Transcript Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése

Az adócsalás gazdaságpszichológiai
megközelítése

Mi a különbség adócsalás és adóelkerülés
között?
„Adóelkerülés”

Olyan magatartás, amely bár az
adótörvények szellemét sérti, mégis legális.
„Adócsalás”

Az adótörvények értelmében tilos.
Az adók 3 funkciót töltenek be:
1.
2.
3.
Forrást biztosítanak a közjavak
előállításához
Mérséklik a jövedelmi egyenlőtlenségeket
Segítenek a gazdasági ciklusok
kontrollálásában
Melyek a közjavak:
Honvédelem
 Belső közrend fenntartása
 Országút építés
 Alapkutatások
 Közegészségügy támogatása
(nem lehet őket magánkézbe adni!)

Adókiesés


Az „üzletszerűen” elkövetett gazdasági
bűncselekményekből származik a
jelentősebb adókiesés
Azonban az adóelkerülés is vészesen
gyakorivá vált!
Példa az adóelkerülésre:

Illegális foglalkoztatás
–

1999-es adat: kereskedelemben és építőiparban
vizsgált 190 munkáltató közül 60%-nál állapítottak
meg jogsértést
Számlaadás elkerülése:
–
KSI vizsgálat 1998-ban: építőipari és javítószerelő szolgáltatások 44%-ánál állítottak ki
számlát
Az adóelkerülés közgazdaságtani
megközelítése:

A szakemberek szerint a magyar gazdaság
túladóztatott, így az adók csökkentésétől az
adóbevételek növekedése várható.
(Erdős 1998)
Helyi- versus központi adóztatás
kérdése


A helyi kötődés miatt – az igények jobb
kielégítése miatt - a lakosság nagyobb
áldozatot is hajlandó elviselni
A helyi szervek takarékosságra törekszenek,
hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége
van
Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai
megközelítése:

Az önérdek akkor késztet csalásra, ha az így
elérhető jövedelem még a várható büntetés
levonásával is nagyobb, mint a becsületesen
szerezhető jövedelem
Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai
megközelítése:


Az elrettentés sikere a büntetés nagyságától
és a lebukás valószínűségétől egyaránt függ.
A büntetés visszatartó erejét a felderítés
hatékonyságának javításával kellene (lenne
célszerű) növelni, nem pedig a büntetés
nagyságának emelésével.
Az APEH 1996-os statisztikája az
adóellenőrzések gyakoriságáról:




Magánszemélyek :
Egyéni vállalkozók:
BT-k:
Kft-k,Rt.-k:
100 évente
43 évente
33 évente
10 évente
5 évente elévülnek a kötelezettségek!
Mit mond a játékelmélet az adófizető
dilemmájáról:

Abban az esetben, ha mindenki maga
döntheti el, hogy befizeti-e az adóját, akkor
az egyén szempontjából négyféle kimenet
lehetséges:
–
–
–
–
Csak én fizetek adót ( legrosszabb)
Senki sem fizet adót
Mindenki fizet adót
Csak én nem fizetek adót (legjobb megoldás)
„Csak én nem fizetek adót” (legjobb
megoldási lehetőség az egyén
szempontjából)


A közjavak előállításának forrását a
társadalom többi tagja biztosítja, ő ezekhez
hozzájut anélkül, hogy létrehozásukban részt
vállalna
Tehát: a „racionális” adófizető elsősorban az
adófizetés elkerülésére motivált a
közgazdasági modell alapján.
Az adócsalást meghatározó
társadalmi és egyéni tényezők
Mi befolyásolja az adócsalást?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Társadalmi normák kedvezőtlen változása
A közösségi és egyéni érdekek ütközése
A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése
(gyakori adócsalás)
Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből
következően az adózás szükségességének
kétségbe vonása
Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága
Az adócsalás erkölcsi megítélése
1. Társadalmi normák kedvezőtlen
változása


