Transcript Anat-1-rekr-lev 679KB May 24 2011 11:42:15 AM

Anatómia I.
Dr. Suskovics Csilla PhD
Követelmény
 Az órán való aktív részvétel
 Csontfelismerés az aláírásért
 Kollokvium
–beugró: izomfelismerés
2
Irodalom
 Csoknya Mária – Wilhelm Márta (2006):
A sportmozgások biológiai alapjai I., Anatómia,
élettan, egészségtan
 Lázár Gyula – Kovács Magdolna (1996):
Anatómia I.
 Kiss Ferenc – Szentágothai János (1980):
Az ember anatómiájának atlasza
 Miltényi Márta (1980): A sportmozgások
anatómiai alapjai
3
Általános izomtan
Myologia
Az izomzat általános jellemzése
 Az izomzat az ember legnagyobb
szerve
 A mozgás aktív rendszere
 Elemi egysége az izom (musculus)
5
Az izom (musculus) meghatározása
 Az akaratlagos mozgás szerkezeti
és működési egysége (funkció)
 Egységes kötőszöveti vázzal és
gyenge burokkal összetartott, és
meghatározott irányokba rendezett
izomrostköteget nevezünk izomnak
(morfológia)
6
Az izom (musculus) általános
jelemzése
 A testben: 650 izom
 Eltérő izomtípusok
 Különböző feladatok ellátása
 Működésük csoportosan történik
(agonista, antagonista, közömbös
izmok)
 Szabályozását az idegrendszer végzi
7
Izom főbb részei
 eredés (origo)
 tapadás (insertio)
 venter - izomhas
8
Izom főbb részei
 Eredés (origo)
– nyugvó csonton  lehet húsos
(iz.rostokkal) v. inas (tendo) (az inak
kollagén rostkötegei – Sharpey-féle
rostok – hatolnak be a csontba 
erős kapcsolat!!!)
– ez az izom rögzítettebb vége:
punctum fixum
– proximális elhelyezkedés
9
Izom főbb részei
 Tapadás (insertio)
– mozgó csontokon  lehet húsos v.
inas (tendo)
– ez az izom szabadabb vége:
punctum mobile
– distalis elhelyezkedés
10
Izom főbb részei
 Az origo és insertio alakja lehet:
– lapos inas lemez (aponeurosis) – a
széles, lapos izmok ebbe mennek át
– hengerded
11
Izom főbb részei
 A különböző testhelyzetek – pl. kézállás
korláton – megváltoztatják egy izom
szabadabb, ill. rögzítettebb pontjait, és
működése irányát
12
Izmok alakja
 orsó
 pánt
 lapos lemez
 gyűrűs izmok
13
Izmok eredései, tapadásai:
 Több résszel eredő (caput) (2-3
vagy sokfejű izom), majd
összeolvadó és közös ínnal
tapadó:
– m. biceps brachii
14
Izmok eredései, tapadásai:
 A két has nem egyesül, az ín közös
(biventer)
– m. omohyoideus (lapocka-nyelvcsonti
izom)
15
Izmok eredései, tapadásai:
 Inas megszakítások lehetnek az
izmokban - intersectio tendinea
– m. rectus abdominis (egyenes
hasizom)
16
Izmok rostozata

Párhuzamos (izmok többsége)
 Tollazott (pennatus)
– unipennatus
– bipennatus
17
Az izmok kötőszövetes borítása
 Fascia (izompólya)
 Perimysium (vékony rostos kötőszövet)
 Sarcolemma (sejthártya)
18
Az izmok kötőszövetes borítása
 Fascia (izompólya) - egy vagy több
izmot borító kötőszövetes lemez,
melynek a vénás keringés
támogatásában van fontos szerepe
19
Az izmok kötőszövetes borítása
 Perimysium (vékony rostos kötőszövet)
– az izom húsos részének a váza
– sövényeket bocsát az izom belsejébe,
ezáltal rekeszekre osztja az izmot
(elsőd-, másod-, harmadlagos
rekeszek); a sövényekben futnak az
izom nagyobb erei
20
Perimysium
 Epimysium –
perimysium
externum - külső tok
 Perimysium
internum– nagyobb
sövény, több
izomrostot vesz
körbe
 Endomysium – az
izomrostokat
határolja
21
Sarcolemma
 az izomrostot körülvevő sejthártya
 két rétegből áll:
– izomrost sejthártyája
– lamina basalisokhoz hasonló hártya
(az előzőhöz szorosan hozzáfekszik)
22
Az izmok kötőszövetes borítása
 Az erőt a csontra a collagenrostok viszik
át, a csontokra az ínrostok v.
perimysium rostjai Sharpey-féle rostok
formájában vannak lehorgonyozva.
23
Az izmok járulékos berendezései
Az izmok járulékos berendezései
 Az izom működésekor járulékos
berendezések is szükségesek – védelem,
surlódás csökkentése
 Típusai:
– fascia (az egyes részeket bevonják – az
izmok egymáson csúszását könnyítik)
– bursa synovialis (nyálkatömlő)
– vagina tendinum (ínhüvely)
– ossa sesamoidea (sesamporcok v csontok)
– corpora adiposa (zsírtestek)
25
Bursa synovialis







Feladata: közvetlenül a csonton elcsúszó
izom védelme
Lencse alakú nyúlós nedvet tartalmazó zárt
tömlő
Külső rostos, belső sejtdús rétegből áll
Nagyobb ízületekben fordul elő
Sokszor a bőr és az alatta lévő csont között
is lehet
Pl. a térdizület körül ín és csont között
Túlzott izomműködés hatására - gyulladás
26
Vagina tendinum (ínhüvely)


Az inak védelmét
látják el,
sikamlóságukat
biztosítják
Tömlőszerűen
burkolják az
inakat (kettősfalú
zárt tömlő)
27
Vagina tendinum (ínhüvely)
 Rétegei:
– vagina fibrosa - külső rostos burok
(csőszerű)
– vagina synovialis - kettős falú hártya

belső: stratum synoviale  befelé az
ínnal nő össze
külső stratum fibrosum

külső lemeze a rostos burokhoz, a belső az ín
felszínéhez tapad, közöttük sikamlós nedv
található
 Gyulladások
28
Vagina tendinum (ínhüvely)
 mesotendineum: csonthoz v.
ízülethez tapad, ereket visz az
ínhoz, a külső lemez kettőzés
folytán áthajlik a belső synovialis
rétegbe
29
Az izmok járulékos berendezései
 Sesamporcok v csontok (ossa
sesamoidea)
–az inak nyomásnak kitett helyein
–pl. patella
 Zsírtestek (corpora adiposa)
–egyes izmok között, az
elmozdulást segítik
30
A mozgás
Az izmok mechanikai működése
Az izmok működése
 A mozgás a
vázcsontok
mozgásának
köszönhető
 A vázcsontok csak
az izmok
segítségével
képesek mozogni
32
Az izmok működése
 Az izom csak akkor
tudja mozgatni a
csontot, ha áthidal
egy izületet (eredés
– tapadás)
 A mozgás az
izomösszehúzódás
következménye
– ekkor a csont v
csontok
elmozdulnak az
izületben
33
Az izmok működése
 Az izomeredésének és tapadásának az
izülethez való viszonya szabja meg az
izomkontrakció (iz.összehúzódás)
hatására elmozduló csontok
mozgásának irányát
34
Az izületek
típusai
35
Izomcsoportok működése
 Agonista izmok
 Antagonista izmok
 Közömbös izmok
36
Agonista izmok
 Társizmok vagy sinergista izmok
 Egy izület meghatározott irányú
mozgásában vesznek részt
– pl. kétfejű combizom és bármelyik
más térdhajlító izom (pl. félighártyás
izom)
37
Antagonista izmok
 Egymással ellentétes hatású működést
fejtenek ki
– Két- és háromfejű felkarizom
38
Közömbös izmok
 Egy másik izom nemkívánatos hatását,
mozgáskomponensét ellensúlyozzák
– pl. a csuklót tenyéri irányba főként az
orsócsonti és a singcsonti
csuklóhajlító izom mozgatja
Ha valamelyik kiesik, hajlítás közben
a radius vagy az ulna felé hajlik
erőteljesebben a tenyér
39
Hatás és funkció iránya szerinti
csoportosítás
 Flexor – hajlító izmok (m.sartorius,
szabóizom – a térd- és csípőizület
hajlítása)
 Extenzor – feszítő izmok (m.triceps
brachii, háromfejű karizom – a
könyökizületet feszíti)
40
Hatás és funkció iránya szerinti
csoportosítás
 Adduktor – közelítő izmok (m.adduktor
magnus, nagy combközelítő izom)
 Abduktor – távolító izmok (m.piriformis,
körteképű izom – combot távolítja)
 Rotator – forgató izmok (előző kifelé
forgat)
41
Az izmok vérellátása
 Az izomkontrakcióhoz sok oxigénre van
szükség
bő vérellátás
gazdag hajszálér
hálózat (nyugalmi állapotban: zártak,
izommunka hatására: nyílnak)
42
Részletes izomtan
Részletes izomtan
 Vázizmok
origo, inserció a csonton található
 Bőrizmok
origo vagy (és) inserció a bőrben
található
44
A fej izmai
 Mimikai izmok
– bőrizmok: a koponyán erednek és az
arc bőrében tapadnak
 Rágóizmok
– a mandibulát mozgatják
45
Mimikai izmok
 Fejtetői izmok
– m. frontalis
– galea aponeurotica (fejsisak)
 Szem körüli izmok
– m. orbicularis oculi
 Orrnyílás körüli izmok
 Száj körüli izmok
– m. orbicularis oris
– m. zygomaticus major (nagy járomcsonti
izom)
– m. buccinator (trombitaizom)
 Fülkagylóhoz tartozó izmok
46
Rágóizmok
 M. temporalis (halántéki izom)
– ered: fossa temporalis
– tapad: processus coronoideus
– fogak zárása
 M. massater (járomcsonti rágóizom)
– ered: arcus zygomaticus
– tapad: angulus mandibulae
– fogak zárása
47
Rágóizmok
 M. pterygoideus externus (külső röpnyúlványi
izom)
– ered: processus pterygoideus (os sphenoidale)
– tapad: ramus mandibulae
– örlőmozgások
 M. pterygoideus internus (belső röpnyúlványi
izom)
– ered: processus pterygoideus (os sphenoidale)
– tapad: angulus mandibulae (belső oldal)
– örlőmozgások
48
A nyak izmai
 A nyak és a fej mozgatása
 Típusai:
– hátulsó izmok (törzsnél)
– elülső izmok
felületes nyakizmok ( platysma, m.
sternocleidomastoideus)
nyelvcsonti nyakizmok
mély nyakizmok
49
Felületes nyakizmok
1. Platysma (nyaki bőrizom)
 Széles pánt formájú
 A test egyetlen valódi bőrizma
 Az arcról (2 oldalt) a mellkas felső
részére
 Feladata: 1. a nyak bőrének feszítése
2. a felületes nyaki vénák
tágítása
 Idege: nervus facialis (VII. arcideg)
50
Felületes nyakizmok
2. M. sternocleidomastoideus
(fejbiccentő izom)
 Eredés: manubrium sterni és a
clavicula belső egyharmadán
 Tapadás: processus mastoideus, linea
nuchae superior
51
Felületes nyakizmok
2. M. sternocleidomastoideus
(fejbiccentő izom)
 Működés:
– ha mind a kétoldali izom összehúzódik az
arc felfelé fordul (a tapadási hely a fej
alátámasztási pontja mögé esik)
– ha csak az egyik oldali izom húzódik
össze – az arc felfelé és ellenkező oldalra
fordul
 Sérülése: jellegzetes ferde fejtartás
 Idege: XI.agyideg, a járulékos ideg (n.
