Transcript Adóbevallások 2011

Adóbevallások 2011
2012.02.14.
1153-as bevallás
A bevallás részei
A bevallás négy fő része:
Magánszemélyekre vonatkozó lapok – a
főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 09-es pótlapig;
Mezőgazdasági őstermelői lapok – az
előzőeken túl a 12-es pótlapok;
Egyéni vállalkozókra vonatkozó lapok – a
főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 15-ös
pótlapig;
Önellenőrzésre vonatkozó lapok – a 16-os
pótlapok.
2
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
összegének megállapítása
(adóalap-kiegészítés számítása)
Kiss Jánosnak 2011-ben munkaviszonyból
származó bérjövedelem adóalapjaként
3 810 000 forintot igazoltak a 11M30-as igazolás
1. sor („d”) oszlopában, mely összeg adóalapkiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor
(„a”) oszlopában szereplő 3 000 000 forint az
adóalap-kiegészítés alapja (a bér
összege).(3.000.000 Ft x 1,27)
3
A bevallás kitöltése:
Az 1. (a munkaviszonyból származó
bérjövedelem) sor („a”) oszlopba a 3 000 000
forintot,majd az 1,27-tel való szorzást követően
a („d”) oszlopba a 3 810 000 forintot kell beírni. A
ÁNYK program segítségével a 3 000 000 forintot
beírva a program az 1,27-tel való szorzást
elvégzi és a („d”) oszlopban megjeleníti a 3 810
000 forintot.
4
Ha a 11M30-as igazoláson nincs feltüntetve az („a”)
oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja,
akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az
összevont adóalap összegét a jövedelem
1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa
szerinti esetben a bevallás („a”)
oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az
igazolás („d”) oszlopában
feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás („a”)
oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti
esetben: 3 810 000: 1,27 = 3 000 000.
5
• 2./ Az igazolás alapján Kovács János az
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól
2011. október 4-én 635 000 forint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget
vett fel, amely egyéb jövedelemként (12.
sor) adóköteles.
6
A bevallás kitöltése:
A 635 000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után
Kovács János köteles a 27%-os
egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett
összeg 78%-át kell az adóalap-kiegészítés
alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot.
A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a
bevallás benyújtására előírt
határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a 1153-09-es lapon
kell/kellett bevallani a 287. sor („e”) oszlopában).
7
Ezen kívül Kovács János 2011-ben önkéntes kölcsönös
biztosító pénzár tagjaként 100 000 forint munkáltatói
adományban részesült. A 100 000 forint egyéb
jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben,
mivel Kovács Jánosnak nem kell ezen összeg után
egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
A fenti jövedelmek esetében az ÁNYK segédprogram a
(„b”) - („c”) oszlopok különbözetének 100%-át írja az
(„a”) oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia
(495 300 + 100 000) 595 300 forintra. A felülírást követően
a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a („d”)
oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt
összeget.
8
3./ Borzas Károly az Előre Kft. cég megbízása
alapján többször tartott szakmai előadást,
melyből a bevétele 1 200 000 forint volt.
Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni a
számlái alapján.
Borzas Károlynak 2011-ben ingatlan
bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből
származó bevétele 2 000 000 forint, költségként
számlák alapján 600 000 forintot számol el.
9
A bevallás kitöltése:
Borzas Károlynak a 7. (önálló tevékenységből származó
jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint.
A 7. sor („b”) oszlopába írandó összeg (1 200 000+2 000
000) 3 200 000 forint, a („c”) oszlopba a költségek
együttes összege kerül (130 000+ 600 000) 730 000
forint.
Ha Borzas Károlynak az ÁNYK programmal készíti el a
bevallását, és jelöli a segédszámítás használatát, a
kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az („a”)
oszlopba a bevétel és a költség (3 200 000-730 000)
különbözetét, a 2 470 000 forintot.
