkozunk: hasnyál
(succus pancreaticus) termelése → ductus
pancreaticuson keresztül → patkóbélbe
• emésztőnedvkeverék: lipázok, nukleázok,
amilázok, peptidázok + lúgos oldat =>
savas gyomortartalom közömbösítése
• emberek felében az epét elvezető csatornával egyesül a ductus pancreaticus
• szekréció szabályozása: CCK (és mások)
• Vékonybél: béltartalom (chymus) keverését, bélhámsejtekkel (enterocyták) való
váltakozó ritmusú érintkezését az ún.
„szegmentáló mozgások” biztosítják
• analis irányban a perisztaltika továbbít;
ingere: béltartalom feszítő hatása,
nyálkahártyát érő mechanikai, kémiai,
ozmotikus ingerek
• interdigestiv mozgások: gyomor + vékonybélben chymus nélküli állapotban is
(nappal és alvás alatt is): 90-120 percenként körkörös izomzat összehúzódási (és
szekréciós!) fázisai => valószínűleg tisztogatószerep: lenyelt tárgyak, baktrériumok,
emészthetetlen tárgyak eltávolítása
• A vékonybélben bélbolyhok – villi
intestinales – végzik a felszívást: felületnagyobbítás. A bélboholysejteket is nyúlványok borítják: mikrobolyhok (microvilli;
„kefeszegély”)
• Bolyhok sejtjei 4-7 nap alatt megújulnak:
- felső része: enterocyták – folyamatosan
lekopnak, lemorzsolódnak, helyükre a
lentről felfelé vándorló sejtek kerülnek:
- őssejtek: pótolják az enterocytákat
- legalul: szekréciós sejtek (ezek is
vándorolnak felfelé): bélnedv elválasztása:
nem tart. emésztőenzimeket; lényegében
a chymust hígító folyadék
• Az összes tápanyag felszívását a vékonybél végzi
• Kefeszegély membránjában levő enzimek fejezik be az
emésztést a szénhidrátok és a fehérjék esetében (lipidek
+ nukleotidok már megemésztődnek ekkorra):
- di-, és oligoszacharidokat bontanak egyszerű cukrokká
(glükóz, fruktóz, galaktóz)
- di-, oligopeptideket aminosavakká
• Bolyhok tengelyében: vakon végződő
centrális nyirokér + kapillárisok: artériás és
vénás kiserek
• a vérerekbe szívódnak: vízoldékony
vitaminok, egyszerű cukrok, aminosavak,
rövid szénláncú zsírsavak
• Nyirokerekbe: zsíroldékony vitaminok
(D,E,K,A) + hosszú szénláncú zsírsavak
(epehiányban sérül a zsírfelszívás => Kvitamin felszívása is => véralvadási zavarok)
• enterocytákba szívódik fel a Ca2+ is:
kalcitriol szabályozza (ld.: csontszövet élettana)
• → boholymozgások (felszívási fázisban):
simaizomsejtek beterjednek a bolyhokba
=> boholy megrövidülését váltják ki
összehúzódásukkal: centralis nyirokér és
a kapillárisok tartalmát kipréselik
Vasfelszívás:
• hemoglobinban, mioglobinban, egyéb
enzimekben: „működő vas” + a májban:
tárolt vas
• hiányában: vérszegénység – anaemia
• gyomor-bélrendszeren át folyamatos
vasvesztés; nőkben reproduktív korban
fokozott
• megnövekedett vasigény: terhesség,
magaslati levegő (vvt. ↑), vérvesztés
• enterocytákon keresztül szívódik fel
Vastagbél – intestinum crassum
• Részei:
- vakbél – cecum/coecum
- remese – colon
- végbél – rectum
• Vakbél: 8-10 cm hosszúságú kezdeti
szakasz jobb oldalon; alsó, vak végéről
egy csökevényes függelék lóg le: féregnyúlvány (appendix; a mandulákkal azonos szövetből áll)
• Remese: ~1,5 m; részei: felszálló vastagbél, haránt vastagbél, leszálló vastagbél,
szigmabél
Szerep:
• napi 1 liter víz és ionok felszívása
• Na+-felszívás ← aldoszteron szabályozza
• K+-szekréció ← aldoszteron szabályozza
(utóbbi 2 funkció hasonlósága a vese gyűjtőcsatornáival! – ld: kiválasztás témakör)
• mucinelválasztás
• baktériumflóra itt él: számunkra emészthetetlen anyagok (pl. cellulóz) lebontása; +
vitamintermelés
• salakanyagok székletté sűrítése, kiürítése
• a vékonybéltartalom haladása előre
jósolható. A vastagbélben a továbbítás
nagy egyéni változatosságot mutat.
• A mozgások 2 módon valósulnak meg:
lassú analis irányú továbbító mozgások (1)
+ időszakonként „tömegperisztaltika” (2):
tartalmának egy részét áttolja a következő
szakaszba
Végbél: 15-18 cm → végbélnyílás (anus)
• kettős zárás: külső és belső sphincter
• belső: végbél körkörös simaizmának
megvastagodása: nyugalomban tónusos
összehúzódásban → rectum telődése
reflexesen ellazítja – ekkor a külső izomtónusa fokozódik!
