Transcript 2013. 02. 22. Szakértői prezentáció

Elemzés az államháztartásról
Kivetítés a költségvetési egyenleg és az
államadósság alakulásáról (2013 – 2027)
Antal Judit
MNB-klub
2013. február 22.
Fő üzenetek
•
Alapkérdésünk: középtávon milyen feszültségekkel szembesülhet
a költségvetési politika a jelenleg ismert és érvényes
intézkedések és szabályok mellett.
•
Elemzésünk nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés: nem a
várható pályát, hanem a változatlan gazdaságpolitika mellett
megvalósuló hiány- és adósságtrendet mutatjuk be.
•
Az államadósság 2012. év végi 79 százalékos szintjéről 15 év alatt
66 százalékra csökkenhet, azaz az adósság fenntartható pályán
halad.
•
Előző kivetítésünk óta mind az elsődleges egyenleg, mind az
adósságpályánk kedvezőtlen irányba változott. Fő okok:
• nyugdíjkiadások jelentős emelkedése,
• kedvezőtlenebb növekedési pálya.
•
Az adósságpálya felfelé tolódása elsősorban az elsődleges
egyenleg változására, másodsorban a kedvezőtlenebb növekedési
pályára vezethető vissza.
Fő üzenetek
•
A jelenlegi pálya mentén az elsődleges többlet átmeneti
csökkenését követően trendszerűen javul, és a horizont végén a
GDP 2 százaléka körül alakulhat.
• Rövid távú romlás okai: az EU források csökkenése,
pedagógus életpálya-modell
• Középtávú egyenlegjavulás okai: a nyugdíjrendszer
reformjai következtében csökkenő nyugdíjkiadások.
• Az MNB 2014 és 2016 között várhatóan magasabb
vesztesége az egyenleget mérsékli, hosszabb távon a
jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a
költségvetésben.
•
Az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a
feltételezéseink szerint 2,5 százalékos hosszú távú növekedési
ütemet csökkenő mértékben meghaladó finanszírozási költség
adósságnövelő hatását. Így biztosítja az adósságráta fokozatos
csökkenését.
Az elemzés célja, eszközei
Célok
•
Milyen feszültségekkel szembesülhet a jelenleg ismert intézkedések,
szabályok mellett a költségvetési politika középtávon?
•
Az államadósság és az államháztartás helyzetének bemutatása az MNB és a KT
rendszeres elemzéseinél hosszabb időtávon.
•
Évente megjelenő elemzés eredményeinek összehasonlítása.
Eszközök
•
Intézkedéseken túl változatlan költségvetési politika feltételezése.
o Kiadások - változatlan szolgáltatási színvonal fenntartása (potenciális GDP
arányában szinten tartva, demográfia figyelembe vétele).
o Bevételek – az intézkedések „kifutása” után az effektív adókulcsok
változatlanságát feltételezzük.
•
Egyenlegkivetítés tételenként, majd bruttó adósságpálya technikai kivetítése
2027-ig.
•
Eredmények összevetése az adósságszabályokkal, érzékenységvizsgálatok.
Nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés!
Kiinduló helyzet: 79 százalékos államadósság-ráta
90
%
%
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
A magán-nyugdíjpénztáraktól átvett portfolió hatása
az államadósságra (a 2012. évi GDP százalékában)
30
1. Összes átvett vagyon (2+3)
20
9,8
2. 2012 végén fennálló értékpapír- és betétállomány (becsült)
2,0
3. Adósságcsökkentésre felhasznált összeg (4+5+6)
7,7
10
4. Közvetlen állampapír bevonás
4,9
5. Adósság visszavásárlás és törlesztés
1,2
6. Költségvetési bevételként elszámolt összeg 2011-ben
1,6
30
20
10
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
0
1996
0
40
Államháztartás konszolidált adóssága
5
A kivetítés menete
Makrogazdasági pálya
Demográfiai folyamatok
Költségvetési intézkedések
és alapfolyamatok
Elsődleges
egyenleg
+
Adósságot
befolyásoló
tényezők
Finanszírozási költség,
reálárfolyam, reálnövekedés
Adósságpálya,
érzékenységvizsgálatok
6
Makrogazdasági feltevések
7
Fokozatosan gyorsuló növekedés, emelkedő
foglalkoztatottság
%
%
%
%
6
66
5
5
64
14
4
4
62
12
3
3
60
10
2
2
58
8
1
1
56
6
0
0
54
4
-1
-1
52
2
-2
-2
50
0
GDP növekedés
Növekedés (időszaki átlagok)
Fogyasztói árindex
16
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
6
Aktivitás (bal skála)
Munkanélküliség (jobb skála)
8
Mi változott az előző kivetítésünk óta?
•
Növekedési kép hosszú távon változatlan, de
• rövid távon kedvezőtlenebb;
• potenciális kibocsátás szintje, így a kibocsátási rés mértéke
alacsonyabb;
• nominális GDP revízió (2012).
•
A 2012-es markáns csökkenés hatására a kivetítés horizontján
• a forint hozamok átlagosan 50 bázisponttal,
• a devizahozamok pedig átlagosan 100 bázisponttal alacsonyabbak.
9
Költségvetési egyenlegkivetítés
10
Meghatározó történetek
•
Demográfia-érzékeny tételek
• Nyugdíjkiadások (nyugdíjreform)
• Egészségügy
• Oktatás (pedagógus életpálya-modell)
•
Beruházás korrekció
•
Csökkenő EU-transzferbevétel
•
MNB-eredmény alakulás
•
Növekedési pálya
11
Nyugdíjkiadások: GDP-arányosan jelentős egyenlegjavító hatás
•
6
6
2027
7
2025
7
2023
8
2021
A 2013. évi kiinduló érték magasabb a
tavalyi kivetítésben bemutatottnál
8
2019
Létszám: a demográfiai hatásokat
ellensúlyozzák az intézkedések (pl.
korhatáremelés, rokkantnyugdíjak
felülvizsgálata).
9
2017
•
9
2015
Svájci indexálás esetén 2027-ben GDParányosan 1 százalékponttal magasabb
kiadási szint adódna.
10
2013
•
10
2011
A nominális GDP növekedési üteme
átlagosan 2 százalékponttal meghaladja a
fogyasztói árindexet
11
2009
•
12
11
2007
A kiadáscsökkenés okai:
1) indexálási szabályok
2) létszámot érintő szigorítások
%
%
2005
•
12
2003
Nyugdíjkiadások a GDP 2,7 %-kal
mérséklődnek
2001
•
Öregségi ellátások
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások
Korhatár alatti ellátások
Nyugdíjszerű kiadások összesen
12
Egészségügyi közkiadások: demográfia-vezérelt növekedés
7,0
7,0
4,0
4,0
2026
4,5
2024
4,5
2022
5,0
2020
5,0
2018
5,5
2016
5,5
2014
6,0
2012
6,0
2010
6,5
2008
•
•
Az egészségügyi rendszer működési
kiadásai középtávon a GDP 0,6%ával emelkedhetnek.
Nettó egyenleghatás GDP - 0,4%
A kiadási szint 2027-ig historikusan
és nemzetközi összehasonlításban
is visszafogott.
%
6,5
2006
•
Bérkorrekció – bruttó GDP 0,3%-a
/nettó GDP 0,15%-a növekmény,
már megkezdett bérintézkedések
folytatódása (2015-17).
Egészségügyi közkiadások a GDP arányában, %
2004

