Transcript 227_bemutath.zs

A KÖZOKTATÁSI RENDSZER FINANSZÍROZÁSA
(FELADATFINANSZÍROZÁS A GYAKORLATBAN)
2009.
HADNAGY ZSOLT
közigazgatási szakértő
KOLLMANN VERONIKA
közoktatási szakértő
Dr. Csonka Ernő Társa Ügyvédi Iroda
Visszatérő fenntartói kérdések
• Mennyi az a minimum, amit rá kell fordítani egy intézmény működtetésére?
• Hol tudok beleszólni a működésbe?
• Bizonyos dolgok változtatása mibe kerül? (Gyiv, könyvtáros, csoportbontások)
• Ésszerű-e, takarékos-e az erőforrás felhasználása?
• Az adott feladat elvégzéséhez mekkora humánerőforrás kell?
• A benyújtott költségvetések végösszege mennyire objektív?
• Hol követhető nyomon a professzionalitás?
Hogyan finanszírozzunk egy intézményt?
• Létszám finanszírozás alapján?
• Bázisfinanszírozás alapján?
• Feladatarányos finanszírozás alapján?
• Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit?
• Szociális foglalkoztatónak tekintsük az intézményt?
Idézet a Belügyminisztérium IDEA nevű programjából
„A jelenleg alkalmazott bázis szemléletű költségvetési tervezési rendszer nem
képes megfelelő módon követni a változásokat. A jövőben a feladat- és
hatáskörök újragondolását követően a bázis szemléletű tervezés helyett a
költségvetési feladatmutatókon alapuló finanszírozási rendszer biztosíthatja a
biztonságos és egyben költséghatékony működés feltételeit.”
Bázis finanszírozás erősségei:
– jól kialakult eszközrendszere van
– az évek során az alkalmazók nagy gyakorlatra tettek szert
– a felhalmozott tapasztalatok biztonságot adnak az alkalmazóknak
– az alkalmazott könyvelési rendszerekhez jól illeszkedik.
Bázis finanszírozás gyengeségei:
– a feladatváltozások hatásai nehezen követhetők nyomon
– nem tárja fel a döntéshozók előtt kellő mértékben az erőforrás-szerkezetet
– az azonos típusú intézmények finanszírozása esélyegyenlősége nem biztosított
– a helyi jogszabályalkotás hatásait nehezen mutatja ki
– nehezen tárja fel az alacsony hatékonyságú folyamatokat, mert alig tartalmaz a
pedagógiai folyamatokhoz jól illeszkedő hatékonysági mutatókat
– a „finanszírozási olló” az évek elteltével egyre erőteljesebben nyílik.
Negatív jelenségek a bázis finanszírozásban:
 észlelés utólag
 részproblémák kézi vezérlése
 általában nincs átfogó helyi finanszírozási rendszer
 az intézményi „siker” titka a jó érdekérvényesítés
 az intézményhálózaton belüli az egyik helyen kapacitáshiány lesz, a
másikon pedig kapacitásfelesleg lép fel
EGY JÓ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER ALAPÉRTÉKEI








A feladatok részletes feltárása

Feladat-erőforrás összerendelés

Egzakt hatékonysági mutatók

Indikátorok alkalmazása

Áttekinthetőség

Elszámoltathatóság

Rendszerelmélet
Informatikai támogatás
Esélyegyenlőség
Összehasonlíthatóság
Modellezhetőség
Nullbázisú tervezés
Visszajelzés a minőségirányításnak
Intézményi autonómia biztosítása
Egy lehetséges megoldás:
A feladat szerinti finanszírozás
Mindenkit a feladatai alapján, azonos mértékben kell finanszírozni.

