Transcript A tehetséggondozás elméletének és gyakorlatának aktualitásai

A TEHETSÉGGONDOZÁS
ELMÉLETÉNEK ÉS GYAKORLATÁNAK
AKTUALITÁSAI
Székelyföldi Tehetségnap
2014. szeptember 27.
Dr. Balogh László
Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet
Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke
[email protected]
www.mateh.hu
I. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT KAPCSOLATA A
TEHETSÉGGONDOZÁSBAN
- A tehetségkutatás (pszichológia, pedagógia, speciális
területek stb.) alkalmazott tudomány.
- A tehetség-keresés, -fejlesztés gyakorlati problémái
állnak a kutatások középpontjában.
- A XX. század elejétől indultak a tudományos
kutatások világszerte e területen, ez az „összefonódás”
azóta is jellemző!
I./a Hazai példák a tudomány és a
gyakorlat szoros kapcsolatára







Vezető kutatóhelyek tehetség-témakörben az 1980-as
évek második felétől – együttműködés iskolákkal:
- MTA Pszichológiai Intézete
- Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai
Tanszéke
2007. Magyar Géniusz Program pályázata
2011. Magyar Géniusz Program eredményei
2012. Tehetséghidak Program pályázata
2014. Tehetséghidak Program eredményei
Géniusz Könyvek sorozat (közel 40!)
MATEHETSZ- felmérések, közvéleménykutatás
I./b Nemzetközi elemzések –
korszerű elméleti alapokon
1. ECHA-Konferenciák kétévenként!
Kiemelten:
- 2nd ECHA-Conference, Budapest, 1990.
- 7th ECHA-Conference, 2000. Debreceni Egyetem
- résztvevők 50 országból
2. Heller - Mönks - Sternberg - Subotnik /edrs./: International
Handbook of Giftedness and Talent, Amsterdam – New York –
Oxford - Tokyo, 2000, Pergamon,
( Balogh, L - Persson, R. - Joswig, H. : Gifted Education in Europe:
Programs, Practices and Current Research )
3. Educational Research Workshop:
„Education of the Gifted in European Schools”
(University of Nijmegen, The Netherlands, 5-9 June 2002.)
4. Mönks, F. J. - Pflüger,R. 2005.: Gifted Education in 21 European
Countries: Inventory and Perspective
(University of Nijmegen, The Netherlands)
5. „Gifted Education in Europe” (Budapest, Miskolc)
(Conference of civil organizations, professionals,
administrators and policy makers, Hungary, 3-6 April,
2006) - résztvevők 30 országból
6. Simona D’ Alessio, 2009.: Gifted Learners. A Survey
of Educational Policy and Provision, European
Agency for Development in Special Needs
Education
7. Gordon Győri János, 2011: A tehetséggondozás
nemzetközi horizontja I., Géniusz Könyvek
8. Uniós Tehetségkonferencia, Budapest, 2011.
9. Gordon Győri János, 2012: A tehetséggondozás
nemzetközi horizontja II., Géniusz Könyvek
10. Uniós Tehetségkonferencia, Budapest, 2014.
II. FŐBB GYAKORLATI PROBLÉMÁK
A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN
Tehetségkeresés,
Komplex
azonosítás
programok (gazdagítás)
Differenciált
fejlesztés
Gyorsítás
Új
szerepek a fejlesztésben
Családdal
való együttműködés
Hatásvizsgálat
1. TEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS alapvető hiányosságok
Az előrelépés feltételei:
- A tehetséget keresni kell!
- Komplex azonosítás szükségessége: minél több forrásból
szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat teljesítményéről,
képességeiről, jellemzőiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.
- Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli modell ad kapaszkodókat,
minden összetevőre figyelnünk kell! (ábra!)
- Az azonosításban a pedagógusé a vezető szerep, a
pszichológus csak segítheti ezt.
- Folyamat-jelleg: tehetségkereső programok szükségesek!
(Tannenbaum ábrája!)
2. KOMPLEX TEHETSÉGFEJLESZTŐ
PROGRAMOK – ritkán
További előrelépés feltételei:
A/Komplexitás érvényesítése
a/ a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,
b/ a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem
minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal
kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés,
biztonságérzet hiánya, stb.),
c/ megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas
kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),
d/ szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést,
pihenést.
B/ Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és
pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált
munkaformák tanórán és tanórán kívül egyaránt
3. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS – egyenetlenül
érvényesül
a/ A további előrelépés kiindulási pontjai:




Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy
tanuljon, és kiteljesítse potenciálját. Az egyenlőséget úgy kell
tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő
oktatáshoz.
A tehetséges gyermekek a többi gyermektől eltérő ütemben
tanulnak, és ennek az ütemnek az összehangolása
programjukkal kulcsfontosságú a fejlődésük szempontjából.
A tehetséges gyermekek a tanulás kulcsterületein mélységre
vágynak.
A tehetséges gyermekeknek szükségük van arra a kihívásra és
ösztönzésre, hogy potenciális képességeiket próbára tegyék.
b/ Változatos szervezeti formák a tehetségesek
differenciálásában
„Adaptív oktatás: a differenciálás és az egyéni sajátosságokra
tekintettel szervezett integrált oktatás együttes alkalmazása.”
(M. Nádasi Mária)
- a tanórai differenciálás különféle formái, /minél több kiscsoportos –
kiemelten kooperatív tanulás - és egyénre szabott munka!/
- speciális osztály,
- fakultáció,
- délutáni foglalkozások /szakkör, blokk, önképzőkör stb./,
- hétvégi programok,
- nyári kurzusok,
- mentor-program stb.
Fontos szempont: gazdagítás és differenciálás egyszerre!
4. GYORSÍTÁS – az intellektuális
területeken elvétve
Korábbi
iskolakezdés.
Osztály-átléptetés.
D-típusú
osztályok.
Tanulmányi
Egyetemi
idő lerövidítése.
tanulmányok „idő előtti” elkezdése.
5. ÚJ SZEREPEK A TEHETSÉGFEJLESZTÉSBEN
- alig fordulnak elő



Tehetségkoordinátor - tisztázatlan szerepek!
Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett
pedagógus vagy pszichológus): elsősorban egyéni és
kiscsoportos formákban
Mentor: olyan szakember, aki személyre szabottan
(individualizáció!), közvetlenül és folyamatosan
irányítja egy-egy tehetséges diák fejlesztő tevékenységét
6. A CSALÁDDAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS
– kis számban, rendszertelenül
- Az előrelépés feltétele: rendszerszerű együttműködés!
- Az együttműködés főbb tartalmi szempontjai:
 A tehetség felismerése;
 célok tisztázása, egyeztetése, azonos
követelményrendszer kialakítása;
 a fejlődés közös értékelése;
 közös programok szervezése – új szervezeti keretek;
7. PROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATA
- elvétve
- Legfőbb probléma: komplexitás
hiánya!
I. Speciális tehetség fejlődése
II. Pszichológiai háttértényezők
Általános intellektuális képességek
Kreativitás
Tanulási motiváció
Egyéni tanulási stratégiák
Személyiség-összetevők
Szorongás
Pályaorientáció
stb.
III. ÖSSZEGZÉS:
1. SOK ÉRTÉK, DE PROBLÉMÁK: TARTALMI, ÉLETKORI ÉS
INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI EGYENETLENSÉG .
2. KIEMELT FELADATOK:
- SZÉLESKÖRŰ TEHETSÉGKERESÉS
(ÓVODÁSKORTÓL A FELSŐOKTATÁSIG)
- INTENZÍV PROGRAM-FEJLESZTÉS
- SZAKSZERŰSÉG ERŐSÍTÉSE
(KUTATÁS,
TOVÁBBKÉPZÉSEK, TANÁCSADÁS, MENTOROK, STB.)