Demográfia – GDP 0,4%-a kiadásnövekmény: 50 évesnél idősebb
korcsoportok aránya 4,5
százalékponttal nő.
2002

%
Egészségügyi közkiadások összesen (beruházásokkal)
Folyó egészségügyi közkiadások
13
Saját finanszírozású beruházások jelentősen emelkedhetnek
Beruházások
•
Elmúlt években alacsony
beruházási szint
•
Korrekció: beruházás az
amortizáció szintjére
emelkedik
•
Összetétele megváltozik (gép,
berendezés arány visszaáll az
átlagra)
%
2,5
2,5
2
2
1,5
1,5
1
1
Összhatás – GDP 0,3 %-a
Tőketranszfer
2026
2024
2022
0
2020
0
2018
EU - költségvetési ciklus hatása
2016
•
2014
Magán/állami arány változása
2012
•
2010
Keretek csökkenése
0,5
2008
•
0,5
2006
Uniós források
2004
•
Államháztartás EU-transzferbevétele
%
Folyó transzfer
14
MNB-eredmény hatása – időszak elején egyenlegcsökkentő,
majd javító tétel lehet
0,6
%
%
0,6
2027
2026
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
-0,8
2017
-0,8
2016
-0,6
2015
-0,6
2014
-0,4
2013
-0,4
2012
-0,2
2011
-0,2
2010
0,0
2009
0,0
2008
0,2
2007
0,2
2006
0,4
2005
0,4
Kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye
Realizált devizaárfolyam-eredmény
Banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény
Teljes eredmény
15
Elsődleges egyenleg – átmeneti romlás után trendszerű javulás,
elsősorban a kiadási folyamatokból adódóan
10 %
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
-4
-5
-6
-7
-8
-9
-10
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
-4
-5
-6
-7
-8
-9
-10
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
%
Az államháztartás elsődleges egyenlege
16
Elsődleges egyenleg dinamikája döntően a kiadási oldali
folyamatokhoz köthető
2017 vs
2013
GDP-arányában, %
2027 vs
2017
Összesen
2027 vs 2013
KIADÁSOK
1. Nyugdíjak és egyéb transzeferek összesen
1,1
2,0
3,1
ebből nyugellátások
1,0
1,8
2,7
ebből egyéb transzferek
0,2
0,2
0,4
2. Központi szervek és fejezetek/önkormányzatok
-1,7
0,1
-1,6
ebből saját finanszírozású beruházások
-1,4
0,1
-1,4
ebből bérköltségek
-0,7
0,1
-0,6
3. Egészségbiztosítás természetbeni ellátásai
-0,2
-0,2
-0,4
4. MNB veszteségtérítés
-0,2
0,2
0,0
0,2
-0,1
0,1
-0,8
1,9
1,1
1. Adóbevételek: egyedi bevételi hatások
-0,2
-0,2
-0,4
ebből bányajáradék
-0,1
-0,1
-0,2
ebből jövedéki adó
-0,1
-0,1
-0,2
2. Elektronikus útdíj
0,2
0,0
0,2
3. MNB befizetések
0,0
0,1
0,1
4. Egyéb bevételek (főleg vagyon)
-0,2
0,0
-0,2
II. BEVÉTELI HATÁSOK ÖSSZESEN (1+…+4)
-0,2
-0,1
-0,3
III. ELSŐDLEGES EGYENLEG VÁLTOZÁSA ÖSSZESEN (I+II)
-1,0
1,8
0,8
5. Egyéb kiadások (főleg vagyon)
I. NETTÓ KIADÁSI HATÁSOK ÖSSZESEN (1+…+5)
BEVÉTELEK
Megjegyzés: Becsült nettó egyenleghatások
17
Nettó kiadásváltozás – dinamikát az intézkedések és a
demográfiai folyamatok határozzák meg
•
Tartós egyenlegjavulás okai:

Nyugdíjkiadások (GDP 2,7%) – intézkedések, indexálási szabályok

Egyéb pénzbeli ellátások és transzferek (GDP 0,4%) - demográfia,
foglalkoztatás növekedés
•
Tartós egyenlegromlást okozó főbb kiadási tételek:

Saját finanszírozású beruházások emelkedése (GDP 1,4%)

Pedagógus béremelés (GDP 0,6%)

Egészségügyi kiadások (GDP 0,4%) - bérkorrekció, demográfiai hatás
•

Átmeneti egyenlegrontó hatás:
MNB veszteségtérítés (2014-18 között átlagosan a GDP 0,2%-a)
Az egyenlegjavító tételek fokozatosan érvényesülnek, míg az
egyenlegrontó hatások már rövid távon jelentkeznek
18
Bevételek: a kiadási elmozdulások adótartalmát kiszűrve a GDP 0,3
százalékával csökkennek
•
Egyedi bevételcsökkentő hatások

Bányajáradék: kitermelési trend (GDP – 0,2%);

Jövedéki adók: negatív keresleti hatás a dohánynál (GDP – 0,2%)
•
Más bevételek - semlegesítő hatások

E-útdíj: 2014-től teljes éves hatás

Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek: egyszeri tételek kiesése.
•
2019-től MNB eredmény befizetése: GDP 0,1% bevétel
19
Az elsődleges egyenlegpálya az időszak elején
kedvezőtlen irányba változott az előző kivetítésünk óta
%
%
3,0
3,0
2,5
2,5
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
1,0
0,5
0,5
0,0
0,0
2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027
Elsődleges egyenleg
Elsődleges egyenleg - 2012
20
Mi változott 2012 májusához képest?
 Nyugdíjkiadások szintje jelentősen emelkedett (GDP 0,6%)
• Reál-nyugdíjemelés (GDP 0,25%)
• A szigorítás hatása még nem tükröződik a megváltozott
munkaképességűek ellátásaira fordított kiadásokban
• 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők – nyugdíjazási
igény magasabb a vártnál (GDP 0,25%)
 Kedvezőtlenebb növekedési pálya
• Lassabb rövid távú növekedés, kibocsátási rés szűkülése
• Ciklusból adódó javulás a GDP 0,2%-ával alacsonyabb
 MNB eredményprognózis
21
Eredmények - adósságpálya
22
Jelenlegi, historikus minimumáról átmenetileg
növekedhet az adósság implicit kamata
• Csökkenő, de tartósan magasabb
prémium szint
2
2
0
0
2026
4
2024
4
2022
6
2020
6
2018
8
2016
8
2014
10
2012
10
2010
• Emelkedő kockázatmentes hozam
12
2008
• Forintfinanszírozás arányának
növekedése
14
12
2006
• Jelenlegi szintben korlátozottan
érződik a válság hatása, mert nagy
az EU/IMF hitelek súlya
%
2004
Az átmenetileg emelkedő
finanszírozási költség okai:
%
2002
• IMF/EU hitelek kifutása, piaci
finanszírozás
• Forintfinanszírozás arányának
növekedése
14
2000
Finanszírozási feltevések:
Implicit kamat
Implicit forint kamat
Implicit deviza kamat
Implicit reálkamat
23
Az adósságdinamika fő meghatározói
10
%
%
= reálkamat - reálnövekedés +
reálleértékelődés
8
10
8
2027
2026
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
-6
2012
-6
2011
-4
2010
-4
2009
-2
2008
-2
2007
0
2006
0
2005
2
2004
2
2003
4
2002
4
2001
6
2000
6
Reálfelértékelődéssel korrigált dinamikus komponens (r+RER-g)
Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg
Elsődleges egyenleg
24
Az adósságráta lassan mérséklődik