10
Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és
ezt a közterhet költségként nem (a érvényesíti, akkor az
ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének
(2 000 000-600 000), azaz az 1 400 000 forintnak a
78%-át kell az adóalap-kiegészítés
alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt
összeget korrigálnia kell. Az 1 400 000 forint 78%-ához,
azaz 1 092 000 forinthoz hozzá kell adnia az előadásból
származó
(1 200 000-130 000) 1 070 000 forint jövedelmét. Az („a”)
oszlopban tehát 2 162 000 forintra kell korrigálni a
program által „felkínált” összeget.
11
Családi kedvezmény
1./ A Kiss házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás
gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista
az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra,
így a családi kedvezmény igénybevételére is.
A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is
figyelembe veszik, mert nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel,
ezért Ő is eltartottnak minősül.
Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak
egyszeresen lehet igénybe venni!
Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két
gyermekre tekintettel havonta 2*206 250 forint családi
kedvezményre jogosultak.
A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a
tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az
egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését
kővető hónaptól 2*62 500 forint családi kedvezményre jogosultak.
12
2./ A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három
gyermeket nevelnek.
Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik
középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya
a saját gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért
1*62 500 forint családi kedvezményt
érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett
eltartottak száma két fő, két gyermekkel összefüggésben
jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a
családi pótlék mértékének megállapítása során
figyelembe veszik, tehát az eltartottak száma három fő
az esetében. Az apa 2*206 250 forint családi
kedvezményre jogosult havonta.
13
Az adójóváírás számítása,
a 1153-B lap 24. sora
• 1./ Horváth Tibor 2011-ben csak
munkaviszonyból származó bérjövedelmet
szerzett, melynek összege 3 720 000 forint volt
(1. sor „a” oszlop). Adóalap kiegészítéssel
számított összeg
(3 720 000x1,27)= 4 724 400 forint (1. sor „d”
oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem
érvényesíthet, mivel a 2011. évi összes
jövedelme (20. sor) a 3 960 000 forintot
meghaladta.
14
Ha az első példában Horváth Tibor
munkaviszonyból származó jövedelme adóalap
kiegészítéssel csak 3 320 000 forint lenne, de
ingatlan bérbeadásából is szerzett volna
adóalap kiegészítéssel 1 510 000 Ft jövedelmet,
adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az
összes bevallott (20. sor) jövedelme 4 830 000
forint lenne, ami a 3 960 000 forint értékhatárt
szintén meghaladná.
15
3./ Sors Tibor 2011-ben 3 817 000 Ft munkaviszonyból
származó bérjövedelmet szerzett adóalap
kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más
jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre
csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az
összes jövedelme (20. sor) a 3 960 000 Ft-ot nem
haladta meg.
A csökkentett összeg kiszámítása:
Az adózót megillető összeg a bér 16%-a, de legfeljebb
145 200 forint lenne, ez azonban
csökkentendő (3 817 000-2 750 000) az 1 067 000 forint
12%-ával, azaz 128 040 forinttal, így
Sors Tibor 2011-ben adójóváírás címén
145 200-128 040 = 17 160 forinttal csökkentheti a
számított adóját.
16
4./ Tóbiás Béla 2011. évi adóbevallásban bevallott
összes jövedelme (20. sor) 1 200 000 forint.
Az adóévben megszerzett bérjövedelme
adóalap-kiegészítéssel 1 200 000 forint, az
adójóváírásra jogosító hónapok száma: 8 volt.
Tóbiás Béla az őt megillető adójóváírás
összegét a következők szerint állapítja meg.
A 1 200 000 forint adóalap-kiegészítéssel növelt
bér 16%-a 192 000 forint, tekintettel azonban a
8 jogosultsági hónapra 8 x 12 100 forint/hó,
vagyis 96 800 forint adójóváírás illeti meg.
17
Tevékeny József 2011-ben egyéni vállalkozó volt
egész évben. A vállalkozói kivét és az arra
tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés
együttes összege 3 192 000 Ft, a vállalkozói
osztalékalap pedig 300 000 Ft volt. Június 23-tól
július 4-ig beteg volt. Erre az időre az adóalap
kiegészítéssel növelt táppénz összege 95 000 Ft.
