Transcript Kiküldetés adózási vonatkozású szabályai

- Kiküldetés adózási vonatkozású szabályai
- Külföldiek belföldi foglalkoztatásához
kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék
szabályok
- Külföldi munkáltatónál dolgozó magyarok
- A foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi
jövedelemadó és járulék a 2014. évben
Szabó Gábor
NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság
Kiküldetés adózási vonatkozású
szabályai
Kiküldetés adózási szabályai (EGT)
Alapelv: a kiküldő országában tartani a
biztosítást.
≠ kölcsönzés
Feltételek:
- egy konkrét országban történő
munkavégzés
- EGT tagállam esetén max. 24 hónapra
nem meghosszabbítható
- a legfontosabb: EPSZSZ engedély
3
Kiküldetés adózási szabályai (EGT)
Személyi jövedelemadó szempontjából:
- Egyezmény van
- 183 napnál rövidebb, akkor belföldi
adókötelezettség (= járulékalap)
- 183 napnál hosszabb, akkor külföldi
adókötelezettség
- 183 napnál hosszabbra tervezett, de
megszakad félév elérése előtt: belföldi
adókötelezettség
4
Kiküldetés adózási szabályai (EGT)
Adóhatóság szempontjából érdekes kérdés:
A járulék alapja, ha a bér adókötelezettsége külföldre
helyeződik (jellemzően fél évnél hosszabb kintlét esetén): a
munkaszerződésben meghatározott alapbér
Fogalma:
A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott
munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy
évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott
munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén,
illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen
számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások
szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a
tárgyhavi alapbér a járulékalap.
Devizaellátmány, pótlékok nem részei
5
Kiküldetés adózási szabályai (Harmadik
ország)
Ha van egyezmény, akkor hasonló az EGT
tagállamokéhoz, azzal, hogy eltérő lehet a
kiküldetési időtartam
Ha nincs egyezmény, akkor automatikusan
Tbj. hatálya alatt marad, függetlenül a
fogadó állam szabályaitól
6
Kiküldetés adózási szabályai (Harmadik
ország)
Adóhatóság szempontjából érdekes kérdés:
A járulék alapja, ha a bér adókötelezettsége külföldre
helyeződik (jellemzően fél évnél hosszabb kintlét esetén): a
munkaszerződésben meghatározott alapbér
Fogalma:
A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott
munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy
évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott
munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén,
illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen
számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások
szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a
tárgyhavi alapbér a járulékalap.
Devizaellátmány, pótlékok nem részei
7
Külföldiek belföldi
foglalkoztatásához kapcsolódó
személyi jövedelemadó és járulék
szabályok
Egyezményes országból érkező külföldi
bére, díjazása
Belföldi adókötelezettség (vagylagos):
- Magyar leányvállalat fizeti díjazást, munkabért
- Több mint féléve dolgozik idehaza
- A belföldi cég által adott egyéb juttatások is
belföldön adókötelesek
Járulék szempontjából
- Ha kiküldetésben van, akkor nincs belföldi
járulék
- Ha nem kiküldetésben van, akkor van járulék
9
Egyezményes országból érkező külföldi
osztaléka
Illetőségigazolás esetén az egyezmény
szerinti plafon: 10, 15 %
Illetőségigazolás hiányában 16 %
EHO: egyik esetben sem, kivéve, ha Tbj.
belföldinek minősül a kifizetés pillanatában
10
Nincs egyezmény az adott országgal
Normál belföldiként kezelem:
- az első naptól kezdve szja kötelezettség van
- osztalék esetén 16 % szja
- egészségügyi hozzájárulás esetén a Tbj. belföldi
fogalmát vizsgálom
Járulék:
- Kiküldetés tekintetében 3 éves átmeneti szabály
- Egyéb esetben normál járulékfizetési szabályok
11
Külföldi munkáltatónál dolgozó
magyarok
Külföldön dolgozó magyar mit tüntet fel a
szja bevalláson
Egyezményes
országból van
bér
Kizárólag külföldről származó bére van
Van belföldi bér
is
Nincs bevallási
kötelezettség
Nem egyezményes
országból van bér
Normál belföldi
bérként vallom be,
beszámítással
44. sor
13
Külföldön dolgozó magyar mit tüntet fel a
szja bevalláson
Külföldi jövedelem átszámítása:
- az egyes bérek megszerzésének napján
érvényes vagy
-az egyes bérek megszerzésének napját
megelőző hónap 15. napján érvényes
MNB árfolyammal kell számolni
14
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Van szocbizt.