accessorius)
52
A nyak izmai
 A nyak és a fej mozgatása
 Típusai:
– hátulsó izmok (törzsnél)
– elülső izmok
felületes nyakizmok ( platysma, m.
sternocleidomastoideus)
nyelvcsonti nyakizmok
mély nyakizmok
53
Nyelvcsonti nyakizmok
 Sok apró izom
 Általában a nyelvcsonton (os
hyoideum) rögzülnek
 Helyzetük szerint:
– nyelvcsont feletti izmok
– nyelvcsont alatti izmok
 Száj nyitása, zárása, nyelés, szopás,
gége rögzítése
54
A nyak izmai
 A nyak és a fej mozgatása
 Típusai:
– hátulsó izmok (törzsnél)
– elülső izmok
felületes nyakizmok ( platysma, m.
sternocleidomastoideus)
nyelvcsonti nyakizmok
mély nyakizmok
55
Mély nyakizmok
 A fej előre, oldalra hajlítása, légzési
segédizmok
 Két típus: elülső és oldalsó csoport (a nyak
elülső és oldalsó részén)
 Oldalsó csoport:
–eredés: processus transversus (vertebrae
cervicales)
–tapadás: costae
56
Mély nyakizmok
 Oldalsó csoport:
– m. scalenus anterior (elülső ferde nyi)
– m. scalenus medius (középső ferde nyi)
– m. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi)
57
Mély nyakizmok
 M. scalenus anterior (elülső ferde nyi)
– eredés: processus transversus (III. – VI.
vertebrae cervicales)
– tapadás: I. costae
 M. scalenus medius (középső ferde nyi)
– eredés: processus transversus (II. – VII.
vertebrae cervicales)
– tapadás: I. costae
 M. scalenus posterior (hátulsó ferde nyi)
– eredés: processus transversus (V. – VI.
vertebrae cervicales)
58
– tapadás: II. costae
Mély nyakizmok
 M. scalenus anterior és m. scalenus
medius között nyílás (hiatus scaleni):
– plexus brachialis (karidegfonat)
– a felső végtag nagy verőere, a
kulcscsont alatti artéria (arteria
subclavia)
 A két m. scalenus anterior között: légcső
nyelőcső
 Beidegzés: plexus brachialis (karfonat)
59
A törzs izmai
 Három csoport:
– mellizmok
– hátizmok
– hasizmok
60
Mellizmok
 A mellkas elülső és oldalsó felszínén
 Két csoport:
– felületes mellkasizmok, mellkaskarizmok (thoraco-humeralis izmok)
kifutnak a vállöv és a kar csontjaira
– mély mellkasizmok, légzőizmok
a mellkas saját izmai, csak a mellkas
falaival vannak kapcsolatban
61
Mellizmok
 Mellkas-karizmok
– m. pectoralis major (nagy mellizom)
– m. pectoralis minor (kis mellizom)
– m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.)
– m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom)
 Mély mellkasizmok
– mm. intercostales externi et interni (belső és
külső bordaközti izmok)
– diaphragma (rekeszizom)
62
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 A mellkas elülső felszínén, felül
 Tornászok, úszók, dobó atléták,
birkózók, súlyemelők esetében
különösen fejlett
63
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 Eredés
Ív alakban, 3 elkülöníthető résszel:
– pars clavicularis (kulcscsonti rész) a
clavicula külső oldalán, a belső és
középső harmadban
– pars sternocostalis (szegycsont-bordai
rész / II. – VI. bordaporc)
– pars abdominalis (hasi rész)
az egyenes hasizom hüvelyének elülső
lemezén, felül a bordaív mellett
64
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 Lefutása: elhalad a m. biceps brachii
hosszú fejének ina felett, és eltűnik a
deltaizom elülső széle alatt
Tapadás előtt kissé megcsavarodik
 Tapadás: inasan, „U” alakban
–crista tuberculi majoris
(az alul eredő rostok felül, a felül
eredők alul tapadnak)
65
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 Idege: plexus brachialis-ból a nn.
pectorales
 Működése függ a felső végtag helyzetétől
– Rögzített mellkas
széles hátizommal a felemelt kart lefelé
húzza (labda lehúzása, leütések, tenisz)
a távolított kart közelíti és előrehúzhatja
(mellúszás, birkózásnál az ellenfél
megszoítása)
a vállizület helyzetét rögzítheti
(keresztfüggés)
66
a clavicularól eredő részével a kart hajlítja
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 Rögzített kar
– ha felül rögzített, felfelé húzza a
mellkast és a törzset (függeszkedés,
mászás, nyújtó és gyűrűgyakorlatok
egyes elemei)
– ha függőleges helyzetben a kezünkre
támaszkodunk (fix pont a tapadási
hely), a bordákat emeli
67
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 Túlzásba vitt fejlesztése akadályozza a mellkas
tágulását, a légzőmozgásokat (nagy tömeg,
izomtónus)
 Sérülése
– az izom részleges vagy teljes szakadása (ritka)
– húzódások, megerőltetések
túlzott gyakorlás
előfeszítés (technika)
68
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 Megerőltetés, túlzott gyakorlás
– az izom vállizület tartó tevékenységének túlzott
igénybevétele
az izom tapadó ina és
tapadási hely környéke (csonthártya)
fájdalmas (pl. keresztfüggés, húzódzkodás, a
láb használata nélküli mászás)
a kar felemelése, hátraforgatása problémás
 Előfeszítés (technika)
– az izom túlnyújtása
eredési helyének és
környékének (csonthártya, porchártya)
fájdalma (ívhelyzet, lengetés)
69
M. pectoralis major (nagy
mellizom)
 Az izomműködés kiesése:
– a felemelt kart csak a széles hátizom
húzza le
– a kart a törzs előtt nem tudjuk
közelíteni
– korlátolt a kar előrehozása
– ha a m. pectoralis major és a hátizom
működése együtt esik ki
a
csuklyásizom megemeli a vállöet
70
M. pectoralis minor (kis
mellizom)
 A m. pectoralis major alatt
 Ered: a III.-V. costae (elülső felszín)
 Tapad: processus coracoideus
(scapula)
71
M. pectoralis minor (kis
mellizom)
 Idege: plexus brachialis-ból a nn.
pectorales
 Működése
– a lapockát – így a vállövet – előre,
lefelé húzza (hátgömbölyítés)
– a m. pectoralis major működését
támogatja
– rögzíti a lapockát
– ha a vállöv rögzített (könyök támasz) a
bordákat emeli (kisegítő belégző izom)72
M. subclavius (kulcscsont alatti
izom)
 Ered: az I. costae medialis végén
 Tapad: a clavicula alsó felszínén
73
M. subclavius (kulcscsont alatti
izom)
 Idege: a plexus brachialis-ból a n.
subclavius
 Működése:
– a claviculat lefelé húzza, rögzíti
– a clavicula forgását akadályozza
– a clavicula alatti ereket, idegeket védi
74
M. serratus anterior (elülső
fűrészizom)
 Széles legyezőszerű izom a mellkas
oldalán
 Ered: I.-IX. costae (húsosan)
 Tapad: scapula margo medialis-án,
erősebb alsó rostjai az angulus inferior
scapulae-n
75
M. serratus anterior (elülső
fűrészizom)
 Idege: a plexus brachialis-ból a n.
thoracicus longus
 Működés:
– A scapula medialis szélét kifelé, előre,
angulus inferior részét körívben előre
húzza, ezáltal a cavitas glenoidalis
fölfelé, hátrafelé billen
lehetővé válik a kar vízszintes fölé
emelése (labdafogások, stb.)
76
M. serratus anterior (elülső
fűrészizom)
 Működés:
– rögzített lapocka esetén emeli a
bordákat (belégzési segédizom)
– tónusával gátolja a lapocka alsó
csúcsának elemelkedését a
mellkastól
– a lapockát a mellkasfalhoz rögzíti
– a rombuszizmok antagonista izma
77
M. serratus anterior (elülső
fűrészizom)
 Sérülése (ritka)
– húzódás
lapocka alatti fájdalom
– működésének kiesését más izmok
nem tudják pótolni
a kar nem
emelkedik vízszintes fölé, a lapocka
helyzete megváltozik, a vállcsúcs
felemelkedik (csuklyásizom), a lapocka
alsó csúcsa a gerinchez közeledik
(rombuszizmok, lapockaemelő izom)
78
Mellizmok
 Mellkas-karizmok
– m. pectoralis major (nagy mellizom)
– m. pectoralis minor (kis mellizom)
– m. subclavicus (kulcscsont alatti iz.)
– m. serratus anterior (nagy/elülső fűrészizom)
 Mély mellkasizmok
– mm. intercostales externi et interni (belső és
külső bordaközti izmok)
– diaphragma (rekeszizom)
79
Mm. intercostales externi et interni
(külső és belső bordaközti izmok)
 Rövid, lapos izmok, két rétegben
 Ered: felső bordák alsó szélén
 Tapad: alsó bordák felső szélén
 Külső izmok rostjai: felülről, oldalról
lefelé és befelé – a gerinctől a
bordaporc-borda határáig
 Belső izmok rostjai: ellentétes lefutású –
a bordaszöglettől (angulus costae) a
szegycsontig (sternum)
80
Mm. intercostales externi et interni
(külső és belső bordaközti izmok)
 Idege: nn. intercostales (a gerincvelőből)
 Működése:
– m. intercostalis externus
emeli az alsó bordákat – belégzés
– m. intercostalis internus – süllyeszti a
bordákat – kilégzés
– erős falat képeznek, amelyet a tüdők
sem beszívni, sem kiboltosítani nem
tudnak
81
Diaphragma (rekeszizom)
 Hatalmas kupolaalakú izmos-inas lemez
 A mellüreget és a hasüreget választja el
 Ered: II.-IV. vertebrae lumbales, a hat alsó
bordaporc belső, és a processus xiphoideus
belső felszínéről
 Tapad: a három húsos rész, sugarasan a
középen levő inas mezőben (centrum
tendineum) tapad
– háromlevelű lóheréhez hasonlít – egy elülső
(szív fekszik rá) és két hátulsó rész (két tüdő
lebeny fekszik rá)
 Idege: plexus cervicalis-ból (nyaki fonat) n.
82
phrenicus
Diaphragma (rekeszizom)
 Működése:
– a különböző nyomású mell- és hasüreget
elrekeszti egymástól – a hasüreg a nagyobb
nyomású, ezért boltosul a rekesz a mellüregbe
– fontos légzőizom
aktív működés – belégzés: a húsos rész
rostjai összehúzódnak, ezáltal lesüllyesztik a
rekesz domborulatát, tágul a mellkasfalak
melletti kiegészítő tér is – a leszálló rekesz
dugattyúként szívja a mellüreget és a tüdőt
passzív működés – kilégzés: a rekesz rostjai
ellazulnak és a hasüregi nyomás miatt a
83
rekeszdomborulat emelkedik
Hátizmok
 A törzs háti oldalán a koponya és a
keresztcsont között
 Csoportosítása:
– felületes hátizmok
– axialis törzs- és nyakizmok
mély hátizmok
tarkóizmok
84
Hátizmok
 Felületes hátizmok
– m. trapezius (csuklyásizom)
– m. latissimus dorsi (széles hátizom)
– m. rhomboideus major et minor(kis és nagy
rombuszizom)
– m. levator scapulae (lapockaemelő izom)
– m. serratus posterior superior et inferior (hátsó
fűrészizmok)
 Axialis törzs- és nyakizmok
– mély hátizmok (törzsmerevítő izmok – m.
erector trunci)
85
– tarkóizmok
Hátizmok
 Felületes hátizmok
– tapadási hely szerint két típus:
a felső végtag-törzsizmok háti
csoportjának felfogható, vállövre és
karcsontra húzódó izmok
bordákon tapadó izmok
86
M. trapezius (csuklyásizom)
 Széles, lapos, háromszögletű izom
 A törzset és a koponyát kapcsolja össze
a vállöv csontjaival
 Ered: os occipitale, vertebrae cervicales
(I.-VII.) és vertebrae thoracales (I.-XII.)
