ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK Tartalomjegyzék Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformáció Síkidomok - háromszögek - négyszögek Térgeometria 2015.11.06. Mészáros Andrea.
Download
Report
Transcript ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK Tartalomjegyzék Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformáció Síkidomok - háromszögek - négyszögek Térgeometria 2015.11.06. Mészáros Andrea.
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Tartalomjegyzék
Geometriai transzformációk
- Egybevágósági transzformációk
- Hasonlósági transzformáció
Síkidomok
- háromszögek
- négyszögek
Térgeometria
2015.11.06.
Mészáros Andrea
2
A geometriai transzformációkról általában
Azokat a függvényeket, amelyeknek értelmezési tartománya is,
értékkészlete is ponthalmaz, geometriai transzformációknak
nevezzük
Az f geometriai transzformáció fixpontjának nevezzük az olyan
pontot, amely önmagának a képe.
Több transzformáció egymás utáni alkalmazásaként nyert
transzformációt a transzformációk szorzatának nevezzük.
Az olyan transzformációt, amely minden pontot helyben hagy,
identikus leképezésnek nevezzük.
2015.11.06.
Mészáros Andrea
3
Egybevágósági transzformációk
A transzformáció neve
Fix pontja(i)
Helyettesíthető
egyenesre (tengelyre) vonatkozó
tükrözás
a tengely minden pontja
a tengely körüli 180-os (térbeli)
elforgatás
pontra vonatkozó tükrözés
a tükrözés középpontja
a tükrözés középpontján áthaladó és
egymásra merőleges két egyenesre
történő egymás utáni tükrözéssel
pont körüli nagyságú
adott irányú elforgatás
az elforgatás középpontja, esetén
miden pont
az elforgatás középpontján áthaladó
t1és t2 egyenesekre történő egymás utáni
tükrözéssel. A t1 egyenes
forgásszöggel vihető át a t2 egyenesbe
d nagyságú, adott irányú eltolás
d esetén nincs, d esetén minden
pont
az eltolás irányára merőleges és
egymástól d/2 távolságban lévő
párhuzamos egyenesekre történő
egymás utáni tükrözéssel (a tükrözések
sorrendje lényeges!)
2015.11.06.
Mészáros Andrea
4
Síkidomok egybevágósága
Az egybevágóság fogalma: Két alakzat egybevágó, ha
létezik olyan egybevágósági transzformáció, ill.
transzformációk sorozata, amely az egyik alakzatot a
másikba viszi át.
Háromszögek egybevágósága:
- oldalaik páronként megegyeznek
- két oldaluk és az általuk bezárt szög páronként
megegyezik
- két oldaluk és a nagyobbik oldallal szemben fekvő
szögük páronként egyenlő
- egy oldaluk és a rajta fekvő szögek páronként
egyenlők
2015.11.06.
Mészáros Andrea
5
Négyszögek egybevágósága: Két négyszög egybevágó, ha
megfelelő oldalaik és szögeik páronként megegyeznek
• két négyzet egybevágó, ha egy megfelelő adatuk megegyezik
• két téglalap egybevágó, ha két megfelelő adatuk megegyezik
• két rombusz egybevágó, ha két megfelelő adatuk megegyezik
•két paralelogramma egybevágó, ha három megfelelő adatuk
megegyezik
•két trapéz egybevágó, ha négy megfelelő adatuk megegyezik
2015.11.06.
Mészáros Andrea
6
Hasonlósági transzformációk
A hasonlóság olyan transzformáció, ahol bármely két képpont
távolságát osztva a tárgypontok távolságával, ugyanazt a
pozitív valós számot kapjuk. Tehát, ha a transzformáció A-hoz
A’-t, B-hez B’-t rendeli, akkor dA’B’/dAB=l minden A, B pont
esetén.
A középpontos hasonlóság szintén rendelkezik a definícióban
előírt tulajdonsággal, tehát hasonlósági transzformáció
Minden hasonlóság megkapható mint egy egybevágóság és egy
középpontos hasonlóság szorzata.
2015.11.06.
Mészáros Andrea
7
Középpontos hasonlóság
Jelöljünk ki egy O pontot, és adjunk meg egy l>0 valós számot.
Az O ponthoz rendeljük hozzá önmagát. Egy tetszőleges, de Otól különböző P ponthoz rendeljük hozzá azt az OP félegyenesre
eső P’ pontot, amelyre dOP’=ldOP. Az így definiált
ponttranszformációt középpontos hasonlóságnak nevezzük.
Az O pont a hasonlóság középpontja, a l>0 valós számot a
hasonlóság arányának nevezzük. Ha l>1, akkor az O
centrumból való nagyításról, ha 0<l<1 kicsinyítésről beszélünk.
2015.11.06.
Mészáros Andrea
8
Síkidomok hasonlósága
háromszögek hasonlósága
- a megfelelő oldalak aránya egyenlő
- két-két megfelelő oldal aránya és az általuk közbezárt szög
egyenlő
- két-két megfelelő oldal aránya és a nagyobbik oldalakkal
szemközti szögük egyenlő
- két-két szögük páronként egyenlő
négyszögek hasonlósága:
- két négyzet mindig hasonló egymáshoz
- két téglalap hasonló, ha oldalaik aránya megegyezik
- két rombusz hasonló, ha egy-egy szögük egyenlő
körök hasonlósága:
bármely két kör hasonló egymáshoz
2015.11.06.
Mészáros Andrea
9
Síkidomok
háromszögek
Egy háromszög a legnagyobb szöge szerint
hegyesszögű, ha minden szöge hegyesszög
derékszögű, ha egyik szöge derékszög
tompaszögű, ha egyik szöge tompaszög
Az oldalak alapján
egyenlő oldalú, ha mindhárom oldala egyenlő
egyenlő szárú, ha van két egyenlő oldala
általános, ha nem egyenlő szárú
2015.11.06.
Mészáros Andrea
10
C
c
A
g
a
b
B
b
Összefüggések a háromszög adatai között:
a háromszög belső szögeinek össze 180°
bármelyik külső szöge egyenlő a nem mellette fekvő két
belső szög összegével
két oldalának összege nagyobb a harmadik oldalnál
ugyanabban a háromszögben egyenlő oldalakkal szemben
egyenlő szögek vannak
2015.11.06.
Mészáros Andrea
11
C
B1
O
A1
B
A
C1
A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik
egymást. Ez a pont a háromszög köré írható kör középpontja.
Az a, b, c oldalú, T területű háromszög köré írt kör R
sugara: R= abc/4T
2015.11.06.
Mészáros Andrea
12
C
a
b
r
O
A
c
B
A háromszög belső szögfelezői egy pontban metszik
egymást. Ez a pont a háromszögbe írható kör középpontja.
A T területű és a+b+c=2s kerületű háromszögbe írt kör r
sugara: r=T/s
2015.11.06.
Mészáros Andrea
13
D
/
/
C
/
a
b
A
x
y
E
mc
/
B
c2 b
c1
c
1.ábra
2.ábra
A háromszög bármely szögfelezője a szemközti oldalt a
közrefogó oldalak arányában felezi. (1.ábra)
(Vetületi tétel): c=bcos+acosb (2.ábra)
2015.11.06.
Mészáros Andrea
14
Háromszögek nevezetes vonalai
Magasságtétel: a derékszögű háromszög a átfogójához tartozó
magasság a befogók átfogóra eső merőleges vetületeinek
mértani közepe.
b
b
a
m
p
q
b
c
Befogótétel: A derékszögű háromszög befogója az átfogónak
és a befogó átfogóra eső merőleges vetületének mértani
közepe.
2015.11.06.
Mészáros Andrea
15
négyszögek
minden konvex négyszög belső szögeinek összege 360°
Azt a négyszöget, melynek két-két szemközti oldala
párhuzamos paralelogrammának nevezzük.
O
b
Egy négyszög akkor és csak akkor paralelogramma, ha
2015.11.06.
i.
két-két szemben fekvő oldala párhuzamos
ii.
két-két szemben fekvő oldala egyenlő
iii.
két szemben fekvő oldala párhuzamos és egyenlő
Mészáros Andrea
16
iv. két-két szemben fekvő szöge egyenlő
v.
két átlója felezi egymást
vi. középpontosan szimmetrikus
Ha a paralelogramma oldalai egyenlők, rombusznak hívjuk.
- egy paralelogramma akkor, és csak akkor rombusz, ha átlói
egymásra merőlegesek
- egy négyszög akkor, és csak akkor rombusz, ha átlói
merőlegesen felezik egymást
Ha a paralelogramma szögei egyenlők, téglalapnak
nevezzük.
2015.11.06.
Mészáros Andrea
17
Ha egy négyszögnek van két párhuzamos oldala,
trapéznak hívjuk.
A trapéz bármely szárán nyugvó szögek összege 180°
Ha a trapéz egyik alapján fekvő két szög megegyezik,
akkor a trapézt, szimmetrikus trapéznak nevezzük.
Szimmetrikus trapéz szárai és átlói egyenlők
Ha egy négyszög két-két szemközti oldala egyenlő,
akkor deltoidnak nevezzük.
2015.11.06.
Mészáros Andrea
18
Azokat a konvex négyszögeket, amelyeknek minden
csúcsa ugyanazon a körön van, húrnégyszögnek
nevezzük. (1. Ábra)
Egy négyszög, akkor és csak akkor húrnégyszög, ha
két szemközti szögének összege 180°
c
2b
d
b
a
b
2.ábra
1.ábra
Érintőnégyszögnek nevezzük azokat a négyszögeket,
amelyeknek minden oldala egy adott kört érint. (2.ábra)
Egy négyszög akkor, és csak akkor érintőnégyszög, ha
két-két szemközti oldalának összege egyenlő
2015.11.06.
Mészáros Andrea
19
Térgeometria
Poliéderek
Az olyan térrészt, amelyet véges sok sokszögtartomány
határol, s amely teljes egyenest nem tartalmaz,
poliédereknek nevezzük.
Egy-egy szögtartomány a poliéder egy-egy lapja, a
szögtartomány síkja a poliéder lapsíkja, a lapokat határoló
szakaszok a poliéder élei, az élek végpontjai a poliéder
csúcsai.
A csúcsokat összekötő az élektől különböző szakaszok a
lapátlók, ha egyetlen lapsíkban vannak; s testátlók, ha
egyetlen lapsíkhoz sem tartoznak.
2015.11.06.
Mészáros Andrea
20
C
B1
O
B
Euler tétele: A konvex poliéderben a csúcsok (c), és lapok (l),
C
számának összege kettővel nagyobb az élek (e), számánál.
c+l=e+2
A
1
Az olyan konvex poliédert, amelynek élei, élszögei és
lapszögei egyenlők, szabályos testnek nevezzük.
2015.11.06.
Elnevezés
n
m c
e
f
Tetraéder
3
3
4
6
4
Hexaéder
4
3
8
12
6
Oktaéder
3
4
6
12
8
Dodekaéder
5
3
20 30
12
Ikozaéder
3
5
12 30
20
Mészáros Andrea
21
2015.11.06.
Mészáros Andrea
22