egyezmény, vagy
EGT tagállam
Nincs semmilyen
egyezmény
Állandó lakcímet EPSZSZ felé
megtartja
bejelentés esetén
belföldön
nincs
Fizetni kell,
ellátástól
függetlenül
Állandó lakcím
leadva
Nincs
Nincs
15
Google adsense hirdetési felületből
származó jövedelem
Önálló tevékenységből származó jövedelem
Belföldi biztosítási jogviszony azzal, hogy
- Magánszemély saját maga jelentkezik be
a 14T1041INT nyomtatványon
- Magánszemély saját maga vall és fizet
járulékot, szocho-t 1408INT
nyomtatványon, ha a minimálbér 30 %-a
feletti a jövedelem, ezalatt eho fizetés van
16
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó
személyi jövedelemadó és járulék
2014. évben
Külföldi előadóművész
Ha nemzetközi egyezmény hazánkba teszi az
adókötelezettséget, és nem minősül Tbj. belföldinek,
akkor egyszerűsített módon is eleget tehet a hazai
adókötelezettségének
- 12 hónap viszonylatában 200 ezer forintig mentes
- 30 % átalány az összes költségre
- Távozását megelőzően ad bevallást
Csak meghatározott tevékenységek:
Zeneszerző, zenész, énekes, színművész, bábművész,
táncművész, cirkuszi előadóművész, segédszínész,
statiszta
18
Kockázati biztosítás
A klasszikus biztosítási díjas szerződéseket kell
áttekinteni (pl. több dolgozóra kötött adómentes
biztosítási díjak).
Leginkább azt kell vizsgálni, hogy vagyoni érték
kivonására van-e lehetőség biztosítási esemény
nélkül.
Átmenet: amelyikről kiderül, hogy nem fér bele
az adómentes kategóriába, annak a 2014. évtől
fizetett díját kell csak megadózni
19
Családi adóalap-kedvezmény
2013-as állapot tisztázása…
2014.
50-50 %-os családi pótlék esetén
Jogosult mindkét szülő, és mindkét házastársa
De: max. 50 %-a jár az adóalap-kedvezménynek,
más arányban nem oszthatják meg
Adóelőlegre vonatkozó nyilatkozatnál fokozott
óvatosság
20
Családi adóalap-kedvezmény
Példa:
Két gyermekre tekintettel 50-50 %-os családi
pótlékot állapítanak meg.
Az egyik volt szülő azóta megházasodott, és egy
közös gyermek is van. A 3 kedvezményezett
eltartottra tekintettel 2*103125 Ft + 1*206250 Ft
kedvezményen osztozhatnak a házastárssal.
A másik fél egyedül marad. Nála a 2*31250 Ft
lesz az igénybe vehető családi adóalapkedvezmény kerete
21
Családi járulékkedvezmény – 1.
Működési elve: ha van olyan rész, amit személyi
jövedelemadó tekintetében nem tudtak kihasználni,
akkor a ki nem használt rész 16 %-a adja a keretet,
amit igénybe lehet venni, és
ezt a keretet együttesen is igénybe vehetik
Együttes igénybevétel ≠ megosztás, közös érvényesítés
Évközben a munkavállalónak, személyesen
közreműködő tagnak ‘alapból’ jár, de le lehet mondani,
adóbevallással utólag igényelhető, a vonatkozó
időszakban kell biztosítottnak lennie
Járulékok sorrendje: természetbeni egb, pénzbeli egb,
végül nyugdíjjárulék
22
Családi járulékkedvezmény – 2.
Ki jogosult rá:
- aki biztosítotti jogviszonnyal rendelkezik (pl: nem
érvényesíthet: kieges vállalkozó), és
- családi kedvezményre jogosult, vagy megosztással a
jogosult családi kedvezményéből vehet igénybe
Milyen járulékból vehető igénybe: egészségbiztosítási,
nyugdíjjárulék, összesen 17 %
Munkaerő-piaci járulékra nem terjed ki
Időbeli hatálya: mindazon jövedelmek, melyeket 2014.
január hónapban, vagy azt követően kell bevallani 23
Családi járulékkedvezmény – 3.