processus spinosus-áról (tövisnyúlvány)
87
M. trapezius (csuklyásizom)
 Tapad:
–megegyezik a deltaizom
eredésével
extremitas acromialis
claviculae (clavicula)
acromion (scapula)
spina scapulae (scapula)
88
M. trapezius (csuklyásizom)
 Legerősebb rész a nyaki szakasz
(birkózók – hidalás, súlyemelők – az
izom lapockát rögzítő hatása)
 Idege:
– XI. agyideg (n. accessorius)
– a gerincvelői nyaki fonatból
(plexus cervicalis) is fut ág
89
M. trapezius (csuklyásizom)
 Működése
– az egyetlen törzsizom, amely a törzset a
vállöv mindkét csoportjával
összekapcsolja
– más és más az izom működése aszerint,
hogy
 melyik vége a fix pont
mindkét oldali izom összehúzódik-e
az egész izom vagy csak egy része
90
működik
M. trapezius (csuklyásizom)
működése
 Rögzített fej és törzs – ha mindkét oldali izom
teljesen összehúzódik:
– a lapockákat egymáshoz közelítik
– a vállövet hátra, befelé húzzák
(katonás tartás)
 Rögzített fej – ha csak a nyaki részek húzódnak
össze mindkét oldalon:
– a vállöveket felfelé húzzák
 Váll rögzített – mindkét nyaki rész
összehúzódása:
– a fejet hátrafelé húzza
91
M. trapezius (csuklyásizom)
működése
 Rögzített fej – ha csak az egyik oldali
izom nyaki része húzódik össze:
– az azonos oldali vállat felfelé húzza
 Vállöv rögzített – ha csak az egyik oldali
nyaki rész húzódik össze:
– a fejet azonos oldalra hajlítja,
ellenkező irányba forgatja
 Egyoldali izom középső része:
– vagy a lapockát közelíti a gerinchez
vagy fordítva
92
M. trapezius (csuklyásizom)
működése
 Mindkét izom alsó rostjai a lapockát
egymás felé, lefelé húzzák
 Rögzített lapockák – a két oldali alsó
izomrészek a törzset emelik
(függeszkedés, mászás)
 Rögzített gerinc – ha az izom felső
része összehúzódik, alsó része és a kis
mellizom elernyed
– a lapocka felfelé mozdul
(ellenkező működésnél a
93
lapocka süllyed)
M. trapezius (csuklyásizom)
 Sérülése
– sokoldalú működés
gyakori
– túl terhelésre, hidegre érzékeny
– gyulladása – tarkófájdalom
– rándulása – fájdalmas nyaki mozgás
 Az izomműködés kiesése: a vállcsúcs
előre csüng, a lapocka elemelkedik a
mellkastól, a felső végtag munkavégző
képessége romlik
94
M. latissimus dorsi (széles
hátizom)
 A törzs hátsó, alsó részén lévő széles,
lapos izom
 Felső szélére ráhúzódik a m. trapezius
95
M. latissimus dorsi (széles
hátizom)
 Ered:
– inasan a vertebrae thoracales (VIII.XII.) processus spinosus-áról, a
körülöttük lévő szalagokon
– a fascia thoracolumbalis-on (ágyéki
pólya)
– crista iliaca hátsó harmadáról (os
ilium)
– a 4 alsó costae külső felszínén
húsosan
96
M. latissimus dorsi (széles
hátizom)
 Tapad: crista tuberculi minoris
(humerus)
–az izom felső részéhez a nagy
görgetegizom csatlakozik,
amelynek ina egyesül a széles
hátizom inával – együtt alkotják a
hónaljárok (fossa axillaris) hátsó
falát
 Idege: n. thoracodorsalis (plexus
brachialis egyik ága)
97
M. latissimus dorsi (széles
hátizom)
 Idege: n. thoracodorsalis (plexus brachialis
egyik ága)
 Működése:
– ha a törzs rögzített a felemelt kart (a nagy
mellizommal) lefelé húzza (pl.)
– további összehúzódása a kart a hát mögé
viszi, befelé forgatja (farzsebbe nyúlás)
– rögzített váll, kitámasztott kar – törzset
felfelé húzza
– tónusával a lapocka alsó csúcsát
a mellkashoz szorítja
– kisegítő belégző izom (köhögés)
98
M. latissimus dorsi (széles
hátizom)
 Sérülése
– az izom eredése körüli fájdalom – erősítő
gyakorlatok (fejszézés), súlyemelők
(súlyzó szakítása guggolásból)
– hirtelen túlfeszítés, rándulás – az ágyéki
pólya is beszakadhat
– támaszhelyzetekben a törzs és az
alsóvégtag együttes emelésekor – az
izom tapadó ina van jobban igénybe
véve
99
M. rhomboideus major et minor(kis
és nagy rombuszizom)
 A csuklyásizom alatt, a lapocka és a
gerinc között
 Ered:
– m. rhomboideus minor – vertebrae
cervicales (VI.-VII.) processus
spinosus-áról
– m. rhomboideus major – vertebrae
thoracales (I.-IV.) processus
spinosus-áról
100
M. rhomboideus
major et minor
 Idegük: n. dorsalis scapulae
(plexus brachialisból)
 Működése:
– tónusukkal a lapockát a gerinchez rögzítik
– rögzített gerinc – a lapockát és a vállat egymás felé
és kissé felfelé húzzák (katonás tartás)
– az elülső fűrészizom antagonistái – a lapocka
mediális szélét és az alsó szögletet is befelé húzzák
(a vállcsúcs lefelé billen)
– rögzített vállövnél a gerincet a lapocka felé húzzák
101
M. rhomboideus major et minor (kis
és nagy rombuszizom)
 Sérülésük: egyoldalú sporttevékenység
hatására (vívás, asztalitenisz, kenu)
a széles hátizom középső szakasza és
a nagy rombuszizom aszimmetrikus
megerősödése
a gerinc oldal irányú
görbülete (III-VIII. hátcsigolyák)
 Fontos: ellenoldali testfél megerősítése102
M. levator scapulae (lapockaemelő
izom)
 A csuklyásizom alatt, a nyak két
oldalán, hosszú, vékony izom
 Ered: vertebrae cervicales (I-IV.)
processus transversus
 Tapad: angulus superior (scapula)
103
M. levator scapulae (lapockaemelő
izom)
 Idege: n. dorsalis
 Működése:
– rögzített nyak mellett emeli a lapocka
felső szögletét (vállvonogatás)
– rögzített lapocka mellett a nyakat
saját oldala felé, vagy mindkét oldali
összehúzódásnál hátra húzza
 Sérülés: a nyak vékonyabb, a váll
csapott lesz
104
M. serratus posterior superior et
inferior (hátsó fűrészizmok)
 Inas eredésűek, húsos csipkékkel tapadnak
 m. serratus posterior superior
– ered: vertebrae cervicales (VI-VII.) és
vertebrae thoracales (I-II.) processus
spinosus-áról
– tapad: II-V. costae
 m. serratus posterior inferior
– ered: vertebrae thoracales (XI-XII.) és
vertebrae lumbales (I-II.) processus
spinosus-áról
– tapad: IX-XII. costae
105
M. serratus posterior superior et
inferior (hátsó fűrészizmok)
 Idege: n. intercostalis
 Működése: gyenge izmok (felsők emelik
a bordákat – belégzés; alsók süllyesztik
a bordákat – kilégzés)
106
Hátizmok
 Felületes hátizmok
– m. trapezius (csuklyásizom)
– m. latissimus dorsi (széles hátizom)
– m. rhomboideus major et minor(kis és nagy
rombuszizom)
– m. levator scapulae (lapockaemelő izom)
– m. serratus posterior superior et inferior (hátsó
fűrészizmok)
 Axialis törzs- és nyakizmok
– mély hátizmok
– tarkóizmok
107
Axialis törzs- és nyakizmok
 Felületes hátizmok alatt (os occipitale –
sacrum)
 Gerinccel való szoros kapcsolat
(anatómiai, funkcionális)
 Axialis törzs- és nyakizmok
– mély hátizmok
– tarkóizmok
108
Mély hátizmok
 A csigolyák és bordák közti
mélyedéseket töltik ki
 Két réteg:
– felületes izomréteg (gerincmerevítő
izmok – m. erector trunci)
– mélyebb izomréteg (haránt- és
tövisnyúlványok közötti –
transversospinalis – izomrendszer)
109
Tarkóizmok
 Mélyfekvésű, rövid izmok
 Os occipitale – atlas – axis
 Az izmok nyugalmi tónusa rögzíti a fejet
 Rögzített törzs mellett a kétoldali izmok
összehúzódása a fejet és a nyakat
hátrahajlítja, egyoldali összehúzódásnál
oldalra
110
A törzs izmai
 Három csoport:
– mellizmok
– hátizmok
– hasizmok
111
Hasizmok
 Széles, lapos izmok a hasüreg elülső és
oldalsó részén, a mellkas alsó- és a medence
felső széle között
 Izmai:
– m. obliquus externus abdominis (külső ferde
hasizom)
– m. obliquus internus abdominis (belső ferde
hasizom)
– m. transversus abdominis (haránt hasizom)
– m. rectus abdominis (egyenes hasizom)
112
M. obliquus externus abdominis
(külső ferde hasizom)
 A hasfal külső rétege
 Ered: V-XII. costae külső felszínén
– felülről, oldalról – lefelé, befelé fut
 Tapad:
– crista iliaca (spina iliaca anterior
superior-ig)
– elülső rostjai: széles bőnyébe
(aponeurosis) mennek át
113
M. obliquus internus abdominis
(belső ferde hasizom)
 A külső ferde hasizom alatt
 Ered: crista iliaca (középső része),
ágyéki pólya, lágyékszalag oldalsó
kétharmadán
– alulról felfelé, befelé fut
 Tapad:
– hátsó része húsosan a három alsó
costae-n
– többi – széles bőnyébe megy át
114
M. transversus abdominis (haránt
hasizom)
 A hasfal harmadik rétege
 Eredés:
– hat alsó costae belső felszíne
– fascia thoracolumbalis
– I-IV. vertebrae lumbales processus
transversus-án
– crista iliaca belső szélén
rostjai vízszintesen haladnak
 Tapadás: kifelé, domború alakban
széles bőnyébe mennek át
115
M. rectus abdominis (egyenes
hasizom)
 A hasfal elülső részén, a középvonal
mellett függőlegesen (rectus hüvelyben)
 Lefutását az intersectiones tendinae
rövidebb egységekre osztja
(mindenegyes izomszelvénynek önálló
beidegzése van
egymástól
független működés is)
 Ered: V-VII. costae külső felszínén
 Tapad: ramus superior ossis pubis
116
A hasizmok beidegzése
 Idegei:
– nn. intercostales (bordaközti ideg –
hat alsó)
– plexus lumbalis (ágyéki fonat)
 Egy izomban több ideg (hasizom
segmentumok önálló működése)
117
A hasizmok működése
 Nyugalmi állapotban: egyenletes hasűri
nyomás fenntartása
 Zárt gégefő mellett együttes
összehúzódásuk fokozza a hasűri
nyomást – hasprés (főleg m.
transversus abdominis)
– jelentősége:
kilégzés, szülés, légutakat tisztító
védekező reflexek, stb.