• külső: harántcsíkolt gyűrű: állandó tónusos
kontrakció; kinyílása a sacralis gerincvelői motoneu-
ronok ingerületeitől függ
• alváskor a külső sphincter tónusa csökken: ilyenkor főleg
a belső biztosítja a zárást
II. Szabályozás
• A mechanikai, szekréciós és felszívó működések összehangolását az
- enteralis idegrendszer
- helyi endokrin/parakrin rendszer
- központi idegrendszer végzi
• Kezdetén (rágás, nyelés) és végén
(székletürítés): központi ir. végzi; közötte:
a helyi szabályozás (magában is tud
működni!) + kp-i ir. együtt
Az enteralis idegrendszer
• Az autonóm (vegetatív) idegrendszer
harmadik osztata a szimpatikus–paraszimpatikus mellett
• nagyjából annyi neuron építi fel, mint a
gerincvelő szürkeállományát (~108)
• nyelőcső alsó harmadától → végbél
végéig
• neuronok sejttestjei: hosszanti-körkörös simaizomrétegek között + nyálkahártya alatt (submucosa)
• Ez az idegrendszer külső irányítás nélkül
is működőképes: reflexek útján: helyi
mechanikai (pl. tápcsatornafal feszülése,
nyálkahártya deformálódása, stb.) és
kémiai változások (tápcsatorna tartalmának összetétele) indítják meg a reakciókat:
motoros, szekréciós, véráramlási,
immunválaszok [természetesen a kp-i
idegrendszer felé is küld információkat (és
kap is onnan)].
• speciális ritmusgeneráló sejtek irányítják a
„lassú hullámokat” (ld. izomtan)
• A gyomor-bélrendszerhez közvetlenül
érkező (enteralis ir.-t elkerülő) szimpatikus
axonok => szimpatikus izgalom (stresszhelyzet) esetén gátolják a működését
Hormonok és parakrin
szabályozómoleklulák
• ezen molekulák nagyrészt peptidek
• Endokrin sejtek a gyomor-bélrendszerben:
nyálkahártyában elszórva: mikorbolyhaikkal a lumenbe nyúlnak: érzékelik a kémiai
összetételt → szekréciós granulumokból
szükség szerint ürítenek (exocytosis)
• ezek a hormonok a tápcsatornán kívül is
termelődnek: - kp-i ir.
- daganatos sejtek (tumorban szabályozás nélkül keletkeznek →
kóros tünetek)
• Hormonok: gasztrin, CCK, ghrelin… (a
ghrelin éhgyomri állapotban termelődik, az
agy táplálékfelvételt serkentő központját
ingerli)
• Parakrin molekulák: szomatosztatin (peptid),
hisztamin
Központi idegrendszeri hatások
• egyik legfontosabb a bolygóideg (nervus
vagus) szabályozó működése: mechano-,
ozmo-, kemoreceptorok → nervus vagus
→ agytörzsbe (nucleus tractus solitarii) →
interneuronok → vissza a n. vagusban a
gyomor-bélrendszerhez: vagovagalis
reflex
- nyelőcső, gyomor továbbító mozgásait;
gyomor, hasnyálmirigy szekrécióját
szabályozzák vagovagalis reflexek
III. Az energiaforgalom
• Az ember (kemo-hetero-organotróf élőlényként) a
tápanyagok lebontásakor keletkező kémiai
energiát, más élőlények által megtermelt
szervesanyagot, és szerves szénforrást
használ életműködéseihez
• legfontosabb, energiát szolgáltató tápanyagaink: fehérjék, szénhidrátok, lipidek
• a 3 fő tápanyag E-értéke arányában
helyettesítheti egymást (izodinámia elve),
ha teljesül 3 feltétel:
- a folyamatos aminosavveszteséget kompenzáló fehérjebevitel
- minimális lipid bevitele: zsíroldékony
vitaminok (D,E,K,A) + többszörösen
telítetlen zsírsavak igényének fedezése
- gyomor-bélrendszer teherbírása:
kizárólagos fehérje-zsírétrendet kevesen
viselik el: pl. eszkimók
Fehérjék szerepe:
• A fehérjék lebomlanak aminosavakra →
egyrészt visszaépülnek fehérjékbe (+
szüks. egyéb anyagok szintéziséhez is),
másrészt lebomlanak → urea, kreatinin,
húgysav, ammónia: a vizelettel kiürülnek
=> mivel nem raktározódnak: rendszeres
utánpótlás szükséges
• az aminosavak egy részét a szervezet is
képes előállítani, más részüket nem: ezek
az esszenciális aminosavak: táplálékkal
kell felvenni őket. A tápláléknak az összes
esszenciális as-t kell tartalmaznia: ha
bármelyik hiányzik, a többi is lebomlik!