Egyéb szabályok:
- Szja szerint adómentes (de járulékalapot képező)
jövedelemből nem vehető igénybe, pl. tanulószerződésre
fizetett díj, külföldi kiküldetés
- Év végén, ha a magánszemély terhére különbözet
jelentkezik, és 10 000 Ft felett van, akkor 12 %
különadót is fizet
- Év közben kérni csak a munkaviszonyra tekintettel
kifizetett összegre lehet, viszont év végén már pl.
megbízási jogviszonyra is
24
Családi járulékkedvezmény – 4.
Példa: házastársak 180 – 180 ezer forint jövedelemmel
3 gyermek, a havi keret 618 750 Ft lenne, melyből
258 750 Ft kihasználatlan, ennek a 16 %, azaz 41 400 Ft
a keret, amiből járulékkedvezmény formájában
kedvezményt érvényesíthetnek
Az egyik fél 180 000 * 17 % = 30 600 Ft, az összes
járulék
A másik fél esetén 4 % (7 200 Ft) természetbeni nem
kerül levonásra, 3 % pénzbeli egb-ból 3 600 Ft nem
kerül levonásra, összesen 10 800 Ft
25
A nyilatkozatot adó magánszemély
neve:
Akinél maximálisan figyelembe vesszük
adóazonosító jele:
…..…………………………………………………
. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a …… hónaptól
kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt
a) 371250 forint összegben kívánom igénybe venni.
b) …… fő kedvezményezett eltartott után kívánom igénybe
venni, akik közül …… fő a bíróság döntése alapján egyenlő
időszakokban, felváltva gondozott gyermek.
Az a) és b) sorok egyikét töltse ki!
371 250 – 180 000 = 191 250 Ft
191 250 * 0,16 = 30 600 Ft
180 000 * 0,17 = 30 600 Ft
26
A nyilatkozatot adó magánszemély
neve:
Akinél csak részben vesszük figyelembe
adóazonosító jele:
…..…………………………………………………
. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a …… hónaptól
kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt
a) 247500 forint összegben kívánom igénybe venni.
b) …… fő kedvezményezett eltartott után kívánom igénybe
venni, akik közül …… fő a bíróság döntése alapján egyenlő
időszakokban, felváltva gondozott gyermek.
Az a) és b) sorok egyikét töltse ki!
618750 – 371250 = 247500 Ft
27
Családi járulékkedvezmény – 5.
Házastársak a férj rendszeres jövedelme 120
ezer forint, a feleségé 150 ezer forint
Három közös, csp-re jogosult gyermek van
Éves keret 7 425 000 Ft
Szja éves alap: 3 240 000 Ft
Járulékra marad: 4 185 000 Ft 16 %-a azaz
669 600 Ft
Éves jövedelem 17 %-a 550 800,
tehát kihasználatlan: 118 800 Ft
járulékkedvezmény, ami alapra visszavetítve
742 500 Ft
28
Családi járulékkedvezmény – 6.
Férj más munkaviszonyból 1 000 000 Ft összegben
jövedelmet szerez
Ha erre kéri az szja és a járulék kedvezményét is, akkor
a járulékkedvezmény növekszik 170 000 Ft-al, tehát az
éves járulékkedvezmény 720 800 Ft lesz, ami alapra
visszaszámítva, 4 505 000 Ft lesz
Ehhez képest szja-ban 4 240 000 Ft-ot vesz igénybe év
közben, akkor a két kedvezmény együttesen 8 745 000
Ft-ot tesz ki, ami 1 320 000 Ft-al lépi túl a szja keretet
Ennek a 16 %-át kell visszafizetni, azaz 211 200 Ft-ot
+12 % büntetőadót
29
Újabb rendelkezési lehetőség
Nyugdíjbiztosításra is lehet rendelkezni:
A befizetett összeg 20 %, max. 130 ezer forint, és
természetesen fizetendő adónak is kell lennie
Egy biztosító jelölhető meg
EGT tagállambeli biztosító is lehet
2014. november 30-ig igazolási formát tesz közzé a NAV
a külföldi biztosítók részére
Az önkéntes + Nyesz-R + nyugdíjbiztosítási rendelkezés
együttes összege maximum 280 000 Ft/év
A 2014. évben kötött szerződésekre, vagy a régi
szerződések módosításával létrejövő szerződésekre
