Transcript "Kongresszus után - a változások folyamatában" címû konferenciáról

Magyar Pedagógiai Társaság
szakosztályi és tagozati ülése
Téma: Beszámoló
a„Kongresszus után – a
változások folyamatában” című
konferenciáról
Budapest, 2011. június 15.
Kiemelések a
„Küldetésnyilatkozatból”
„Kongresszus után – a változások folyamatában”
A VII. Nevelésügyi Kongresszust a Magyar
Pedagógiai Társaság kezdeményezését
követve a közoktatási érdekegyeztetésben érintett szervezetek hívták össze
éppen 5 évvel ezelőtt, a felhíváshoz 200
szervezet csatlakozott. A közös munka
eredményeként megfogalmazott
Ajánlásokat a társadalom, a közélet több
szintjén és fórumán tanulmányozták.
Kiemelések a
„Küldetésnyilatkozatból”
Az Ajánlások kiegyensúlyozott, konszenzusra törekvő gondolatai serkentően hatottak a nevelésügy intézményeire. „Az
oktatás közügy” gondolata ma is
visszhangzik a nyilvánosságban.
A Magyar Pedagógiai Társaság 2011 tavaszán
újra a szakmai közélet szereplőihez fordul.
Az eltelt időszak – megannyi fontos
változás terve és vitája - párbeszédért
kiált. Ahogyan a VII. Nevelésügyi
Kongresszus 3 évvel ezelőtt jelképes hidat
alkotott a Duna két partja között.
A Magyar Pedagógiai Társaság
Szakmai Kollégiumának ülése
A „Kongresszus után – változások folyamatában”
címmel kezdeményezte a 120 esztendős civil
szervezet a VII. Nevelésügyi Kongresszus után
három évvel un. „követő konferencia” szervezését.
A BME vadonatúj Q épületében május 27-28-án
sorra kerülő programon a nevelésügy mai
kormányzati felelősei adnak tájékoztatást időszerű
kérdésekről, feladatokról, a mintegy 400 résztvevő
– szakemberek, szakmai szervezetek képviselői a
széles értelemben vett nevelés minden területéről
- e beszámolókat készül – konstruktív dialógus
jegyében – egybevetni az egykori, időtállónak
gondolt kongresszusi Ajánlásokkal.
Általános benyomások:
• Az előkészítés maradéktalan volt,
honlap, sajtótájékoztató stb.
• A helyszínválasztás nagyon jó volt.
• A várt alatt maradt némileg a
résztvevők száma, ma problémát
jelent a részvételi díj befizetése az
egyénnek.
• Az oktatáspolitika nem érzi a
szükségességét a folyamatos
konzultációknak. (Ki is képviselje a
tárcát?)
Általános benyomások:
• Az időbeli tervezés megvalósult; nem
volt csúszás.
• Jó volt találkozni azokkal a
kollégákkal, akikkel csak ebben a
körben lehetséges.
• 50 perces kulturális program is volt.
Szakály Ágnes és tanítványa cimbalom
+ Árpád Gimnázium énekkara.
A program:
I. Plenáris ülés - levezető: Ádám György
Köszöntő: Péceli Gábor rektor – BME
Előadók:
Gloviczki Zoltán; h. államtitkár NEFMI
Benedek András; MPT elnöke
Obrodina László; főoszt. vez. NGM
Szekeres Pál; h. államtitkár NEFMI
Lászlófy Pál; elnök, RMPSZ
II. Szekcióülések
1. szekció: A gyermek (Perjés István és
Dászkál Istvánné)
2. szekció: A pedagógus (Falus Iván és Csillag
Márta)
3. szekció: A tanulás (Vass Vilmos és Turi
Katalin)
4. szekció: Eredményesség – mérés (Nahalka
István és Setényi János)
5. szekció: Partnerség (Kovács István Vilmos
és Varga Márta)
6. szekció: A munka világa (Szenes György és
Sárik Zoltán)
2. nap (szombat)
• Beszámoló, mérleg a szekciók
munkájáról;
lásd konferencia
állásfoglalása anyagot.
