Láng István Ágoston

Download Report

Transcript Láng István Ágoston

Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció
Nemzeti vízgazdálkodás stratégiai koncepciója
Láng István
Vízkárelhárítási főosztályvezető
CÉLOK
•Készleteink, erőforrásaink védelme, megújulásuk biztosítása
•A térségi mezőgazdaság, gazdaság feltételeinek javítása
(erőforrások megteremtése)
•Foglalkoztatás biztosítása, javítása
•Hatékonyság növelése
•Fenntarthatóság
•Biztonság, kiszámíthatóság
Új stratégia kell !!
Nemzeti Vidékstratégia (vízgazdálkodási stratégia)
Forduljunk vissza!
Vízkészletek, vízigények
Romboló elem
Erőforrás
Környezeti elem
Víz sajátosságai
Vízgazdálkodási Stratégia
Dr. Somlyódy László MTA
A HAZAI VÍZGAZDÁLKODÁS: HELYZETELEMZÉS ÉS STRATÉGIAI
FELADATOK
ÉGHALJATVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAI
A VÍZ KERETIRÁNYELV
VÍZKÉSZLETEK ÉS IGÉNYEK
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS
TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS
ÁRVÍZVÉDELEM ÉS STRATÉGIA
VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS
Magyar Tudományos Akadémia
INTÉZMÉNYRENDSZER
Vízkészletek, vízigények
Készleteink végesek
•Sérülékeny ivóvízbázisok
•Mértéktelen használat
Felelősség?
•Hosszú távú érdekek
figyelembe vétele
•Csak az állam tud a rövid távú
gazdasági célokon túl
intézkedni
A víz állami tulajdon
a felhasználható vízkészletek újratermelése
a szükséges vízkészletek visszatartása
a felesleges és káros vizek elvezetése
Vízkészletek, vízigények INTÉZKEDÉSEK
•A Víz Keretirányelv (2000/60/EK) és az Árvízi irányelv
(2007/60/EK), végrehajtása kötelező Magyarország számára.
•Vízbázis-védelmi program
végrehajtása
•Mezőgazdasági vízhasználatok
igényszintjének meghatározása
Települési vízgazdálkodás
Viziközmű
•Közműolló 30 %
•Vízhasználat csökkenése
•Amortizációs ráta 0,3 – 0,4%
•Hálózati veszteség közel 30%
•400 szolgáltató eltérő díjak
•A vízkészlet mennyiségi és
minőségi pazarlása
Új víziközmű törvény
Települési vízgazdálkodás
INTÉZKEDÉSEK
Víziközmű törvény!
1. Az ivóvíz minőségének további javítása szükséges
2. Minimális mértékűre kell szűkíteni a vízellátás és
a szennyvízelvezetés közötti közműollót a 2000
lakos feletti településeken
3. Újjá kell építeni a meglevő közműveket
4. A 2000 fő alatti települések - Települési
Szennyvízkezelési Program
5. Települések Csapadékvíz-gazdálkodásának
Nemzeti Tervét
Területi vízgazdálkodás
Kihasználatlan rendszerek
•Aszály - öntözés
•Belvíz – elvezetés
•Vízkészletek csökkenése
Nincs komplex kezelés !
Szükségszerű megoldások hiánya
•Tározás
•Vízvisszatartás
•Vízkészlet visszapótlás
•Okszerű területhasználat
Területi vízgazdálkodás
INTÉZKEDÉSEK
Síkvidéki vízrendezés
•Belvízjárta területek hasznosításának megváltoztatása
•Talaj víztározó képességének kihasználása
Dombvidéki vízrendezés
•Talajvédelem, erózió megakadályozása
Térségi vízszétosztás, öntözés
•Másodlagos funkciók figyelembe vétele
•Eltolódás a felszíni vizek felhasználásának irányába
Árvízvédelem
Növekvő veszélyek, rosszabb létesítmények
•Növekvő árvízszintek
•Katasztrófakezelés?
Szükségszerű megoldások
•A meglévő védvonalak megerősítése
•A nagyvízi meder árvízlevezető
képességének javítása, fenntartása
•A tározási lehetőségek kihasználása.
Biztonság kezelése
Olcsó
Drága
Megelőzés,
védekezés
Katasztrófa
kezelése
Tervezhető
Kiszámíthatatlan
Valós
Költségvetés
180
Ideális
160
EUSZA
140
120
100
80
60
40
20
0
1999
-20
2001
2003
2005
2007
2009