Más jövedelme nem volt.
18
A táppénz bérjövedelemnek minősül, és a 2011. évi összes
jövedelme (20. sor) 3 587 000 Ft,
azaz a 2 750 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz
után az adójóváírást csökkentett összegben
érvényesítheti. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel
két hónapra illette meg a bérjövedelemnek minősülő
táppénz. A számított adóból levonható összeg a 95 000
Ft 16%-a, vagyis 15 200 Ft lenne, mivel a bér 16%-a
nem éri el a 2 hónapra levonható legfeljebb
(2 x 12100=) 24 200 Ft-ot. A jogosultsági határt (2 750
000 Ft-ot) a 20. sor jövedelme
(95 000+3 192 000+300 000=3 587 000) meghaladja, így
a 3 587 000 és a 2 750 000 Ft különbözete (837 000 Ft)
12%-ával (100 440 Ft-tal) csökkentenie kell az
adójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy
adójóváírást az adózó nem érvényesíthet.
19
Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen
adott nyilatkozat miatt
külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1153-C lap 53., 68.
sorához
1./ Bekecs Tamás a kifizetőnek 300 000 forint
tételes költséget jelölt meg.
Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt,
ténylegesen figyelembe vehető költsége csak
180 000 forint. A két összeg különbözete 120
000 forint, több mint az adóelőleg
megállapításakor nyilatkozott költség 5%-a
(ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba).
A 120 000 forint után, annak 39%-át, vagyis
46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell
adózónak további adóként megfizetnie.
20
A fenti példa alapján nem kellene 39%-os
adót fizetnie a magánszemélynek akkor,
ha a két összeg különbözete nem lenne
több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%ánál), azaz a ténylegesen figyelembe
vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy
annál magasabb összeg lenne.
21
Az előzőek alapján, amennyiben adózó kötelezettsége
levezetésekor a 67. sorban adókülönbözetet mutat ki,
akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból
keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt
körülmények ellenére családi kedvezmény,
adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap
nélkül kérte-e.
Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen
adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a 10 000
forintot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége,
úgy további 12% adót kell felszámítania
(68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg.
22
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és
adója1153-04-es lap a 161. sora
Berta József az önkormányzattól a 2007-ben megvásárolt
lakását 2011-ben eladta 3 500 000 forintért. A
szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen
kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek
(hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.
A jövedelem kiszámítása:
Bevétel („b” oszlop)
3 500 000 Ft
Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) - 500 000 Ft
Számított összeg:
3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:
900 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a
144 000 Ft
23
Ha a példa szerinti ingatlannak nem csak Berta József, hanem a
házastársa is a tulajdonosa
volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban
meg kell osztaniuk.
Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania.
Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat
feltüntetni.
Bevétel („b” oszlop) 1 750 000 Ft
Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft
Számított összeg
1 500 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a:
450 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 16%-a 72 000 Ft
24
Ha a példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás
benyújtásáig
igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely
megszerzésére fordította,
akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:
Bevétel („b” oszlop)
3 500 000 Ft
Költség („c” oszlop)
- 500 000 Ft
Számított összeg
3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a
144 000 Ft,
a 900 000 forint 16%-os adója, azaz 144 000 forint.
A „d” oszlopban szereplő 900 000 forint jövedelmet és az „e”
oszlopban feltüntetett, levont 144 000 forint adót a
bevallás 06-01-es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209.
sorban kell feltüntetnie.
A 209. sor „a” oszlopba a 900 000 forintot, és a „b” oszlopba a 144
000 forintot kell beírnia.
25
Horgos Róbert a 2006-ban 26 000 000 forintért
vásárolt üdülőjét 38 000 000 forintért
értékesítette 2011-ben.
A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a
következő:
Bevétel („b” oszlop)
38 000 000 Ft
Költség („c” oszlop)
- 26 000 000 Ft
Számított, egyben adóköteles jövedelem („d”
oszlop) 12 000 000 Ft
26
• A példa szerinti esetben, a jövedelem csak
akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt
2012-ben, illetve ennél későbbi évben
értékesítené. Így a 16% mértékű adót,
azaz 1 920 000 forintot kell az „e”
oszlopba beírni és a bevallás
benyújtásának határidejéig megfizetni.
