Transcript AZ UTÓGONDOZÁS - Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület

AZ UTÓGONDOZÁS
A jogintézmény
alkalmazásának
történeti előzménye
Történeti előzmények



Történészek szerint a fogházmissziót Cyprián karthágói
püspök indítványozta és a 253-as zsinaton vette
kezdetét. Ez a rabok lelkigondozását jelentette.
A középkorban a rabsegélyezés a rabok ellátásának
kiegészítését célozta, és világi vagy egyházi
szervezésű alamizsnagyűjtés formájában valósult meg
a szabadulás után.
Újrakezdéshez nyújtott anyagi támogatás formája is
megjelent. A cél nemcsak a szabadult segítése, hanem
az eladósodott család anyagi helyzetének rendezése,
az újrakezdés anyagi feltételeinek megteremtése.
Történeti előzmények




a XVIII. században (Európa, Anglia) megjelentek a
filantrop gondolkodók (John Howard) a fogházmisszió
elvilágiasodott.
John Howard az elítéltek helyzetéért és a
börtönállapotok gyökeres javításáért szállt síkra,
törvényjavaslatot is nyújtott be az elbocsátott elítéltek
utógondozásáról.
humanitárius szerveződések, fegyencóvó egyesületek,
patronázs szövetségek jöttek létre.
A tevékenységük: személyes beszélgetések, oktatás, a
letartóztatott családjának, gyermekének a felkutatása,
jogsegély biztosítása.
Történeti előzmények



A XIX. század második felétől Angliában a szabadultak
utógondozását önkéntes, jótékonysági szervezetek
végzik, Szabadultakat Segítő Társaságok
Először 1862-ben, Angliában lett társadalmi és állami
feladat is a szabadulók beilleszkedésének segítése.
1907-ben létrejött a szabadságelvonással nem járó
szankciók végrehajtására az angol pártfogói szolgálat.
A fogvatartottak beilleszkedésének segítésére hivatott
szervezet 1960-ban indult el. A szervezet a szabadulás
utáni beilleszkedés előkészítését elsődlegesen a
büntetetés-végrehajtási intézet falai között végzi
nonprofit szervezetekkel együtt.
Magyar történeti előzmények



Howard-féle börtönreform gondolata a XVIII. század
végére Magyarországra is elérkezett, de a
nemesség, illetve a vármegyék ellenállása
erősebbnek bizonyult.
Magyarországon az első rabsegélyező egyesület
1773-ban alakult meg Buda-Pesten.
1843-ban, Deák Ferenc és társai által kidolgozott
európai színvonalú, az utógondozás és a rabok
támogatását is magában foglaló börtönügyi
javaslatot az Országgyűlés nem szavazta meg.
Magyar történeti előzmények



A rabsegélyező egyesületek elterjedésének jogszabályi
garanciáit a 1878:V tcz. 27.§-a teremtette meg azáltal, hogy a
befolyt pénzbüntetéseket a szabaduló elítéltek támogatására
kellett fordítani.
A XIX. század végének fogalomhasználatában a fegyencóvás,
a rabsegélyezés, később a patronázs fogalmak voltak
használatosak, míg az utógondozás kifejezés használata csak
az 1940-es évektől vált gyakorivá.
A II. világháborút követően csak a 60-as években éledt újra a
szabadságvesztésből szabadultak támogatása. Az egyébként
egyre szigorodó büntető igazságszolgáltatás szakmaiságára
alig fordítottak figyelmet. 1950-ben megszüntették a
börtönmissziót, felszámolták a még megmaradt,
utógondozással, patronázzsal foglalkozó civil szervezeteket
Magyar történeti előzmények





1965. évi 12. Kormányrendelet az elítéltek széles körében írta
elő az utógondozást, bizonyos esetekben kötelező erővel.
A 9/1966. egészségügyi miniszteri rendelet alapján lehetővé
vált az önkéntes pártfogók kinevezése, a pártfogó szolgálatok
kiépítése a helyi tanácsok feladata lett.
1965-ben létrejött a Kriminológiai Tudományos Diákkör.
Az utógondozás ma is hatályos, átfogó szabályozását a Bv. tvr.
teremtette meg 1979-ben,amelynek első átfogó módosítására a
rendszerváltás után került sor a megváltozott társadalmi
igényeket követve.
Az egységes Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrehozásával
megteremtődtek az utógondozás személyi feltételei,
egységesült, és tartalma bővült a börtönpártfogás bevezetése
által.
Az utógondozás és a szociális munka



A kliens, az utógondozott (elítélt, javítóintézeti
nevelt, szabadult, elbocsátott) önkéntes kérelmére
induló segítő kapcsolat
A segítő folyamat módszerei között meghatározó a
tájékoztatás, az ügyintézés, az egyéni esetkezelés,
a csoportos foglalkozás.
A segítő folyamat alapja/bázisa a kliens és a segítő
szakember szerződése, amelyben közösen
fogalmazzák meg az együttműködés célját
Az utógondozás és a pártfogó
felügyelet






