Transcript Munkajogi képzéssor

Kétszer 90 perc munkajog
2013.IV.20.
Dr. Horváth István
ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda
c. egyetemi docens (phd) ELTE ÁJK
A témához – reggeli
vércukoremelőnek…
Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival. Az apáca
beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és
így láthatóvá válik a combja. A pap ezt meglátja és kis híján
karambolt okoz.
Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára
teszi a kezét. Az apáca azt mondja: „Atyám, emlékszik mit
mond a 129. zsoltár?”
A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, akkor a
keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt
mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltárt?”
A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: „Sajnálom, nővér, a test
könnyen bűnbe esik.”
Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll. Amikor a
pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129.
zsoltárt. Meg is találja:
…mit ír a Zsoltár?
„Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod
a megdicsőülést.”
Mi számunkra a történet tanulsága:
Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban,
akkor könnyen
elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.
Munkajogi alapvetés - külföld
Nyugat-európai kontinentális jog
a szerződéses alapú munkaviszony (versenyszféra) és a
hierarchikus közszféra szétválása a szabályozásban
• Jogviszony keletkezése (szerződés – kinevezés)
• A jogviszony tartalma és annak alakítása
• A felek akaratának jogszabály általi korlátozásának foka
Magánmunkajog: magánautonómia, önrendelkezés – szerződéses
elv, diszpozitív szabályozási karakter
Közszolgálat: az állam eltérő jogalkotói szerepe – a szabályozás
eltérő általános karaktere: kógens
Munkajogi alapvetés – külföld
2.
Ami az elvi elhatárolást kikezdi
• a magánjogi (és HR) elemek beszivárgása a közszférába –
• a kollektív munkajog intézményeinek - dogmatikailag nem
megalapozott - jelenléte
Jogviszonyok – a „határesetek – célszerűségi szempontok – nincs
egységes európai modell – a Kttv. és az Mt. Konstrukciója
• sem a magánmunkaviszonyba,
• sem a közszolgálati jogviszonyba
nem tartoznak
Köztulajdonban álló munkáltatók
Nemzetközi tendenciák,
jelenségek
A globalizáció és az EMU (maastrichti konvergencia kritériumok): az
érdeklődés fókuszába hozza a közszolgálatot
Globalizáció – a hatékonyságra törekvés: ennek megjelenése a
közszolgálatban
A komparatív előnyök biztosíthatósága – a minőségi munkaerő
megszerzésének és megtartásának képessége
Mi tartozik a közszférába – differenciált jogviszonyok és
kiszervezések
A válság és kezelése – a kormányzatok lehetséges eszközei:
1. Privatizáció
2. Közterhek
3. … és közszféra – elbocsátások, bérbefagyasztás- vagy
csökkentés és ezek hatása
Munkajogi alapvetés – itthon
1992. Munkajogi „rendszerváltozás” - elvi ellentmondásokkal
Duális rendszer - trichotom szabályozás
• Mt. – a pólus másik végén a Ktv. • kizárja a kollektív szerződést, és a részvételi jogok gyakorlását,
de a közigazgatási munkavállalók szakszervezetei az Mt. szerint
köthetnek – dogmatikailag nem megalapozott a munkaszerződés
• Mt. és Kttv. között félúton - Kjt.
2010. A Ktjv. életbe lépése – az indokolás nélküli felmentés
2012. A Kttv. és az új Mt. életbe lépése
Jogalkotási pazarlás: Kttv. mellett - 1996: Hszt., 2001: Hjt.
Kttv. és Hszt., Hjt – tartalmuk 3/4 –e azonos – prioritások
biztosítására inkább differenciált szabályozás kellene – akadálya
a díjazás
Közalkalmazotti jogviszony más jogviszonnyal történő
felválthatósága – közelmúlt és jelen: menekülés a
munkaviszonyba
A „szentháromság”
1992 – 2013
1992. Mt. – Kjt. - Ktv.
2010. Mt. – Kjt. - Ktv. – Ktjv.
2012. Mt. – Kjt. - Kttv.
Munkajogi alapvetés – itthon
2.
A három munkajogi törvény
• Mt. diszpozitív – eltérő megállapodási mozgástér kollektív
szerződésben és munkaszerződésben
• Kttv. és Kjt. kógens
A Kjt. általános háttérjogszabálya az Mt.
Problémás kollektív szerződéskötési felhatalmazás a Kjt-ben
A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) és (2)
bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív
szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a
jogszabályok felhatalmazást adnak.
Néhány fontos konkrétum
Az Mt. hatálya
• Versenyszféra
• Nonprofit szféra (pl. közvállalatok, a Kjt. Hatálya alól
kiszervezett intézmények, társadalmi szervezetek, egyházak)
A Kjt. hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik –
• az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél,
valamint
• a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató)
feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására
foglalkoztatottak
• közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
Személyi hatály – minden foglalkoztatott közalkalmazott
Kttv. - szervi és személyi
hatály
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény [Kttv.] hatálya
Első csoport
• Központi államigazgatási szervek - Miniszterelnökség, a
minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal
• a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve,
• a megyei, fővárosi kormányhivatal, valamint területi szerve, továbbá
a megyei intézményfenntartó központ,
• a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos
katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei
kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének
kormányzati szolgálati jogviszonyára
„Gyűjtőnév”: a felsorolt munkáltatók a Kttv. szerint az
„államigazgatási szervek”
Kttv. - szervi és személyi
hatály
Második csoport - a szakmai vezetők
• a Miniszterelnökség, a minisztérium
• közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára
kormányzati szolgálati jogviszonyára,
Harmadik csoport – a képviselő-testület hivatala :
• helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági
igazgatási társulása, közterület-felügyelete,
• a körjegyzőség
• az országos nemzetiségi önkormányzatok
hivatala
köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati
jogviszonyára terjed ki .
A Kttv. – mint általános
háttérjogszabály
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fontos, de nem
kormányzati hivatalok, hatóságok, felügyeletek:
a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az
Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának
Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia
Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő
Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Országgyűlési
Őrség
köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati
jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kttv. – mint általános
háttérjogszabály
Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba
• beosztott bíróra, illetve
• ügyészre,
ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A lista – A Kttv. hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány
teszi közzé.