27
Horgos Róbert 1998-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét
14 700 000 forintért adta el 2011-ben. Egyéb
költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege
800 000 forint.
Az adó kiszámítása a következő:
Bevétel („b” oszlop)
14 700 000 Ft
Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= - 3 300 000 Ft
Számított jövedelem
11 400 000 Ft
Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a
- 9 120 000 Ft
Jövedelem („d”) oszlop
2 280 000 Ft
Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 16%-a
364 800 Ft
Ha a példánkban szereplő Horgos Róbert, az eladott telket
1996-ban vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a
11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át
levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles
jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem
kellene bevallania.
28
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó
kiszámítása a 1153-04-es lap
163. sora
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem
800 000 forint. Ennek 16%-os adója
128 000 forint lenne, de a 200 000 forintos
mentességre tekintettel a 200 000 forint 16%-át,
vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor
„e” oszlopába 96 000 forintot kell az adózónak
írnia.
29
Az ingatlan értékesítésből származó
jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése
1153-06-01 lap
Molnár Ágnes 2010-ben értékesítette a tulajdonában lévő
lakását, melynek a megállapított 10 000 000 forint
jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette.
2011-ben az édesapja részére vásárolt az idősek
otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért.
1153-06-01 lap kitöltése:
204. sor 2010-ben megfizetett adó
2 500 000 Ft
205. sor 2010. évi cél szerinti felhasználás alapja: 0 adója: 0 Ft
206. sor 2011. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója:
640 000 Ft*
*Ezt az összeget kell beírnia a 1153-C lap 65. sorába.
30
Bartos Áron 2011-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5
000 000 forint, melynek az adója 800 000 forint.
2011-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg 6
000 000 forint.
A 1153-06-01 lap kitöltése:
208. sor 2011. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja:
5 000 000
adója: 800 000 Ft
209. sor 2011-ben cél szerinti felhasználás alapja:
6 000 000
adója: 960 000 Ft
210. sor 2012. évben cél szerinti felhasználásként még
figyelembe vehető:
0 Ft
31
A százalékos egészségügyi hozzájárulás
kiszámítása, a 1153-09-es lap kitöltése
Móri János adózó 2011. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely
bérbeadásból
1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől
265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem
után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége
keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 + 265.100 = 1.665.100
forint, melynek a 14%-a 233.114 forint.
Móri János után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot
fizetett meg, rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely
jogcímenként tartalmazza:
- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint),
és
- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint).
Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e
jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi
hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak
a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a 1153-09-es lapot nem
kell kitöltenie.
32
Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 +
240.000 = 473.114), Móri Jánosnak visszaigénylési jogosultsága
keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell
töltenie.
A 1153-09-es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia:
A 288. sor „g” mezőjébe a
233.114 forintot kell feltüntetni.
A 289. sor „g” mezőjébe a
240.000 forintot kell beírni.
A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint
kerül.
A 290. sor „f” oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás,
amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés
felső határát (473.114 – 450.000 =) 23.114 forint.
A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert Móri
Jánosnak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt.
A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot).
Ez lesz a ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás
90. sorába is át kell vezetni.
33
Példák az egészségügyi hozzájárulás alapjának
megállapítására az egyéni vállalkozói
igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó
esetében
Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói
igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, az
őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági
őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A
százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának
meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi
összeget, amennyit egyéni vállalkozóként
járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell
figyelembe venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség
terhel.
34
Járulékalapként figyelembe vehető összeg
minimuma havonta a tárgyhónap első napján
érvényes személyi alapbér kötelező
legkisebb havi összege (78 000 forint), ha
azonban az egyéni vállalkozó
főtevékenysége legalább középfokú iskolai
végzettséget vagy középfokú
szakképzettséget igényel, akkor a
tárgyhónap első napján érvényes garantált
bérminimum havi összege (94 000 forint).
