Transcript Az anyanyelv elsajátításának elméletei

Az anyanyelv
elsajátításának elméletei
Az anyanyelv-elsajátítás kritikus
periódusa
Az anyanyelv-elsajátítás elméletei
Empirista elmélet (utánzás)
az ideák a tapasztalás eredményei
a gyermek tudata tabula rasa (John Lock XVII. sz.)
az anyanyelv elsajátítása magyarázható a tanuláselmélet általános
elveivel
Érvek:


minden gyerek saját környezetének a nyelvét sajátítja el
a gyermek nyelvhasználatának jellemzője az utánzás, ismétlés
Ellenérvek:




a gyerekkornak 100 évig kellene tartania
hibás formák (rendhagyó nyelvtani alakok)
A gyermekek nem képesek a felnőtt nyelvtani szerkezeteket pontosan
utánozni
a beszéd nem elraktározott mondatok véges halmaza
Az anyanyelv-elsajátítás elméletei
Racionalista elmélet
az alapideák már születésünktől a tudatunkban vannak
a tapasztalás nem nyújt tudást, csupán aktiválni segíti a
velünk született ismereteket
a nyelvi képességek bizonyos részének feltétlenül
örökletesnek kell lennie
nagyok a különbségek a tekintetben, hogy ki mit tekint
alapismeretnek
velünkszületettség eszméje – innáta hipotézis
(Arisztotelész, Platon, Descartes, Piaget)
cáfolatát adja az utánzáselméletnek és általában a
nyelvelsajátítás behaviorista koncepciójának
hiányosság: nem juttat kellő szerepet a társadalomnak
Az anyanyelv-elsajátítás elméletei
Nativista elmélet (Noam Chomsky)
a két alapfelfogás ötvözete
az alapismeretek bizonyos formái léteznek már az emberi tudatban
a születés pillanatában
a nyelvre vonatkozóan a velünk született tudás az univerzális
grammatika  fokozatos specializálódás
LAD=language acquisition device (nyelvelsajátító szerkezet –
genetikai kód a nyelv elsajátítására): amikor a gyermek beszédet
hall, a nyelv feltárását és strukturálását meghatározó általános elvek
automatikusan működésbe lépnek
ha a tapasztalás nem biztosított, az univerzális grammatika nem lép
működésbe, és a gyermek nem sajátíthatja el az anyanyelvet
az utánzás a mai felfogásban aktív gyakorló eszköz, amely a
szerkezetek kiemelésére, a rendszer kialakítására szolgál
Velünkszületett nonverbális
kommunikációs eszközök
Az arc
 az arc szerinti diszkrimináció korán megjelenik
 15 hónapos korban megjelenik a szociálisan
differenciált mosoly (a differenciálatlan mosoly
jóval korábbi, az innáta mechanizmus részének
kell tekinteni)
A gesztusok
 nagy szerepe van a süket gyerekek
kommunikációjában
 gyerekek saját fejlesztésű jelnyelve
Az anyanyelv-elsajátítás elméletei
Kogníció
A nyelvelsajátítást a gyermek intellektuális
fejlődésének kontextusában kell vizsgálni
Egy nyelvtani szerkezet csak akkor jelenik
meg a gyermek beszédében, ha már
kialakult hozzá a kognitív alap
Az anyanyelv-elsajátítás elméletei
Interakcionalista megközelítés
Elfogadják a nyelv veleszületettségét
A nyelv fejlődése szorosan kapcsolódik a gyerekek
általános értelmi fejlődéséhez és a társadalomban
elfoglalt helyükhöz
A nyelv fejlődését egyfelől az általános megismerési
képességek (emlékezet, kategorizáció, figyelem)
fejlődéséhez kapcsolják, másfelől a környezet társas
szervezéséhez kötik
A nyelvelsajátítás szükségszerűen társas folyamat
Farkasgyerekek
Kritikus periódus az anyanyelvelsajátításban
Meddig sajátítható el az anyanyelv?
ez az időszak nem korlátlan: az agy csak egy
bizonyos életkorig marad rugalmas annyira,
hogy képes a nyelvi és beszédfolyamatok kívánt
szintű vezérlésére
ha a nyelvi fejlődés nem indul meg a kritikus
időszakon belül, akkor annak elsajátítási szintje
erősen kérdéses marad
első biológiai sorompó: 6-7 éves kor
második biológiai sorompó: 10-13 éves kor
között (idegennyelv-elsajátítás, afáziás betegek)
A nyelvelsajátítás előfeltételei
Biológiai előfeltételek
Agyi működés, kognitív fejlődés +
beszélőszervek
Fajspecifikus jelenség
Társas előfeltételek (a nyelvhasználó
közösség aktuális és aktív részvétele)