118
nehéz tárgyak felemelése
A hasizmok működése
 Gerinc előre, oldalt hajlítása, fordítása
– kétoldali működés: az egyenes és a külső és
belső ferde hasizmok összehúzódása – a
mellkast lefelé húzza (törzs előrehajlik)
– azonos oldali hasizmok összehúzódása: a
törzs oldalra hajlik
– ellentétes oldali külső és belső ferde
hasizmok összehúzódása: törzsfordítás
– a mellkas rögzítése esetén: a medence
mozgásában vesznek részt
119
A hasizmok működése
 Testtartások szabályozása:
– gerinc rögzítése
– medence rögzítése
 Kisegítő kilégző izmok
120
A hasizmok sérülései
 Főleg a m. rectus abdominis-re jellemző
– húzódások, szakadások
(az izom túlnyújtása miatt)
121
Részletes izomtan
A felső végtag izmai
A felső végtag izmai
 Vállizmok
 Felkarizmok
 Alkarizmok
 Kézizmok
123
Vállizmok
 Köpenyszerűen burkolják a vállat
 A vállöv csontjain erednek és a humerus-
on tapadnak
 Izmai:
– m. deltoideus (deltaizom)
– m. subscapularis (lapocka alatti izom)
– m. supraspinatus (tövis feletti izom)
– m. infraspinatus (tövis alatti izom)
– m. teres minor (kis görgetegizom)
– m. teres major (nagy görgetegizom) 124
M. deltoideus (deltaizom)
 A váll legerősebb izma (váll körvonalát)
 Ered:
– extremitas acromialis (clavicula)
– acromion (scapula)
– spina scapulae
125
M. deltoideus
(deltaizom)
 Idege: n. axillaris
 Működése:
– az egész izom összehúzódása:
a kart távolítja (900)
– csak az első rész húzódik össze:
a kart távolítja és előrehúzza; befelé
forgat
– csak a hátsó rész húzódik össze:
a kart távolítja és hátrahúzza; kifelé forgat
– a caput humeri-t a cavitas glenoidalis-ba
szorítja
126
M. deltoideus (deltaizom)
 Sérülései:
– középső rész a legsérülékenyebb
(tornászok, súlyemelők)
– elülső rész sérülésekor lehetetlenné
válik a kéz archoz emelése
– hátsó rész sérülésekor a kifelé
forgatás fájdalmas
– túlerőltetés (tenisz, kézilabda,
gerelyhajítás) – bursa subacromialis
gyulladása
127
M. subscapularis (lapocka
alatti izom)
 Háromszög alakú, bordák felé néz
 Ered: fossa subscapularis
 Tapad: tuberculum minus
128
M.
subscapularis
 Idege:
n. subscapularis
 Működése:
– rögzített lapocka – kart befelé forgatja
–a caput humeri-t a cavitas
glenoidalis-ba húzza
–a távolított kart visszahúzza
129
M. supraspinatus (tövis feletti
izom)
 A m. trapezius alatt, a fossa
supraspinata-t tölti ki
 Ered: fossa supraspinata
 Tapad: tuberculum majus
130
M.
supraspinatus
 Idege:
n. suprascapularis
 Működése:
– rögzített lapocka
a kart távolítja, vízszintesig emeli
– kifelé forgatás, hátrafeszítés
– a caput humeri-t a cavitas glenoidalisba húzza
 Sérülése: szakadása a bursa
subacromialis sérülésével jár – a kar
távolítása, kifelé forgatása problémás 131
M. infraspinatus (tövis alatti
izom)
 Háromszög alakú, hátulról a vállizület
tokjára fekszik
 Ered: fossa infraspinata
 Tapad: tuberculum majus
132
M. infraspinatus
 Idege:
n. suprascapularis
 Működése:
– rögzített lapocka
a kart kifelé forgatja
– a felemelt kart lefelé húzza
133
M. teres minor (kis
görgetegizom)
 M. infraspinatus alsó széléhez fekszik
 Ered: fossa infraspinata külső széle
 Tapad: tuberculum majus (a vállizületet
hátulról megkerülve)
134
M. teres minor (kis
görgetegizom)
 Idege:
n. axillaris
 Működése: kifelé forgat
 Sérülése:
– tornászok, súlyemelők, teniszezők –
gyakori
– a kar kifelé forgatása problémás
135
M. teres major (nagy
görgetegizom)
 A m. teres
minor-ral a m.
deltoideus
antagonistája
136
M. teres major (nagy
görgetegizom)
 Ered: angulus
inferior
scapulae
(lefutása
közben a
humerust
elölről
megkerüli)
137
M. teres major (nagy
görgetegizom)
 Tapad: a m.
latissimus dorsi
inával egyesülve
– crista tuberculi
minoris
138
M. teres major (nagy
görgetegizom)
 Idege:
n. subscapularis
 Működése:
– a befelé forgatott kart hátrahúzza
– az oldalra vagy előre emelt kart
visszahúzza
 Sérülése ritka, működését a m.
latissimus dorsi veszi át
139
A felső végtag izmai
 Vállizmok
 Felkarizmok
 Alkarizmok
 Kézizmok
140
Felkarizmok
 Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat
 Két csoport:
– hajlító (flexor) izmok (elöl)
m. biceps brachii (kétfejű karizom)
m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)
m. brachialis (karizom)
m. brachioradialis (karorsóizom)
– feszítő (extensor) izmok (hátul)
m. triceps brachii (háromfejű karizom)
141
m. anconeus (kampóizom)
M. biceps brachii (kétfejű
karizom)
 Ered:
– hosszú feje (caput longum) inasan a
tuberculum supraglenoidale-én
– rövid feje (caput breve) inasan a
processus coracoideus-on
142
M. biceps brachii
(kétfejű karizom)
 A két fej a kar
középső
harmadában
egyesül egy
közös izomhasba
 Tapad:
tuberositas radii
143
M. biceps brachii (kétfejű
karizom)
 Idege:
n. musculocutaneus
 Működése:
– könyökízület hajlítása
– supinálja az alkart
– segít a kar előre emelésében
144
M. biceps brachii (kétfejű
karizom)
 Sérülése:
– ínhúzódás (izomösszehúzódásokkal
összefüggésben) – a caput longum
inának eredési helyénél fájdalomérzet
jöhet létre
gerelyhajítók, teniszezők,
röplabdázók, kézilabdázók
– gyakori az izomhas, ill. tapadó ín
szakadása
145
Felkarizmok
 Két csoport:
– hajlító (flexor) izmok (elöl)
m. biceps brachii (kétfejű karizom)
m. coracobrachialis (hollócsőr
karizom)
m. brachialis (karizom)
m. brachioradialis (karorsóizom)
– feszítő (extensor) izmok (hátul)
m. triceps brachii (háromfejű karizom)
m. anconeus (kampóizom)
146
M. coracobrachialis (hollócsőr
karizom)
 Gyenge, karcsú izom
 Ered: processus coracoideus
 Tapad: a humerus középső
harmadában, mediálisan
147
M. coracobrachialis (hollócsőr
karizom)
 Idege: n. musculocutaneus
 Működése:
– távolított kart közelíti
– kar emelése
 Sérülése:
m. biceps brachii-val
148
Felkarizmok
 Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat
 Két csoport:
– hajlító (flexor) izmok (elöl)
m. biceps brachii (kétfejű karizom)
m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)
m. brachialis (karizom)
m. brachioradialis (karorsóizom)
– feszítő (extensor) izmok (hátul)
m. triceps brachii (háromfejű karizom)
149
m. anconeus (kampóizom)
M. brachialis
(karizom)
 Ered: tuberositas
deltoidea tájékán
150
M. brachialis
(karizom)
 Tapad:
tuberositas ulnae
151
M. brachialis (karizom)
 Idege: n. musculocutaneus
 Működése:
– a kart hajlítja
 Sérülése:
csökken a hajlító erő
152
Felkarizmok
 Főleg könyökizületben fejtik ki hatásukat
 Két csoport:
– hajlító (flexor) izmok (elöl)
m. biceps brachii (kétfejű karizom)
m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)
m. brachialis (karizom)
m. brachioradialis (karorsóizom)
– feszítő (extensor) izmok (hátul)
m. triceps brachii (háromfejű karizom)
153
m. anconeus (kampóizom)
M. brachioradialis
(karorsóizom)
Ered: epicondilus
lateralis felett
(humerus)
Enyhén rácsavarodik
a radiusra
154
M. brachioradialis
(karorsóizom)
 Tapad:
Processus styloideus
radii
155
M. brachioradialis
(karorsóizom)
 Idege: n. radialis
(valamennyi alkar feszítőt beidegzi)
 Működése: az alkart hajlítja (pronácio,
supinatio)
 Sérülése:
– túlerőltetés (kajakozás, vívás, tenisz)
– megduzzad az izom
– tapintásra, ki- és beforgatásra erős
156
fájdalom
Felkarizmok
 Két csoport:
– hajlító (flexor) izmok (elöl)
m. biceps brachii (kétfejű karizom)
m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)
m. brachialis (karizom)
m. brachioradialis (karorsóizom)
– feszítő (extensor) izmok (hátul)
m. triceps brachii (háromfejű
karizom)
m. anconeus (kampóizom)
157
M. triceps brachii
(háromfejű karizom)
 Ered: három fejjel
– caput longum
– tuberculum infraglenoidale
– caput mediale – humerus hátulsó
felszínén, medialisan
– caput laterale – humerus hátulsó
felszínén felül, lateralisan
158
M. triceps brachii
(háromfejű karizom)
 Tapad: olecranon
159
M. triceps brachii
(háromfejű karizom)
 Idege: n. radialis
 Működése:
– az alkart könyökizületben feszíti
– rögzített vállöv esetén – a kart
hátrahúzza (caput longum;
gyorúszás)
 Sérülése: húzódás, szakadás
– könyök nyújtása erős fájdalommal jár
– kéztámasz, egyenes ütés
160
végrehajtása lehetetlen
Felkarizmok
 Két csoport:
– hajlító (flexor) izmok (elöl)
m. biceps brachii (kétfejű karizom)
m. coracobrachialis (hollócsőr karizom)
m. brachialis (karizom)
m. brachioradialis (karorsóizom)
– feszítő (extensor) izmok (hátul)
m. triceps brachii (háromfejű karizom)
m. anconeus (kampóizom)
161
M. anconeus
( kampóizom)
 Kicsi, lapos izom
 Ered:
epicondylus lateralis
humeri
(a rostok beborítják
a könyökizület
oldalsó részét)
 Tapad: olecranon
162
M. anconeus
( kampóizom)
 Idege: n. radialis
 Működése:
– segít a könyök feszítésében
– könyökizületet védi
– radius és ulna összetartását segíti
163
A felső végtag izmai
 Vállizmok
 Felkarizmok
 Alkarizmok
 Kézizmok
164
Alkarizmok
 A csukló és az ujjak hajlító (flexor), feszítő
(extensor) izmai
– a feszítők körülvéve a radiust, ennek tenyéri
oldalára is átnyúlnak
– a hajlítók az ulna körül csoportosulnak
(együttesen erősebbek, mint a feszítők
munkaizmok)
– hanyintás, borintás
 Felületes és mélyfekvésű izmok
 Sportspecifitás
165
M. pronator teres (hengeres borintó
izom)
 Felületes hajlító
 Az alkar felső harmadában ferdén
(bentről – ki) lefutva
 Ered: két fejjel
– epicondylus medialis humeri
– processus coronoideus ulnae
166
M. pronator teres
 Tapad: corpus radii
középső harmadában,
az elülső felszínen
167
M. pronator teres
(hengeres borintó izom)
 Idege: n. medianus
 Működése:
– a radiust forgatja: a kezet borintja (pronatio)
– segít a könyökizület hajlításában
 Sérülése: túlterhelés következtében az izom
megduzzad, fájdalmas a forgatás (kulcs
elfordítása)
– tenyeresütéseknél, kajakozásnál, vívóknál
168
A felső végtag izmai
 Vállizmok
 Felkarizmok
 Alkarizmok
 Kézizmok
169
Kézizmok
 A hüvelykujjpárna, a kisujjpárna és a
tenyérközép izmai
 Ujjak közelítése, távolítása, hajlítása
 Sportágspecifitás
170
Az alsó végtag izmai
 Erős izmok
– mozgató működés
– egyensúly megtartása
– test tömegének viselése
 Négy fő csontrész alapján négy csoport:
– csípőizmok
– combizmok
– lábszárizmok
– lábizmok
171
Az alsó végtag izmai
 Csípőizmok
 Combizmok
 Lábszárizmok
 Lábizmok
172
Csípőizmok
 Elhelyezkedésük szerint:
– belső csípőizmok
(hasüregben, medencében eredő,
részben ott található)
– külső csípőizmok (farizmok)
(medence külső felszínén)
 A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és
beforgatják, távolítják a combot
173
Csípőizmok
 Belső csípőizmok
– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)
m. psoas major (nagy horpaszizom)
m. iliacus (csípőizom)
– m. psoas minor (kis horpaszizom)
– m. piriformis (körteképű izom)
– m. obturator internus (belső fedettizom)
– m. gemellus superior et inferior (felső és
alsó ikerizom)
174
Csípőizmok
 Belső csípőizmok
– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)
m. psoas major (nagy
horpaszizom)
m. iliacus (csípőizom)
175
M. psoas major (nagy
horpaszizom)
 Ered:
XII. vertebrae thoracales, I-IV. vertebrae
lumbales testén és a köztük lévő
porckorongokon, valamint a vertebrae
lumbales processus costarius-án
176
Csípőizmok
 Belső csípőizmok
– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)
m. psoas major (nagy
horpaszizom)
m. iliacus (csípőizom)
177
M. Iliacus
(csípőizom)
 Ered: ala ossis ilii
(csípőlapát) belső
felszíne
 Tapad (m. psoas
major is):
trochanter minor
178
M. Iliopsoas
(csípő-horpaszizom)
 Idege: plexus lumbalis
 Működése:
– csípőizület hajlítása
nagy erővel! (a lendítőlábat emeli – járás,
előrehúzza – futás)
– hajlítás után kifelé forgat
– rögzített láb mellett a hasizmokkal a törzset
előrehajlítja
– a törzset és a combot egyaránt közelíti
egymáshoz (távolugrás)
– egyensúly megtartása
179
M. Iliopsoas
(csípő-horpaszizom)
 Sérülése
– megerőltetés: eredés körüli fájdalom
(főleg terheléses lábemelések)
– általában akkor sérül ha egy hirtelen,
nagy erejű csípőhajlítás ellenállásba
ütközik (pl.)