35
Az egyéni vállalkozói igazolvány csak
őstermelői tevékenységet tartalmaz.
Az őstermelői jövedelem havi összege 80 000 forint (évi
960 000 forint), tehát nem éri el a tárgyhónapot
megelőző hónap első napján érvényes garantált
bérminimum összegét.
A járulékalap 2011. január 01-jétől havi 94 000 forint
(évi 1 128 000 forint). A százalékos egészségügyi
hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit
csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem
összegével (960 000 – 1 128 000 forint). Százalékos
mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettség nem keletkezik.
36
Az egyéni vállalkozásból származó
jövedelem/veszteség kiszámítása
a 1153-13-as lapok kitöltése
436. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
2011. január 10-én vásárolt és 2011. január 11-én üzembe
helyezett tárgyi eszköz beszerzési ára 800 000 Ft volt.
Az adózó 2011. szeptember 30-áig az eva hatálya alá
tartozott. Az értékcsökkenési leírás
[(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás
időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege
(116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a
részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet
értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes
beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a
példabeli esetben 2011. október 1. és december 31.
közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a
leírás összegét, mely
a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 29 238 Ft.
37
Járművek költségelszámolása
Amennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti)
célú használatra 25 000 km volt és a munkaviszony
mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató
adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és
munkába járás címén 10 000 km után fizetett
költségtérítést, akkor 15 000 km üzleti célból megtett út
költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból
származó bevételével szemben.
Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját
tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú
használatára tekintettel költséget számol el, akkor
cégautóadó fizetésére kötelezett.
38
491. sor: Az átalányadó alapjába
beszámító bevétel
– a 2011. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül
14 600 000 Ft
– 2011. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett
területalapú támogatás összeg („b” oszlop adata) 800 000 Ft
2011. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 15 400 000 Ft
A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik
meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi
értékhatár a 15 400 000 Ft.
Az átalány szerint megállapított jövedelem meghatározására, az adózó
40%-os költséghányadot alkalmazhat.
A jövedelem 15.400.000 Ft bevételt figyelembe véve 9.240.000 Ft,
melyet a
9. sor”a” oszlopában kell szerepeltetni. Továbbá ezt az összeget kell a
27% adóalap-növelő összeggel kiegészítve a 9. sor „d” oszlopába
beírni, azaz 11.734.800 Ft.
39
egyszerűsített bevallás
• Az egyszerűsített bevallást Ön akkor
választhatja, ha az adóévben kizárólag
• munkáltató(k)tól és/vagy kifizető(k)től
bevallási kötelezettség alá eső bevételt
szerzett, melyből a kifizető (munkáltató)
adót/adóelőleget vont le.
40
A fenti feltételen túl Ön egyszerűsített
bevallási nyilatkozatot tehet
ha:
- ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor
is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni);
- ingó vagyontárgy értékesítésből származott bevallás köteles
jövedelme;
- vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallás köteles
jövedelme (pl. haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat);
- termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől
származott bevallás köteles jövedelme;
- az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt;
- magán-nyugdíjpénztártól kedvezményezettként is részesült nem
szolgáltatásnak minősülő kifizetésben;
41
- mezőgazdasági őstermelői tevékenységével
összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz;
- osztalékból származott jövedelme;
- értékpapír kölcsönzésből származott jövedelme;
- vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett;
- az Szja tv-ben meghatározott sorrend szerint kíván
az összevont adóalap adóját csökkentő
adókedvezményeket érvényesíteni;
- az összevont adóalapot csökkentő családi
kedvezményt érvényesít;
- rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy
az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számla
javára;
- rendelkezni kíván megszűnt magán-nyugdíjpénztári
tagsági viszony esetén, az önkéntes kölcsönös
nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján;
- visszafizetendő adókedvezménye keletkezett (pl.
biztosítási szerződés megszüntetése miatt);
42
- valamely bevételének adózására az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint
kíván eleget tenni, és az Ekho - törvény szerinti
különadó fizetésére nem kötelezett, valamint a kifizetőtől
nem vállalta át a kifizetőt és az
- Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását,
megfizetését;
- olyan jövedelmet szerzett, amely után a
munkáltató/kifizető a 27%-os
- egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljes
egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év
közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége;
- túlvont nyugdíjjárulékot kíván visszaigényelni.
