Őskor és az ókori Kelet

Download Report

Transcript Őskor és az ókori Kelet

Az őskor és az ókori Kelet
története,
kultúrája
Összefoglalás
I. A történelem forrásai,
tudományai
• Forrás: minden olyan ránk maradt dolog –
pl. tárgyi emlék, szöveg, mese vagy
népszokás -, amely hozzásegít minket a
múlt megismeréséhez, felidézéséhez.
Források 2 fő csoportja
tárgyi emlékek
írott emlékek
Milyen tudományok segítenek
minket a múlt megismerésében?
• Régészet: a tárgyi emlékek kutatásával,
feltárásával, vizsgálatával foglalkozó
tudomány.
• Paleontológia= őslénytan, a történelem
előtti életformák tanulmányozásával
foglalkozik (pl. dino )
• Antropológia= embertan, az emberi faj
tanulmányozásával foglalkozik (pl. Dr.
Bones, a Dr. Csont sorozatból)
(ATLASZ!!!)
Őskor
i.e. 3millió év i.e. 3000
Ókor
i.e. 3000 – i. sz. 476
Középkor
476 – 1492
Újkor
1492 – 1917/1945
Jelenkor
1917/1945-től napjainkig
II. ŐSKOR
1.
Az ember kialakulása
–
–
–
–
emberiség bölcsője:
Afrika
kb. 20 millió évvel ezelőtt
elkülönülnek az
emberfélék (hominidák) a
majmféléktől
Charles Darwin: A fajok
eredete (1859) c.
munkájában felállítja az
evolúció elméletét
Evolúció: az ember
együtt fejlődött a
természettel; legerősebb
fajok maradnak életben
2. Kőkor
a) Őskőkor = paleolitikum
– csiszolatlan, azaz pattintott kőeszközök
– ősemberek általános jellemzői
•
•
•
zsákmányolás: gyűjtögetés, halászat, vadászat
vándorló életmód  zsákmányolás
következménye
csoportban élnek
– ősembertípusok az őskőkorban:
Homo habilis = ügyes ember
• Jellemzői:
– Kb. 2,5 millió éve
alakult ki Afrikában
– eszközöket készített,
pl. pattintott
kőszerszámok
kifordul a nagyujj
lehetővé válik a fogás
– 2 lábon jár
Homo erectus = felegyenesedett ember
• Jellemzői:
– 1,5 millió éve alakult ki
– agy térfogata megnőtt
– eszközei: szakóca,
lándzsa
– ismeri a tüzet  miért
fontos ez?
– elterjedése: Afrika,
Ázsia, Európa
– leletek: Jáva szigete,
Vértesszőlős (Samu)
Homo sapiens = ősember
• Jellemzők:
– tovább nő az agytérfogat
– túléli a jégkorszakot
– zsákmányszerzés főleg
csoportos vadászattal
(pl. mamut, orrszarvú),
gyűjtögetés már kevésbé
jellemző
– csonteszközök
(csiszolással)
– hajítódárda  nagyvadak
elejtése veszélyes (pl.
barlangi medve)
– egyik altípusa a Neandervölgyi ember (Németo.)
– leletek: Tata, Subalyukbarlang (Bükk)
Homo sapiens sapiens = mai ember
• Jellemzők:
– koponyamérete a
mai emberének
felel meg
(átlagosan kb.
1400 cm3 )
– a jégkorszak
embere
– Leletek: Szeletabarlang, Istállóskő
b) Neolitikum = újkőkor jellemzői
• eszközkészítés: főleg
csiszolással
• földművelés kialakulása
– eszközök: ásóbot, faeke,
kapa, sarló
– gabonanövények (p. búza)
– élelmet halmoznak fel
• állattenyésztés
kialakulása
– feltétele: háziasítás
– juh, kecske, szarvasmarha,
ló
– Mit adnak az állatok?
igaerő, tej, hús, gyapjú
Mesterségek kialakulása a neolitikumban
– letelepült életmód
1.
Fazekasság
–
–
–
–
2.
Minek köszönhető?
Földművelés, terményfelesleg
 raktározni kellett
Agyagedények
Először napon kiszárították,
majd kiégették  tartósabb
Milyen új eszközt hívott
életre? fazekaskorong (lábbal
hajtották, vizes kézzel
dolgoztak)
Szövés
–
–
–
–
–
Minek köszönhető?
Állattenyésztés, felesleg
Gyapjú
Kender
Fonal
Milyen új eszközt hívott
életre? szövőszék
Művészet az őskorban
• Barlangrajzok
– Altamira barlang
(Spanyolország)
– lascaux-i barlang
(Franciaország)
• Szobrászat
– Vénusz-szobrok 
termékenység (pl.
Willendorfi Vénusz)
III. ÓKOR
1. Mezopotámia
(TK. 3-4. lecke)
A. Földrajzi jellemzők
• nem egy összefüggő területű országról van
szó!!!!