– működés kiesés: a hajlító erő
jelentősen csökken, csökken a kifelé
forgató hatás is
ha az agonisták is kiesnek, a lépés
180
lehetetlen
Csípőizmok
 Belső csípőizmok
– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)
m. psoas major (nagy horpaszizom)
m. iliacus (csípőizom)
– m. piriformis (körteképű izom)
– m. obturator internus (belső fedettizom)
– m. gemellus superior et inferior (felső és
alsó ikerizom)
181
M. piriformis (körteképű izom)
 Hosszúkás, nagy része a medencén
kívül fut
 Ered: a kismedencében a sacrum belső
felszínéről
182
M. piriformis (körteképű izom)
 A foramen ischiadicum majus-on fut ki
 Tapad: trochanter major (femur)
183
M. Piriformis
(körteképű izom)
 Idege:
plexus ischiadicus
 Működése:
– comb távolítása, kifelé forgatása
– rögzített alsó végtag mellett – a
medencét a maga oldalára húzza, a
törzset hajlítja
– hajlított csípőizületnél befeléforgat
184
Csípőizmok
 Belső csípőizmok
– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)
m. psoas major (nagy horpaszizom)
m. iliacus (csípőizom)
– m. piriformis (körteképű izom)
– m. obturator internus (belső fedettizom)
– m. gemellus superior et inferior (felső és
alsó ikerizom)
185
M. obturator internus (belső
fedettizom)
 Eredés: foramen obturatum belső
pereme, és membrana obturatoria
(elfedő membrán)
 Tapad: fossa trochanterica-n
(derékszögben elkanyarodva az
incisura ischiadica minor-on)
186
M. obturator internus (belső
fedettizom)
 Idege: plexus sacralis
 Működése:
– a combot kifelé forgatja, majd közelíti
– a csípő hajlításakor a combot távolítja
187
Csípőizmok
 Belső csípőizmok
– m. iliopsoas (csípő-horpaszizom)
m. psoas major (nagy horpaszizom)
m. iliacus (csípőizom)
– m. piriformis (körteképű izom)
– m. obturator internus (belső fedettizom)
– m. gemellus superior et inferior (felső és
alsó ikerizom)
188
M. gemellus superior et inferior
(felső és alsó ikerizom)
 A m. obturator internus-t fogja közre
 Beidegzésük és működésük
megegyezik a m. obturator internus-sal
 Ered:
– m. gemellus superior: spina
ischiadica
– m. gemellus inferior: tuber
ischiadicum
189
M. gemellus superior et inferior
(felső és alsó ikerizom)
 Tapad: fossa trochanterica
190
Csípőizmok
 Elhelyezkedésük szerint:
– belső csípőizmok
(hasüregben, medencében eredő,
részben ott található)
– külső csípőizmok (farizmok)
(medence külső felszínén)
 A csípőizületet hajlítják, feszítik, ki- és
beforgatják, távolítják a combot
191
Csípőizmok
 Külső csípőizmok (farizmok)
– m. gluteus maximus (nagy farizom)
– m. gluteus medius (középső farizom)
– m. gluteus minimus (kis farizom)
– m. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
– m. quadratus femoris (négyszögű
combizom)
192
M. gluteus maximus
(nagy farizom)
 Ered:
– ala ossis ilii külső felszínén
– hátulsó kereszt-csípőcsonti szalagok
(ligamenta sacro-iliaca dorsalis)
– fascia thoracolumbalis (ágyéki pólya)
– keresztcsont-ülőgumói szalag
(ligamentum sacro-tuberale)
193
M. gluteus maximus
(nagy farizom)
 Rostjai felülről bentről, lefelé kifelé
futnak
 Tapad:
– felső izomrostok – tractus iliotibialis
– alsó izomrostok – tuberositas glutea
194
M. gluteus maximus
(nagy farizom)
 Idege:
n. gluteus inferior
 Működése:
– a csípőizület feszítője (különösen erős az
összehúzódás, ha előzőleg hajlított helyzetben
volt – pl. elrugaszkodó alsó végtagon)
– az egyenes testtartás fenntartója
– rögzített törzs esetén a csípőizület feszítése
után a combot hátrahúzza, majd távolítja és
kifelé forgatja
– a törzset hátrahajlítja (rögzített alsó végtag)
– behajlított csípő mellett a combot befelé
forgatja
195
M. gluteus maximus (nagy
farizom)
 Sérülése:
– húzódása, szakadása ritka
 Működésének kiesése:
– megbomlik a test egyensúlya (egyenes
talajon lehetséges a járás, de
emelkedőn, lépcsőn nem)
196
Csípőizmok
 Külső csípőizmok (farizmok)
– m. gluteus maximus (nagy farizom)
– m. gluteus medius (középső
farizom)
– m. gluteus minimus (kis farizom)
– m. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
– m. quadratus femoris (négyszögű
combizom)
197
M. gluteus medius
(középső farizom)
 Háromszögletű,
lapos izom
 Ered:
ala ossis ilii
külső felszínén,
középen
 Tapad:
trohanter major
198
M. gluteus medius
(középső farizom)
 Idege:
n. gluteus superior
 Működése:
– combot távolítja
– ha csak az elülső rostok húzódnak össze
befelé forgatnak és kissé közelítenek
– ha csak a hátsó rostok húzódnak össze (ez
a rész gyengébb), kifelé forgatnak
199
Csípőizmok
 Külső csípőizmok (farizmok)
– m. gluteus maximus (nagy farizom)
– m. gluteus medius (középső farizom)
– m. gluteus minimus (kis farizom)
– m. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
– m. quadratus femoris (négyszögű
combizom)
200
M. gluteus minimus (kis farizom)
 Ered:
ala ossis ilii
külső felszínén,
alul
 Tapad:
trohanter major
201
M. Gluteus minimus
(kis farizom)
 Idege:
n. gluteus superior
 Működése:
– combot távolítja
– befelé forgatnak
– a m. gluteus medius-sal a medencét a
támaszkodó alsó végtagon tartja
(megakadályozva, hogy az a test súlya miatt
a lendítő láb oldalára billenjen)
202
M. gluteus minimus (kis farizom)
 Sérülése:
– a m. gluteus medius és a m. gluteus
minimus működés kiesése a comb
távolítását korlátozza vagy
lehetetlenné teszi
– működésük hiányában (pl.
csípőficam) kacsázó járás
203
Csípőizmok
 Külső csípőizmok (farizmok)
– m. gluteus maximus (nagy farizom)
– m. gluteus medius (középső farizom)
– m. gluteus minimus (kis farizom)
– m. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
– m. quadratus femoris (négyszögű
combizom)
204
M. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
 Ered: spina iliaca anterior superior
205
M. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
 Rostjai besugároznak a
tractusiliotibialis-ba
combpólya
(fascia lata) megerősödése
condylus lateralis tibiae-n rögzül
206
M. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
 Idege:
n. gluteus superior
 Működése:
– csípőizületet hajlítja, a combot emeli
– rögzített combnál medence előrehajlítása
– térdizület feszítése
– feszített izületek mellett a combot távolítja
207
Csípőizmok
 Külső csípőizmok (farizmok)
– m. gluteus maximus (nagy farizom)
– m. gluteus medius (középső farizom)
– m. gluteus minimus (kis farizom)
– m. tensor fasciae latae
(combpólyafeszítő izom)
– m. quadratus femoris (négyszögű
combizom)
208
M. quadratus femoris
(négyszögű combizom)
 Ered: tuber ischiadicum
 Tapad: crista intertrochanterica (femur)
209
M. quadratus femoris
(négyszögű combizom)
 Idege: n. ischiadicus
 Működése:
– kifelé forgat
– a combot közelíti
210
Az alsó végtag izmai
 Csípőizmok
 Combizmok
 Lábszárizmok
 Lábizmok
211
Combizmok
 A fascia lata
(combpólya)
tokszerűen
körbeveszi
 Erről három
kötőszövetes
sövény
- elöl: térd feszítő
- hátul: térd hajlítók
- kettő között
mediálisan: comb
közelítő izmok
212
Combizmok
 Feszítőizmok
– m. sartorius (szabóizom)
– m. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
 Hajlítóizmok
– m. semitendinosus (féliginas izom)
– m. semimembranosus (félighártyás
izom)
– m. biceps femoris (kétfejű combizom)213
Combizmok
 Combközelítő izmok
– m. pectineus (fésűsizom)
– m. adductor brevis (rövid
combközelítő izom)
– m. adductor longus (hosszú
combközelítő izom)
– m. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
– m. gracilis (karcsúizom)
214
Combizmok
 Feszítőizmok
– m. sartorius (szabóizom)
– m. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
215
M. sartorius (szabóizom)
 Működését tekintve hajlítóizom!!!
