Transcript Hova tovább - Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és

Hova tovább …
Közszolgálati változások június 1-től
2011. június 10.
Dr. Horváth István
ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJK
Mit (köz)vetítek?
2011. évi LII. törvény – MAGYAR KÖZLÖNY 56. szám
A kormánytisztviselői törvény módosítása
• a munkakör megváltoztatása
• Az indokolás nélküli felmentés alkotmányossági és problémái
• a felmentés – a köztisztviselőkkel azonosan
• végkielégítés, tartalékállomány
• korlátozott szakszervezeti védelem – sérül az egyenlő bánásmód?
• céljuttatás, kutatási szabadság
• panaszeljárás: Kormánytisztviselői Döntőbizottság
A köztisztviselői törvény módosítása
• pályázat vagy meghívás
• jegyzők meneszthetősége
Kormánytisztviselők – a munkakör
megváltozása
Ktjv. 6/A. §
A kormánytisztviselő
munkakörét, munkavégzésének helyét
a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül
módosíthatja.
Nincsen a munkáltató működésével összefüggő törvényi
előfeltétele (pl. Ktv. 14. § (1) – Átszervezés)
Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben
módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha
• az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai
végzettségének, képzettségének,
• az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát,
illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő
esetében a másfél órát nem haladja meg
További feltételek
• A kormánytisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára,
egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem jár,
• Kérdés: Hol van „beosztás” a közszolgálatban?
• A vezetőnél a „beosztás” nem feltétel
• Az új munkakör az államigazgatási szervnél, vagy az irányítása,
felügyelete alá tartozó szervnél van. –
• Kérdés: Hol lehetne máshol?
Így „mozgathatók” a vezetők.
Ha nem kell az új munkakör…
Felmentési kérelem - A kormánytisztviselőt a kinevezés-módosítástól
számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel
kell menteni.
Kérdés: Kimenthető-e a határidő elmulasztása?
Mi jár? A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében
megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó
kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb
kifizetések összegének meghatározáskor.
És a vezetők bére?
Nem jár a vezetői bér?
Ktjt. 6. § Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető
• a) alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új
vezetői munkaköre szerint,
• b) nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a Ktv. 23. §ának megfelelő alkalmazásával, a munkaköre betöltéséhez
szükséges iskolai végzettségének, továbbá a Ktv. 72. § (1)-(4)
bekezdésének megfelelő alkalmazásával megállapított
kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő
besorolása alapján kell megállapítani.
Vezetői kérdések
Betöltött állás - A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott
munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt,
hogy betöltött munkakörre szólt [BH2002. 283.].
A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy
antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy
munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív
tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak,
hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ].
Egy példa: Nem adminisztrál - Ha a kollektív szerződés szerint az
osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai
irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is
tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató
annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását,
hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [BH2000. 269.
Még két ítélet a megbízásokról
Átszervezés – az új egység vezetése - a munkáltató
mérlegelési körébe tartozik a feladatok új szervezeti egységek
szerinti elosztása, továbbá annak eldöntése, hogy a
megváltozott szervezetben kivel, és milyen eljárás
igénybevételével láttatja el a vezetői feladatokat [BH2010.
305.].
Egy újra irányadó döntés - Ha a közalkalmazott vezetői munkát
végez, az akkor is vezetői beosztás ellátásával való
megbízásnak minősül, ha kinevezésében a vezetői beosztás
munkakörként szerepel [EBH2004. 1156.].
Indokolás nélküli felmentés – miért
alkotmányellenes?
A tény: Az Alkotmánybíróság 1068/B/2010. AB határozatával
megállapította: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi
LVIII. törvény [Ktjt.] indokolás nélküli felmentést tartalmazó szabálya
alkotmányellenes, ezért azt 2011. május 31-i hatállyal
megsemmisítette.
Előzmények:
Az Alkotmány kifejezett rendelkezést a közszolgálatra nem
tartalmaz.
Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása: 40. § (3) bekezdés: az
Országgyűlés a minisztériumok, a kormány alá rendelt szervek
alkalmazottainak jogállását, díjazását, felelősségre vonásuk
módját külön törvényben szabályozza.
Kérdés: jó ez a szöveg?