• megnövekedett fehérjeszükséglet: növekedésben lévő fiatal szervezet, terhesség,
szoptatás, súlyos betegségeket követő
lábadozás, edzés
• feleslegben bevitt: lebomlik: E-forrás;
raktározódik szénhidrát/zsír formájában →
de: a vesét megterheli!
• Az alap-energiaforgalom (szervrendszerek
alapműködéséhez szükséges energia)
egyenesen arányos a testfelülettel és a
zsír nélküli testtömeggel
• alapvetően meghatározzák a pajzsmirigyhormonok; kisebb mértékben: nemi
hormonok, glükokortikoidok (mellékvesekéreg), katecholaminok (mellékvesevelő) –
ld. még: köv. félév
A barna zsírszövet szerepe az E-háztartásban:
• fehér zsírszövet: E-raktár; barna zssz.:
hőtermelés => hideg elleni védekezés
• főemlősökben (ember):
- újszülöttkorban a mellkasi nagyerek
környékén összefüggő barna zssz.
- felnőttkorban: a fehér zssz.-ben elszórt
barna zssz-szigetek → aktivitásfokozódás:
hidegnek sokáig kitett egyénekben, (BMI-vel
ford. arányos; http://www.nejm.org/doi/pdf/10.1056/NEJMe0900466)
• a sötét színe a sok mitokondriumtól van →
ezek képesek nagyfokú hőtermelésre
(szétkapcsolják a protonáramlást az ATP-szintézistől)
Szénhidrátmérleg:
• egy részük közvetlenül oxidálódik (→ CO2
+ H2O + E)
• más részük: májban, izomban: glikogénné
(tartalék tápanyag) alakul
• a többletbevitel eloxidálódik, csak néhány
%-ából képződik zsír
Zsírmérleg:
• felnőttkori testtömegváltozás: főleg a
zsírszövet gyarapodását tükrözi → oka:
zsírbevitel-többlet: nem oxidálódik (mint a
szénhidrátok), hanem raktározódik
• megnövekedett alkoholfogyasztás →
elhízás
- alkoholistákban a teljes E-bevitel 10%-át
is kiteheti
- lebontó folyamatokat gátolja => raktározás felé tolja el az egyensúlyt
Negatív E-mérleg:
• Afrika nagy részén, D-Am., Ázsia egyes
részein krónikus éhezés: bevitt E nem
fedezi a szükségleteket + fehérjehiánnyal
párosul
• zsírpárnák eltűnése, izomszövetsorvadás,
fertőzésekkel szembeni védtelenség (hiányos immunfunkciók), idegrendszeri
működések (pl. kognitív műk.) romlása
• ha gyermekkorban hosszú ideig állt fenn
=> végleges visszamaradottság a testi és
szellemi fejlődésben (ha életben marad!)
Pozitív E-mérleg:
• civilizáció → táplálékszerzés könnyebb +
izomtevékenység visszaszorult =>
szegénységi szint felett élők: zsírgyarapodás: elhízás (obesitas)
• Testtömegindex (BMI: body mass index):
testtömeg (kg) / testmagasság (m)2
- „normál” BMI tartomány: férfiak és 35 éves kor alatti
nők: 20–25
- 25–30: túlsúly
- 30 felett: elhízás
• elhízottság típusa: has- / csípőkörméret
aránya mutatja
Ábrák forrásai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
http://vegafood.freeblog.hu/files/2008.04/em%C3%A9szt%C5%91szerv.png
http://eatwellgetwell.files.wordpress.com/2006/05/digestion_good2.jpg
http://emailpack.files.wordpress.com/2009/07/human_teeth.jpg
http://www.drlanda.hu/user/image/fog_anatomia_hu.jpg
http://enciclopedia.us.es/images/d/de/Estomago2.jpg
http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/images/ency/fullsize/19223.jpg
http://digilander.libero.it/Williams_Sindrome/Immagini%20e%20foto/Stomaco.jpg
http://3.bp.blogspot.com/_64AYEcRA7qI/SiWqYpbVzDI/AAAAAAAAAHI/uVdt1MnIuq
Q/s400/ulcera.jpg
http://www.cikiacigi.hu/nagyok/images/gyomorfekely.jpg
http://www.digestive-motility.org/ediciones/JAN2006-21/images/BiliaryMano_GPA.jpg
http://www.humanillnesses.com/original/images/hdc_0001_0003_0_img0191.jpg
http://content.answers.com/main/content/img/elsevier/vet/gr344.jpg
http://www.technion.ac.il/~mdcourse/274203/slides/Digestive%20tract/17Intestinal%20villi%20Jejunum-A.jpg
http://chittychat.files.wordpress.com/2009/05/clip_image011.jpg
http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3430-200/image/villi.jpg
http://www.best-colon-cleanse.com/images/14.jpg
http://www.toilet-related-ailments.com/images/Colon-Diagram-New.jpg
http://m.blog.hu/gr/greenr/image/kepregeny/EvolutionOfMan.jpg