A Kttv. hatálya alatti munkavállalók –
A 258. § alapján: hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél
kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve
közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló
munkaviszonyára.
Mt. A munkaszerződés
Kötelező tartalmi elemek - 45. § - A munkaszerződésben a feleknek
meg kell állapodniuk
• a munkavállaló alapbérében és
• munkakörében.
És a munkavégzés helye? Márnem kötelező elem
A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell
meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek a munkáltatónak
azt a telephelyét kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját
szokás szerint végzi (45. § (3) bek.)
Lehetséges elemek: az idők – törvényi háttérrel
• a munkaviszony időtartamát a munkaszerződésben kell
meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan
időre jön létre.
• a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes napi
munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
• A próbaidő – hogyan számoljuk az időket?
A kormányzati szolgálati jogviszony
létesítése – a határozott idő
Általános szabály Kormányzati szolgálati jogviszony
• tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából
• vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve
• tartós külszolgálat ellátására
létesíthet ő határozott időre.
Mennyiben más mint a meghatározott feladat?
Hogy nem lehet határozott időt kikötni? A jogviszony
megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag
• az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától,
• ha a felek a jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták
meg.
A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell
tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a
törvényi feltételeknek .
A közalkalmazotti jogviszony létrejötte, a
határozott idejű kinevezés
21. § A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő
kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és
annak elfogadását írásba kell foglalni.
Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik a) helyettesítés céljából, vagy
b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására
létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.
EBH2009. 1991. Nem felel meg a Kjt. 21. § (2) bekezdése szerinti
feltételeknek, ha a közalkalmazott határozott időre történő
helyettesítésre alkalmazásának időtartama nem igazodik a
helyettesített személy távollétéhez.
A kinevezés tartalmi elemei
A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott
munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt
és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét.
Bérkorlát - A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig
terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres
illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a
Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó
kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a
közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.
Határozottból határozatlan - A közalkalmazotti jogviszonyt
határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő
kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.
Az illetmény a kinevezésben
EBH2006. 1544. A garantált illetmény összegét meghaladó,
munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben
meghatározott illetmény része.
Ebből következően a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész
akkor csökkenthető vagy vonható meg, ha ez nem jár a
kinevezés szerinti illetmény összegének csökkenésével
Apropó: hogy van ez a Kttv-ben?
A próbaidő
21/A. § A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a
(4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő
megállapítása kötelező.
A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három
hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama
legfeljebb négy hónapig terjedhet.
A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a
közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal
indokolás nélkül megszüntetheti.
Kttv. A próbaidő
Általános szabály - A kinevezésben a kormányzati szolgálati
jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat
hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni .
A próbaidő nem hosszabbítható meg . A próbaidő tartamát a
pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani .
A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél
indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti .
A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek
megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő
legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele
lehet .
Egyoldalú kinevezésmódosítás
A közszolgálati tisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét
a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül
módosíthatja.
Nincsen a munkáltató működésével összefüggő törvényi
előfeltétele
Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben
módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha
• az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai
végzettségének, képzettségének,
• az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát,
illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő
esetében a másfél órát nem haladja meg
További feltételek
A kinevezésben a munkakört és a munkavégzés helyét abban az
esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő
belegyezése nélkül,
• ha a kormánytisztviselőre nézve
• különösen beosztására, besorolására, egészségi állapotára vagy
családi körülményeire tekintettel
• aránytalan sérelemmel nem jár.
A vezetőre ez a szabály nem alkalmazandó.
Kérdés: Hol van „beosztás” a közszolgálatban?
Kiállja-e a különös szabály az egyenlő bánásmód próbáját?
Ha nem tetszik az új munka
vagy munkahely
Felmentési kérelem - A kormánytisztviselőt a kinevezés-módosítástól
számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel
kell menteni.
Kérdés: Kimenthető-e a határidő elmulasztása?
Mi jár? A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében
megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó
kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb
kifizetések összegének meghatározáskor.
Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati
jogviszony 1.
Tny. 83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását –
• a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától
a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell,
• ha a nyugdíjas – többek között - közalkalmazotti jogviszonyban
áll.
(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az
érintett nyugdíjasnak minősül.
(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható
újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony
megszűnését.
(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3)
bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati
jogviszony 2.
Tny. 83/A. §(3) Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás
szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel,
továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés
időpontjának és az egyes emelések esedékességének
figyelembevételével - növelt összege illeti meg.
Az indokolásból: módosítás alapján a közalkalmazotti jogviszony
tekintetében bevezetésre kerül a dupla ellátás tilalma.
Akik újév napján nyugdíjasként
közalkalmazotti jogviszonyban álltak
Tny. 102/I. § (1) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti
jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a
83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét a
nyugdíjfolyósító szervnek. 2013. április 30-áig köteles bejelenteni
(2) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti
jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját - ha a 83/C. § (1)
bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július
1-jétől kell szüneteltetni.
Nyugdíjasok az Mt. szerint 1.
Nyugdíjas munkavállaló, aki
• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz
szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való
jogosultság),
• az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban
részesül,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított
ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi,
rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
• Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti
nyugdíjban részesül,
• öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
Nyugdíjasok az Mt. szerint 2.
• gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban
részesül, vagy
• gg) rokkantsági ellátásban részesül,
Az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat
a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről
1.1. A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget
vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges
intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó
költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati
szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának
megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése
érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges
szolgálati idõt megszerezték;
• Határidő: 2013. január 31., és azt követően folyamatosan
Kérdés: és akik már részesülnek öregségi nyugdíjban?
Nem áll-e ellentétben a Tny-el?
Folyamatosan? Aki öregségi nyugdíjra lesz majd jogosult, fel kell
menteni?