• Mezopotámia = folyóköz (gr. szó)  folyam közi
civilizáció
• Folyói: Tigris és az Eufrátesz  késői áradásúak
 öntözéses földművelés kialakulása
• Határai:
– Kelet: Zagrosz-hegység
– Nyugat: Szír-sivatag, Arab-félsziget
– Dél: Perzsa-öböl
• Őslakói: sumérok
• Városok: Ur, Uruk, Kis
B. Társadalom, gazdaság
1)
•
•
•
2)
•
•
•
Társadalom
Papkirályok
Hadvezérek, papok
Szabadok
Gazdaság
templomgazdaság
toronytemplom =
zikkurat  raktár +
palota (állam irányítása)
termény központi újra
elosztása
papkirályok
papok, hadvezérek
szabadok (földművesek + kézművesek)
házi rabszolgák
C.Vallás
• Politeizmus = többistenhit
• Helyi istenségek
• Vallási dualizmus  a
világot a jó és a rossz harca
irányítja
D.ÍRÁS
• ékírás
• agyagtáblára,
írópálcával
• Irodalmi, írásos
emlékek:
– Gilgames eposz
– Hammurapi
törvényoszlopa
E. Tudomány
• 60-as
számrendszer
• Kört 360°-ra
osztották
• Szorzás, osztás
• Helyi értékek
ismerete
F. Művészetek, találmányok
•
•
•
•
babiloni Istar-kapu
Szemiramisz függőkertje
ninivei könyvtár (22 ezer agyagtábla)
kocsi
2. EGYIPTOM
„ez a föld a Nílus
ajándéka”
(Hérodotosz)
A. Földrajzi tér (Atlasz!!!)
• Észak-Afrikában helyezkedik el
• kezdetben 2 része volt: Alsó- és Felső-Egyiptom
• Kb. 2900 körül egyesítették és létrejött az
Egyiptomi Birodalom
• folyója: Nílus  tavasszal árad, termékeny
iszapot rak le  öntözéses földművelés
• városok a Nílus két partján jönnek létre
• csak a Nílus mentén alakul ki művelésre
alkalmas terület
• területe: forró, sivatagos  oázisok
• határai:
– Észak: Földközi-tenger
– Dél: Núbiai-sivatag
– Kelet: Vörös-tenger
– Nyugat: Líbiai-sivatag
B. Gazdaság, társadalom
1) Gazdaság
• Öntözéses földművelés:
Mezopotámiában és Egyiptomban
jellemző; az éghajlat miatt
öntözőrendszereket, csatornákat
építenek ki, hogy a növények számára
biztosítani tudják a locsolást
2)
Társadalom
•
Egyiptom élén a fáraó
áll
Fáraó:
•
–
–
•
•
Isten származás
Hatalma despotikus:
élet és halál ura,
teljhatalom, minden föld
az övé
Írnokok: gazdasági élet
legfontosabb szereplői,
írnok iskolák
Szabadok:
földművelés,
kézművesek, részt
vesznek a
piramisépítésben
fáraó
papok, hadvezérek
írnokok
szabadok (földművesek + kézművesek)
rabszolgák
C. VALLÁS
• Politeizmus
• Állatistenek: állat fejű,
ember testű (belső
tulajdonságaik emberiek)
• Főisten: Amon-Ré –
napisten
• Istenek: Anubisz – sakál,
Thot – ibisz
madár/pávián, Hórusz –
sólyom, Ozirisz, Ízisz
• hisznek a túlvilágban 
mumifikálás,
balzsamozás  fejlett
orvostudomány
D. ÍRÁS, IRODALOM
• Hieroglifa = szent véset;
képírás+mássalhangzó
írás
• Papirusz
• Megfejtés: Rosette-i kő
• Írnokok, írnok iskolák
• Irodalmi emlékek:
– Halottak könyve
– Sírfeliratok (pl. a piramisok
falán)
E. Építészet, szobrászat
• Piramisok, pl.