100
%
%
100
90
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0
Reálkamat-fizetés hatása
Reálárfolyam változásának hatása
Egyéb
Bruttó államadósság (jobb tengely)
2027
2026
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
-50
2009
-50
2008
-40
2007
-40
2006
-30
2005
-30
2004
-20
2003
-20
2002
-10
2001
-10
Elsődleges egyenleg
Gazdasági növekedés
Adósságráta változása
25
Adósságszabályok és az adósságpálya
90
%
%
90
80
80
70
70
60
60
Maastrichti adósságszint
50
50
Alaptörvénybe foglalt adósságszint
2027
2026
2025
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
30
2015
30
2014
40
2013
40
26
Az adósságpálya közel áll az EU-Bizottság 2012–es
elemzésében szereplő adósságalakuláshoz
90
%
%
90
85
85
80
80
75
75
70
70
65
65
60
60
55
55
50
50
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
MNB kivetítése
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
Európai Bizottság kivetítése
27
2012-es kivetítésünknél magasabb adósság oka: elsődleges
egyenleg és növekedési kép változása
14
%
%
14
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Reálkamat-fizetés hatása
Reálárfolyam változásának hatása
Gazdasági növekedés
Elsődleges egyenleg
Egyéb
Adósságráta változása
2025
2026
28
Érzékenységvizsgálat, determinisztikus keretben
%
%
%
%
65
65
65
60
60
60
60
55
55
55
55
50
50
50
50
45
45
45
45
Alappálya
Kamatsokk
Árfolyamsokk
85
2027
65
2025
70
2023
70
2021
70
2019
70
2017
75
2015
75
2013
75
2011
75
2009
80
2007
80
2005
80
2003
80
2001
85
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
2015
2017
2019
2021
2023
2025
2027
85
85
Alappálya
Költségvetési sokk
Növekedési sokk
29
Percentilisek:
20-30
30-40
40-50
50-60
60-70
70-80
%
2027Q4
2026Q4
2025Q4
2024Q4
2023Q4
2022Q4
2021Q4
2020Q4
2019Q4
2018Q4
2017Q4
2016Q4
2015Q4
2014Q4
2013Q4
2012Q4
2011Q4
2010Q4
2009Q4
2008Q4
2007Q4
2006Q4
2005Q4
2004Q4
2003Q4
2002Q4
2001Q4
2000Q4
120
1999Q4
Legyezőábra :45 százalék valószínűséggel elérhető a maastrichti
adósságkritérium
%
120
100
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
medián
30
Mennyi hiányzik a 60 százalékhoz?
A maastrichti adósságkritérium eléréshez szükséges fiskális
egyenlegjavulás mértéke (GDP százalékában)
Átlagos elsődleges
egyenleg az
alappályában 20152027 között
Egy lépésben történő tartós kiigazítás
2015-ben
Egy lépésben történő tartós kiigazítás
2019-ben
Fokozatos kiigazítás 2015-öt
követően, éves átlag
Átlagos elsődleges
Szükséges kiigazítás
egyenleg a
mértéke
kiigazítást
követően
1,3
0,4
1,8
1,3
0,6
2,3
1,3
0,1
1,8
31
Köszönjük a figyelmet!
32
EU-transzfer és beruházás
%
%
%
%
0
0
Állóeszközállomány/trend GDP (bal tengely)
Beruházás
Értékcsökkenés (összetételhatás kiszűrve)
8
2026
0
2024
0
2022
1
2020
1
2018
1
2016
20
2014
2
2012
2
2010
2
2008
40
2006
3
2004
3
2002
3
2000
60
1998
4
1996
4
2026
4
2024
80
2022
5
2020
5
2018
5
2016
100
2014
6
2012
6
2010
6
2008
120
2006
7
2004
7
2002
7
2000
140
1998
8
1996
8
160
Értékcsökkenés (összetételhatást nem szűrve)
Beruházás EU nélkül
Beruházás
33