A kivételek
Az e határozatban foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési
szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári
vagy
tudományos
kutatói
munkakörben
foglalkoztatott
személyekre;
Abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke
vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a
munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését
követően dönthet az 1.1. pont szerinti közalkalmazott,
továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a
munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában;
Létszámleépítés
Az 1.1. pont alapján megszüntetett jogviszonyú közalkalmazottak,
kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek
betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony
nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy
vállalkozási szerződés nem köthető;
Felelős: a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
Határidő: folyamatosan
És, ha közös megegyezéssel válunk el?
Foglalkoztatási tilalom
nyugdíjasoknak
A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető
államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak
érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó
költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és –
törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati
jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz
szükséges szolgálati időt megszerezte;
Kérdés: Vonatkozik-e a tilalom az öregségi
részesülőkre?
Mennyiben áll ez a Tny. Módosítással összhangban?
nyugdíjban
Nyugdíjassal nem köthető megbízási és
vállalkozási szerződés
A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető
államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak
érdekében, hogy
• az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési
szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést
olyan személlyel,
• aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az
öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt
megszerezte;
De a fennállókat nem kell megszüntetni!
Javallat: kössön szerződést egy gazdasági társasággal
Kivételek
Ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési
szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója
a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a rá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi
teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett
közalkalmazott, kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő
foglalkoztatásáról, szerződés létrehozásárólt azzal,
hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját
(költségvetési szerv vezetőjét) a döntésének meghozatalában;
Továbbfoglalkoztatáson a foglalkoztatási jogviszony létesítését
kell érteni, a kérelem megtételére a közalkalmazotti,
kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői jogviszonyt
létesíteni, szerződő személy kívánó személy jogosult;
Kérdés: miért nem a munkáltató nyújtja be a kérelmet?
Mt. A munkaviszony megszűnése
a munkavállaló halálával,
a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
a határozott idő lejártával,
megszűnik a munkaviszony, ha jogügylet vagy jogszabály
rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem
az Mt. hatálya alá tartozik.
A közszolgálati tisztviselői jogviszony
megszűnése – tipikus esetek
a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával ,
a kormánytisztviselő halálával ,
e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben,
a 70. életév betöltésével,
a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges
foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó
külön törvény szabályai szerint ,
az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével ,
a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
„Öregem” - mehetsz
Ha a kormánytisztviselő
• a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte és
• az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt
megszerezte,
• kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek
alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja .
Még szaladgálhat is - A kormánytisztviselő köteles bemutatni a
munkáltatónak e feltétel megállapításához szükséges, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti
határozatát .
Az előző szabályhoz
kapcsolódó Kttv- módosítás
60. § (6) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1)
bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati
idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell
kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott
határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított
hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három
hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak. A munkáltató
az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés j)
pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából,
legfeljebb a 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.
Kérelem a
továbbfoglalkoztatáshoz
60. § (7) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés j) pontjában
meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig
írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz.
A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye,
ebben az esetben a kormánytisztviselő jogviszonya annak a
hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a
kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati
időt megszerezte.
(8) Ha a munkáltató egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának
fenntartásával, a munkáltató kikéri a Kormány véleményét a
kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásáról.
A jogviszony sorsa
60. § (9) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a
munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány
egyetért a jogviszony fenntartásával. A Kormány véleménye köti
a munkáltatót a döntésének meghozatalában.
(10) Ha a munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja
fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az
erről hozott
• döntés kézhezvétele hónapjának vagy
• - ha az későbbi időpontra esik - annak a hónapnak az utolsó
napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes
nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
… és a köztisztviselők?
228/A. § Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező
köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a 39. § (6a)
bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
• a közszolgálati jogviszony létesítéséről
• különösen indokolt esetben,
• a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére
• a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt.
229. § (4) Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező
köztisztviselő továbbfoglalkoztatása tekintetében a 60. § (8) és
(9) bekezdését nem kell alkalmazni.
A közalkalmazotti jogviszony
megszűnése
25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,
b) a közalkalmazott halálával,
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint
d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében
meghatározott esetben (a munkáltató jogállásának megváltozása),
továbbá ha törvény így rendelkezik,
e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a
prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.
A munkaviszony
megszüntetése
64. § A munkaviszony megszüntethető:
• a) a felek közös megegyezésével,
• b) felmondással,
• c) azonnali hatályú felmondással.
A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A
megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét
a nyilatkozattevő bizonyítja.
Néha a munkavállalónak is indokolnia kell…
Felmondás – tilalmakkal
Egy évre kizárhatják - 65. § A felek megállapodása esetén –
legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a
munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg.
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
• a) a várandósság,
• b) a szülési szabadság, továbbá
• c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli
szabadság (128. §) - (6) az anyának jár, mindkét szülő igénybe
veszi
• d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
valamint
Még a tilalmakról
• e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással
összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől
számított hat hónap
tartama alatt.
A védelem alkalmazása szempontjából
• a felmondás közlésének,
• csoportos létszámcsökkentés esetén a tájékoztatás közlésének
időpontja az irányadó.
Kivételek:
Várandósságra, emberi reprodukciós eljárásban való részvételre a
munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a
felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
És ha már látszik?
Kivel kell közölni?
Felmondási tilalom helyett
felmondási idő „csúszás”
68. § A felmondási idő a felmondás közlését követő napon
kezdődik.
A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő az alábbiakban
meghatározott időtartam lejártát követő napon kezdődik:
• a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év,
• a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés
• hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli
szabadság,
Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállaló tájékoztatásakor
[75. § (1) bekezdés] a fenti körülmény valamelyike fennállt –
„csúszik” a felmondási idő kezdete.
A felmondási idő
69. § A felmondási idő harminc nap. A munkáltató felmondása
esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban
töltött
• a) három év után öt nappal,
• b) öt év után tizenöt nappal,
• c) nyolc év után húsz nappal,
• d) tíz év után huszonöt nappal,
• e) tizenöt év után harminc nappal,
• f) tizennyolc év után negyven nappal,
• g) húsz év után hatvan nappal
• meghosszabbodik.
A felek hosszabb, legfeljebb hat havi felmondási időben is
megállapodhatnak.