Ghizai-piramisok
• Luxori templom
• Szolgaszobrocskák,
pl. Ülő írnok szobra
• Szfinx
• Nofertiti királynő
mellszobra
• Tutanhamon halotti
maszkja
Építészet, szobrászat emlékei
F. TUDOMÁNY
• 365 napos naptár
• Tízes
számrendszer
• Törtek használata
• Fejlett
orvostudomány
3. PALESZTINA ÉS A
ZSIDÓ EGYISTENHIT
A. Földrajzi tér (Atlasz!!!)
• Kis-Ázsiában
helyezkedik el
• folyója: Jordán
• Jelentősebb
tavai: Holt-tenger,
Genezáreti-tó
• Területe:
sivatagos +
sziklás
B. Vallás
•
•
•
•
•
•
•
•
monoteizmus = egyistenhit
(eredetileg politeista volt)
Istenük Jahve – sivatagi vihar,
tűz pusztító istene (nem írják
le és nem mondják ki a nevét)
Szent könyvük: Biblia –
Ószövetség
Tóra = Mózes öt könyve
ősatyjuk: Ábrahám
12 héber törzs
nem fogadják el, hogy Jézus a
Megváltó
földjüket Kánaánnak=
Paradicsomnak nevezik
C. Története
•
•
•
Isten két szövetséget
kötött a zsidókkal:
1. Ábrahám
2. Mózes
Ábrahám  Izsák 
Jákob  12 fiú = 12
héber törzs (József,
Benjámin)
Mózes kivezeti a
zsidókat Egyiptomból
• 2. szövetség bizonyítéka:
tízparancsolat
• Ellenségük: filiszteusok
• Első királyuk : Dávid
– Jeruzsálemi Királyság
megalapítója
• Második ~
: Salamon
(Dávid fia)
– jeruzsálemi templom
(frigyláda őrzésére)
– erős központi hatalom
• Salamon halála után
Jeruzsálem szétesik
(Júda+Izrael)
D. Általános jellemzők
•
•
•
•
•
•
•
templomuk: zsinagóga
Rabbi: lelki vezető, pap
Sem templomaikban, sem
könyveikben nem használnak
ember- és állatábrázolásokat a
díszítéséhez, csak növényi
motívumokat (ornamentika) 
oka: bálványimádásának számít
a férfiak fejükön kipát, azaz kis
fekete sapkát hordanak
Jelképeik: Dávid-csillag,
menóra=gyertyatartó
csak kóser = tiszta ételeket
fogyasztanak
fontosabb ünnepeik:
– Hanuka = 7 napig tartó
karácsony
– Pészah = tavasz, hálaadás
ünnepe
– Sabbath = szombat
4. Fönícia
A. Földrajzi elhelyezkedés (Atlasz!!!)
–
–
Kis-Ázsia (ma Libanon)
Földközi-tenger partján
B. Írás
–
–
–
22 vonalas jelből áll
csak mássalhangzók
a héber és az arab írás alapja
C. Általános jellemzők
–
–
kereskedő nép  Földközi-tenger urai, hajósai
Ismerték a bíborfestéket és az üveget
5. INDIA
A. Földrajzi jellemzők (Atlasz!!!)
• Indiai-félszigeten fekszik
• Folyói: Indus és a Gangesz
• Határai:
– Észak: Himalája
– Dél: Indiai-óceán
elzártan
– Kelet: Bengál-öböl
fejlődik
– Nyugat: Arab-tenger
• Északon, az Indus folyó mentén alakul ki
először fejlett kultúra  Indus-völgyi
civilizáció
B. VALLÁS
1.
Brahmanizmus
–
–
–
Nem térítő
Nincsenek dogmái = szabályai
A világ megváltoztathatatlan 
kasztrendszer
4 kaszt: legfelső kasztba tartoznak
az árják
a kasztok nem érintkezhetnek és
nem is szólhatnak egymáshoz
Hisznek az újjászületésben és a
lélekvándorlásban
3 istenük:
–
–
–
–
•
•
•
Brahma  teremtő
Visnu  megtartó
Siíva  pusztító
2.
Buddhizmus
•
Alapítója: Gautama
Sziddharta Buddha herceg
Minden jelenség e földön
csak átmeneti
Cél: elérni a Nirvánát
(=boldog megsemmisülés)
Hogyan lehet ezt? – le kell
mondani a vágyakról és a
javakról
•
•
•
C. ÍRÁS, IRODALOM
•
Árják nyelve:
szanszkrit (ma már
holt nyelv)
•
Irodalmi emlékek:
– Védák könyve
– Eposzok (Rámájana,
Mahábhárata)
D. Építészet, szobrászat
• Építészet:
– sziklatemplomok
– barlangkolostorok
• Szobrászat:
– Síva-szobrok
– Buddha-szobrok
E. Tánc és tudomány
Tánc:
– „kéztánc”
– az egész test mozog
Tudomány:
– trigonometria
– „arab” számok (1,2 …)
6. Kína
A. Földrajzi tér (Atlasz!)
• Kelet-Ázsiában
helyezkedik el
• Folyói:
– Hoang-ho (Sárga-f.)
– Jangce (Kék-folyó)
• Földrajzilag
viszonylag zárt
fekvésű, ezért sajátos
fejlődési utat jár be
B. VALLÁS
1) Univerzizmus
•
Két őselem: fény (jin)
és árnyék (jang)
2) Konfucianizmus
•
•
•
alapító: Kung Fu-ce
(=Konfuciusz)
hagyomány és ősök
tisztelete
Állam szolgálata
3) Taoizmus
• alapítója: Lao-ce
• szent könyve: Taotö King – taoizmus
tanításit
tartalmazza
• ember és természet
harmóniája
• boldognak vélt ősi
múlt felé fordul
• változás/változtatás
elvetése
C. ÍRÁS, IRODALOM
• Írás jellemzői:
– bonyolult
fogalomjelekből áll
– keveset változott
– Kalligráfia = szépírás
• Irodalmi emlékek:
– Dalok könyve
– Okmányok könyve
D. Építészet, festészet
Építészet:
– Nagy Fal (hunok elleni
védekezés)
– Agyaghadsereg (Csing
Si Huang-ti)
Festészet:
– papírra
– ecsettel
– tussal
E. Tudomány
•
•
•
•
•
•
•
negatív számok
mágnesesség
puskapor
papír
porcelán
selyem
iránytű