Transcript RETORIKA

RETORIKA
A retorika részterületei
A retorika fogalma, tárgya
Az antik retorika kialakulása, rendszere
A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai
A retorikai érvelés: a szónoki beszéd részei
A szónoki beszédre való felkészülés
A retorika fogalma, tárgya
A köztudatban: a szónoki beszéd szerkezete
és előadása
a szónoki beszéd:
emelkedett hangvételű,
ünnepélyes alkalommal nagyobb
közönség előtt elmondott beszéd
A retorika fogalma, tárgya
A magyar nyelv értelmező szótára:
„Az a tudományág, amely a szónoki beszéd
szerkesztésével és előadásával foglalkozik;
szónoklattan”
a szónoki beszéd (uo.):”Olyan beszéd, amelyet
rendszerint nagyobb közönséghez intéznek, s
amelynek célja, hogy a szónok a közönséget
valamiről meggyőzze, valamire rábeszélje:
szónoklat”
A retorika fogalma, tárgya
Újabban: a közérdekű kérdésekkel foglalkozó,
nyilvános és a nyilvánosságnak szóló
kommunikáció elméleti és gyakorlati tudománya
Kommunikáció: (latin): tájékoztatás, (hír)közlés,
információcsere valamilyen jelrendszer
segítségével.
Szűkebb értelemben: az emberi, dominánsan
nyelvi kommunikáció
A retorika fogalma, tárgya
Kommunikációs modell (R. Jakobson)
A nyelvi kommunikáció tényezői
Kontextus
Üzenet
Feladó (A)------------------------------Címzett (B)
(adó, küldő)
(vevő, befogadó)
Kontaktus
Kód
Leegyszerűsítve: az adó, a vevő, a beszéd tárgya
A retorika fogalma, tárgya
Kommunikációs modell (R. Jakobson)
A nyelvi kommunikáció funkciói
Referenciális
Poétikai
Emotív---------------------------------------------Konatív
Fatikus
Metanyelvi
Leegyszerűsítve: kifejező, tájékoztató, befolyásoló funkció
Az antik retorika kialakulása
Miből fakadt az ógörög tudományok fejlettsége?
 Művészi látásmód: nemesség, arányosság,
mérték
 A tudományos gondolkodásra való hajlam
„A szellem a király” (Anaxagorasz)
Az antik retorika kialakulása
Az anyanyelv szerepe kiemelt volt
• tanították
• kutatták
↓↓↓
A retorika kialakulása
További okai:
 A beszédet és a tettet összhangban látták
 A városállam autonómiája – szabad polgárok közössége
Az antik retorika kialakulása
Techné rhétoriké ~ ars rhetorica ~ ars oratoria
‘az ékesszólás művészete’
• egyszerre művészi képesség
• és ugyanakkor megtanulható tudomány
is
Kr. e. 4. sz.-tól tananyag az iskolákban
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői
1. Homérosz kora
A retorika gyakorlati alapja:
az élőszó
a meggyőzés ereje
↓↓↓
beszédtanítás
(tisztviselők, de a királyok is, az igazság
érdekében)
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői
2. A retorika születése, a szofisták
 A retorika „születése” kb. a Kr. e. 5. sz.
Megszólalási alkalmak a demokráciában:
• Törvényszéki eljárás, peres ügyek:
vádbeszéd, védőbeszéd – saját maguk
• Népgyűlés: rétor (szónok)
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői

A szónoki elmélet megalkotói:
• Korax, Teisziasz – Szicília, kb. Kr. e. 460.
• Gorgiasz – Athénbe hozza a retorikát, kb.
Kr. e. 430.
• Iszokratész, Démoszthenész
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői

•
•
•
A szofisták
Szerintük
csak a meggyőzés a fontos
az igazságtartalom mellékes
az erkölcs viszonylagos
„az igazságos az, ami az erősebb érdeke”
(Thraszümakhosz Kr. e. 5. sz.)
Peripoliteiasz: Az államról
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői
3. A tudományos retorika és a filozófusok
Mi a filozófusok szerepe a retorika
kialakulásában?
A szofistákkal folytatott vitáikban
fejlődött ki a retorika mint tudomány.
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői
Filozófusok a szofisták ellen:
Iszokratész, Platón – Kr. e. 4—5. sz.
A legnagyobb hatású: Platón, különösen
Gorgiasz és Phaidrosz c. műveiben
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői

Platón
• Elítéli a korabeli retorikát, mert elvált az
igazságtól
• Felállítja a jó szónok négy legfontosabb
jellemzőjét mint követelményt
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői
A jó szónok jellemzői:
• „aki jó szónokká akar válni, igazságosnak kell
lennie, s tudnia kell, mi az igazság.”
• a dolgokat egyben kell látnia
• szüksége van természetes tehetségre és
gyakorlásra is
• ismernie kell az emberi lelket
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői

Az első retorika
Arisztotelész: Retorika (Kr. e. 4. sz.)
• 3 könyvből áll
• Különösen fontosnak tartja a logikai
érvelést, a bizonyítást
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői
Arisztotelész: Retorika
I. könyv
•
•
•
•
•
•
Inventio (feltárás)
Éthosz (jellem)
Pathosz (hatás az érzelmekre)
A példák bizonyító ereje
Enthünéma (következtetés)
A beszéd és fajai
II. könyv – A bizonyításról (érvelésről)
III. könyv: A beszéd stílusa és felépítése
illő világosság
Az antik retorika kialakulása:
korszakai, irányzatai, képviselői

További jelentős retorikák
• Cornificius Herenniusnak ajánlott retorikája
(Kr. E. 1. sz.)
• Quintilianus: Szónoklattan (Kr. U. 1. sz.)
Az antik retorika rendszere
Fő területei
• A beszéd részei
• A szónok feladatai
• A beszéd fajai
• Az ügyállás fajtái
Az antik retorika rendszere
A. A beszéd részei
o
Bevezetés (exordium): a hallgatóság megnyerése,
o
Elbeszélés (narratio): a tényállás rövid ismertetése
o
Tétel (divisio): véleményének (egyetértés, egyet nem
az érdeklődés felkeltése
értés) ismertetése
o
Bizonyítás (confirmatio):érvek és bizonyítékok
logikus előadása
A beszéd részei
o
Cáfolás (confutatio): az ellenkező vélemények
helytelenségének kimutatása
o
Befejezés (conclusio): a beszéd művészi lezárása, a
bizonyítás főbb pontjainak
összegzése, érzelmi ráhatás
~ Kitérő (egressio): nem állandó része a beszédnek,
célja a hallgatók pihentetése,
érzelmi ráhatás, es. az ellenfél
lejáratása
A beszéd részei
o
Bevezetés (exordium~principium):
• Átvezetés
 Írott szövegben: a cím és a szöveg között
 Mondott szövegben: a megszólítás és a
szöveg között
•
Legyen arányos az egész szöveghez képest.
A beszéd részei: bevezetés
Tartalmazza a következőket:
1. A jóindulat megnyerése (captatio
benevolentiae)
2. A figyelem megragadása
3. A téma megadása
Követelményeiket ld. a következő dián!
↓
A beszéd részei: bevezetés
1.
2.
3.
Toposzok (tkp. közhelyek): felkészületlenség,
bizonytalanság, ráígérés, megbízatás, ajánlás,
belső kényszer stb.
Élénk, ismétlő, fokozó jelleg, kérdések,
felkiáltások stb.
A felsorolás a fontos, nem a részletezés,
egyszerű, közepes stílusban, pátosz nélkül
stb.
A beszéd részei
o
Elbeszélés (narratio): a dolgok feltárása
• Célja: informálás ált. történet formájában
• Formája: ált. leírás és jellemzés, es.
példázatokkal
• Az elbeszélés rendje:


Természetes rend: időrend, tér, ok-okozat
Mesterséges rend: a szónok szándéka szerint
A beszéd részei: elbeszélés
Az elbeszélésben érvényesüljenek a retorikai
szövegerények:
• Rövidség
• Világosság
• Valószerűség
A beszéd részei
o
Tétel (divisio~propositio, partitio)
• Célja:
•
•
A beszéd gondolati magvának összegzése
A beszélő álláspontjának kimondása
•
Terjedelme: rövid
•
Szerkezete
• Egyszerű (simplex)
• Összekapcsolt (juncta)
A beszéd részei
o
Bizonyítás (confirmatio~argumentatio): a retorikai szöveg
„szíve”
Feladata:
• Meggyőzés
• A hallgató gondolatainak irányítása
A közlés elfogadásának okai:
• Bizonyító erejű érv (~logikus érv)
• Pozitív hangulatkeltés (~etikus összetevő)
• Kellemes v. kellemetlen következmény (~patetikus
összetevő)
A beszéd részei: bizonyítás
Fajtái
• Művészeten kívüli: külső bizonyítékok
•
•
•
függetlenek a szövegtől, a retorikai
mesterségbeli tudástól
nem kell igazolni őket
Művészeten belüli: érvek
Fajtái:
• Jelek: kikövetkeztethető belőlük a tartalom
• Példák: szemléltetés, hasonlítás
A beszéd részei: bizonyítás
Az érvek forrásaik szerint származhatnak
• Személyből (életkorából, neméből, tetteiből
stb.)
• A tárgyból
• Az eseményből, a történetből
• A cselekedet módjából stb.
A beszéd részei: bizonyítás
Logikailag mi lehet érv?
• Ami nem szorul további bizonyításra (deduktív
vagy induktív következtetés)
• Amit a közvélemény elfogad (az érvelés első
premisszája)
• Aminek az ellenfél sem mond ellent (induktív
valószínűség)
• Ami már be van bizonyítva (induktív v. deduktív
érveléssel)
A beszéd részei: bizonyítás
•
Dedukció (visszakövetkeztetés): általános →
egyedi
eljárása: a szillogizmus:
premissza+ premissza→konklúzió
bizonyíték+bizonyíték →bizonyítandó tétel
Minden ember halandó. + Jób ember. → Jób halandó.
A beszéd részei: bizonyítás
•
Indukció (következtetés): egyedi → általános
eljárása: összetett szillogizmus: analógia és különbözés
premissza+premissza+premissza →konklúzió
Pr.: A dékán egyszer engedélyezte egy diáknak, hogy
negyedszerre is felvehessen egy vizsgát.
Pr.: A diáknak rosszak voltak az eredményei.
Pr.: Nekem jók az eredményeim.
Konk.: Valószínűleg nekem is engedélyezi, hogy
negyedszer fölvehessek egy vizsgát.
A beszéd részei: bizonyítás
Az érvek elrendezése
erős és gyenge érvek sorrendje
• kiemelésük alakzatokkal
Cornificius:
• Ne időzzünk a kelleténél többet az egyes érveknél.
• Ne térjünk vissza többször ugyanazokhoz az
érvekhez.
• Ne hagyjuk félbe a megkezdett érvelést.
• Ne ugorjunk egyik érvelésről a másikra.
•
A beszéd részei
o
Cáfolás (confutatio~refutatio):
az ellenkező vélemények helytelenségének
kimutatása -- része a bizonyításnak
Akkor van szükség rá, ha a hallgatót
ellentétes hatás is érheti vagy
ellenvéleményen van.
A beszéd részei: cáfolás
A cáfolás módja:
• Bizonyítékból
• Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az
egyik premissza
• Hasonlóból vagy ellenkezőből
• A már hozott ítéletekből
A beszéd részei: cáfolás
•
Bizonyítékból:
Azt mondhatják, talán nem is igaz , hogy ez van a
szerződésben, én azonban a saját szememmel láttam
a szöveget.