Öt alkotmányos alapjog sérelme
Az indokolás nélküli felmentés: a Ktjv. 8. § (1) bekezdés
b) pontja alkotmányellenes, sérti
• az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott
jogállamiság elvét,
• a 70/B. § (1) bekezdésében szabályozott munkához
való jogot,
• a 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal
viseléséhez való jogot,
• az 57. § (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz
fordulás jogát, és
• az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szabályozott
emberi méltósághoz való jogot.
1. A munkához való jog
Alkotmány 70/B. §
Az AB gyakorlatában a munkához való jogot „kettős rendeltetésű”
alkotmányos jogként értelmezte
• A munkához való jog, mint szociális jog - állami kötelezettség a
jog érvényesüléséhez szükséges feltételrendszer megteremtésére
(pl.: foglalkoztatáspolitikára, munkahelyteremtésre, stb.).
• A munkához való alapjog a szabadságjogokhoz hasonló
védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások
ellen.
Indokolatlan, önkényes elbocsátás
elleni védelem
Alkotmány 8. § (1) bekezdése: az állam elsőrendű kötelezettsége
az alapjogok tiszteletben tartása és védelme.
Az államnak az alapjogokat védelemben kell részesítenie saját
intézményeivel szemben is.
A munkavégzésre irányuló jogviszonyok
• aszimmetrikus jogviszonyok,
• amelyben a munkavállaló jogilag függő helyzetben van a
munkáltatótól.
E jogviszonyok törvényi szabályozásának funkciója:
• garanciák megteremtése, amelyek biztosítják,
• hogy ez a függő helyzet a munkavállalói oldalon ne
eredményezzen kiszolgáltatottságot.
E garanciarendszer egyik eleme: a jogviszony munkáltatói
megszüntetésének szabályozása, amely védelmet nyújt a
jogviszony indokolatlan, önkényes megszüntetése ellen.
2. A közhivatal viselésének joga
A köztisztviselői és kormánytisztviselői jogviszonyok kettős
arculatúak:
• a munkajogi jogviszonyok sajátosságaival rendelkeznek,
• a tisztviselők közhivatalt viselnek, állami feladatokat látnak el,
állami, közhatalmi döntéseket hoznak, készítenek elő - közjogi
jellegű jogviszonyok.
Alkotmány 70. § (6) bekezdése – alapjog: a közhivatal viselése:
minden magyar állampolgár számára egyenlő feltételekkel
biztosítandó, amely a rátermettséggel, képzettséggel és szakmai
tudással összefüggő feltételekhez köthető.
A közhivatal viseléséhez való jogból folyó alkotmányos védelem nem
jelenti a felmenthetetlenséget, nem nyújt védelmet a
jogviszonynak a közhivatallal összefüggő okból (pl. a szerv
megszüntetése, átszervezés), valamint a közhivatalt betöltő
személyében rejlő okok (pl.: szakmai tudás hiánya,
alkalmatlansága) miatt történő megszüntetésével szemben.
A döntési jogkör korlátlansága –
sérti a közhivatal viselés jogát
Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű
szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában.
Ez nem terjed odáig, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának
szabad és korlátlan döntési jogkört adjon a közhivatalt betöltő
tisztviselő felmentésére.
Az indokolás nélküli felmentés törvényi korlátozás nélküli szabad
döntési jogkör – alkotmányellenesen korlátozza az Alkotmány
70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való
jogot.
Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az
• kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy
• a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
Az indokolás nélküli munkáltatói felmentés lehetősége a
közhivatal-viselés törvényes indok nélküli megszüntetését teszi
lehetővé.
Védelem az önkény ellen
Reakció a korábbi szabályozásra?
Erre nem szolgálhat alapul a törvény indokolásában
megfogalmazott azon érv, mely szerint a Ktv. oly módon
szabályozta a felmentési okokat, amelyek a kialakult bírói
gyakorlat mellett gyakorlatilag alkalmazhatatlanok voltak.
Az államnak a közhivatal viseléséhez való joggal összefüggő
intézményvédelmi kötelezettsége körébe tartozik, hogy a
közhivatal viselőjének védelmet nyújtson a munkáltatói jogkör
gyakorlójának a felmentésére irányuló önkényes döntésével
szemben.
3. A törvény alá rendeltség követelménye
– sérül június 1 után is?