4,500.00
Eszközök
Halmozott ráfordítások a
vizsgált esetekben
4,000.00
4134 mrdFt
929 mrdFt
3,500.00
2029 a biztonság elérése
3205 mrdFt
3,000.00
2,500.00
Fejlesztés nélkül
2,000.00
Fejlesztéssel
1,500.00
1,000.00
500.00
0.00
2010
2020
2030
2040
2050
2060
Árvízvédelem
INTÉZKEDÉSEK
1. A vízvisszatartási (tározási) lehetőségek feltárása és kiépítése
2. Árvízi mederben a hidraulikai folyosó kialakításával a lefolyás gyorsítása
(nagyvízi meder).
3. A meglévő töltések kiépítése a mértékadó árvízi terhelésre.
4. . Lefolyás-szabályozás külföldön, ehhez folyamatosan erősíteni szükséges a
határvízi együttműködést.
5. Az árvízvédelem úgynevezett nem-szerkezeti módszereinek (szervezeti,
szervezési, fenntartási feladatok, védekezési eszközrendszer, árvízi
előrejelzés és monitoring) fejlesztése.
TÁROZÁS
átmenetileg tehermentesítik az elégtelen állapotú védműveket, nagyvízi medreket
képesek kezelni az éghajlatváltozás következtében prognosztizált szélsőséges árvizeket
képesek kezelni a külföldi beavatkozások miatt megnőtt árvízszinteket (pl. Ukrajna)
Szabályozás szélesebb alapokon
Az állam nagyobb ívű
szabályozó szerepe szükséges
a fenntarthatóság érdekében
•Komplex programok
•Hatékonyság növelése
•(kisebb kiadások)
•Erőforrások kihasználása
•(nagyobb bevételek)
•Előírások ésszerű bevezetése
Vízgazdálkodás
Konkrétumok, példák
Hatékonyság itthon és nemzetközi szinten (olcsóbb rendszerek)
•Ivóvíz átvezetés Aradról
•Tározók építése külföldön
Komplex programok (olcsóbb rendszerek)
Öntözés (erőforrás, hatékonyabb, rugalmasabb mezőgazdaság)
Állandó vízborítás – olcsóbb fenntartás
Jobb elvezető kapacitás – olcsóbb belvízvédekezés
Erőforrások (a bevételi oldal növelése)
Idegenforgalom (vízfelületek kialakítása, hasznosítása, pl. Kisköre)
Mezőgazdaság (energianövények)
Fenntarthatóbb rendszerek
EU források
Beruházás
Működés
Nemzeti költségvetés
Fenntartás üzemelés
Termelés
Nemzeti beruházás
+
Lehetőségek
EU 2014 – 2020 (még 2,5 év)
VGT, Duna Stratégia
•
•
•
A hatékonyság növelése a
nemzetközi intézkedésekkel
(párhuzamosságok kiszűrése,
területi lehetőségek kihasználása,
integrált szemlélet)
A jövedelemteremtő projektek
ösztönzése
A biztonságot növelő projektek
ösztönzése
Pillérek
Prioritások
Prioritások
Prioritások
Pillérek
Prioritások
Prioritások
Prioritások
Pillérek
Prioritások
Prioritások
Prioritások
Pillérek
Prioritások
Prioritások
A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN
1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás
2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés
3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok
B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN
4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme
5. Környezeti kockázatok kezelése
6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj
C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA
7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia
8. A vállalkozások versenyképességének támogatása
9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása
D.)A DUNARÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE
10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése
11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés
Nemzetpolitika érvényesítése
A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE
Kezelhető rendszerek:
A Tiszaroffi tározó
megnyitása
Köszönöm a figyelmet!
Ea: Láng István
Főosztályvezető
VM Vízkárelhárítási Főosztály