ESÉLYEGYENLŐSÉG,
a hatékonyság kézbentartása
Formája: önkormányzati határozat, rendelet
A finanszírozás jellemzői
A közoktatási intézmények működési kiadásainak forrása:
Állami normatív
támogatás
Állami
normatív
60%-85%
támogatás
60-85%
Egyéb
15%-40%
Egyéb
15-40%
100%
Önkormányzati támogatás
Saját bevételek (tandíj,
bérleti díj), átvett pénzeszközök
Egyéb támogatás
(pl.: alapítvány)
Csökkenő önkormányzati források
(pl.: SZJA visszaosztott rész 50%-ról 8%-ra csökkent 10 év alatt)
DE!
Normatív finanszírozási rendszer megerősödése és aktualizálása
Az intézményi működési költségek fő jellemzője:
A bérek + járulékok: a költségvetés ~ 75-85%-a
Mi befolyásolja a bért leginkább?
-
a tanulócsoportok száma
a csoport (osztály) létszáma (kistelepülés, épületi adottságok,stb.)
mindezek eredményeként:
a heti oktatási órák száma!
(A finanszírozás kulcskérdése!)
A döntéshozók kérdései:
Egyértelműen meghatározhatóke azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől
függ?
Elkészíthetőke néhány perc alatt egy oktatási intézmény működtetésének különböző változatai,
kimutatva az
egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit?
A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudjae bírni az intézményeket az erőforrások (létszám,
eszközök,
energia stb.) ésszerű felhasználására?
Átfordíthatóke egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és
preferált
feladatok?
Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatás- és költségelemzése megvalósíthatóe?
Adhatóe objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az iskola
feladatait,
az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat?
Választ kaphatunke arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell?
Ösztönözhetőe az intézményvezető arra, hogy tantestülete szakképzettségben, életkorban a
megfelelő
összetételű legyen?
Elvárások a feladatfinanszírozással kapcsolatban
– tárja fel a közoktatási feladatokat megfelelő részletességgel
– a feladatokhoz rendelje az erőforrásokat a törvények, a fenntartói igények
alapján, és ne az erőforrásokhoz keressen feladatot
– tudja értelmezni a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot
– a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson
paramétereket, vonatkoztatási pontokat
– lehessen mutatókat képezni az oktatási rendszerek, az intézmények
összehasonlítására
– azonnal számolni lehessen a feladatváltozásnak, vagy a törvényi háttér
változásának a költségvetésre gyakorolt hatását
– a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen az oktatás folyamatszabályozására
– támogassa a stratégiai tervezést
– a pedagógiai célkitűzés kerüljön szerves egységbe a pénzügyi tervezéssel.
A feladatfinanszírozás „hátrányai”
 a bevezetés jelentős innovációs tevékenységet kíván
 a helyi tapasztalatok megszerzéséhez idő kell
 az alkalmazásához szemléletváltásra van szükség
 pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez.
A feladatok számbavétele és a ráfordítások meghatározása tíz
Excel-táblázatban történik:
1. Oktatási feladatok, létszámok, óraszámok, bérek
2. Iskolai dolgozók megoszlása, létszáma, bére
3. Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások
4. Hőenergia-felhasználás (gáz, olaj, szén, távhő, stb.)
5. Villamosenergia-felhasználás
6. Vízfogyasztás
7. Szemétszállítás
8. Működtetés költségei, tanulók juttatásai
9. Összesítés
10. Adatgyűjtő lapok
Az átvilágítás folyamata
 Vezetői, intézményvezetői tájékoztató
 Adatlapok kiosztása az intézmények részére, elektronikus úton történő
összegyűjtése
 Az adat(lap)ok helyszíni ellenőrzése
 Adatlapok feldolgozása
 Elemzés, és 3 változatú javaslat elkészítése
 Összefoglaló jelentés
 Döntés a bevezetésről
 Határozat tervezet készítése a képviselő-testület ülésére
A szabályozás hatása egy oktatási mutatóra
350,00
300,00
250,00
1999 év
Felfin
200,00
S
R
Q
P
O
N
M
L
K
J
I
H
G
F
E
D
C
B
100,00
Megyei átlag
150,00
A
Egy tanulóra jutó összes költség
eFt
Fajlagos mutatók
Intézmények
A szabályozás jellemzője: negatív visszacsatolás
Az önkormányzat által elismert finanszírozása  törvényi minimum
Köszönjük a figyelmüket!
Kollmann Veronika és Hadnagy Zsolt
G.A.L és Társa Ügyvédi Iroda