A felmondás indokolása – a
védett kor
A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal
kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató
működésével összefüggő ok lehet.
Mentesülés A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony
felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a
munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
Felmondási korlátozás - A munkáltató
• a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló
• határozatlan tartamú munkaviszonyát
• a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését
megelőző öt éven belül
• a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával
indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott
okból szüntetheti meg.
Még a védett korról – felmondás állásfelajánlási kötelezettséggel
A „védett munkavállaló” munkaviszonya
• a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató
működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg,
• ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen
nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges
képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen
másik munkakör vagy
• a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló
ajánlatot elutasítja.
A határozott idejű
munkaviszony felmondása
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással
megszüntetheti
• a) a felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt,
• b) a munkavállaló képességére alapított ok esetén, illetve
• c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok
következtében lehetetlenné válik.
A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló
köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet,
amely számára a
• munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy
• körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Azonnali hatályú felmondás 12.
Próbaidő alatt is - Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül megszüntetheti
• a) a fél a munkaviszonyt próbaidő alatt,
• b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.
Határozott idejű munkaviszony megszüntetés esetén a
munkavállaló jogosult tizenkét havi, ha a határozott időből
hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti
díjára.
Azonnali hatályú felmondás 3.
78. § A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali
hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben
megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony
fenntartását lehetetlenné teszi.
Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról
való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban
az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény
elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató
köteles a 70. § (3) bekezdésében (felmentési időre járó díjazás) és a
77. §-ban (végkielégítés) foglaltakat megfelelően alkalmazni.
A munkaviszony jogellenes munkáltatói
megszüntetésének jogkövetkezményei
82. § A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes
megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
Elmaradt jövedelem - a munkaviszony körében e címén igényelt
kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi
távolléti díjának összegét
Végkielégítés ezen felül –
• ha a munkaviszony jogellenesen nem felmondással szűnt meg
vagy
• a munkaviszony munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással,
vagy nem egészségi okkal összefüggő képességgel
kapcsolatos felmondással szűnt meg, és a munkavállaló e miatt
nem részesült végkielégítésben.
A munkavállaló a fentiek helyett követelheti a munkáltatói
felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak
megfelelő összeget.
Újrafoglalkoztatás kivételesen
83. § A munkavállaló kérelmére – a 82. §-ban foglaltakon túlmenően
– a bíróság kötelezi a munkáltatót a munkavállaló munkaszerződés
szerinti újrafoglalkoztatására, ha
• a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód
követelményébe ütközött, vagy
• a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor
munkavállalói képviselő volt
• felmondási tilalomba [65. § (3) bekezdés], ütközik
• szakszervezeti egyetértés hiánya [273. § (1) bekezdésbe]
• a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő
megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát
sikerrel támadta meg.
Munkavállalói jogellenes
megszüntetés jogkövetkezményei
84. § A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette
meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre
járó távolléti díjának megfelelő összeget megfizetni.
Munkakör-átadási problémák - A jogellenes munkaviszony
megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a
munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.
Határozott idejű munkaviszony - A munkavállaló három havi
távolléti díjának megfelelő összeget köteles megfizetni, ha a
határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg
jogellenesen.
A munkáltató követelheti az előzőekben meghatározott mértéket
meghaladó kárának megtérítését is.
Kttv. – a jogviszony megszüntetése
A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:
• a) a felek közös megegyezésével,
• b) áthelyezéssel a közigazgatási szervek között, illetve a
közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó
jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez,
• c) lemondással,
• d) felmentéssel,
• e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
Ha a kormányzati szolgálati jogviszony a munkáltató jogutód nélküli
megszűnése miatt szűnik meg, a kormánytisztviselő részére
annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a
munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó
illetményének felel meg, kivéve, ha illetményre nem lenne
jogosult.
Lemondás vagy „irány a külföld”
61. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyról
bármikor lemondhat.
(2) A kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél
rövidebb időben is megállapodhatnak.
Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony esetén a
lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott
időtartamon.
62. § Ha a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő
a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,
b) az Európai Unió szerveinél
jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonya az a) vagy b)
pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A
megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.
A felmentés – mint lehetőség
A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető
meg, ha
• az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv
vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az
államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést
kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további
foglalkoztatására nincs lehetőség;
• megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége,
amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták;
• átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
• a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül - kivéve az öregségi
nyugdíjra jogosultságot szerzett kormánytisztviselő
jogviszonya megszűnt [Kttv. 60. § (1) bekezdés j) pont]).
Ha nem tartanánk be egy kormányhatározatban foglalt határidőt?!
A kötelező felmentés
A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan;
b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő ;
c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására
alkalmatlan - feltéve, ha a hivatali szervezetben vagy annak
irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének,
besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen
munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való
áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.;
d) Egyoldalú munkáltatói kinevezés-módosítás esetén a
kormánytisztviselő azt kérelmezi ;
e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti;
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 . évi LXXXI.
törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési
idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.
Ki méltatlan a hivatalára?
Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást
tanúsít
• akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben,
• akár munkahelyén kívül
amely alkalmas arra, hogy
• az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó
hírnevét , illetve
• a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan
rombolja,
és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt
fenntartsa.
Védekezési lehetőség - A méltatlanság címén való felmentés
közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a
felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni
védekezésre, Kivéve: ha az eset összes körülményeiből
következően ez a munkáltatótól nem várható el.
Mintha azonnali hatályú felmondás lenne
A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául
szolgáló okról való
• tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül,
• legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven
belül,
• bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
lehet gyakorolni.
Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult
gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni,
amikor a felmentés okáról a testületet — mint a munkáltatói jogkört
gyakorló szervet — tájékoztatják.
Jogvesztő határidők
Erre a jogcímre a felmentési tilalom és a felmentési idő kezdetének
„csúszására” vonatkozó szabály [70-71. §] nem alkalmazható
Felmentés nem megfelelő
munkavégzés miatt
A felmentésre akkor kerülhet sor, ha
• a munkáltató által végzett minősítése alapján a kormánytisztviselő
munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és
• az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör,
vagy a
• kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadta el.