43
Az egyszerűsített bevallás választásának
további feltétele az adózó belföldi
lakcímének vagy elektronikus levélcímének
közlése.6 A 1153NY jelű nyilatkozat főlapján
külföldi cím szerepeltetése esetén az adózónak
az e-mail címét is meg kell adnia. Belföldi
cím feltüntetése esetén az e-mail cím kitöltése
nem kötelező.
44
nem választhatja Ön az
egyszerűsített bevallást
az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő
befizetéshez kapcsolódó adóalap – kedvezményt
érvényesít,
a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő 98%-os
különadó hatálya alá tartozó bevételt szerzett,
az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet
szerzett,
egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési
kötelezettsége keletkezett.
45
- az adóévben egyéni vállalkozó volt,
- az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e
tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott
és nem tesz nemleges nyilatkozatot;
- a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást
választotta,
- a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett
nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez, az
igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott,
- az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözetibírság11 fizetésére köteles,
- az ingatlant - egyéni vállalkozónak nem minősülő - bérbeadó
magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is)
értékcsökkenési leírást számol el az Szja tv. 11. számú
mellékletének rendelkezései szerint,
46
-
-
köteles jövedelme mely után a 14%-os egészségügyi
hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése Önt
terheli,
privatizációs lízingből származott jövedelme,
árfolyamnyereségből származott jövedelme,
egyéb forrásadós jövedelmet szerzett és utána az adót,
adóelőleget Önnek kell bevallani és megfizetni,
ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott
jövedelmet szerzett,
az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből
származott jövedelme/ vesztesége, illetve ha a keletkezett
veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni,
az adóévben tartós befektetésből származott jövedelme,
önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben
a szerződése megszűnt és adófizetési kötelezettsége
keletkezett,
47
1143 bevallás
Határidő: Február 27.
Bevételi nyilvántartást vezető EVA adóalanyok kötelezettsége
A bevallási időszak 2011. 01. 01. napjától kezdődik
éves bevallás esetén 2011. 12. 31. napig tart,
- a tevékenység megszüntetése esetén a megszűnés napjáig tart,
- egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a szüneteltetés kezdő
időpontját megelőző napig tart,
- az eva alanyiság évközi megszűnése esetén, ha a változás révén már nem
felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek, akkor az
adóalanyiságot kizáró feltétel bekövetkezése napját megelőző napig tart,
illetőleg amennyiben az adózó
- az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladja akkor –
az általános szabálytól eltérően - az ezt követő napig,
- végelszámolás, felszámolás esetén a végelszámolás, felszámolás kezdő
időpontját megelőző napig tart, egyébként a megszűnés időpontját kell a
bevallási időszak utolsó napjának tekinteni,
48
1101 bevallás
• Éves bevallási határidő: február 27.
Amennyiben egy éves bevalló az adóév második
negyedévében rehabilitációs hozzájárulás-,
szakképzési hozzájárulás-, innovációs járulék előleg
és cégautóadó bevallására is
kötelezett, akkor kitölti a második negyedév kezdőnapjától
a második negyedév zárónapjáig
(2011.04.01 - 2011.06.30) a főlap (C) blokkjában a
„Bevallási időszakot” és külön mezőben
jelöli a „szakképzési hozzájárulás előlegének a bevallási
időszakát” is. (Ez az időszak
általános esetben havi, negyedéves és éves bevallóknál:
2011.01.01- 2011.06.30.)