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése – a jogállamiság
A közigazgatás törvény alá rendeltsége – ez
• nemcsak a közigazgatás hatósági aktusaival szemben támasztja
a joghoz kötöttség követelményét
• ez a követelmény kiterjed a közigazgatási szervek minden olyan
aktusára, amelyben a közigazgatás a címzettek alapjogait érintő
döntést hoz.
Felmentés - a munkáltatói jogok gyakorlójának a közigazgatási szerv
nevében hozott, a kormánytisztviselő alkotmányos jogait érintő
döntése
E döntéssel szemben a közigazgatás törvény alá rendeltségéből
fakadó követelmény: törvény határozza meg anyagi jogi
kereteit.
Bizalomvesztési áthallások
A közigazgatási döntések törvényessége – feltétel: a törvényhozó a
döntést hozó tisztviselők munkajogi helyzetének szabályozása
során teremtse meg ennek garanciáit!
Ennek egyik eleme: a közszolgálati jogviszonyok viszonylagos
stabilitása.
Felmentés: az indokolási kötelezettség hiánya a közigazgatási
döntések pártpolitikai semlegességét, befolyástól való
függetlenségét, pártatlanságát és ezzel együtt törvényességét is
veszélyezteti.
Közigazgatás - szigorúan hierarchizált szervezet – utasítás,
engedelmességi kötelezettség
Ktv. 38. §: a köztisztviselő megtagadhatja a jogsértő utasításnak való
engedelmességet
Ha nincs felmentési védelem – elvesznek e garanciák - nem
elvárható, hogy bárki nyíltan kiálljon szakmai és jogi álláspontja
mellett, ha azzal munkáját veszélyezteti.
4. A hatékony jogvédelem hiánya
Az indokolás nélküli felmentés - a munkáltató esetleges önkényes
döntésével szemben nem nyújt hatékony jogvédelmet a bíróság
előtti megtámadhatóság
Alkotmány 57. § (1) bekezdés: mindenkinek joga van ahhoz, hogy
valamely perben a jogait vagy kötelezettségeit a törvény által
felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános
tárgyaláson bírálja el.
Aránytalanul korlátozott a kormánytisztviselő bírói jogvédelemhez
való joga.
Jelentősen leszűkült azoknak az eseteknek a köre (a felmentő
határozat semmissége, a felmentési tilalomba ütközés, egyenlő
bánásmód megsértése, rendeltetésellenes joggyakorlás), amikor a
kormánytisztviselő a siker reményében fordulhat a bírósághoz,
hogy az a felmentés jogszerűségét érdemben el tudja bírálni.
A bizonyíthatatlanság
A felmentési jog rendeltetése törvényi meghatározásának
hiányában
• nem, vagy nehezen bizonyítható: a munkáltató jogellenesen
döntött,
• e jog gyakorlása során ellentétbe került annak rendeltetésével,
• a jog által szolgálni hivatott céllal.
Az érdemi bírói jogvédelem lehetőségének ez a korlátozása nem
nyújt valódi, hatékony jogvédelmet a munkáltató visszaélésszerű,
önkényes döntésével szemben.
5. Az emberi méltósághoz való jog
Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése: az emberi méltósághoz való jog.
Minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz,
amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
A legabsztraktabb alapjog - az emberi személyiség egészét, az
ember jogi státusát védelmezi.
Minden embert emberhez méltó bánásmód illet meg
• az egyén jogosult arra, hogy a minden embernek kijáró
tisztelettel,
• az emberi személyiség értékét szem előtt tartva bánjanak vele.
Az emberi méltóságot az állam köteles tiszteletben tartani és
védelmezni.
Az ember nem a szabályozás eszköze – a
bizalom elveszthetősége
Az emberi méltóság: egyén autonómiájának, önrendelkezésének
egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja,
amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember
alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A
méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az
embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá
vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük. [ABH 1991, 297, 308.]
Indokolás nélküli felmentés - a szubjektív megítélésén alapuló
megszüntetés lehetősége
• előre kiszámíthatatlan módon kerülhet veszélybe a
kormánytisztviselőnek és családjának létfenntartása
• feltétlen alárendeltséget, kiszolgáltatott helyzetet teremt
A kormánytisztviselőnek ez a kiszolgáltatott helyzete, az állami
feladatmegoldás „eszközeként” való kezelése ellentétes az
emberi méltósággal.