• Halász Gábor előadása: „Európai
tendenciák 2020 horizontján”
• Nem jött el Pokorni Zoltán, a
Parlament Oktatási Bizottságának
elnöke, bár ő érdeklődött leginkább a
szervezésről, a témákról.
Néhány gondolat a plenáris
ülésről
Néhány szubjektív gondolat
a plenáris ülésről
„Az időnek egyetlen oka van: minden
nem történhet egyszerre.”
Albert Einstein
„Az örökkévalóság nagyon hosszú.
Különösen a vége felé.”
Woody Allen
„A jövő nyugtalanít, a múlt fogva tart, ezért
a jelent elmulasztjuk.”
Gustave Flaubert
Gloviczki Zoltán
Gloviczki Zoltán
• Felvázolta azt az oktatási koncepciót,
amelyet Hoffmann Rózsa neve
fémjelez. Jelentős kritikával illette a
megelőző időszakot.
• Szimbólumrendszere „érdekes” volt.
(A kenyérsütés folyamatával kívánta
bemutatni a gyerek fejlődését, érését.
A kovász a pedagógus, a
dagasztóteknő = melence; az iskola.
• Érezhető az iskolák autonómiájának
erős korlátozása.
Gloviczki Zoltán
• A pedagógusszerep jelentős változásban
van; nincs vagy alig van szükség az
innovatív szemléletmódra, a végrehajtó
attitűdöt várja el a kormányzat.
• A tankötelezettséget 3 éves korra
kívánják kitolni, (arról nem esett szó,
hogy ennek a feltételrendszer még nem
adott, a befejezésről nem szólt; 15, 16
vagy 17).
• Az esélyegyenlőség, az esélykompenzáció
el sem hangzott.
A melence = kisebb dagasztóteknő
„Virágozzon a pékség” – G. Z.
„A pékség
forradalma!” – G.Z.
„Nem kell azért bukósisakkal
idejönni!” – Benedek András
„A félig kisült kenyeret ne
nézzük croissantnak!” – G.Z.
Benedek András
Benedek András
• A programtól eltérő pillanatban kért szót
a levezető elnöktől, Ádám Györgytől.
• A bevezetőben némi szarkazmussal
reagált a helyettes államtitkár
szimbólumrendszerére.
• Konkrét, tárgyszerű volt, a VII. Nevelési
Kongresszus Ajánlásaiban foglaltakra
hivatkozott, s jelezte, az oktatási
kormányzat láthatóan nem figyel a
dokumentumban megfogalmazottakra.
Benedek András
Néhány kérdést kiemelek:
• a pedagógusok helyzete,
• a pedagógusképzés ügye,
• a szakképzés problematikája,
• az élethosszig történő tanulás
lehetőségének biztosítása, stb. (Lásd
„Ajánlásokban” is!)
Benedek András
Kulcsszavak, kulcsfogalmak:
• innováció, progresszió,
• a kisiskolák helyzete, lehetőségei,
• a pedagógusok kompetenciái, élet- és
munkakörülményei,
• a munkába állás lehetőségei, amelyben
az iskolának meghatározó szerepe van.
Valóban a szakmáról szólt!
Odrobina László
Odrobina László
Elsősorban a szakképzéssel foglalkozott
(volna).
Két bevezetőt is tartott:
1. egy nagy „titkot” árult el, a
prezentációját nem alakította át a mai
napra, „nem fogok mást mondani, mint
az ezt megelőző 50 előadásban tettem.”
2. Benedek András beszédére reagált,
tételesen kívánta összeszedni azt, miben
nem ért egyet. (Felkészületlenség!) –
Gyakorlatilag semmivel nem azonosult.
Odrobina László
1. A szakképzés tarthatatlan helyzetéről
szólt. Gondot jelent megítélése szerint,
hogy a mai piaci igények nem igazán
ismertek, olyan szakmák oktatása (is)
folyik, amelyre nincs piacképes kereslet.