Minősítés kell - így ez „nem megfelelő munkavégzés” – hanem
szakmai alkalmatlanság
A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az
államigazgatási szervnél — feltéve, ha ilyennel rendelkezik —
másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell felajánlani.
Munkakör-felajánlás
Döntés: A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a
felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik .
A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni,
kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő önhibáján kívüli
okból következett be . Meddig mentheti ki?
Elfogadó nyilatkozata esetén az új munkakörnek megfelelően kell
besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.
Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek
ellátásához a szakmai munka értékelése során nem
megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges .
Felmentés - ha a kormánytisztviselő
• a felajánlott állást elutasítja, vagy
• ha a munkáltatónál megfelelő munkakör nincs.
Jogorvoslat
1. lépcső: A kormánytisztviselő a munkaértékelés tartalmának, illetve
a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt a
Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat .
2. lépcső: A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával
szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében,
jogszabálysértésre hivatkozással — hibás vagy valótlan
ténymegállapításának megsemmisítése iránt — a
kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a
bíróságnál .
A KDB nem pontozhat újra!!!!
Melyek a jogi tények?
Ha elvész a bizalom – ok vagy
következmény?
Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Kttv. 76. § (2)
bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz
eleget.
A bizalomvesztés indoka kizárólag
• a kormánytisztviselő magatartásában, illetve
• munkavégzésében megnyilvánuló és
• bizonyítható tény lehet.
Kérdés: Lehetne-e más?
Ha nem vagyunk szakmailag
lojálisak
Mit üzen a Kttv. 76. § (2) bekezdése?
A köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni
feladatait .
Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen
• a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti
elkötelezettséget,
• a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést,
szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó
feladatvégzést .
Elég egy nézeteltérés a szakmai vitán vezető és beosztott között?
A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy
antipátia kérdése, ilyenként csak a magatartásban vagy
munkában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények
szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a
vezető nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ].
Kérdés: a vezető szakmai értékei és az objektív tények?
A felmentési idő
68. § (1) A felmentési idő két hónap.
(2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A
felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon
kezdődhet.
(3) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony
megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az
időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés
értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a
felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre
az időtartamra illetményre jogosult.
A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának
megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.
Illetmény a felmentési időre
(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a
kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették
és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek
a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.
Elhelyezkedés a felmentési idő
alatt
(10) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli
mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy
költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló
bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős
jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban
bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem
jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a
végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a
felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre
jogosító idejét is számításba kell venni.
Felmentési tilalmak
A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt
• a) a várandósság,
• b) a szülési szabadság ,
• c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli
szabadság , illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele
nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
• d) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
• e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
valamint
• f) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással
összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől
számított hat hónap időtartama alatt.
Tilalmi magyarázatok
A védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének
időpontja az irányadó .
Várandósság - a kormánytisztviselő csak akkor hivatkozhat, ha
erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően
tájékoztatta.
A c) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság
igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki
• a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette,
• az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét
szülő igénybe veszi .
A felmentési idő kezdetének
„csúszása”
A munkáltató általi felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az
alábbiakban meghatározott időtartam lejártát követő napon
kezdődik:
• a) betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év,
• b) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés
nélküli szabadság .
A védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának
felmentéssel történő megszüntetésére, ha nyugdíjasnak minősül .
Mikor minősül nyugdíjasnak?
És a tilalmak?
A tartalékállomány
73. § (1) Ha az államigazgatási szervnél alkalmazott
kormánytisztviselőt - ide nem értve a vezetőt - kormányzati
szolgálati jogviszonyából a 63. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban
meghatározott okból, vagy a 63. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban
meghatározott okból mentik fel vagy a 60. § (1) bekezdés g) pontja
alapján szűnik meg a jogviszonya, akkor a felmentési idejére,
illetve a felmentési idővel azonos időtartamra
tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára
másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának
megfelelő állást ajánljanak fel.
Ha a kormánytisztviselőt kérésére a tartalékállományból törlik, a
reá irányadó végkielégítés felére jogosult, kivéve, ha
munkaviszony létesítése miatt kéri a törlését. A kormányzati
szolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés
is megszűnik.
A tartalékállomány 2.
(6) Ha a kormánytisztviselő a tartalékállományból történő
áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a 69. § (7) bekezdésben
foglaltak szerint kell eljárni (végkielégítés-felezés).
A jogellenes munkáltatói jogviszonymegszüntetés jogkövetkezményei
Mikor kérhető az eredeti munkakörében történő
továbbfoglalkoztatását:
• a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás
követelményébe [10. § (1) bekezdése], illetve felmentési
védelembe (70-71. §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a
felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [57. § (4)
bekezdése, 63. § (4) bekezdése], vagy
• b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve
a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság
tagjainak) kormányzati szolgálati jogviszonyát a 201. § (1)
bekezdésébe, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,
vagy
• c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása
esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az
elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy
• d) a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód
követelményébe ütközött, vagy
Még egy lehetőség
• e) a kormánytisztviselő a jogviszony közös megegyezéssel
történő megszüntetését vagy erre irányuló saját
jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
Mire alapozható a sikeres megtámadás?
Munkáltatói jogellenes megszüntetés –
mikor nincs visszahelyezés
A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő
eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a
kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem
várható el .
Ilyennek minősül különösen, ha
• a) a kormánytisztviselő munkaköre megszűnt,
• b) a munkakörét betöltötték,
• c) a szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet
jogerőssé válásakor,
• d) a szervnél nincs üres álláshely .
Mi jár még?
Ha visszahelyezik - meg kell téríteni
• a kormánytisztviselő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait),
továbbá
• a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben
felmerült kárát is.
Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a
kárnak azt a részét, amely
• máshonnan megtérült vagy
• kellő gondosság mellett megtérülhetett volna.
A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt
illetmény, egyéb járandóságok, illetve a kormánytisztviselői kár
megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes
körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
Még mindig a
jogkövetkezmények
Ha elmarad a visszahelyezés - a kormánytisztviselő az eredeti
munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellőzi
a kormánytisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését,
a kormányzati szolgálati jogviszony a jogellenességet
megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik
meg.