Emberi Jogok Európai Egyezménye –
jogvédelmi garanciák
Általános bírói jogvédelem - az Emberi Jogok Európai
Egyezményének 6. cikk (1) bekezdése
Emberi Jogok Európai Bíróság gyakorlata: fokozatosan
kiterjesztette a 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát a
köztisztviselők közszolgálati jogvitáira is [Vilho Eskelinen és
társai v. Finnország no. 63235/00 2007. április 19.; Iordan Iordanov
és társai v. Bulgária no. 23530/02 2009. július 2.]
A bírósághoz fordulás jogának elemét képező fair eljárásból eredő
követelmény - a hatékony bírói felülvizsgálat követelménye.
Nem tekinti hatékonynak a bírói jogvédelmet, ha eljárási vagy
anyagi jogi akadálya van annak, hogy a bíróság önálló, érdemi
vizsgálatot végezzen, a felek jogairól érdemben döntsön. [Delcourt
v. Belgium 1970. január 17. Series A no. 11.; Barbera, Messegué és
Jabardo v. Spanyolország 1988. december 6. Series A. no 285-C].
A felmentés indokolásának mellőzése - aránytalanul korlátozta a
kormánytisztviselő bírói jogvédelemhez való jogát.
A megsemmisítés – miért május 31?
Mivel az „indokolás nélkül megszüntetheti” szövegrész egyaránt
vonatkozik a kormánytisztviselő lemondására és munkáltató
által történő felmentésére is, a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének
megfogalmazása nem teszi lehetővé kizárólag az
alkotmányellenesnek ítélt rendelkezés megsemmisítését, ezért
az Alkotmánybíróság az egész 8. § (1) bekezdést
megsemmisítette.
Mivel a kormánytisztviselői jogviszonyokban a Ktv.-nek a köztisztviselő
lemondására és felmentésére vonatkozó 16-17. §-ai nem
alkalmazandók, a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének megsemmisítése
következtében a kormánytisztviselői jogviszony lemondással
és felmentéssel való megszüntetése szabályozatlanul maradt
volna.
Időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánynak megfelelő
szabályok megalkotására.
A felmentés - vonatkozik köz-és
kormánytisztviselőkre egyaránt!
Szükségszerű volt-e az V. 31-i megsemmisítés?
8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszonyt
a) a kormánytisztviselő lemondással,
b) a munkáltató felmentéssel
indokolás nélkül megszüntetheti.
A b) pont önállóan megsemmisíthető lett volna, nem kellett volna a
teljes (1) bekezdést megsemmisíteni V.31-i hatállyal.
Csak egy kérdés: nem lett volna elég az Mt. 89. § (3) bekezdése?
A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a
munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a
munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
A felmentés – mint lehetőség
Ktjv. 8. § A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor
szüntethető meg, ha
• az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv
vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az
államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést
kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további
foglalkoztatására nincs lehetőség;
• megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége,
amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;
• átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
• a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül - kivéve az öregségi
nyugdíjra jogosultságot szerzett kormánytisztviselő esetében
[Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pont]).
Mit tartalmaz a Ktv. 15. § (1) bekezdés j)
pontja?
A közszolgálati jogviszony megszűnik
„j) ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján
• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és
• az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt
megszerezte,
• kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a
munkáltató a jogviszonyt fenntartja.”
Nincsenek részletszabályok!
A kötelező felmentés
A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A . (1) bekezdés] ;
b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1)
bekezdés] ;
c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására
alkalmatlan - feltéve, ha a hivatali szervezetben vagy annak
irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének,
besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen
munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való
áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.;
d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás
esetén a
kormánytisztviselő azt kérelmezi ;
e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C . §) ;
Még három kötelező
f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság
feltételeivel rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi;
(legfeljebb egyszer lehet)
g) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint
szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő
leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi ;
h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 . évi LXXXI.
törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési
idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.
Így kerülhető el a jogviszony megszűnése az öregségi
nyugdíjjogosultság megszerzése miatt!
g)-h) pontok: a szolgálati/jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell
igazolni
Ki méltatlan a hivatalára?