 Hosszú, lapos izom
 Ered: spina iliaca anterior superior
216
M. sartorius
(szabóizom)
 Tapad: rostjai
besugároznak a
pes anserinusba
(háromszögletű
lapos inas
lemez)
tuberositas
tibiae
217
M. sartorius (szabóizom)
 Idege: n. femoralis
 Működése:
– a csípő és térd izületét hajlítja (rögzített
medencénél a combot emeli)
– a csípőizület hajlítása után a combot
kifelé forgatja
– hajlított térdizület esetén a lábszárat
befelé forgatja
– járásnál a lendítő lábon (hajlított
csípőnél) egyedül hajlítja a térdet
218
M. sartorius (szabóizom)
 Sérülése
– gyakori a tapadási hely érzékenysége
(kemény talajon való futás)
– eredési hely érzékenysége (ugrásoknál
a nyújtott térddel való erőteljes
láblendítések – az izom túlnyújtása)
219
M. quadriceps
femoris
(négyfejű
combizom)
 M. rectus femoris
(egyenes combizom)
 M. vastus medialis
(belső vaskosizom)
 M. vastus
intermedius
(középső
vaskosizom)
 M. vastus lateralis
(külső vaskosizom)
220
M. quadriceps
femoris
(négyfejű
combizom)
 M. rectus femoris
(egyenes combizom)
 M. vastus medialis
(belső vaskosizom)
 M. vastus
intermedius
(középső
vaskosizom)
 M. vastus lateralis
(külső vaskosizom)
221
M. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
 M. rectus femoris
– ered: spina iliaca anterior
inferior, acetabulum felső
széle
 M. vastus medialis
 M. vastus intermedius
 M. vastus lateralis
– erednek: az illető izom
helyzetének megfelelően
a femur medialis,
lateralis és elülső
felszínén
222
M. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
 Tapad: közös ínban (lig. patellae) a
tuberositas tibiae-n
 Idege: n. femoralis
223
M. quadriceps femoris
(négyfejű combizom)
 Működése:
– térdet feszíti
(egyedüli fesztő!!!)
– behajlított térdnél a testtömegét is tartja
 M. rectus femoris
– a csípőizületet hajlítja
rögzített térdnél a törzset előrehúzza
rögzített, hajlított csípőizület és feszített
térdizület mellett a combot emeli
 Másik három izma
– a térdet rögzíti, védi
224
M. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
 Erősen fejlett azokban a sportokban ahol
erőteljes elrugaszkodás szükséges
 Sérülései:
– gyakori a zúzódás (pl. sportjátékok)
– a lig. patellae gyulladása gyakori a
súlyemelőknél, magasugróknál,
vívóknál (túlerőltetés)
225
Combizmok
 Feszítőizmok
– m. sartorius (szabóizom)
– m. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
 Hajlítóizmok
– m. semitendinosus (féliginas izom)
– m. semimembranosus (félighártyás
izom)
– m. biceps femoris (kétfejű combizom)226
M. semitendinosus (féliginas
izom)
 Ered: tuber ischiadicum
(rostjai kötélszerű ínba
mennek át)
 Tapad:
a pes anserinus-ba
tuberositas tibiae
227
M. semitendinosus (féliginas
izom)
 Működése:
– térdizületet
hajlítása
– hajlítás után a
lábszárat befelé
forgatja
– rögzített
lábszárnál a
csípőt feszíti
– a combot enyhén
közelíti
228
Combizmok
 Feszítőizmok
– m. sartorius (szabóizom)
– m. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
 Hajlítóizmok
– m. semitendinosus (féliginas izom)
– m. semimembranosus (félighártyás
izom)
– m. biceps femoris (kétfejű combizom)229
M. semimembranosus
(félighártyás izom)
 Ered: tuber
ischiadicum
(rostjai kötélszerű
ínba mennek át)
 Tapad: ínnal a
condylus medialis
tibiae-n
230
M. semimembranosus
(félighártyás izom)
Működése
megegyezik a m.
semitendinosussal
231
Combizmok
 Feszítőizmok
– m. sartorius (szabóizom)
– m. quadriceps femoris (négyfejű
combizom)
 Hajlítóizmok
– m. semitendinosus (féliginas izom)
– m. semimembranosus (félighártyás izom)
– m. biceps femoris (kétfejű combizom)
232
M. biceps femoris
(kétfejű combizom)
 Hátulsó izmok
lateralis tagja
233
M. biceps femoris
(kétfejű combizom)
 Caput longum
234
M. biceps femoris
(kétfejű combizom)
 Caput breve
235
M. biceps femoris
(kétfejű combizom)
 Ered
– caput longum:
tuber
ischiadicum
– caput breve:
linea aspera
lateralis részén,
szélesen a
kőzépső
harmadán
236
M. biceps femoris (kétfejű
combizom)
 A két fej a comb alsó
harmadában egyesül
 Tapad: caput fibulae
237
M. biceps femoris (kétfejű
combizom)
 Működése:
– a térdizületet
hajlítja
– hajlított
térdizületnél a
lábszárat kifelé
forgatja
– rögzített
lábszárnál feszíti
a csípőizületet
(caput longum)
238
Combhajlító izmok
 Mindhárom izom rögzített lábszárnál a
csípőizület mellett a térdizületet is
feszíti (pl. guggolásból való felállásnál
segítenek a négyfejű combizomnak)
 Beidegzésük: n. ischiadicus ágai
 Sérülésük: általában túlnyújtásból
(vágtázók, magasugrók, gátfutók)
– az izmok eredési helye fájdalmassá
válik, következtében csökken a
lépéshossz
239
Combizmok
 A fascia lata
(combpólya)
tokszerűen
körbeveszi
 Erről három
kötőszövetes
sövény
- elöl: térd feszítő
- hátul: térd hajlítók
- kettő között
mediálisan: comb
közelítő izmok
240
Combizmok
 Combközelítő izmok
– m. pectineus (fésűsizom)
– m. adductor brevis (rövid
combközelítő izom)
– m. adductor longus (hosszú
combközelítő izom)
– m. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
– m. gracilis (karcsúizom)
241
M. pectineus (fésűsizom)
 Ered: pecten ossis pubis
242
M. pectineus
(fésűsizom)
 Tapad:
linea pectinea femoris
 Idege:
n. femoralis
243
M. pectineus
(fésűsizom)
 Működése:
– a combot közelíti,
kismértékben kifelé forgat
– a csípőizületet hajlítja, rögzített
medencénél emeli a combot (a
csípőhorpaszizom munkáját segíti)
– rögzített combnál a medencét
előredönti, majd a túlsó oldal felé
fordítja
244
Combizmok
 Combközelítő izmok
– m. pectineus (fésűsizom)
– m. adductor brevis (rövid
combközelítő izom)
– m. adductor longus (hosszú
combközelítő izom)
– m. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
– m. gracilis (karcsúizom)
245
M. adductor brevis et longus (rövid
és hosszú combközelítő izom)
 Ered:
ramus inferior
ossis pubis
 Tapad:
linea aspera
(m. adductor
brevis – felső
harmad; m.
adductor longus –
középső harmad)
246
M. adductor brevis et longus (rövid
és hosszú combközelítő izom)
 Működésük:
– a combot közelíti, majd kissé kifelé
forgat
– rögzített comb mellett a medencét
előrehúzza, a csípőizületet hajlítja
247
Combizmok
 Combközelítő izmok
– m. pectineus (fésűsizom)
– m. adductor brevis (rövid
combközelítő izom)
– m. adductor longus (hosszú
combközelítő izom)
– m. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
– m. gracilis (karcsúizom)
248
M. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
 Legszélesebb és
leghosszabb
combközelítő
 Ered:
– ramus inferior
ossis ischii
– ramus inferior
ossis pubis
249
M. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
 Tapad:
– húsosan a linea
aspera teljes
hosszában
– ína az
epicondilus
medialison (a
femurral a hiatus
adductoriust
hozza létre)
250
M. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
 Működése:
– a combot közelíti
(legerősebb!)
– hajlított térd
mellett befelé
forgat
– rögzített combnál
a csípőizületet
hajlítja
251
Combizmok
 Combközelítő izmok
– m. pectineus (fésűsizom)
– m. adductor brevis (rövid
combközelítő izom)
– m. adductor longus (hosszú
combközelítő izom)
– m. adductor magnus (nagy
combközelítő izom)
– m. gracilis (karcsúizom)
252
M. gracilis (karcsúizom)
 A fascia lata külön
kettőzete borítja
(rögzít)
 Ered:
inasan a ramus
inferior
ossis pubis-on
 Tapad: a pes
anserinus
közvetítésével a
tuberositas tibiae-n
253
M. gracilis (karcsúizom)
 Működése:
– a combot közelíti
– a térdizület
hajlításában segít
– hajlított
térdizületnél
befelé forgat
– rögzített
lábszárnál a
csípőizületet
hajlítja
254
A combközelítő izmok
 Beidegzésük: n. obturatorius (kivéve a
m. pectineus-t)
 Sérülésük:
– eredési helyük fájdalmas a túlzott
edzés, túlnyújtás hatására
(labdarúgók, kapusok, sízők, lovasok,
vívók)
– tapadási hely érzékenysége
(mellúszók – rossz technika)
255
Az alsó végtag izmai
 Csípőizmok
 Combizmok
 Lábszárizmok
 Lábizmok
256
Lábszárizmok
 A fascia cruris
veszi körbe
257
Lábszárizmok
 A fascia cruris-ról kötöszövetes
sövények húzódnak a tibiahoz és a
fibulahoz
– elöl: feszítő izmok = lábháti
hajlítóizmok
– hátul: hajlító izmok – talpi hajlítást
végzi
– lateralis oldalon szárkapcsi izmok
258
Lábszárizmok
 Feszítő izmok
– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)
– m. extensor hallucis longus (hosszú
öregujjfeszítő izom)
– m. extensor digitorum longus (hosszú
lábujjakat-feszítő izom)
 Szárkapcsi izmok
– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)
– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)
 Hajlító izmok
– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)
259
M. tibialis anterior
(elülső sípcsonti izom)
 A tibia lateralis
oldalán
260
M. tibialis anterior (elülső
sípcsonti izom)
 Ered: condylus lateralis tibiae
 Tapad: os cuneiforme mediale, első
lábközépcsont (metatarsus)
261
M. tibialis anterior
 Működése:
– rögzített lábszárnál a lábat lábháti
irányba hajlítja („pipa”)
– a talp mediális szélét emeli
– rögzített lábnál a lábszárat a láb
irányába húzza (elrugaszkodás
megindítása járásnál, futásnál)
– segít a lábboltozat tartásában
262
M. tibialis anterior (elülső
sípcsonti izom)
 Sérülése: túlerőltetés
– sípcsont és az izom fájdalma
(keménytalajon tartós járás, futás,
alapozó edzés)
– lábboltozat süllyedésének kialakulása
263
Lábszárizmok
 Feszítő izmok
– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)
– m. extensor hallucis longus (hosszú
öregujjfeszítő izom)
– m. extensor digitorum longus (hosszú
lábujjakat-feszítő izom)
 Szárkapcsi izmok
– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)
– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)
 Hajlító izmok
– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)
264
M. extensor hallucis longus
(hosszú öregujjfeszítő izom)
 Ered: corpus fibulae
 Tapad: az öregujj körömpercén
265
M. extensor hallucis longus
(hosszú öregujjfeszítő izom)
 Működése:
– az öregujjat lábháti irányba hajlítja
(fölfelé)
– támogatja a lábháti hajlítást („pipa”)
– kismértékben a talp mediális szélét
emeli
– rögzített lábnál a lábszárat a láb
irányába húzza (elrugaszkodás)
266
Lábszárizmok
 Feszítő izmok
– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)
– m. extensor hallucis longus (hosszú
öregujjfeszítő izom)
– m. extensor digitorum longus (hosszú
lábujjakat-feszítő izom)
 Szárkapcsi izmok
– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)
– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)
 Hajlító izmok
– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)
267
M. extensor digitorum longus
(hosszú öregujjfeszítő izom)
 Ered: condylus lateralis tibiae, caput és
corpus fibulae
 A boka magasságában öt részre válik
 Tapad:ujjperceken (II-V.)
268
M. extensor digitorum longus
(hosszú lábujjakat-feszítő izom)
 Működése:
– a II-V. ujjakat lábháti irányba hajlítja
(fölfelé)
– támogatja a lábháti hajlítást („pipa”)
– kismértékben a láb külső szélét
emeli
– rögzített lábnál a lábszárat a láb
irányába húzza (elrugaszkodás)
269
M. extensor digitorum longus
(hosszú lábujjakat-feszítő izom)
 Sérülése:
túlerőltetés, túlfeszítés (pl. gyakori
szökdelés) – eredési hely fájdalma
(műanyagpályák!)