Az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak
következményei súlyának mérlegelésével - a kormánytisztviselő
legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő
összeg megfizetésére kötelezi.
Ha nem lehetne visszahelyezni
• a kormányzati szolgálati jogviszony a megszüntetésről szóló
jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik,
• az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és
annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább
két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő
átalány-kártérítést kell fizetni.
De a bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe
veszi, hogy a kormánytisztviselő mennyiben tett eleget kárenyhítési
kötelezettségének.
Ha a közszolgálati tisztviselő
„távozik” jogellenesen
194. § (1) A kormánytisztviselő, ha a kormányzati szolgálati
jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg,
köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó
illetményének megfelelő összeget megfizetni.
(2) Ha a kormánytisztviselő a határozott időtartamú kormányzati
szolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1)
bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha
azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb
két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény
megfizetését követelheti.
(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve a (2) bekezdésben
meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
Ezek együttesen nem haladhatják meg a kormánytisztviselő tizenkét
havi illetményének összegét.
• .
A Kjt. megszüntetési rendszere –
ami eltér a Kttv-től és az Mt-től
Általános háttérjogszabály – az Mt.
A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel;
b) áthelyezéssel a Kjt. valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló
törvény,és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati
jogviszonyt szabályozó jogszabályok
• hatálya alá tartozó munkáltatók között;
• c) lemondással;
• d) rendkívüli lemondással;
• e) felmentéssel;
• f) azonnali hatállyal
• g) rendkívüli felmentéssel az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy
Az áthelyezés
26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a
közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.
(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új
munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés
időpontjában.
(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző
közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új
munkáltatójánál töltötte volna el.
(4) A munkáltató fenntartója - törvény eltérő rendelkezése hiányában
- az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók
között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre
szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben kerülhet sor,
ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai
- különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes
szabadság kiadása szabályaira tekintettel - munkaszervezési
eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.
A határozott idejű jogviszony
megszüntetése
27. § (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a
közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti
meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a
közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné
vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.
(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1)
bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató
azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére
azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy
évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díját köteles előre
megfizetni.
Ha a az ok a nem megfelelő munkavégzése vagy szakmai
alkalmatlanság, egyhavi távolléti díj jár, ha a határozott időből
még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő
időre járó távolléti díjat köteles megfizetni.
A rendkívüli lemondás
29. § (1) Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti
jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben
megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony
fenntartását lehetetlenné teszi.
(2) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb
azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,
bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás
megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.
A rendkívüli lemondás
jogkövetkezménye
(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére
annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi
felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony
megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési
idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott
követelheti felmerült kárának megtérítését is.
(4) Rendkívüli lemondás esetén - e törvényben előírt kivételektől
eltekintve - a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.
Felmentés – az eltérések
A felmentési okok
Nincs kötelező felmentés
Az állás-felajánlási kötelezettség
A részmunkaidő felajánlásának kötelezettsége
Végkielégítési következmények
A felmentési idő kezdetének
„csúszása”
31. § Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban
meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény
végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél
munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására
tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál
a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút
és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren
kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli
felmentés
tartama.
A felmentési idő
33. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a
nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés
- az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1)
bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és
a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési
idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.
A felmentési idő
• Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem
állapíthat meg.
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a
közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A
munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább
felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő
időben és részletekben kell felmenteni.
A kollektív jogok
Mt.
Szakszervezet – érdekképviseleti szerv
Üzemi tanács – részvételi jogok
Kollektív szerződés
Kjt.
Szakszervezet – érdekképviseleti szerv
Közalkalmazott tanács – részvételi jogok
Kollektív szerződés
Kttv.
Szakszervezet – érdekképviseleti szerv és a Magyar
Kormánytisztviselői Kar
A kollektív jogok – általános
szabályok
Az egyesülés szabadsága - A munkavállalóknak vagy a
munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek
szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme
érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt
érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk
választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól
függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol
maradjanak.
Csatlakozás szövetségekhez - Az érdek-képviseleti szervezetek
jogosultak szövetségeket létesíteni, vagy ilyenekhez csatlakozni,
ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
Szakszervezet a munkáltatónál - A munkavállalók jogosultak a
munkáltatónál szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a
munkáltatónál szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait
bevonhatja.
A kollektív jogok – általános
szabályok 2.
Tájékoztatás egyes személyekről A munkáltató, az üzemi tanács, a
szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére
jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
Konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet
közötti véleménycsere, párbeszéd.
A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben
megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy
biztosított legyen
. a felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes
véleménycsere, az érdemi tárgyalás
A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de - hosszabb
határidőt tartalmazó eltérő megállapodás hiányában - legfeljebb a
kezdeményezés időpontjától számított hét napig a munkáltató a
tervezett intézkedését nem hajthatja végre. Megállapodás
hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt befejezi.
A kollektív jogok – általános
szabályok 3.
Információ-visszatartás A munkáltató nem köteles tájékoztatást
adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ,
megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a
munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy működését
veszélyeztetné.
Titoktartás Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy
érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy
adatot, amelyet a munkáltató jogos gazdasági érdekei, vagy
működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy üzleti
titokként való kezelésre történő utalással hozott tudomására,
semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e
törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben
semmilyen módon nem használhatja fel.
A kollektív jogok – általános
szabályok 4.
Az információk nyilvánosságrahozatala Az üzemi tanács vagy a
szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a
tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a
munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy a
személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja
nyilvánosságra.
Az üzemi tanács
Üzemi tanács-választás – öt évre
A központi mellett delegálással létrehozható a vállalatcsoport szintű
üzemi tanács is
Munkajogi védelem – csak az elnöknek
Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke
• munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő
megszüntetéséhez vagy a munkáltató 53. § szerinti
intézkedéséhez. A védelem az üzemi tanács elnökét
megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat
hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét
hónapon át betöltötte.