8/A. § Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan
magatartást tanúsít
• akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben,
• akár munkahelyén kívül
amely alkalmas arra, hogy
• az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó
hírnevét , illetve
• a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan
rombolja,
és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt
fenntartsa.
Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely
• a pártatlanság,
• a befolyástól való mentesség,
• a hivatásetikai normák
sérelmét eredményezi .
Védekezési lehetőség – mit ér?
A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell
adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak
megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre,
Kivéve: ha az eset összes körülményeiből következően ez a
munkáltatótól nem várható el.
Más esetben miért nincs védekezési lehetőség?
Mennyit ér a védekezési jog?
Mintha rendkívüli felmondás lenne
A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául
szolgáló okról való
• tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül,
• legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven
belül,
• bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
lehet gyakorolni.
Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult
gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni,
amikor a felmentés okáról a testületet — mint a munkáltatói jogkört
gyakorló szervet — tájékoztatják.
Jogvesztő határidők
Nincs felmentési idő – és a fegyelmi
eljárás…?
A hivatalára méltatlanná vált kormánytisztviselő kormánytisztviselői
jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell
megszüntetni. Nem felmentés – miért nem hivatalvesztés?
A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati
panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.
Ktv. 51. § (1) bekezdés - Fegyelmi vétség elkövetésének alapos
gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást
megindítani. Ebből nem lehet felmentés!
De ha elmulasztanák a szorosabb határidőt – felmentés helyett
fegyelmi eljárás még indítható, mert csak akkor nem
nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés
felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség
elkövetése óta három év eltelt.
Felmentés nem megfelelő munkavégzés
miatt
8B. § A felmentésre akkor kerülhet sor, ha
• a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a
kormánytisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő
színvonalú, és
• az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör,
vagy a
• kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadta el.
Érdekes: átszervezés esetén nincs munkakör-felajánlás.
A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az
államigazgatási szervnél — feltéve, ha ilyennel rendelkezik —
másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell felajánlani.
Munkakör-felajánlás
Döntés: A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a
felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik .
A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni,
kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő önhibáján kívüli
okból következett be .
Elfogadó nyilatkozata esetén az új munkakörnek megfelelően kell
besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.
Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek
ellátásához a szakmai munka értékelése során nem
megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges .
Felmentés - ha a kormánytisztviselő
• a felajánlott állást elutasítja, vagy
• ha a munkáltatónál megfelelő munkakör nincs.
Jogorvoslat – új út
1. lépcső: A kormánytisztviselő a munkaértékelés tartalmának, illetve
a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt a
Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat .
2. lépcső: A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával
szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében,
jogszabálysértésre hivatkozással — hibás vagy valótlan
ténymegállapításának megsemmisítése iránt — a
kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a
bíróságnál .
Ha elvész a bizalom
8/ C. § Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37.
§ (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz
eleget.
A bizalomvesztés indoka kizárólag
• a kormánytisztviselő magatartásában, illetve
• munkavégzésében megnyilvánuló és
• bizonyítható tény lehet.
Kérdés: Lehetne-e más?
Ha nem vagyunk szakmailag lojálisak
Mit üzen a Ktv. 37. § új (4) bekezdése?
A köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni
feladatait .
Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen
• a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti
elkötelezettséget,
• a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést,
szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó
feladatvégzést .
Elég egy nézeteltérés a szakmai vitán vezető és beosztott között?
A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy
antipátia kérdése, ilyenként csak a magatartásban vagy
munkában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények
szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a
vezető nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ].
Kérdés: a vezető szakmai értékei és az objektív tények?
Akiknek nem jár végkielégítés – és akik
nyugdíjasok
A kormánytisztviselő nem jogosult végkielégítésre, ha
• méltatlanság címén mentették fel [8 . § (2) bekezdés a) pont] ;
• felmentésére nem megfelelő munkavégzése miatt [ 8. § (2)
bekezdés b) pont] került sor .
A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően nyugdíjasnak minősül az a
kormánytisztviselő,
• aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik és
felmentésére a 8 . (2) bekezdés g) pontja alapján kerül sor,
• aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 . évi LXXXI.
törvény 18 . (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkezik, és
felmentésére a 8 . 2) bekezdés h) pontja alapján kerül sor (nők 40
évvel).
Ez a hatályos Ktv-ben is így van.
Tartalékállomány – új bekerülési
feltételek
A Ktv. 20/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
ha a
kormánytisztviselőt
• a 8. § (1) bekezdés a)—c) pontjaiban meghatározott – a
munkáltató működésével –összefüggő okból, vagy
• a 8 . § (2 ) bekezdés b)—e) pontjaiban meghatározott okból mentik
fel, vagy
felmentési idejére tartalékállományba kell helyezni.
b) munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés] ;
c) egészségügyi alkalmatlanság
d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a
kormánytisztviselő azt kérelmezi ;
e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C . §) ;
• a Ktv . 15 . § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a
jogviszonya (munkáltató jogutód nélküli megszűnése),
Választott szakszervezeti tisztségviselők
– kevesebb védelem
Szakszervezeti egyetértési jog - Az Mt. 28 . § (2) bekezdés a) pontja
a kormánytisztviselő tekintetében nem alkalmazható .
28. § (2) bek. a ) pont Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett
intézkedés végrehajtása elnehezítené annak a szakszervezeti
szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott
tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a
munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár.
A védelem időbeli hatálya - Az Mt. 28 . § (4) bekezdése azzal az
eltéréssel alkalmazható, hogy a védelem a tisztségviselőt a
megbízatása megszűnését követően nem illeti meg.
28. (4) bek.: A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére,
illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha
tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.
És a köztisztviselői státuszban lévő szakszervezeti választott
tisztségviselők….?
Egyenlő-e a bánásmód?
Előzetes szakszervezeti egyetértés
Mt. 28. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes
egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget
betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által
rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Esetünkben a
felmentéshez.
A szakszervezet álláspontját nyolc munkanapon belül írásban közli.
Ha nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait
tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett
intézkedés
• elnehezítené a szakszervezet működését, feltéve, hogy az
intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos
hátránnyal nem jár, vagy
• a szakszervezet tevékenységében történő közreműködés miatti
hátrányos megkülönböztetést eredményezne.
Ha a szakszervezet véleményét nem közli a munkáltatóval, úgy kell
tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
Az egyet nem értés bírósági pótlása
Csak a munkáltató és a szakszervezet közötti jogvitában –
A szakszervezeti választott tisztségviselő jogviszonyának
felmentéssel történő megszüntetése esetén a szakszervezeti
egyetértés meg nem adásának jogszerűsége csak a
szakszervezet perben állása alapján bírálható el [BH1999.
385..].
A bíróság a felmondási védettséget élvező szakszervezeti
tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő
megszüntetéséhez szükséges egyetértést a munkáltató
kérelmére pótolhatja, de csak akkor, ha annak feltételei
egyébként fennállnak [BH1997. 607. ].
Fontos a sorrend - A szakszervezet jognyilatkozatának a
bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást
nem teszi jogszerűvé, mert a szakszervezet választott
tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő
megszüntetése esetén a közvetlen felső szerv egyetértésének
előzetesnek kell lennie [EBH2001. 459. ].
Alkotmányos-e a „jogkurtítás”?
Az egyenlő bánásmód sérelme – hátrányos megkülönböztetés
választott szakszervezeti vezetők között – foglalkoztatási
jogviszonyuk típusára tekintettel?
Kiinduló pontok
A megkülönböztetés alkotmányellenessége – nincs a tárgyilagos
mérlegelés szerint ésszerű indoka azaz, önkényes
Megengedhetetlen a megkülönböztetés - ha a jogi szabályozás
eltérő jogi helyzetben lévő, eltérő szabályozási körbe tartozó
jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket
(881/B/1991. AB határozat
Alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható
jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel [4/1993. (II. 12.)
AB határozat, ABH 1993, 48, 65.].
Új célfeladatok - céljuttatással
24/A. § A miniszter több minisztériumot érintő feladat
összehangolt végrehajtás a érdekében — az érintett miniszter
egyetértésével — a Ktv. 78. §-ában foglaltakon túl célfeladatot
állapíthat meg az irányítás alatt nem álló minisztériumban
foglalkoztatott kormánytisztviselő részére .
A céljuttatást a célfeladatot tűző miniszter állapítja meg .
Ktv. 78. § A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a
helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a
köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör
ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja
(célfeladat).