2. A TISZK-rendszer problematikáját emelte
ki. Nem lát értéket benne.
3. A szakképzés két útja:
- a hagyományos szakközépiskola – OKJ,
- szakiskolai képzés (a problémák
intézménye). - Kinek a problémája?
Odrobina László
• A szakiskolai képzés tele van
problémával:
- csak hiányokkal és devianciával
érkeznek a fiatalok,
- motiválatlanság,
- a pedagógusok és motiválatlanok,
- ez egy igazi parkoló-pályás képzés.
• A szakképzésnek nem kell a neveléssel
foglalkoznia. (Szenes György visszatér e
problémára a szekcióülések
beszámolójában.)
Odrobina László
• Az érettségi rendszer átalakításáról is
említést tett:
1.a hagyományos út (klasszikus
gimnázium) – egyenes út vezet a
felsőoktatásba;
2.a szakközépiskolában szerzett érettségi,
ez a technikusképzésbe való belépést, ill.
a BA képzést készíti elő;
3.a szakiskolások részére a szakma
megszerzése és munkába állás után – a
tervek szerint – 2 év alatt megszerezhető
forma. – Mire lesz jó?
Szekeres Pál
Szekeres Pál
• Az egészséges életmódra nevelésről, a
sport személyiségfejlesztő szerepéről és
a drog-prevenció fontosságáról szól.
• Érdekesség: a 9. miniszter, ill.
államtitkár mellett dolgozik.
• Hitelesek a gondolatai.
• Látható, hogy a szakmai kérdésekben
otthon van, s tudja, mire is vállalkozhat
a pedagógus, az iskola.
• A szülőkkel való együttműködés a
megvalósíthatóság feltétele.
Lászlófy Pál
Lászlófy Pál
• A RMPSZ elnökeként köszöntötte a
kongresszust.
• Kiemelte a jelentőségét annak, hogy
meghívást kapott. Nagy pedagógusközösség képviseletében érkezett.
• Jelentősége van annak, hogy az anyaországi eredmények, értékek eljussanak
minden az anyanyelvet használó, oktató
pedagógushoz.
• Idézett: Kallós Zoltántól és Márton
Árontól.
Halász Gábor
Halász Gábor
• „Európai tendenciák 2020 horizontján”
– előadás a második napon.
• „Mit, miért, hogyan?” – problémakört
dolgozta fel.
• Mennyire meghatározó az EU-s elvárás,
ill. milyen lehetőségei vannak a honi
hagyományoknak?
• Egységesítés és/vagy önálló arculat –
összevethetőség problematikája.
Halász Gábor
• A tanulói esélyek, a pedagógus hivatás
innovációban való elkötelezettsége
komoly hangsúlyt kapott.
• A távlatosságot vázolta fel az előadó.
• A nyitó nap szakpolitikusai által felvázolt
– sokszor merev – eléképzelésekre volt
válasz.
• A prezentáció igen erősen segítette a
felvázolt problémakör megértését.
„Magas fokú tanításnál is fontos a
rövidség, pontosság és világosság” – Don
Bosco
PÉKSÉG vagy ISKOLA?
Egyforma, nem elég érdekes,
nincs személyes kötődés, a
siker sem különös, mert a
kisült kenyér néma!
Mindegyik gyerek más, az
egyik szőke, a másik
barna, az egyik nevetős, a
másik érdeklődő.
Mindegyiknek van
véleménye, akarata, a
pedagógus pedig felelős a
felnőtté válásukért.
Csupán egyetlen személyes
megjegyzés, kérdés
Mikor érkezik el az ideje annak, hogy a
társadalom és a közoktatás szereplői, az
oktatásirányítás és a pedagógus együtt dolgozik
a közös cél megvalósításáért:
a gyerekek fejlődéséért, fejlesztéséért?
Megtisztelő figyelmüket,
figyelmeteket köszönöm: