A zsidó anyakönyvezés Magyarországon

Download Report

Transcript A zsidó anyakönyvezés Magyarországon

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon
Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár
Pre-modern zsidó közösségek





Communitas Judaeorum
Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek adót
az államnak;
Önálló belső adózással, igazgatással és bírósággal
Nyilvántartás szükséges: körülmetélések és
halálozási évfordulók (jahrzeit) feljegyzése;
Ezek mellett a közösségi adózók listája és az
egyesületek tagnyilvántartása is létezik.
Móhelkönyvek


A körülmetélések
rituáléja mellett
általában tartalmazza
a körülmetéltek neveit
is, ekképpen az
anyakönyvezés egyik
előzménye.
Hiányossága: csak a
fiúkat jegyzik fel.
Adónyilvántartás


Közösségi adót fizetők
jegyzéke,
közösségenként;
Helyenként a
közösségi segélyből
élők nevét is
tartalmazza.
Közösségi nyilvántartások

Különféle
adminisztratív
feljegyzések a
közösség tagságának
nyilvántartására.
Türelmi adó bevezetése, 1749



A zsidó közösség egészének kellett meghatározott
összeget befizetnie;
Adófelosztás mértéke közösségi belügy, de a
gyakorlat: mindenkinek ki kell fizetnie a rá eső adó
1/3-ad részét, a többit vagyoni helyzet alapján;
Adóösszeírás, adófelosztás hatalmas
adminisztrációt alakított ki.
Türelmi adó nyilvántartása, Óbuda
Igazságos adókivetéshez szükséges: összeírás, vagyoni helyzet ismerete, stb.
Közösségi összeírások


A közösség tagjainak,
családtagjainak stb.
nyilvántartására.
Tartalmazza a
vagyoni helyzetet,
jogviszonyt, egy
helyben élés adatait,
stb.
Zsidó közösségi nyilvántartások
Héberül
íródtak, a
hatóságok
számára
ismeretlen
nyelven és
betűkkel,
ezért
„hivatalos”
célra nem
alkalmasak.
1840:XXIX törvény:


„ a zsidók köteleztetnek, hogy állandó vezeték és
tulajdonnevekkel éljenek, a születendők pedig
vallásuk papjai által vezetendő anyakönyvekbe
bejegyeztessenek”
DE: nem sikerül átvinni a gyakorlatba, nem indul
meg az anyakönyvezés
1851. Július 4. rendelet:



A zsidó közösség hatásköre egyházi, jótékonysági
és tanügyi kérdésekre korlátozódik
Zsidó községből (communitas judaeorum)
hitközségekké alakultak.
Szabályozta az izraelita anyakönyvek vezetését:
 Hitközségek
feladata az anyakönyvvezetés
 Német nyelven kell anyakönyvezni
 Módosítás ehhez (1863): ország bármely nyelvén
1852. november 29. rendelet:


Magyarországon is bevezeti az osztrák polgári
törvénykönyvet:
Zsidók házasságkötési engedéllyel házasodhatnak;
1867: XVII: zsidók emancipációja
Egységes szervezet hiánya




Az emancipáció egyénekre, és nem közösségre
vonatkozott;
Valamennyi hitközség autonóm, nincs egysége
szervezet:
A modern államnak szüksége van egy
hierarchikusan felépített, egységes szervezetre:
Eötvös javaslatára összehívták az Egyetemes
Gyűlést (Kongresszus).
A különféle zsidó irányzatok eltérően ítélték meg:
A modernizációs lehetőségeket, az állam szerepét a zsidó közösségi ügyekben, az
egységes szervezet létrehozását stb.
Az 1868/69-ben megtartott Kongresszus
Létrehozta a „neológ” Országos irodát, de a magyar zsidóság irányzatokra
szakadt. 1871-ben létrejött az ortodox országos szervezet is.
Kongresszusi határozatok:


A kongresszus határozatait elfogadó közösségekre
(kb 50%) vonatkozik csak;
Létrehozza a hitközségek országos szervezetét:
 26
községkerület, fiók – és anyahitközségek,
 Minden zsidónak tartoznia kell egy hitközséghez,
 Rabbik vezetik az anyakönyveket:
 születési, házassági, halotti.
Anyakönyv, Baja, 1850-es évek