Az eredményes végrehajtásért - a köztisztviselő illetményén felül,
írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének
igazolásakor - céljuttatást határoznak meg.
Kontroll
Bejelentés fentre - A kifizetést megelőzően, a kifizetéséről, annak
összegéről, a köztisztviselők besorolása szerinti megoszlásáról a
hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a közigazgatási
minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert.
Összeghatár - A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított
céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a
köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
Jogosultság A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a
célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet
vezetője igazolta.
Mi nem lehet a célfeladat? A célfeladat nem lehet azonos a
teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére
megállapított feladattal.
Apropó teljesítményértékelés – a céljuttatás, mint a kompenzáció
eszköze
Kutatási megállapodás
24/B. § A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali
szervezet vezetője kutatási megállapodást köthet a
kormánytisztviselővel.
A kutatás eredményes végrehajtása esetén a kormánytisztviselőt
kutatói céljuttatás illeti meg.
A kutatás időtartamára a kormánytisztviselőt mentesíteni kell a
munkavégzés alól.
Ennek feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek
külön megállapodást köthetnek .
Az Mt. 151 . § (2) bekezdés g) pontja nem alkalmazható – nem járhat
tartamára átlagkereset! .
Egyébként a Ktv . 78. §-át (céljuttatás) kell alkalmazni
Kérdés: összességében mi járhat?
Kormánytisztviselői jogvita
A kormánytisztviselő a kormánytisztviselői jogviszonyból származó
igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszával a
Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat.
Mikor fordulhatnak a bírósághoz?
Döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató
bírósághoz fordulhat.
Ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a jogszabályban előírt
határidőn belül nem bírálja el a panaszt, akkor a
kormánytisztviselő, illetve a munkáltató közvetlenül a
bírósághoz fordulhat keresetével.
Határidők – 30 nap vagy 3 év
A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói
intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül
lehet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz benyújtani
• a) a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével ;
• b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli
felszólítással ;
• c) a minősítés, a teljesítményértékelés és a szakmai munka
értékelésének megállapításaival ;
• d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal ;
• e) a kinevezés egyoldalú módosításával ;
• j) a fizetési felszólítással – apropó - illetménylevonás
• g) a Ktv. 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék
csökkentésével kapcsolatos ügyekben.
Egyéb esetekben az elévülési időn belül.
Eljárási kérdések
Mérlegelési jogkörbe tartozó döntés A munkáltatói jogkör
gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen
kormánytisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve
a bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.
Határidő megtartása A panasz, illetve a keresetlevél beadására
megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a
Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz intézett
panaszt, illetve keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján
postára adták. Ha a fél a panasz, illetve a keresetlevél beadására
megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet .
Anyagi – kontra - eljárási határidők
Halasztó hatály: fizetési felszólítással és az összeférhetetlenség
ügyében.
A KDB tárgyalása
Határidők és határozat A közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői
Döntőbizottság annak kézhezvételétől számított 30 napon belül
indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban
közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Kormánytisztviselői
Döntőbizottság egy alkalommal 60 nappal meghosszabbíthatja.
Összetétel KDB 3 fős tanács. A tanácsba
• egy közszolgálati biztost a kormánytisztviselő,
• egy biztost a munkáltató javaslata alapján a
Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöl ki.
• A tanács elnökét a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke
jelöli ki . A tanács elnöke az lehet, aki egyetemi jogi végzettséggel
rendelkezik .
A tanács a határozatát többségi szavazással hozza.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása illeték- és
költségmentes.
Kérdés: tárgyalás nincs?
Tanácselnök és tanácstagok
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint
tagjait (közszolgálati biztosok) a közigazgatásért és igazságügyért
felel ős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki
határozatlan időre.
Kérdés: És egyébként…?
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja az lehet, aki
• a) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és
• b) felsőfokú iskolai végzettséggel és
• c) közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik é s
• d) közszolgálati jog területén gyakorlatot szerzett .
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság
• elnöke államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb
juttatásokra,
• az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre, valamint
egyéb juttatásokra,
• a tagok minisztériumi főosztályvezetői illetményre jogosultak .
Jó másodállás?
További jogviszony?! - Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha
a kormánytisztviselő, illetve a szakmai vezető a Kormánytisztviselői
Döntőbizottság tagja.