alkalmazható
30
Utalványok
Ráerősít a jogszabály, hogyha az utalvány eleve
visszaváltható, akkor az már nem lehet nem
pénzbeli juttatás (adómentességi jogcím, vagy
kedvezőbb adózású jogcím múlik rajta)
31
Lakáscélú munkáltatói támogatás
Új adómentességi jogcím:
Korábbi munkáltató, vagy hitelintézet felé
fennálló lakáscélú tartozásra ad támogatást a
jelenlegi munkáltató
Keretek:
30 %-os szabály, 5 év alatt 5 millió forintos
maximum, méltányolható lakásigény
Kérdések: ki igényelheti (hiteladós, adóstárs,
tulajdonos), bérbeadandó lakás esetén mi a
helyzet
32
Sporthoz kapcsolódó változások
Változás az adómentességi jogcímekben:
Sporteseményre szóló belépőt, bérletet bárki
(munkáltató és idegen is), felső korlát nélkül adhat
Sportszervezet amatőr és profi sportolónak
adómentesen nyújthatja a következő nem pénzbeli
juttatásokat:
- Edzési vagy versenyfeladathoz kapcsolódó szállás,
utazás, étkezés
- Sportegészségügyi ellátás, és ennek érdekében kötött
biztosítás díja
33
Tbj. változások
Ismét nem eredményez biztosítási jogviszonyt a hallgató
munkaszerződés alapján kötelező szakmai gyakorlat
keretében történő foglalkoztatás, egyben nem is lesz
szocho alap (eho-t külön kell vizsgálni)
Egészségügyi szolgáltatási járulék: 6 810 Ft
Tanulószerződés esetén a ténylegesen kifizetett díjazás
lesz a járulékalap és szocho alap is (hiányzás esetén ez
eddig gond volt)
34
GYES, GYET, GYED melletti és utáni
foglalkoztatás kedvezménye
Kibővül a kedvezmény
3 vagy több gyermek esetén (csp. jogosultság
szempontjából vizsgálandó
- a kedvezmény 5 évig vehető igénybe (3 év teljes szocho
mentesség + 2 év csökkentett kedvezmény)
- a 45 hónapos kifutás helyett 69 hónap a kifutás
Azoknak is jár 2014. évtől a kedvezmény, akik a 2013-as
évre nem vehették igénybe az időkorlát kifutása miatt
2013. évre nem visszamenőleges
35
További kincstári igazolás is kell hozzá
Példa
2009. január 31-én szűnik meg a GYES folyósítása,
GYET-et nem kér
2011. január 1-én helyezkedik el.
69 hónapot a GYES lejártától számítjuk = 2014.10.31.
5 évet a foglalkoztatás kezdőnapjától számítjuk =
2015.12.31.
A közelebbi dátum 2014.10.31., tehát eddig jár a
kedvezmény
Az 5 éven belül az első három év eltelt 2014. január 1vel, tehát október 31-ig már a csak a csökkentett
kedvezmény jár
2013. évre nem tudott igénybe venni kedvezményt
36
Egyéb szocho változások
Szabad vállalkozási zóna kedvezményében a lakóhelyre
vonatkozó szabályok enyhültek
Megszűnő kedvezmények
- Nettó bérmegtartó kedvezmény
- Összes START kedvezmény
- Karrier híd kedvezmény (még kifuthat)
Tartósan álláskereső fogalma változik: 275 napból
legalább 183 napot volt regisztrált munkanélküli
37
Szakképzési hozzájárulás
A kedvezmények igénybevétele szempontjából
figyelembe vehető alap-normatíva 453 000 Ft-ra
emelkedett 2014. január 1-től
Végkielégítések különadója
98 %-ról 75 %-ra csökken a mértéke
2014. január 1-ét követően megszerzett jövedelmekre
kell először alkalmazni
38
Adatszolgáltatás KATA-s bevételről
Azon bevételről, amiről a KATA alany nem
állított ki számlát (nem kellett, hogy számlát
kiállítson), nem kell adatot szolgáltatnia
Ebben az esetben a másik oldal sem szolgáltat
adatot (a kifizető fél már 2013-ról sem köteles)
Például:
Államháztartási, önkormányzati támogatások
A másik oldal adatszolgáltatásának határideje
2014. március 31. – 13K102-es nyomtatvány
39
Köszönöm a figyelmet!