Transcript Az emberi test izomzata - japán harcmûvészeti egyesület

Az emberi test izomzata
A székesfehérvári Japán Harcművészeti Egyesület
tagjai részére belső használatra készítette
és a diákat szerkesztette:
Török Ferenc
2014.
A következő oldalakra különböző szemelvényeket tettem,
ezek alapján fontos dolgokat tudhatunk meg az emberi
test izomzatáról, működéséről, a JGYTFK Testnevelési és
Sporttudományi Intézet néhány jegyzetrésze segítségével
magasabb szinten is bővíthetjük ismereteinket, és egyéb
internetes forrásból tájékoztatást kapunk a masszázsról is.
Forrásmegjelölés a 3-4-5. dián található.
Hasznos böngészést kívánok minden érdeklődőnek.
Források:
ALAPISMERETEK
Az izmok a mozgás aktív szervei, összehúzódva a mozgás
passzív szerveit, a csontokat mozgatják, egy- vagy kétkarú
emelőkként működnek.
Az izmok csontról erednek és csonton tapadnak, lefutásuk
közben legalább egy ízületet áthidalnak, és az áthidalt
ízületben mozgást hoznak létre.
Az izmok ezen kívül viselik a test súlyának egy részét is, és
fenntartják az egyensúlyi helyzetet.
A nagy testüregek falát képezik, és segítik egyes belső
szervek működését. Végül meghatározzák a test
idomainak alakját, nagyságát és körvonalait.
Az izomerő a működő izomrostok számával arányos.
Tehát egy izom maximális ereje az izmot alkotó rostok
számától függ. Az izmok által végzett munka az erő és út
szorzatából adódik, így az eltérő szerkezetű izmok által
végzett munka abban is különbözik, hogy a rostok nagy
elmozdulással kisebb erőt fejtenek ki, vagy rövid úton nagy
erejű mozgást eredményeznek.
Az izmokban a fájdalomérző receptorokon kívül két
speciális receptor is elhelyezkedik, az izomorsó és az
ínorsó, melyek az izmok, inak feszültsége állapotát
érzékelik. A rendszeresen működtetett izmok rostjai
megvastagodnak, miáltal az izmok tömege nő. A tartósan
nyugalomban lévő izmok rostjai elvékonyodnak, ezáltal az
izmok sorvadnak. Az élő ember izmai állandó kisfokú
összehúzódásban vannak, amit izomtónusnak nevezünk.
Az emberi testet mozgató vázizomzat több mint 640
izomból áll, amelyek a csontokon tapadva áthidalják az
ízületeket. A vázizomzat a test tömegének mintegy 40%-át
adja, a csontokkal és a bőrrel együtt meghatározza a test
alakját.
Az izomszövet az izom-összehúzódáshoz, megrövidüléshez
energiát használ fel. A megrövidüléssel húzó hatást fejt ki a
csontokra, ezáltal mozgások széles skálája válik lehetővé
egészen a futástól a mosolygásig. Emellett az izmok
biztosítják az álló testtartást és stabilizálják az ízületeket.
Az izmok tehát stabilizáló és mozgató funkciót látnak el.
Működésük akaratlagosan irányítható, fejleszthető. Hogy
megértsük, mitől és hogyan károsodhatnak, először fontos
megismernünk felépítésüket.
Egy izom sok-sok izomrostból épül fel. A rostok kötegekbe
rendeződnek, a kötegek egy újabb köteget alkotnak.
Az izomrostokat kötőszövetes hártya veszi körül, és minden
egyes rostköteget egy újabb kötőszöveti váz borít. Ezekben a
hártyákban futnak az izmot ellátó erek, idegek, valamint belőlük
összegződnek az inak, amelyek a csonthoz rögzítik az izmot.
A kötőszövetes elemek a mozgás hiányában,
illetve az egyoldalú terhelés következtében
zsugorodnak,
megrövidítik az izmot,
csökkentik annak
teljesítőképességét.
Az izmok összehúzódásra képes, aktív része az izomhas,
a venter, a harántcsíkos izomrostokból álló izomszövet,
amely – a szívizomtól eltérően – akarattól függően működik;
passzív része az ín, a tendo, ami kevésbé rugalmas
collagenrostokból épül fel.
Az izomhas középső, tömegesebb része kontrakcióra képes:
- proximalis: eredés
- distalis : tapadás
Ín: a csontvázhoz rögzíti az izmot, megakadályozza az izom
passzív túlnyújtását.
Járulékos részek:
- nyálkatömlő = bursa
- ínhüvely = vagina tendinis
- izompólya = fascia
Az izmok tehát csontokon erednek, és inakkal tapadnak.
A vázizomzat harántcsíkolt izomzat.