Kedvezmények, jogkör, üzemi
megállapodás
Munkaidő-kedvezmény: elnök 15, tag 10 százalék
Jogkör – némi erősödés: közös döntés a munkáltatóval:
• a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.
És a kollektív szerződés?
A munkáltató és az üzemi tanács az e fejezetben foglaltak
végrehajtására, együttműködésük előmozdítására üzemi
megállapodást köthet.
Időtartam: Az üzemi megállapodás határozott időre, de legfeljebb az
üzemi tanács megbízatásának időtartamára köthető.
Felmondás - Az üzemi megállapodást három hónapos felmondási
idővel felmondható.
Az üzemi megállapodás megszűnik a munkáltató jogutód nélküli
megszűnésével, valamint az üzemi tanács megszűnésével.
Az üzemi megállapodás a
kollektív szerződés helyén
Az üzemi megállapodás
• a Második Rész VIII. fejezetében meghatározottak kivételével (A
munka díjazása)
• szabályozhatja a a munkaviszonyból származó, vagy az ezzel
kapcsolatos jogot és kötelezettséget [ 277. § (1) bekezdés b)
pontjában foglaltak].
Ilyen tartalmú megállapodás megkötésének feltétele, hogy
• a munkáltató nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá vagy
• a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult
szakszervezet nincs.
Egy munkáltató – több üzemi tanács – több kollektív szerződést
helyettesítő üzemi megállapodás?
Az üzemi megállapodás
általános részletkérdései
Az üzemi megállapodás kollektív szerződésre tartozó szabályainak
hatálya
• a munkálatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés
hatálybalépésével, vagy
• az üzemi tanács megbízatásának megszűnésétől számított hat
hónap elteltével
szűnik meg.
Az üzemi megállapodás
• eltérő rendelkezés hiányában – e törvény Második, vagy – a II.
fejezetet kivéve - Harmadik részében foglaltaktól eltérhet.
• írásba foglalandó
• három hónapos felmondási idővel felmondható.
• a felmondási jog a megállapodás megkötésétől számított hat
hónapon belül nem gyakorolható.
• határozott időre kötött megállapodás a határozott idő lejártával
megszűnik
Szakszervezeti jogok
Mi a szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete,
amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal
kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,
A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik
alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult
szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.
Tagság A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló
szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy
tagja-e valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi
szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a munkáltató által
megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
Szakszervezeti jogok 2.
A diszkrimináció tilalma
Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége
miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a
munkavállalót más módon megkülönböztetni.
Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez
való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé
tenni.
Tájékoztatás A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a
munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal
összefüggő kérdésekben tájékoztatni.
Propaganda A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja
annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével
kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.
Szakszervezeti jogok 3.
Tájékoztatás kérése A szakszervezet a munkáltatótól a
munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és
szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.
Véleményezés, konzultáció kezdeményezése A szakszervezet
jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak
tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni,
ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
Képviselet A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a
munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével
szemben anyagi, szociális, valamint élet- és
munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel
kapcsolatban képviselje.
Egyéni képviselet - A szakszervezet jogosult a tagját meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek
védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt
képviselni.
Szakszervezeti jogok 4.
Helyiséghasználat A szakszervezet - a munkáltatóval történt
megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő után vagy
munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti
tevékenysége céljából használhassa.
Tagdíjlevonás és átutalás A munkáltató a szakszervezeti tagdíj
levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért
ellenértéket nem követelhet.
Belépési jog a munkáltatóhoz A szakszervezet képviseletében
eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek
a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató
területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás
során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg
kell tartani.
Szakszervezeti jogok 5.
Elvesző és csökkenő jogok - Nincs kifogás és képzési munkaidőkedvezmény
A megjelölt választott szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló
munkajogi védelme - a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv
egyetértése szükséges
• munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő
megszüntetéséhez vagy
• a munkáltató 53. § szerinti intézkedéséhez.
Kit illet a védelem – korlátozott létszám és időbeli hatály
A szakszervezet az üt - választás szabályai szerint önállónak
minősülő telephelyen, ha a munkavállalók megelőző naptári évre
számított átlagos statisztikai létszáma
• a) az ezer főt nem haladja meg, egy főt,
• b) a kétezer főt nem haladja meg, két főt,
• c) a négyezer főt nem haladja meg, három főt,
• d) a négyezer főt meghaladja, négy főt jelölhet meg.
Plusz egy fő és némi idő
Még valaki - Védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve
által megjelölt egy főt.
Plusz 6 hó A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és
annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha
szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át
betöltötte.
Másik munkavállaló megjelölése - ha a „védett” munkavállaló
munkaviszonya vagy tisztsége megszűnt.
Az egyetértési jog gyakorlása – előzetesen kell kérni?
A szakszervezeti álláspont közlése - a munkáltató írásbeli
tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban
közli. Ha nem értenek egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés
indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti
határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy
a tervezett intézkedéssel egyetért.
A munkaidő-kedvezmény
Kit?
A munkavállalót szakszervezeti érdek–képviseleti
tevékenységének ellátása érdekében munkaidő–kedvezmény illeti
meg, továbbá
• A védelemre megjelölt munkavállaló [a 273. § (3)–(4) bekezdés]
mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval
folytatott konzultáció tartamára.”
Mennyi? A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidőkedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két
szakszervezeti tag után havi egy óra. - A szakszervezet január
elsejei taglétszáma alapján
Bejelentés - A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidőkedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem
tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal
korábban köteles bejelenteni.
A kollektív szerződés
276. § (1) Kollektív szerződést köthet
a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, továbbá
b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.
(2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a
munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,
b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív
szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó
munkavállalók létszámának tíz százalékát.
(3) A szakszervezeti szövetség kollektív szerzõdés kötésére
jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább
egy tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételnek
és tagszervezetei erre felhatalmazzák.
Még mindig a szerződéskötési
jogosultságról
4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult
szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen
köthetik meg.
Arányproblémák: két 9 %-os nem köthet, egy 50 %-os egyedül
nem köthet, ha van még egy legalább 10 %-os szakszervezet
(5) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív
szerződést több munkáltató köti, akkor – e kollektív szerződés
felhatalmazása alapján – a munkáltató rá kiterjedő hatállyal
köthet kollektív szerződést.