Az utógondozás jogintézmény, míg a pártfogó felügyelet
büntetőjogi intézkedés.
Az utógondozás önként is igénybe vehető, szemben a pártfogó
felügyelettel,melynek végrehajtására az ügyész/bíróság
határozata kötelez.
Az utógondozásnak kizárólagos tartalmi eleme a
segítségnyújtás, a pártfogó felügyelet végrehajtásában a
kontroll és a támogató funkció
általános magatartási szabályok
utógondozáshoz hátrányos jogkövetkezmény nem kapcsolódik,
szemben a pártfogó felügyelet büntetőjogi szankcióval és
fenyegetettséggel
utógondozás időtartama viszonylag tág keretek között,
szemben a pártfogó felügyelettel, amelyben ezt mindig az
elrendelő határozza meg
Az utógondozás szakaszai


szabadulás, illetve a javítóintézeti elbocsátás
előtt, börtönpártfogolás
a bv. intézetből szabadítás várható időpontja
előtt legalább hat hónappal, a javítóintézetből
történő (ideiglenes, vagy végleges) elbocsátás
várható időpontja előtt legalább kettő hónappal
Az utógondozás szakaszai


a tényleges szabadulás után végzett
utógondozás
Az utógondozás a bv. intézetből való
szabadlábra helyezés, a javítóintézetből
történt végleges elbocsátást követően
kezdődik el.
Börtönpártfogolás, fogadónap



A Fiatalkorúak Regionális Bv. Intézetében (3711
Szirmabesenyő, Miskolci út 3.)
Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön Bv. Intézetben
(3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy út 35.) a hónap első
és harmadik hetében, kéthetente
B.A.Z. Megyei Bv. Intézetben (3501 Miskolc,
Fazekas út 4.) a második és negyedik héten, szintén
kétszer egy hónapban.
Börtönpártfogolás lépései





Belépés a Bv. Intézet területére
Nyilvántartó Osztály megkeresése,
szabaduló lista
Nevelőkkel történő kapcsolattartás, egyéni
kérelmi lapok
Felügyelők segítsége
Fogvatartottakkal való csoportos és egyéni
foglalkozás
Az utógondozó
tevékenységei
Segítséget, tájékoztatást és támogatást nyújt:
1.
Elveszett iratai pótlásához
Az elítélt beilleszkedésének előkészítése során elemi
érdek, hogy a szabaduláskor rendelkezésre
álljanak az iratai:

- személyazonosító igazolvány,

- lakcímkártya,

- társadalombiztosítás azonosító jel kártya (TAJ),

- adókártya,

- születési anyakönyvi kivonat.
Az utógondozó
tevékenységei
Segítséget, tájékoztatást és támogatást nyújt:
2. Munkába állásához
 - Motiváció felmérése.
 - Segítségnyújtás az iskolai végzettség
megszerzéséhez, tanulmányok folytatásához.
 - Segítségnyújtás szakképzettség megszerzéséhez.
 - Tájékoztatás a munkavállalással kapcsolatos
lehetőségekről.
 - Tájékoztatás munkaerő-piaci ellátásokról,
támogatásokról, szolgáltatásokról.
Az utógondozó
tevékenységei
Segítséget, tájékoztatást és támogatást nyújt:
3.Szállásának, lakhatásának biztosításához,
letelepedéséhez
 A szabaduló lakhatási problémái, családi
erőforrások feltárása
 Amennyiben a szabaduló nem rendelkezik
lakhatási megoldással, úgy hajléktalan
ellátás igénybevételére van lehetőség.
Az utógondozó
tevékenységei
Segítséget, tájékoztatást és támogatást nyújt:
4. Megkezdett tanulmányai folytatásához
5. Megkezdett gyógykezelése, gyógyító
eljárása folytatásához, egészségügyi
ellátásához
6. Tanácsadó, vagy felvilágosító programon
való részvételéhez
Az utógondozó
tevékenységei
Segítséget, tájékoztatást és támogatást nyújt:
7. A családi kapcsolatok helyreállításához
 Az elítélt befogadásától kezdődően a bv. intézetnek,
a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak, az egyházi és
civil szervezeteknek kiemelt szerepe van a családi
kapcsolatok fenntartásában, a kapcsolat
újrafelvételében. A család, a kisközösség gyakran
eltávolodik az elítélttől, vagy teljesen megszakítják
vele a kapcsolatot.
2010. év utógondozással kapcsolatos
adatai


46 fiatalkorú és 125 felnőtt fogvatartott vett
részt tájékoztatón.
83 fő fogvatartott kérelmezett pártfogói
meghallgatást, ebből 35 esetben indítottunk
iratpótlás iránti kérelmet, két esetben
kapcsolattartás, láthatás ügyében kerestek
meg.
Köszönöm a figyelmet!