Transcript Holokauszt Magyarországon

A holokauszt Magyarországon 193845
Zsidó élet a háború előtt
Magyarország népessége 1941-ben:
14,5 millió
Ebből zsidó:
825,000 (6%)
Zsidó már a honfoglalás óta élnek
Magyarországon.
1867: Emancipáció
1868: neológ, ortodox, status quo ante
1895: a zsidó vallás recepciója
Cionizmus
Két vélemény
Hazánk történetének ezeréves folyamán
hallatszott Izrael ajkáról annyi jajszó, mint
amennyi más országokban rövid egy év
alatt tört ki a sanyargatott zsidóság
panasszal teli kebléből. Ha néha rövid
időre be is borult a hazai Izrael nyugalmas
életének derült ege, úgy csakhamar el is
vonultak a vészjósló fellegek, melyeket
csak idegen országok gyűlöletének
szélviharai hajtottak hazánkba. Sehol a
földkerekségen nem élvezték vallásunk
hívői a vallásos türelem oly virágait oly
mértékben, mint Árpád honában, sehol
szabadabban nem imádhatta Istenét
Izrael, mint magyar földön.”
(Venetianer Lajos újpesti rabbi, 1896)
„Nincs közöttünk és az ún.
kongresszusi szabályokat elismerő
felekezet között többé
vallásközösség!- írják
emlékirataikban. –Két külön vallás
áll egymással szemközt, mely
tanaira, szervezetére, szertartásaira
lényegesen eltér egymástól. Kétfelé
van szakítva a test, mely eddig ez
lélek által irányoztatott, s ettől nyerte
életét.”
(Részlet az „Emlékirat az 1868. évi
december 10-én megnyitott
magyarországi izraeliták országos
kongresszusa által hozott
alapszabályok és határozatok
tárgyában” és „Az izraelita
kongresszus hagyományhű pártjának
óvása” című munkákból, 1869)
Arcok a magyarországi közéletből
Molnár Ferenc nyilatkozata az Egyenlőség című újság
1926. december 4-i számában
„Én csak azt írhatom le, azt mondhatom el, amit láttam
és hallottam. Írónál, pedig az a legfontosabb, hogy ne
csaljon, ne hamisítson, hanem hogy őszinte legyen. És
mit tapasztalunk? Ha sikerem van, azt mondják, nem
vagyok magyar, ha pedig megbukom, zsidó vagyok.
Legyen a kedvük szerint, de nehogy azt higgyétek, hogy
én nem vagyok tisztában avval, amit csinálok. Mit
csinálok én? Philadelphiában és Stockholmban,
Rómában és Párizsban néhány követ rakok le azon az
úton, amelyen aztán a magyar szellem nagy értékei
simábban gördülhetnek ki.”
Az első világháború után
Numerus Clausus
„1. A tudományegyetemekre, a műegyetemre,
a budapesti egyetemi
közgazdaságtudományi karra és a
jogakadémiákra az 1920-21-ik tanév
kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak
be, kik nemzethűségi és erkölcsi
tekintetben feltétlenül megbízhatók, és
csak oly számban, amennyinek alapos
kiképzése biztosítható. (…)
3. (…) Az engedély megadásánál a
nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság
követelményei mellett egyfelől a felvételt
kérők szellemi képességeire, másfelől arra
is figyelemmel kell lenni, hogy az ország
területén lakó egyes népfajok és a
nemzetiségekhez tartozó fiatalok aránya a
hallgatók között lehetőleg elérje az illető
népfaj vagy nemzetiség országos
arányát, de legalább kitegye annak
kilenctized részét.”
(Részlet az 1920. évi XXV. törvénycikkből)
„A numerus clausus bevezetése idején a
kórház az egyetemről kiszorult
orvostanhallgatókat, majd később az
egyetemi klinikákra fel nem vett
orvosokat nemcsak hogy befogadta és
foglalkoztatta, hanem több éven
keresztül rendszeresen tartott
egyetemet pótló előadásokat és
továbbképző tanfolyamokat, hogy a
numerus clausus áldozatain ily módon
segítsen.”
(dr. B. J. , főorvos visszaemlékezése,
DEGOB jegyzőkönyvi részlet)
Zsidóellenes törvények
• 1938: 20 %-ra korlátozzák a
zsidók jelenlétét a kulturális
és gazdasági életben
• 1939: további korlátozások,
immár faji alapon
• 1941: a zsidók és nem
zsidók házasságkötésének
tilalma
• 1942: a zsidók
földbirtokainak kisajátítása
A munkaszolgálat
A német megszállás
Sárga csillag és további rendeletek
Gettósítás
Deportálások
437000 ember, 56 nap alatt
Csillagos házak
• 1944. június:
A budapesti zsidókat
erőszakkal
átköltöztetik a sárga
csillaggal megjelölt
épületekbe (nagyjából
200000 embert érintett)
Horthy kormányzó proklamációja és a
nyilas hatalomátvétel
Halálmenetek nyugatra
Gettók Budapesten
Mauthausen, Ravensbrück, BergenBelsen
A zsidó ellenállás és önmentés
• Irathamisítás
• Gyermekotthonok
felállítása
• Az élelmiszer
beszerzése és elosztása
• Rejtekhelyek kialakítása
• Tijul: illegális
határátlépések
Embermentés
Felszabadulás
A háborús bűnösök perei
Ajánlott irodalom
Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés,
holokauszt
Szita Szabolcs: Aki egy embert megment…
Karsai László: Holokauszt
Ember Mária: Siratóének
Auschwitz
A tábor története
1940 – A tábor megalapítása
1941 – Heinrich Himmler kijelöli, mint a zsidókérdés végső
megoldásának egyik helyszínét
1942 – A birkenaui gázkamrák felépítése
1944 – A „magyar rámpa” felépítése
1944. október 4. – fellázadt a Sonderkommando
1944. november – a gázosítások befejezése
1945. január 18-26. – a tábor kiürítése (53 ezer fő)
1945. január 27. – a tábor felszabadulása (7 ezer fő)
Auschwitz fekvése
Auschwitz I.
Auschwitz II. (Birkenau)
Auschwitz III. (Buna-Monowitz)
Auschwitz II. (Birkenau)
Ajánlott irodalom
• Wieslaw Kielar: A 290. számú auschwitzi
fogoly
• Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás
• Dr. Nyiszli Miklós: Mengele boncoló orvosa
voltam
Az Auschwitz Album története
Képek Auschwitzról?
A Karl Höcker-féle album
„Szerető felejthetetlen, hűséges
Heinzed emlékére”
Auschwitz Album, Egy album – két
szerep
Családi emlék
Történelmi dokumentum
•
•
•
•
•
•
•
•
• Bernard Walter és Ernst
Hoffmann („Azonosítási
Osztály”)
• Az elkövetők és az
áldozatok azonosítása
• 1963: a frankfurti
Auschwitz-per
• Számos kiadás: 203 kép az
eredetiben
• Általában 179 kép
Jákób Lili
Beregszász
1944. május 26.
3500 fő
Dora Mittelbau
Egyesült Államok
1980: Yad Vashem
1999. december 17.