Slide 1

VÍZVISSZATARTÁS
Tározók a területi vízgazdálkodás szolgálatában
Hadú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara által szervezett szakmai továbbképzés
Debrecen, 2014. szeptember 16.

Orbán Ernő
okl. építőmérnök
osztályvezető
TIVIZIG


Slide 2

Felszíni vízkészletek eredete


Slide 3

Aszály előfordulása Magyarországon
TERMÉSKIESÉST OKOZÓ MEZŐGAZDASÁGI
KÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK (KSH)

11%
12%

36%

aszály
jégeső-jégverés
vízkár
fagykár

17%

egyéb
24%

Aszály – térkép

A terméskiesés okai

(Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon

Csapadékok Magyarországon

Aszályok gyakorisága 1951 -1992
(Dunay és Tölgyesi, 1993 nyomán)


Slide 4

Vízgazdálkodási célú tározók osztályozása
Rendeltetés szerint:
• vízkárelhárítási célú tározók (árvízvédelmi, belvízvédelmi)
• vízkészlet tározók (mezőgazdasági, ipari, ivóvíz)
• jóléti tározók
• halastavak
• vizes élőhelyek
Jellegük szerint:
• állandó
• időszakos
Elhelyezkedésük szerint:
• síkvidéki
• dombvidéki
Szamos - Kraszna közi tározó beeresztő műtárgya
Kialakítás szerint:
• völgyzárógátas
• medertározók (duzzasztó műtárgy)
• körtöltéses


Slide 5

Vásárhelyi - Terv Továbbfejlesztése (VTT)
2004. évi LXVII. Törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról

Árvízvédelem

Vidékfejlesztés

Komplex program

Rekreáció

Vásárhelyi terv
továbbfejlesztése
=
ökorégió a Tisza
mentén

Modern mezőgazdaság

Természet- és
környezetvédelem

Ökoturizmus


Slide 6

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének főbb feltételei és tervezési
irányelvei
a) A tiszai töltések magasításának ésszerű korlátai vannak (magasabb töltés, nagyobb veszély).
b) Változik a társadalom területhasználati igénye, a természetvédelem felértékelődött, a
mezőgazdaság racionális földhasználatot követel.
c) Számos szakmai és kutatási anyag áll rendelkezésre (zöld folyosó, holtág rehabilitáció stb.).
d) Új lehetőségek jelentek meg (számítástechnika, űrfelvételek, változó külkapcsolatok).
e) A Vásárhelyi féle koncepció ma már nem vitatéma, adottságnak tekinthető. Száz százalékos
biztonság nem teremthető, az egyenlő biztonság helyett differenciált kockázatvállalás
szükséges.

f) Az ezredforduló árvizei igazolták, hogy a védművek előírások szerinti kiépítése halaszthatatlan,
keresni kell a töltések további emelésének alternatíváit.
g) Az árvízvédelmi biztonság vizsgálata helyett az elöntés kockázata kerül előtérbe.

h) Az Alföldön mintegy 10 milliárd m3 vizet kellene tározni, hogy a védvonalak nagyobb részére
ne legyen szükség. Ennek a víznek az elhelyezésére - a jelenlegi életfeltételek megtartása
mellett - nincs elég terület.
i) Az Európai Unió elfogadta és 2000. december 22-én életbe léptette a Víz Keretirányelvet,
amely hazai és nemzetközi szinten is az élővilág védelmének legfontosabb eszköze lesz.


Slide 7

A PROGRAM ÁRVÍZKÁR CSÖKKENTÉSI ÉS
MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉGEI

 a külföldi árvíztározási, valamint lefolyás-szabályozási lehetőségek feltárása
és hatásainak becslése;
 a hazai folyószakaszokon a nagyvízi meder vízszállításának javítása;
 a mentett ártéren végrehajtható változások;
 az árvízvédelmi töltések további magasításának lehetősége;

 a “nem szerkezeti” árvízvédelmi módszerek fejlesztése.


Slide 8

A MENTETT ÁRTÉREN VÉGREHAJTHATÓ
VÁLTOZÁSOK

 árvízi szükségtározás (hatályos jogi kategória);
 árvízi vésztározás;
 lokalizálás.

A vésztározás célkitűzése:
A Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszintnél egy méterrel
magasabban levonuló árhullámok (1000 éves visszatérés) szintjét
lecsökkenteni a mértékadó szintre.


Slide 9

MEGVIZSGÁLT VÉSZTÁROZÓK (29 db)


Slide 10

TÁROZÁSI IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

A tározási lehetőségek a tokaji szelvény kivételeével (Tokaj-Vásárosnamény) biztosítják az
igények kielégítését.

Tokaj-Vásárosnamény között ~ töltésmagasítási alternatíva.


