Transcript MAGYAR GÉNIUSZOK
A tehetség-talentum
- jó szerencse semmi más???
Prof. Dr. Czeizel Endre
A tehetség-talentum fogalma
• 1. Kivételesség (ritka) • 2. Összetett (struktúra) • 3. Komplex eredet (mind genetikai, mind külső hatások)
A népesség értelmi képességének Gauss-féle normális eloszlása
A szellemi képességek négy faktoros modellje
A humán genetika és kreatológia alaptörvénye
P = G E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság
Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség
Család
Speciális mentális adottságok
A 2x4 faktoros talentum modell
Általános értelmi adottság
Kortárs csoportok
Motivációs adottság
Iskola
Kreativitási adottság
Társadalom
Külső hatások
a) Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család
Az idegsejt-hálózat kialakulása
Külső hatások
a) Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család
Miért veszélyeztetettek az egykék?
Elkényeztetettek A szocializálódásuk hiányos Általános értelmi képességük kibontakozása gátolt Szenvedélybetegségek gyakoribbak Gyakrabban betegek testi bajok: magas vérnyomás, allergia lelki bajok: depresszió, öngyilkosság
Külső hatások
b) Iskola
Esélyegyenlőség ( kisegítő iskola – tehetségesek iskolája ?) Az iskola hatása ( 10% javulás – 50% romlás) Pedagógusi küldetés ( általános értelmesség, speciális mentális képességek, kreativitás, motiváció) Wigner Jenő – Michelangelo
Külső hatások
c) Kortársak
A tizenévesek „leválása” szüleikről (önállóság) Erős vágy a társak elismerésének kivívására Személyiségük éretlensége – kiegyensúlyozatlansága Választási kényszerek
Külső hatások
d) Társadalmi körülmények
A „megfelelő ember a megfelelő pozícióba” Az „ítélethozók” és a „jelet hagyni akarók” A vezetők kontraszelektáltsága A Hamilton-féle törvény
IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?
A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben
Minta Magyar Életrajzi Lexikon „Géniusz” Férfi 9 165 174 Szám 413 Nő % 4,3 3 1,7 Együtt 9 578 177
Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna
A nők férfiakétól elmaradó szellemi teljesítményének okai
1.
2.
3.
Női szerep: 11 gyermek és feleség Férfi agresszivitás-dominancia („sovinizmus”) Apafiné Bethlen Kata (1679-1759) Czobel Minka (1855-1947) Az adottságok genetikai eltérése?
A férfi és női népesség általános értelmi szintjét jelző értékek eloszlása
Az ember kromoszómái
Magyarázat
A nőkben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban megjelennek A kb. 25 000 génünk közül mintegy 10 000 a központi idegrendszer működésével kapcsolatos Az általános értelmiségi „adottság” hátterében mintegy 1 000 gén áll Ebből az X nemikromoszómában mintegy 200 van, tehát 20%, pedig az összes génnek csak 4%-a található meg e kromoszómában
Következmény
Az értelmi fogyatékosok között 30%-os fiú/férfi többlet A kivételes értelmi képességűek közötti férfi többlet?
Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak többletéért elsősorban az anyai gének felelősek
Speciális mentális képességek nemi eltérése
Verbalitás – beszéd kezdete teljesítmény oka Térbeli tájékozódás – matematika (zeneszerzés) teljesítmény oka Agyanatómiai magyarázat „Esélyegyenlőség”
Kreativitás
Globális gondolkodás (férfi) Részlet érzékenység (nő) Racionalitás – emocionalitás Agresszivitás – közösségi érzés
Motiváció
Általános – középiskola A lányok jobbak Főiskola – egyetem A fiúk jobbak (?)
Tanulság
A két nem szellemi adottságai némileg (mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent jelentős (minőségi) eltérést a képességekben A nők szellemi adottságaiban még különösen óriási tartalékok vannak
Tanulság
De azért:
„... mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek, s mind ember”
(József Attila)
A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN Évtized
1800-1809 1810-1819 1820-1829 1830-1839 1840-1849 1850-1859 1860-1869 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1800-1899 Tízéves átlag
Géniuszok száma
12 16 11 9 12 4 14 19 37 7 141 14,1
„Nobel-díjasaink” listája
Magyar
Nobel-díjasok Szent-Györgyi Albert Hevesy György Kertész Imre
Magyar születésű
Nobel-díjas Lenard Fülöp Békésy György Wigner Jenő Gábor Dénes Oláh György Harsányi János Herskó Ferenc E= evangélikus; R= református; Rk= római katolikus; Zs= zsidó Típus orvosi kémiai irodalom fizikai orvosi fizikai fizikai kémiai közgazdasági kémiai Év 1937 1943 2002 1905 1961 1963 1971 1994 1994 2004 Származás R (1/4Zs) Zs Zs Rk E Zs Zs Zs Zs Zs
„Nobel-díjasaink” listája
Magyar származású
Nobel-díjasok Típus Év Robert Bárány Richard A. Zsigmondy Milton Friedman Carleton D. Gajdusek Elie Wiesel John C. Polányi E= evangélikus; R= református; Rk= római katolikus; Zs= zsidó orvosi kémiai közgazdasági orvosi béke kémiai 1914 1925 1976 1976 1986 1986 Származás Zs E Zs Rk Zs Zs
A „magyar” Nobel-díjasok származása
„Magyar” Állampolgár Magyar születés Magyar származás Arány Zs/T 2 1/4 /3 5/7 4/6 11 1/4 /16 % 75,0 71,4 66,7 70,3 Az összes Nobel-díjas zsidó származása 1901-2001 között 18,5%.
A zsidók aránya a világnépességen belül 0,3%, körükben a Nobel-díj „kockázata” 62-szeres.
Miért sokkal több a Nobel díjas a zsidók körében?
1. Genetikai ok?
Beltenyészet 2. Társadalmi és genetikai?
Kereskedők Uzsorások/bankárok 3. Társadalmi/családi Tudás/tanulás mindenek fölé helyezése Szüleik jó anyagi körülményei Zsidó vallás (kételkedés) Gyermeknevelés: küldetéstudat Szolidaritás Van mit tanulnunk a zsidókultúrától!
Gustave Doré : Cain and Abel offering their sacrifices, 1865
Hegedűs László: Káin and Ábel, 1899, Magyar Nemzeti Galéria
Albrecht Dürer: Cain Killing Abel, 1511
TINTORETTO: The Murder of Abel, 1551-52, Gallerie dell'Accademia, Venice
Az emberi jellegek tudatosan befolyásolhatók!
A genetikai hajlam nem végzet, van szabad akarat.
Sorsunk befolyásolható fajunk biológiai lehetőségein belül.
Legfontosabb szerepük a pedagógusoknak van, ezért kellene sokkal jobban megbecsülni őket.