Az izom részei:
- tendo: ín (rugalmatlan, a húzásnak ellenáll, ínszövet alkotja)
- venter : izomhas (harántcsíkolt izom)
- izompólya (fascia),(kötőszövetből álló lemez, izomnyalábokat borítja)
- ínhüvely (a súrlódást csökkentve elősegíti a mozgást)
Az izmok felosztása alakjuk szerint
rövid izmok -» kéz (ujj) izmai
hosszú izmok (orsó alakú és tollas
izmok) -» kétfejű felkarizom
széles izmok
(lapos ínnal tapadnak) -» hasizmok
gyűrűs izmok -» száj-, végbél-,
húgycső záróizma
Az izmok felosztása eredésük szerint
Az izmok felosztása működésük szerint:
flexor : hajlító
extensor : feszítő
abductor : távolító
adductor : közelítő
levator : emelő
sphincter : szűkítő
Az izmok működése általában csoportosan történik:
•
(azonos irányú működés)
szinergisták
antagonisták
•
(ellentétes irányú működés)
feszítők-hajlítók
•
(extensio-flexio)
•
(adductio-abductio)
közelítők-távolítók
•
sphincterek
• → (minimum 1) ízületet áthidalnak, kontrakciókor
az eredési és tapadási pont egymáshoz közeledik,
az izom megvastagszik, a csontok egymáshoz
viszonyított helyzete megváltozik
• → izomtónus (hypotonia, hypertonia),
• izomvédekezés (défense musculaire) tejsav izomláz
• → izomerő
• → az izmokat aktin és miozin fehérjék építik fel, ezek
egymáson elcsúsznak, aktomiozint képeznek.
Az izom az energiát a glikogén lebontásából nyeri
(O2-dús vagy -hiányos környezeti feltételek között).
Az izom a mozgás aktív szerve.
Típusai:
• Harántcsíkolt :
• Sima:
• Szív:
rövid, de erős erőkifejtésre
képes (az összes aktív mozgásban résztvevő
izmunk)
hosszú, de gyengébb izom
(az erek fala, belső szervek fala)
hosszú és erős erőkifejtésre képes
A megfelelő idegrendszeri irányítás által jön létre a
mozgás az izmok, inak, szalagok, ízületek összmunkájával.
A központi idegrendszer és az izmok oda-vissza
kapcsolata azt jelenti, hogy nemcsak az izmok kapnak
"mozgásparancsokat", hanem az agy is folyamatosan kap
információt az izmoktól, azok feszülési állapotáról,
tónusáról. Így válik lehetővé az egyes testhelyzetek
kivitelezése, pl. egy pohár víz megtartása.
Ennek alapja a „motoros egység”, ami a mozgató
idegsejtet és az általa beidegzett izomrostok összességét
jelenti. Minél precízebb munkát végez egy izom, annál
kevesebb izomrost tartozik egy egységbe, azaz egy
idegsejthez.
Fizikai aktivitás hatására
- a rostok tömege változik,
- vastagságuk növekszik.
Edzés hatására az izmok
- reakció ideje csökken,
- működésük koordináltabbá válik.
Igénybevétel hiányában a tömegük
- csökken, azaz, az izom sorvad.
Az izomegyensúly állapota
- az izom megfelelő hosszát,
- nyújthatóságát,
- összehúzódó képességét,
- erejét jelenti.
• A törzs izmai:
•a mellkas izmai:
felületes mellkas izmok
mély mellkas izmok
•hasizmok
•a hát izmai:
felületes hátizmok
mély hátizmok
IZOMTAN
CSÍPŐ-TÉRD
MOZGATÓK
JGYTFK
Testnevelési és Sporttudományi
Intézet
Izomműködés
fontos szerepe van a vállízület
összetartásában
A deltaizom három részről ered:
• anterior rost: a kulcscsont (clavicula) lateralis
harmadának, felső felszínének anterior széléről ered,
hajlítja és befelé forgatja a kart.
• medius rost: az acromion lateralis széléről és felső
felszínéről ered, távolítja a kart.
• posterior rost: a spina scapulae posterior széléről ered,
feszíti és kifelé forgatja a kart.
• A felkarcsont (humerus)
tuberositas deltoidea
humeri részén tapad.
A felkar izmai
forrás: http://andimasszazs.hupont.hu/8/anatomia-amit-tudnod-kell-az-izmokrol
• A masszázzsal kezelt izomzat teljesítőképessége nő,
az elvégzett izommunka gyorsabb és kitartóbb lesz.
Az izomzaton alkalmazott masszázzsal a sportolók
teljesítőkészsége is növelhető. Elősegíti az
izomfáradtság megszűnését, könnyebben és
gyorsabban regenerálódik, mint az egyszerű
pihentetés után. Masszázs hatására kívánt mértékben
módosítható az izomzat tónusa. A fenti hatások
létrejöttében szerepet játszik, hogy masszázs
alkalmával javul az izomzat vérellátása, felgyorsulnak
az izomzat működését kísérő folyamatok. Masszázs
alkalmával az anyagcseretermékek, salakanyagok
könnyebben eltávoznak az izomból. Az izomzat
összepréselődik, és az izom működése kapcsán
keletkezett fáradtsági anyagcsere-termékek
eltávozásnak, megkönnyítik az izomzat vérkeringésének fokozódását is.
• A masszázs nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel,
hanem jótékony hatást fejt ki magára az egész idegrendszerre is.
• A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel
ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja
az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus,
keringésrendszer helyreállását. Enyhíti a stressz hatásait. A napi
stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást,
fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget
eredményeznek.
• A masszőr, kezével olyan ingerületeket hoz létre a szövetek
érzékelő ideg-végződéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják a
fájdalmi ingerületek eljutását az agyba. Az agyat endorfin
kiválasztására készteti, ami gyógyszerek használata nélkül
enyhíti a fájdalmakat, kellemetlen közérzetet.
• A masszázs segíti a fájdalmat előidéző állapot megszüntetését,
mert önmagában is fájdalomcsökkentő hatású.
• A masszázs ellazítja a feszült izmokat, nyugtatólag hat
az idegrendszerre, ami a test ritmusának lassulását idézi elő.
Ennek következtében csökken a vérnyomás,
lassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés,
megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.