Slide 11

Megvalósult beruházások

Tiszaroffi árvízi tározó

A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja:
2005. szeptember.
A projekt megvalósításának befejezése: 2009. június 30.
A projekt bruttó összköltsége: 5, 8 Mrd Ft.(7,6 Mrd Ft.
a teljes összeg az infrastrukturális beruházásokkal
együtt: csatornázás, útfelújítás az érintett településeken
stb.)
A finanszírozás formája: kizárólag hazai központi
költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő
támogatás formájában történő finanszírozás
A támogatás mértéke (VTT): 5, 8 Mrd Ft.


Slide 12

Megvalósult beruházások

Cigándi árvízi tározó

Kivitelezés
Azonosító: KIOP-1.5.2-2004-09-0001/2
A projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja:
2005. április 25. (Támogatási szerződés aláírása)
A projekt megvalósításának befejezése: 2009. május 31.
(Támogatási Szerződés 4.sz. módosításában az utolsó
mérföldkő)
A projekt bruttó összköltsége: 16,5 Mrd Ft.


Slide 13

Megvalósult beruházások

Hanyi – Tiszasülyi tározó

Kivitelezés
Azonosító:KEOP-2.1.1/2F-2008-0002
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő
időpontja: 2008. szeptember
A Projekt megvalósításának határideje:
2012. július
A Projekt bruttó összköltsége: 18,8 Ft
A finanszírozás formája: Kohéziós Alapból
és hazai központi költségvetési
előirányzatból vissza nem térítendő
támogatás formájában történő finanszírozás
A támogatás mértéke: a Projekt
elszámolható összköltségének 100 %-a, de
legfeljebb 18.858.044.495 Ft


Slide 14

Folyamatban lévő beruházások

Szamos – Kraszna közi tározó

Kivitelezése
Azonosító: KEOP-2.1.1/2F-2008-0004
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő
időpontja: 2009. március
A Projekt megvalósításának határideje: 2013. április
A Projekt bruttó összköltsége: 17,4 Mrd Ft

A finanszírozás formája: Kohéziós Alapból és hazai
központi költségvetési előirányzatból vissza nem
térítendő támogatás formájában történő finanszírozás
A támogatás mértéke: a Projekt elszámolható
összköltségének 100 %-a, de legfeljebb
17.407.385.935 Ft.


Slide 15

Vízrendezési művek
kezelőnkénti megoszlása a
TIVIZIG területén

A TIVIZIG működési területe:
6 912 km2
Csatornák hossza:
7 311 km
 TIVIZIG kezelésű
1 318 km
 társulati kezelésű
2 944 km
 önkormányzati kezelésű 1 283 km
 üzemi, magán kezelésű
1 790 km
Szivattyútelepek:
TIVIZIG kezelésű
28 db
kapacitás:
89,2 m3/s
Hordozható szivattyúk:
78 db
kapacitás:
17,5 m3/s
Tározók:
27 db
kapacitás: 76,4 millió m3


Slide 16

Tisza – Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer
(TIKEVÍR) nagyvízi üzemállapot


Slide 17

Belvíztározás a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtőjén 2000-ben
Ágota feletti tározás (2000. 04. 11 - 2000. 05.11.)
(millió m3)
60

50

40

30

20

10

0

Göngyölített tározás össz. párolgással csökkentett

Nagyiváni, Sarkadéri tározókban

Nagyiváni tározóban

Sarkadéri tározóban

Hortobágy-főcs. Völgyében visszatartás

Angyalháza

Borzas

Ágota-Nádudvar


Slide 18

Belvíztározók a TIVIZIG területén

Bagaméri II. tározó

Fehértói tározó

Csökmői tározó

Görbeházi tározó


Slide 19

A TIVIZIG és a HNPI Mintaterv kidolgozási javaslata


Slide 20

A mintaterület bemutatása
Elhelyezkedése:
•

A mintaterület a 47. sz. Kálló - Alsónyírvíz
belvízrendszerben, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet
területén helyezkedik el.

Nagysága:
•

A Nagy-ér 12+180 szelvényéhez tartozó 650 km2.

Jellemzői:
•

Természetvédelmi szempontból:
–
–
–

•

Változatos morfológia és mikroklíma
Sokszínű, gazdag növény és állatvilág
Két jellegzetes és egyben szélső élőhely típus jelenléte
(száraz homokpuszták és nedves nyírvíz – laposok

Vízügyi szempontból:
–

–

–

A szélhordta homokbuckák megközelítően Észak – Déli
völgyeinek vízelvezetését a keresztirányú dombok
átvágásával oldották meg.
Az 1970-es években történt fejlesztések során a
mértékadó belvíztömeg elhelyezésére tározó rendszer
létesült. (Fehérszíki, Bagaméri I-II, Álmosd-Kokadi,
Létavértesi, Szentannapusztai, Vámospércsi)
Viszonylag nagy esésű, változó beágyazottságú
csatornák.


Slide 21

Elvégzendő feladatok


Slide 22

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !

Orbán Ernő
osztályvezető
TIVIZIG