Ha társadalmi elvárás, hogy a norma az
adók megfizetése, akkor az adózók igazodni
fognak ehhez a normához és tisztességesen
fognak adózni.
Az adóelkerülés magas százalékából arra
lehet következtetni, hogy Mo.-on a
társadalmi normák meggyengültek
Társadalmi normák hazai
elfogadottságának felmérése (1993)

„Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül
arra, hogy egyes szabályokat áthágjon”
–
–
–
–
Teljesen egyetértett: 39%
Részben egyetértett: 39%
Inkább nem értett egyet: 12%
Nem értett egyet: 10%
Társadalmi normák hazai
elfogadottságának felmérése (1997)

„Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül
arra, hogy egyes szabályokat áthágjon”
–
–
Egyetértett: 82% !!!
Több, mint 1993-ban (78% volt)

A sikeres emberek mind normaszegők?

„Szegj meg minden szabályt”
(menedzser könyvcím)
Anómia


A társadalmi normák meggyengülésének
állapota (Durkheim)
A gyors társadalmi változások akut
feszültséghelyzetet teremtenek, növelik a
szocializációs zavarok gyakoriságát,ezáltal
norma és értékzavart, válságot okoznak
Mi jellemző Magyarországra?







Hatalomnélküliség
Értelmetlenség
Normák hiánya
Elmagányosodás
Bizalomhiány
Önbecsülés elvesztése
„mások önző érdekérvényesítését nem korlátozzák a
közösség érdekeit védő társadalmi szabályok”
2. A közösségi és egyéni érdekek
ütközése



Ha helyi adók lennének, akkor jobb lenne az
adófizetési hajlandóság
A helyi kötődés miatt – az igények jobb
kielégítése miatt - a lakosság nagyobb
áldozatot is hajlandó elviselni
A helyi szervek takarékosságra törekszenek,
hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége
van
3. A társadalom többi tagjának
előnytelen viselkedése (gyakori
adócsalás)


Minél magasabb egy időszakban az
adócsalók száma, az emberek annál
hajlamosabbak csalni
Felmérések:
–
–
1996-ban az adócsaló cégek aránya 35,8+-15%
volt
A megkérdezett vállalkozók 85%-a említett általa
már alkalmazott adóelkerülési módot
4. Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből
következően az adózás szükségességének
kétségbe vonása



Sokan azt gondolják, hogy a befizetett adót
nem arra költik, amire kellene
Az adózók alulinformáltak az adórendszert
illetően
Javítani kellene a tájékozottságot
Felmérés: „Mit érzünk, amikor adózunk:

„hozzájárulok valamihez”
–
–

Magyarok: 14%
Hollandok: 60%
Elvesznek tőlem valamit:
–
–
Magyarok: 54%
Hollandok: 14%


A rendszerváltás óta egyre több
visszaélésről, felesleges kormányzati
költekezésről hallunk
Ez jelentősen csökkenti az adózási edvet
5. Az adórendszer rosszul észlelt
igazságossága



Az adózók igazságtalannak tartják az
adórendszert
A vállalkozók többet csalnak, mint az
alkalmazottak
Magyarországon túl nagy terhet róttak a
munkajövedelmekre, míg keveset a
tőkejövedelmekre
6. Az adócsalás erkölcsi megítélése


Az adózók általában nem tartják súlyos
bűncselekménynek az adótörvények
megsértését
Az egyén erkölcsi értékítéletei szoros
összefüggésben vannak a társadalmi
normákkal
Felmérés

„Nincs abban semmi rossz,ha valaki
kihasználja az adótörvények kiskapuit
–
–
–
Teljesen egyetértett: 35%
Részben egyetértett: 25%
Teljesen elutasította: 10%
Az emberek súlyosan ítélik meg az adócsalás
azon formáit, amit nincs módjuk alkalmazni,
míg enyhén ítélik meg azt, amelyek
számukra is kivitelezhető.