Összeférhetetlenség A közszolgálati panasz elbírálásában eljáró
tanács tagjának összeférhetetlenségére a Ktv . 53 . § (3) bekezdés
b)–d) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására
vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg .
Kérdés: hogyan szűnik meg a KDB-beli státusz?
A Ktv. változása – pályázat vagy
meghívás
Ktv. 10. § Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban :
pályázatot kiíró szerv)
döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői
megbízás ellátása
meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet .
A pályázat és az álláshirdetés közötti különbség
Garancia - Pályázati eljárás esetén kinevezést , megbízást adni csak
olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati
feltételeknek megfelelt.
Tanács – ne vállaljunk kötelező meghallgatást
Közzététel és határidők
Közzététel - A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes
hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus
úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat
ellátó szerv (a továbbiakban : szolgáltató központ) részére, amely
azt közzéteszi .
A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb
módon is közzéteheti .
Határidő - A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban
megjelölt benyújtási határidőt a szolgáltató központ által történő
közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására
meghatározott idő tíz napnál nem lehet rövidebb.
Ha betöltött az állás
A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a
pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást
betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal
korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.
Mikor betölthető az állás?
E rendelkezés alkalmazása során az állás betölthetőnek minősül
akkor is, ha az állást betöltő köztisztviselő lemondási,felmentési
idejét tölti és a munkavégzési kötelezettség alól a munkáltató
felmentette .
Kérdés: És ha nem tájékoztatják – érvénytelen a pályázat?
Nincs minőségi csere.
A döntés
A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő
30 napon belül, illetve a szolgáltató központ igénybevétele esetén
a szolgáltató központ által lefolytatott kiválasztást követő 10
napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a
pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről vagy
eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot .
Bizottság az értékelésre A pályázatok értékelésére a kinevezési
jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú
előkészítő bizottság hozható létre .
A szakszervezet is részt vehet – ha akarják Bizottság létrehozása
esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő
munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet
vonni.
(Fő)jegyzők A képviselő-testület legkésőbb a köztisztviselői
jogviszony megszűnését követő harminc napon belül írja ki a
pályázatot - ha eredménytelen: 30 napon belül újabb pályázatot kell
kiírni .
Köztisztviselői felmentés – egy „jegyzett”
eltérés
17. § (11) bek.: Amennyiben
• a körjegyzőség megszűnik, illetve
• a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak
és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat
kiírására kerül sor, vagy
• a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat
részvételével körjegyzőség alakul, illetve
• területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik
meg vagy jön létre,
• ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző
közszolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.
Idegen test – közalkalmazotti vezetők
pótszabadsága
Az Alkotmánybíróság 11/2011 . (III . 9.) AB határozata 2011 . május
31 . Napjával megsemmisítette a Kjt. 57/B . § (1) és (2)
bekezdését.
• 57/B. § (1) A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat
naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású
közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg,
kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az
alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az
egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott
vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az
57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.
• (2) A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti (fizetési
fokozat) pótszabadságra nem jogosult.
A vezetői szabadság megállapítása 2011re
Magasabb vezető, illetve vezető megbízású közalkalmazottak 2011 .
évre járó szabadságát a Kjt. 2011 . június 1-jén hatályos
szabályai alapján meg kell állapítani, és erről őket 2011 . június 20ig írásban értesíteni kell .
Ha június 1-én a Kjt . 2011 . május 31-én hatályos szabályai alapján
2011 . évre több szabadság illette volna meg a vezetőt, mint a
2011 . június 1-jén hatályos szabályok alapján, akkor 2011 . évre
járó szabadságának mértéke – mindaddig, amíg fennálló vezetői
megbízásával vagy azzal azonos szintű vezetői megbízással
rendelkezik, vagy fennálló közalkalmazotti jogviszonya meg
nem szűnik – nem csökkenhet .
Új Kjt. 57 . § (2) bek.: A magasabb vezető megbízású
közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt
munkanap pótszabadság illeti meg.
Hatálybalépés
Június 1.
De – KDB: 2012. január 1-jén lépnek hatályba .
És akik már most öregségi nyugdíjra jogosultak – június 1-én is
jogviszonyban maradnak
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
[email protected]