 Beidegzés (mindhárom):
– n. peroneus profundus
270
Lábszárizmok
 Feszítő izmok
– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)
– m. extensor hallucis longus (hosszú
öregujjfeszítő izom)
– m. extensor digitorum longus (hosszú
lábujjakat-feszítő izom)
 Szárkapcsi izmok
– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi
izom)
– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)
 Hajlító izmok
– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom) 271
M. peroneus longus (hosszú
szárkapcsi izom)
 Ered: caput és corpus fibulae,
lábszárpólya (fascia cruris)
 Tapad: os cuneiforme mediale, első
lábközépcsont (talpi felszín)
272
M. peroneus longus
(hosszú szárkapcsi izom)
 Működése:
– talpi hajlítás (spicc)
– gátolja a harántboltozat lesüllyedését
 Sérülése:
– a harántboltozat süllyedése az eredés
helyénél lokalizált fájdalmat vagy az
izom fájdalmát okozhatja
– ínhüvely gyulladás (gátfutók, ugrók)
– műanyagpályák!!!
273
Lábszárizmok
 Feszítő izmok
– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)
– m. extensor hallucis longus (hosszú
öregujjfeszítő izom)
– m. extensor digitorum longus (hosszú
lábujjakat-feszítő izom)
 Szárkapcsi izmok
– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)
– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)
 Hajlító izmok
– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)
274
M. peroneus brevis
(rövid szárkapcsi izom)
 Ered: corpus fibulae, lábszárpólya
(fascia cruris)
 Tapad: az ötödik lábközépcsont
275
M. peroneus brevis (rövid
szárkapcsi izom)
 Működése:
– talpi hajlítás (spicc)
– gátolja a harántboltozat lesüllyedését
 Idege (mindkettőnek):
– n. peroneus superficialis
276
Lábszárizmok
 Feszítő izmok
– m. tibialis anterior (elülső sípcsonti izom)
– m. extensor hallucis longus (hosszú
öregujjfeszítő izom)
– m. extensor digitorum longus (hosszú
lábujjakat-feszítő izom)
 Szárkapcsi izmok
– m. peroneus longus (hosszú szárkapcsi izom)
– m. peroneus brevis (rövid szárkapcsi izom)
 Hajlító izmok
– m. triceps surae (háromfejű lábikaraizom)
277
M. triceps surae
háromfejű lábikarai.)
 Felületesebb két fej:
– m. gastrocnemius
medialis et lateralis
(kétfejű lábikraizom)
 Mélyebb fej:
– m. soleus
(gázlóizom)
278
M. triceps surae
háromfejű lábikarai.)
 Felületesebb két fej:
– m. gastrocnemius
medialis et lateralis
(kétfejű lábikraizom)
 Mélyebb fej:
– m. soleus
(gázlóizom)
279
M. triceps surae
 Ered:
– m. gastrocnemius
medialis et
lateralis
epicondilus
medialis et
lateralis felett
(femur – hátoldal)
– m. soleus
caput fibulae
linea musculi
solei (tibia)
tibia és fibula
közötti inas ív
280
M. triceps surae
(háromfejű lábikaraizom)
 Az izomhasak a lábszár középső, alsó
harmadán hatalmas közös ínba mennek
át – Achilles-ín (tendo Achillis)
tuber calcanei
(calcaneus – sarokcsont)
281
M. triceps surae
 Működése:
– a sarokgumó emelésével a lábat talpi
irányba hajlítja (spicc) (lábujjhegyre
állás, elrugaszkodás, járás, futás,
ugrás)
– rögzített lábnál
a m. gastrocnemius a térdet hajlítja
(a femurt a lábszár felé húzza)
a m. soleus a térdet feszíti (a
282
lábszárat húzza hátrafelé)
M. triceps surae
(háromfejű lábikaraizom)
 Idege: n. tibialis
 Sérülése:
– gyakori
– túlfáradás – izomgörcs
– zúzódás (ütközések, rúgások)
– túlerőltetés – az Achilles-ín tapadási
helyének csonthártyagyulladása
283
Az alsó végtag izmai
 Csípőizmok
 Combizmok
 Lábszárizmok
 Lábizmok
284
Lábizmok
 A lábháton és a talpon levő kisebb izmok
 Feladatuk: lábujjak hajlítása, feszítése,
szétterpesztése
 Statikai tartó szerep
 A talpizmokon lévő talpi bőnye (aponeurosis
plantaris) védi az izmokat, erket, idegeket
– szorosan rögzül a vastag zsírpárnát
tartalmazó bőrhöz (függőleges sövények)
rugalmas párna
a talajra érkezést tompítja
285
Az anatómia felosztása
 Makroszkópos anatómia
– rendszeres (szisztematikus) anatómia
– tájanatómia
– funkcionális anatómia
– művészi (plasztikai) anatómia
 Mikroszkópos anatómia
– citológia (sejttan)
– histológia (szövettan)
 Fejlődéstan, embriológia
286
Tengelyek
 Függőleges
 Haránt
 Nyílirányú
287
Síkok
 Frontális sík
 Sagittalis (median
sagittalis) sík
 Horizontális sík
288
Síkok
 Sagittalis (nyílirányú) sík
– ha középen halad: median sagittalis, közép-, vagy
median sík
– ha az előzővel párhuzamos, de ettől oldal irányba
eltér: parasagittalis, vagy paramedian sík
– jobb és bal oldalra tagol
 Frontális (homlok) sík
– ventralis (hasi) és dorsalis (háti) részre oszt
 Horizontális (vízszintes, haránt, vagy transversalis)
sík
– superior, vagy cranialis (felső) és inferior, vagy
caudalis(alsó) területre tagol
289
Az emberi test fő irányai 1.
 Oldal szerint:
– Dexter (jobb)
– Sinister (bal)
 Középsíkhoz viszonyítva:
– Mediális (középvonalhoz közelebbi)
– Lateralis (oldalsó)
 Frontalis síkhoz viszonyítva:
– Anterior (elülső), vagy ventralis (hasi)
– Posterior (hátulsó), vagy dorsalis (háti)
290
Az emberi test fő irányai 2.
 Horizontális síkhoz viszonyítva:
– Superior (felső), vagy cranialis (feji)
– Inferior (alsó), vagy caudalis (farki)
 Végtagokhoz kapcsolódó irányok:
– Hosszirány – hosszanti, vagy longitudinális
– Proximalis (törzshöz közelebbi végrész)
– Distalis (törzstől távolabbi végrész)
291
Az emberi test fő irányai 3.
 Végtagokhoz kapcsolódó irányok:
– Volaris, vagy palmaris (tenyéri oldal)
– Plantaris (talpi oldal)
– Dorsalis (kézháti, lábháti rész)
– Radialis (orsócsonti, hüvelykujj felöli)
– Ulnaris (singcsonti, kisujj felöli)
– Tibialis (sípcsonti)
– Fibularis (szárkapocsi)
292
Anatómiai szakkifejezések 1.










Angulus – szöglet
Anterior – elülső
Arteria – ütőér
Articulatio – izület
Corpus – test
Crista – taraj
Dexter – jobb
Externus – külső
Fissura – hasadék
Foramen – lyuk
293
Anatómiai szakkifejezések 2.










Ganglion – idegdúc
Glandula – mirigy
Incisura – bevágás
Infra – alul, alatt
Inter – között
Internus – belső
Intra – belül
Lateralis – oldalsó
Ligamentum – szalag
Lymphonodus – nyirokcsomó
294
Anatómiai szakkifejezések 3.










Magnus – nagy
Medialis – középhez közel eső
Musculus – izom
Nervus – ideg
Nucleus – mag
Os – csont
Posterior – hátsó
Profundus – mély
Ramus – ág
Regio – tájék
295
Anatómiai szakkifejezések 4.










Sinister – bal
Sinus – öböl
Spatium – térség, rés
Spina – tövis
Sub – alatt
Substantia – állomány
Sulcus – árok
Superficialis –felületi
Superior - felső
Supra – felett
296
Anatómiai szakkifejezések 5.
 Trigonum – háromszög
 Tuber – dudor
 Tuberculum – kiemelkedés
 Valvula – billentyű
 Vena - visszér
297
A mozgás passzív rendszere.
A vázrendszer
Általános jellemzés, a csontok
fajtái, trajektoriális szerkezete
Mozgásrendszer
 Hely- és helyzetváltoztatásban
résztvevő szervek összessége
 Két fő rész:
– Passzív (csontok, inak, izületek)
– Aktív (vázizmok)
299
Az emberi test főbb részei
 Caput (fej)
 Collum (nyak)
 Truncus (törzs)
– thorax (mellkas)
– abdomen (has)
– pelvis (medence)
 Extremitas (végtagok)
300
A csontváz
 A test szilárd vázát adja (206 csontból!)
 Szerepe:
– belső váz (szilárd: anorganikus anyagok
65%, rugalmas: organikus anyagok 35%)
– védőburok (agy, gerincvelő)
– külső váz (légzés)
– mozgásszerv (passzív)
– vérképzés (vörös csontvelő)
301
A csontváz részei
 Koponya
 Nyak
 Törzs
 Végtagok
302
A csontváz részei
 Cranium (koponya):
– neurocranium (agykoponya)
– viscerocranium (arckoponya)
303
A csontváz részei
 Collum vagy cervix (nyak):
– 7 db vertebrae cervicales
(nyakcsigolya)
304
A csontváz részei
 Truncus (törzs) – thorax (mellkas):
– 12 db vertebrae thoracales
(hátcsigolya)
– costae (bordák)
– sternum (szegycsont)
 Truncus (törzs) – abdomen (hasi):
– 5 db vertebrea lumbales (ágyéki
csigolya)
305
A csontváz részei
 Truncus (törzs) – pelvis (medence):
– 2 db ossa coxae (medencecsont)
– sacrum (keresztcsont, 5 db
csigolyából)
– vertebrae coccigeales (farokcsigolya,
3-6)
306
A csontváz részei
 Cingulum extremitatis superioris (a felső
végtag függesztőkészüléke)
– clavicula (kulcscsont)
– scapula (lapockacsont)
307
A csontváz részei
 Felső végtag (brachium – kar):
– humerus (felkarcsont)
– radius (orsócsont)
– ulna (singcsont)
– Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és
csöves csont
308
A csontváz részei
 Cingulum extremitatis inferioris (az alsó
végtag) függesztőkészüléke:
– pelvis (medence)
 Alsó végtag:
– femur (combcsont)
– tibia (sípcsont)
– fibula (szárkapocs)
 Pes (láb)
309
A csonttípusok
 Alakjuk szerint:
– csöves csontok
– lapos csontok
– köbös csontok
– labyrinthusos vagy légtartalmú
(pneumatikus) csontok
310
Lapos csontok (ossa plana)
 Kívül: vékony compact (tömör)
csontállományból áll (lamina corticalis /
externa és interna)
 Belül: spongiosus (szivacsos)
csontállomány (diploe)
– üregeit egész életen át vörös
csontvelő tölti ki (vérképzés!)
311
Köbös csontok (pl. csigolyatestek,
kéztőcsontok)
 Szabálytalan, de többé-kevésbé köbös alakú
 Két csoport:
– rövid csontok (ossa brevia)
– szabálytalan csontok (ossa irregularia)
 Főként szivacsos csontszövetből épülnek fel,
ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő
terhelésre gyakran összeroppanásos törést
szenvednek (csontritkulás!!! – időskor,
anorexia, túlzó fogyókúra)
312
Labyrinthusus vagy légtartalmú
csontok (ossa pneumatica)
 Az orrüreget határoló arckoponya
csontok között
 Szerepük a rezonáló terek biztosítása
hangadáskor
 Igen vékony csontlemezek bonyolult
rendszere ( sérülékenység!!! – pl.
küzdősportok)
313
A trajektoriális szerkezet
 A szivacsos csontok belsejében az
üregeket határoló csontgerendák és
lemezek a csont megterhelésének
megfelelő statikai erővonalak mentén
rendeződnek el = trajektoriális rendsz.