Szakszervezeti taglétszám - (6) A (2) bekezdés alkalmazásakor a
munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított
átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.
Mit és hogyan szabályozhat?
Hatály – egy különös munkaviszony: Több munkáltató által
létesített munkaviszony esetén – eltérő megállapodás hiányában
– a munkavállalóra a 195. § (2) bekezdése szerinti munkáltató
által kötött kollektív szerződés hatálya terjed ki (amelyik fizeti).
Eltérési lehetőség diszpozitivitás - A kollektív szerződés - eltérő
rendelkezés hiányában – e törvény Második rész – a II. fejezetet
kivéve (Munkaviszony létesítése) – és Harmadik részében
foglaltaktól eltérhet.
Viszony - A különös, vagy szűkebb hatályú kollektív szerződés az
általánostól csak a munkavállaló javára térhet el.
A kollektív szerződést írásba kell foglalni.
Kttv. A választott szakszervezeti
tisztségviselők védelme
Egyetértési jog – nem jár minden szervnek és minden
„választottnak”
A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges
• az államigazgatási szervnél működő szakszervezetnél
• választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt
kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának az
államigazgatási szerv által felmentéssel történő
megszüntetéséhez valamint a kinevezéstől eltérő
foglalkoztatásához .
A megjelölt - A szakszervezet legfeljebb egy kormánytisztviselőt
jogosult megjelölni .
Ha több a telephely - az államigazgatási szervnek több telephelye
van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy
kormánytisztviselőt megjelölni .
Még az egyetértési jogról
Jól gondolják meg a megjelölést - A szakszervezet akkor jogosult az
egyetértési jog tekintetében védelemre jogosult kormánytisztviselő
helyett másik kormánytisztviselőt megjelölni, ha a
kormánytisztviselő
• kormányzati szolgálati jogviszonya vagy
• tisztsége megszűnt.
Közlés - A szakszervezet az egyetértést igénylő munkáltatói
intézkedéssel kapcsolatos álláspontját az államigazgatási szerv
írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon
belül (!!!) írásban közli.
Egyet nem értés – szűkülő indokok - a szakszervezet nem ért egyet,
a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell
Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a
szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő
közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést
eredményezne .
Hallgatás – beleegyezés – 8 napon belül a szakszervezet
véleményét nem közli - úgy kell tekinteni, mintha egyetértene
A munkaidő-kedvezmény
A törvény dönt - Az egyetértési jogra megjelölt kormánytisztviselőt
• a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő
munkaidő-kedvezmény illeti meg,
• ezen túlmenően a konzultáció időtartamára mentesül a
munkavégzési kötelezettség alól .
További feltétel: kormánytisztviselői közül legalább 10%-ának a
tagságával – de legalább harminc fő kormánytisztviselőnek a
tagságával – rendelkezzen a szakszervezet
Fizetés és megválthatatlanság A munkaidő-kedvezmény tartamára
illetmény jár.
A munkaidő-kedvezményt összevonni és pénzben megváltani nem
lehet.
Az igénybevétel
Bejelentés – A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz
nappal korábban be kell jelenteni .
Ha sok lenne a 10 nap - Ha a kedvezmény igénybevételét
megalapozó indok a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból
ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően
köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény
igénybevételére vonatkozó szándékát.
Az államigazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja
meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.
A tagdíjlevonás és átutalás
Kttv. 197. § (6) A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés
önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az
államigazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a
szakszervezeti tagdíjat az államigazgatási szerv és a
kormánytisztviselő erre vonatkozó megállapodása esetén vonja
le.
Az eltérés az Mt-től: nincs szakszervezeti helyiséghasználati jog
A Magyar Kormánytisztviselői
Kar
A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása, feladata és hatásköre
Mi az MKK? A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) a
kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező,
• közigazgatási szakmai,
• érdekképviseleti köztestülete .
Belépjek? Nem kérdés! Az MKK kötelező tagsági viszony alapján
működik.
Mi a forma? Az MKK jogi személy , köztestület.
Köztestület - csak közcélok érdekében hozható létre, minden
esetben közfeladatot kell ellátnia, amely feladatot korábban az
állam vagy a helyi önkormányzat látott el, vagy kellett volna
ellátnia.
a köztestület alapítását törvény rendeli el [Ptk. 65. § (2)-(4)
bekezdés].
A tagsági jogviszony
Tag, akit kineveztek - Az MKK tagja az a magyar állampolgár, aki
államigazgatási szervnél kormánytisztviselői kinevezést kapott.
A munkáltató írásban tájékoztatja az Országos Irodát a kormányzati
szolgálati jogviszony létesítéséről. Az Országos Iroda az MKK tagját
nyilvántartásba veszi . Az Országos Iroda az MKK tagságról
igazolást állít ki
Megszűnik a MKK tagsági viszonya annak, akinek a kormányzati
szolgálati jogviszony a megszűnt.
Beléphet máshová is Az MKK tagság nem zár ki más kamarai tagsági
viszonyt.
Tagi kötelezettség - Az MKK tagjának kötelezettsége, hogy
megtartsa az MKK működésére vonatkozó szabályokat.
MKK …mintha szakszervezet
is lenne
A fővárosi, megyei illetékességű államigazgatási szerv vezetője
köteles kikérni a területi szinten működő MKK véleményét a
kormánytisztviselők
• munkavégzésére, munka- és pihenőidejére,
• jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a munkáltató
hatáskörébe utalt szabályozásról.
A területi szinten működő MKK jogosult véleményezni
• a kormánytisztviselők csoportját érintő fővárosi, megyei
illetékességű államigazgatási szerv által hozott munkáltatói
intézkedést vagy annak tervezetét (pl. leépítés),
• ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni .
DE – nem résztvevője az MKK egyetlen, a Kttv-ben nevesített
érdekegyeztető fórumnak, tisztviselőinek nem jár munkaidőkedvezmény és munkajogi védelem
Köszönöm mögtisztelő figyelmüket!
[email protected]