A beszéd részei: cáfolás
•
Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az
egyik premissza, pl.:
Mindenki tudja, hogy a milliárdokat sikkasztókat rács
mögé szokták dugni. [XY milliárdokat sikkasztott]
XY-nal ezt nem tették.
[ A tények bizonyítékok. Tényeket soroltam fel.] Az
ellenkező véleményen levők is tudják, hogy a
tényeknek hihetnek.
Hatásosabb, mint a teljes szillogizmus!!
A beszéd részei: cáfolás
•
Hasonlóból vagy ellenkezőből:
Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy
hasonló eset fordult már elő.
Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy
ellenkező eset még nem fordult elő.
A beszéd részei: cáfolás
•
A már meghozott ítéletekből
Ha nem hisznek abban, hogy sikerünk lehet,
gondoljanak arra, hogy hasonló tiltakozás változtatott
meg már ORTT-döntéseket.
A beszéd részei
o
Befejezés (conclusio~peroratio)
Célja:
• a beszéd művészi lezárása,
• a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, az
emlékezet felfrissítése
• érzelmi ráhatás
A beszéd részei: befejezés
Az értelmi és érzelmi jegyek aránya a céltól,
témától függően változó lehet.
Érzelmi: a szöveg legemelkedettebb része
Értelmi: cselekedetre buzdítás
A beszéd részei
o
Kitérő (egressio~digresszió): célja a hallgatók
pihentetése, az érzelmi ráhatás
Helye: a narrációban van (a közepén vagy a
végén)
Tartalma: olyan (saját) eseményt idéz fel leíró
formában, amely látszólag nem tartozik a
tárgyhoz, mégis annak érdekeit szolgálja.
Nem lehet hosszú!!!
Az antik retorika rendszere
B. A szónok feladatai
o
Feltárás (inventio): anyaggyűjtés, az indíték feltárása
+ a retorika elmélete
o
Elrendezés (dispositio): a feltárt anyag elrendezése,
a beszéd vázlata
+ a struktúra elmélete
o
Megfogalmazás, stílus (elocutio): nyelvi formába
öntés, megfogalmazás
+ a stílus elmélete
A szónok feladatai
o
Előadás (pronuntiatio):a kész beszéd
előadásmódjának kidolgozása
+ az előadásmód elmélete
o
Emlékezetbe vésés (memoria): az elkészült beszéd
fejben való rögzítése
+ az emlékezőtehetség
kutatása, fejlesztése
Az antik retorika rendszere
C. A beszéd fajtái
o
o
o
Bemutató beszéd (demonstrativum):
valamely személy dicsérete
Tanácsadó beszéd (deliberativum):
rábeszélés valamire,
lebeszélés valamiről
Törvényszéki beszéd (iudiciale):
peres eljáráshoz kapcsolódik
Az antik retorika rendszere
D. Az ügyállás (sztatisz~status)
o
o
o
o
Következtetésen alapul (konjecturalis)
Meghatározáson alapul (definitiva)
Jogosságon alapul (legitima)
Kifogáson alapul (translatio)
Az ügyállás
o
Következtetésen alapul (konjecturalis):
a tényt vitatja
– Megtetted.
– Nem tettem meg.
Megtette-e?
Az ügyállás
o
Meghatározáson alapul (definitiva)
a tény mibenlétét vizsgálja
– Megtetted.
– Megtettem, de nem úgy.
Hogyan tette?
Az ügyállás
o
Jogosságon alapul (legitima)
a dolog jogosságát vitatja
– Megtetted.
– Megtettem, de jogosan.
Jogosan-e?
Az ügyállás
o
Kifogáson alapul (translatio)
A vádlott elismeri tettét, azt is, hogy
jogtalanul tette, de kifogást emel (pl.:napolják el
a tárgyalást, váltsák le a bírót vagy a vádlót)
–Megtetted.
–Megtettem, de ti nem bíráskodhattok
fölöttem.
Bíráskodhatnak-e?