Német-héber
kétnyelvű változat;
Dátumokat héberül is
megadja,
Szerepelnek benne a
héber (zsinagógai
használatra) nevek is.
Baja, példa
Samuel
1853.
September
15.
+ Shmuel, Elul 12, 5613 (= 1853, szeptember 15.)
Fontosabb dátumok





1827: anyakönyveket két példányban kell vezetni;
1868: anyakönyvek vezetésének a nyelve
választható;
1873: haláleseteket a községi elöljáróságnak
jelenteni kell;
1877: örökösödési ügyekben a szül. akvi kivonat
illetékmentes;
1878: közokirat hamisításról.
1886/1924. VKM rendelet:





Izraelita anyakönyvi községkerületek kialakítása:
465 anyakönyvi kerület, (ez 1895 és 1914 között
560-ra emelkedett);
Anyakönyvvezető csak rabbi v rabbihelyettes lehet;
Be kell jegyezni a névmagyarosításokat;
Az anyakönyvezés kötelező.
Problémák




Hol kell anyakönyvezni? (születés vagy az anya
lakhelye szerint / haláleset vagy temetés helye
szerint);
Héber név bejegyezhető-e vagy sem;
Körülmetélést megtagadók anyakönyvezése;
Zsidó vallásjogilag törvénytelen (mamzer)
kategóriák feljegyzésének kérdése (ez
vallásjogilag jelenthet később házassági akadályt,
polgári jogilag nem);
Problémák




Egyes települések anyakönyvezése hova tartozik;
Ki lehet anyakönyvvezető rabbi és ki nem;
Ortodox-neológ „vegyes” házasságok
anyakönyvezése;
Stb.
Anyakönyvek sorsa



Anyakönyvezést folytatták 1895, a polgári
anyakönyvezés bevezetése után is, általában
1944-ig;
1944-ben a gettókban az anyakönyvek első
példányainak jelentős része megsemmisült, jelenleg
csak a másodpéldányok kutathatóak;
1950-es évektől próbálták összegyűjteni a
megmaradt anyakönyveket.
Feldúlt hitközségi iroda 1944-ben, Szeged.
Az iratok, anyakönyvek jelentős része elpusztult.
Régi iratok egy nem használt zsinagógában
Anyakönyvek a Zsidó Levéltárban



Eredeti anyakönyvek mindössze 70 hitközségből;
Valamennyi zsidó felekezeti anyakönyv 1895-ig
mikrofilmen (mormon gyűjtés másolata)
Néhány a szomszédos hitközségekből
(Dunaszerdahely, Szabadka).
Magyar Zsidó Levéltár, Budapest
Európa legteljesebb zsidó közösségi levéltára, mely a közösség alapításától
napjainkig a közösség kezelésében van.
Magyar Zsidó Levéltár
www.milev.hu
Eredeti anyakönyvek gyűjtése:



1990-es évek: néhány megszűnő hitközség
anyakönyveinek begyűjtése,
2008 néhány alföldi hitközség anyakönyveinek
begyűjtése,
2009: nagyváradi és segesvári anyakönyvek
bukkantak fel aukción: az esetben a KÖH
segítségét kérve végül hozzájutottunk a
dokumentumokhoz.
Segesvári hitközségi születési anyakönyve,
1885-1914, aukcióról visszavonva megvásároltuk.
Anyakönyvek listája a fondjegyzékben
http://milev.2kal.hu/web/index.php/informationobject/show/isad/299
Anyakönyvek kutatása ma:




Családtörténeti kutatások;
Héber nevek kutatása temetéshez, leszármazottak
esketéséhez;
Kárpótlási eljárásokhoz igazolások;
Állampolgársági ügyekhez igazolások.
„Családkutató” terem a levéltárban
Elsősorban genealógiai kutatáshoz ad segítséget
Héber (Judendeutsch) paleográfiai oktatás
Egyetemistáknak, családkutatóknak – a levéltár iratainak feldolgozásához
Módszertani segédlet


Levéltárunk kiadványa
a héber nevek
elolvasását;
A héber betűs
dokumentumok
feldolgozását segíti.
Köszönöm a figyelmet!
www.milev.hu [email protected]