49
• Amennyiben a 2011. adóévben vállalkozási tevékenységből (az
önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási
tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e
tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem
számolt el, akkor – a társasági adóbevallás helyett – az
alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület,
egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös
biztosítópénztár, közhasznú, kiemelkedően közhasznú
szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai
területi együttműködési csoportosulás nyilatkozatot tesz.
•
A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat az adóévet
követő év február 25-éig nyújtható be, a nyilatkozat tényét a
mezőben „X”-szel kell jelölni!
50
A rehabilitációs hozzájárulás előleget mindig a negyedév utolsó
hónapjának oszlopában kell szerepeltetni, tehát amennyiben az
adózó éves gyakoriságú (vagy negyedéves, mivel előleg bevallás
esetében az éves és a negyedéves gyakoriságú adózó a bevallási
időszak tekintetében egyformán működik), akkor az első
negyedéves rehabilitációs hozzájárulás előleg kötelezettségének a
márciusi hónapban tesz eleget, és ebben az esetben a
főlap (C) blokkjában a Bevallási időszak 2011.01.01-2011.03.31.,
havi bevalló esetében a márciusi (2011.03.01 - 2011.03.31) hónap.
Az előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség
különbözetét a havi, negyedéves és éves bevallók ezen a
bevalláson teljesítik.
51
Rehabilitációs hozzájárulás
Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles,
akinél a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a
20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott
megváltozott munkaképességű személyek száma nem
éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám
5 százalékát.
A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási
szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás
éves mértékének szorzata.
A rehabilitációs hozzájárulás 2011. évi mértéke 964 500
Ft/fő.
52
Játékadó
Nem tartalmazhatja a pénznyerő
automaták utáni havi bevallású játékadó
kötelezettséget, illetve a játékautomata
nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó
féléves bevallású játékadót, azt a 1178
számú nyomtatványon kell bevallani.
53
• az ötös-lottó szerencsejáték játékadó
kötelezettség teljes összegét kell
feltüntetni, tekintettel arra, hogy az állami
adóhatóság megbízásából a kincstár a
befolyt ötös-lottó szerencsejáték játékadó
összegének 90 százalékát havonta
átutalja az Alap számlája javára. Ezt a sort
kizárólag a Szerencsejáték Zrt. töltheti ki,
54
Szakképzési hozzájárulás
• Ebben a sorban a szakképzési hozzájárulás
előleget, illetve az előleg és az éves nettó
kötelezettség különbözetének összegét kell
szerepeltetni.
• Ezt a sort az egyszerűsített vállalkozói adó
(EVA) hatálya alá tartozó adózók nem
tölthetik ki!
• Az eltérő üzleti év szerint elszámoló adózó –
ideértve a végelszámolás alatt álló
adózót is a szakképzési hozzájárulásról a 1112
számú bevallásában számol el.
55
Innovációs járulék
Az innovációs járulékelőleg-kötelezettség
vonatkozásában a 1101-es bevallás csak
a kötelezettség keletkezése évének I-II.
negyedéve tekintetében nyújtható be. Az
ezt követő 12 hónapos időszakra
vonatkozó előleg-kötelezettséget a 1149es számú bevallásban kell szerepeltetni.
56
cégautóadó
Az adó mértéke havonta
a) 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200
cm3 kamratérfogatot meg nem haladó
hajtómotorral ellátott személygépkocsi
esetén 7.000 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó
személygépkocsi esetén 15.000 Ft.
57
Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában
álló személygépkocsi, amelynek
használatával összefüggésben a használó költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja.
tv.7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a
(2) bekezdésének b) pontja szerinti
költségtérítést kap, továbbá az olyan,
magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott
személygépkocsi, amely után költséget nem
számoltak el.
58
1165 bevallás
• Általános forgalmi adóbevallás éves bevalló
adóalanynál:tárgyévet követően, február 25-ig,
Éves bevallást kell benyújtania annak az áfa fizetésére
kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet
megelőző második évben az elszámolandó adójának
éves szinten összesített – vagy annak időarányosan
éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül
nem érte el a 250 ezer forintot, és nem
rendelkezik közösségi adószámmal.
59
60