314
A trajektoriális szerkezet
 A nyomási erővonalak mentén inkább
csövek, a húzási irányokban inkább
lemezek találhatók.
 Az erővonalak irányának megváltozása
csontátépüléshez vezet (csontnöv.,
cs.tör.)
315
A mozgás passzív rendszere.
A vázrendszer
Részletes csonttan,
Cranium
Cranium
 Porcos, csontos tok
 Véd:
– agyat
– emésztő és légzőrendszer bemetelét
– érzékszerveket
 Két rész:
– neurocranium, cranium cerebrale
(agykoponya)
– viscerocranium, cranium viscerale
(arckoponya)
317
Cranium cerebrale
 7 csont (három páratlan, kettő páros)
 Szerkezete:
– lamina externa
– diploe
– lamina interna
 A szerkezet rugalmasságot biztosít
bizonyos fokig ellenáll az ütéseknek
318
Cranium cerebrale
 Os frontale (homlokcsont)
 Os sphenoidale (ékcsont)
 Os occipitale (nyakszirtcsont)
 Os parietale (falcsont)
 Os temporale (halántékcsont)
319
Os frontale
 Tuber frontale
 Margo parietalis
 Arcus supercilliaris
 Glabella
 Linea temporalis
 Margo supraorbitalis
 Processus zygomaticus
320
Os sphenoidale
 Corpus
– sinus sphenoidalis
– crista sphenoidalis
– sella turcica
 Ala minor
 Ala major
– fissura orbitalis superior
– canalis opticus
 Processus pterygoideus
321
Os occipitale










Squama occipitalis
Pars basilaris
Pars lateralis
Foramen magnum
Condylus occipitalis
Protuberantia occipitalis externa
Crista occipitalis externa
Protuberantia occipitalis interna
Sulcus sinus transversi
Sulcus sinus saggittalis superior
322
Os parietale
 Tuber parietale
323
Os temporale
 Porus acusticus externa (külső
hallónyílás)
 Pars squamosa
 Pars mastoidea
 Pars tympanica
 Pars petrosa
324
Os temporale
 Fossa mandibularis
 Processus mastoideus
 Processus styloideus
 Processus zygomaticus
325
Viscerocranium (cranium viscerale)
 A szemgödör, az orrüreg és a szájüreg
körül elhelyezkedő csontból áll
326
Viscerocranium (cranium viscerale)
 Os ethmoidale (rostacsont)
 Maxilla (felső állcsont)
 Os lacrimale (könnycsont)
 Os nasale (orrcsont)
 Os zygomaticum (járomcsont)
327
Viscerocranium (cranium viscerale)
 Os palatinum (szájpadcsont)
 Vomer (ekecsont)
 Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló)
 Mandibula (állkapocs)
328
Os ethmoidale (rostacsont)
 Vékony csontlemezekből áll (egy részük
légtartalmú üregeket határol –
orrmelléküregekhez)
 A szemüreg mediális és az orrüreg
laterális falának alkotása
329
Os ethmoidale (rostacsont)
 Lamina orbitalis
 Concha nasalis media
 Lamina cribrosa
 Lamina perpendicularis
 Sinus ethmoidalis (cellulae ethmoidales)
330
Maxilla
 Testében (corpus maxillae) az arcüreg (sinus
maxillaris) helyezkedik el – a középső
orrjárattal közlekedik
 Az alábbiak alkotásában vesz részt:
– az arckoponya elülső felszínének jórészét
– a szemüreg alsó és mediális részét
– a csontos orrnyílás nagy részét
– a kemény szájpad jelentős részét
331
Maxilla
 Processus frontalis
 Facies orbitalis
 Processus zygomaticus
 Processus palatinus
 Processus alveolaris
332
Os lacrimale (könnycsont)
 Az os ethmoidale és a processus
frontalis között
 A szemüreg mediális falának
alkotásához járul hozzá elől
 Canalis nasolacrimalis (könnycsatorna)
333
Os zygomaticum (járomcsont)
 Az arc formának és statikájának
jelentős tényezője
 A szemüreg oldalsó falának
alkotásában vesz részt
 A processus temporalis a processus
zygomaticussal az arcus zygomaticus-t
(járomív) hozza létre
334
Os zygomaticum (járomcsont)
 Processus frontalis
 Processus marginalis
 Processus temporalis
335
Os palatinum (szájpadcsont)
 A maxilla mögött fekvő páros csont
 „L” betűhöz hasonló
 2 lemezből áll:
– vízszintes lemeze – kemény szájpad
– függőleges lemeze – az orrüreg hátsó
részének alkotásában vesz részt
336
Vomer (ekecsont)
 Az orrsövény alsó és hátsó részét
alkotó, ekevasra emlékeztető vékony
csontlemez
 2 kis szárnyával (ala vomeris) az os
sphenoidale testének alsó felszinéhez
támaszkodik
337
Concha nasalis inferior (alsó orrkagyló)
 A maxilla orrüregi felszínéhez rögzül
alul
 Alatta húzódik az alsó orrjárat (meatus
nasi inferior)
338
Mandibula (állkapocs)
 Az egyetlen mozgatható koponyacsont
 Főbb részei:
– Caput mandibulae
– Processus coronoideus
– Processus condylaris
– Ramus mandibulae
– Angulus mandibulae
– Corpos mandibulae
– Pars alveolaris mandibulae
339
Articulatio temporo-mandibularis
 Fossa mandibularis és caput
mandibulae alkotja
 Mozgásai:
– a száj nyitása és zárása
– az állkapocs előre-hátra mozgatása
– örlőmozgások
340
Fogak
 Dens incisivus (2)
 Dens caninus (1)
 Dentes premolares (2)
 Dentes molares (3)
341
Varratok / sutura
 Sutura coronalis
 Sutura sagittalis
 Sutura lambdoidea
342
A törzs csontjai
A gerinc
A gerinc / columna vertebralis
 7 db vertebrae cervicales (nyakcsigolya)
 12 db vertebrae thoracales (hátcsigolya)
 5 db vertebrea lumbales (ágyéki
csigolya
 sacrum (keresztcsont, 5 db csigolyából)
 vertebrae coccigeales (farokcsigolya, 36)
344
A csigolya részei
 Corpus vertebrae
 Foramen vertebrale (canalis vertebralis)
 Arcus vertebrae
 Fovea costalis superior
 Fovea costalis inferior
345
A csigolya részei
 Processus transversus
 Processus articularis superior
 Processus articularis inferior
 Processus spinosus
346
Vertebrae cervicales
 Atlas
– Arcus anterior
– Arcus posterior
– Massa lateralis
– Processus transversus
347
Vertebrae cervicales
 Atlas
– Foramen transversarium
– Fovea articularis superior (condylus
occipitalis)
– Facies articularis inferior
– Fovea dentis
348
Vertebrae cervicales
 Axis
– Dens axis
– Facies articularis posterior dentis
– Facies articularis anterior dentis
349
Vertebra lumbalis
 Processus costarius
350
Os sacrum
 Basis ossis sacri
 Pars lateralis
 Apex ossis sacri
 Processus articularis superiors
 Canalis sacralis
351
A gerincet alkotó csontok
összeköttetései
 Porcos összeköttetések
 Szalagos összeköttetések
 Izületek
352
Porcos összeköttetések
 A csigolyatestek (corpus vertebrae)
közötti teret: porckorongok / discus
intervertebralis
– anulus fibrosus / külső kollagén
rostos gyűrű
– nucleus pulposus / belső kocsonyás
mag
 Erős kapcsolat – rugalmasság
353
Porcos összeköttetések
 Feladata: a függőleges tengely irányába
ható erőbehatások (zökkenések)
tompítása
 Porckorongsérv (discus hernia)
– hirtelen, túlzott terhelés hatására a
porckorong külső rétege fellazulhat, a
mag kitüremkedik és a gerincvelői
ideget nyomja (lumbago)
– helytelen technika, korai terhelés
354
Porcos összeköttetések
 A porckorongok rugalmassága és a
gerinc S-alakú görbülete – „rugószerű
mozgás”
– járás, futás, ugrás – védi az agyvelőt
a rázkódásoktól
355
Szalagos összekötetések
 Elülső és hátsó hosszú szalag (ligamentum
longitudinale anterius és posterius)
 A processus spinosus feletti szalag
 A csigolyák egyes részeit – rövid szalagok
– sárga szalagok (az arcus vertebrae-ket
kötik össze)
– a processus transversus és spinosus
közötti szalagok
356
Izületek
 Articulatio atlanto-occipitalis
– Condylus occipitalis – izületi fej
– Fovea articularis superior – izületi
vápa
 Tojásizület
– előre-hátra hajlítás
– oldalra hajlítás
357
Izületek
 Articulatio atlanto-axialis (3)
– Facies articularis superior (axis) – izületi fej
– Facies articularis inferior (atlas) – izületi
vápa
– Facies articularis anterior (axis) – izületi fej
– Fovea dentis (atlas) – izületi vápa
– Haránt szalag (lig. transversum atlantis)
 Működés: forgás (gátló szalag – lig. alare
(dens axis – foramen magnum pereme)
358
Izületek / többi csigolya
 Kis fokú elmozdulást tesz lehetővé
 A sok izület mozgása összeadódik – a
gerinc mozgáslehetősége nagyfokú
359
A gerinc mozgásai
 Előre- hátrahajlítás (flexio ventralis et
dorsalis) / nyílirányú síkban
 Oldalra hajlítás (flexio lateralis) /
frontális síkban
 Csavarodás (torsio)
360
A törzs csontjai
Sternum, Costae
Sternum
 Manubrium sterni
 Corpus sterni
 Processus xiphoideus
362
Costae
 12 pár
– valódi bordák (1-7 pár)
caput costae – corpus vertebrae
(fovea costalis superior és inferior)
tuberculum costae – processus
transversus
– álbordák (8-10) – arcus costae
– repülő bordák (11-12)
363
Costae
 Caput costae
 Collum costae
 Corpus costae
 Tuberculum costae
364
Cingulum extremitatis superioris
 Clavicula (kulcscsont)
 Scapula (lapockacsont)
365
Clavicula
 Extremitas acromialis
 Corpus claviculae
 Extremitas sternalis
 Facies articularis acromialis
 Facies articularis sternalis
366
A clavicula összeköttetései
 Articulatio sternoclavicularis
 Articulatio acromioclavicularis
367
A clavicula összeköttetései
/articulatio sternoclavicularis
 Extremitas sternalis (facies articularis
sternalis) – sternum (manubrium sterni
1. bevágása) /lig. sternoclaviculare ant.
kettő közötti izületi rést: rostporcos
korong (discus articularis) – a clavicula
elmozdulását biztosítja
368
A clavicula összeköttetései /art.
sternoclavicularis
 Az extremitas sternalis alsó felszínéről –
lig. costoclaviculare (borda-kulcscsonti
szalag) – I. bordához
kismértékű mozgás (korlátozott szabad
izület)
369
A clavicula összeköttetései
/articulatio acromioclavicularis
 Extremitas acromialis – scapula
(acromion) – lig. acromioclaviculare
kettő közötti izületi rést: rostporcos
korong (discus articularis) – a clavicula
elmozdulását biztosítja – gátló szalaga:
lig. coracoclaviculare (hollócsőrkulcscsonti szalag)
370
Scapula
 Corpus
 Margo superior
 Margo medialis
 Margo lateralis
 Angulus superior
 Angulus inferior
 Angulus lateralis
371
Scapula
 Cavitas glenoidalis
 Tuberculum supraglenoidale
 Tuberculum infraglenoidale
 Spina scapulae
 Acromion
372
Scapula
 Fossa supraspinata
 Fossa infraspinata
 Facies costalis
 Fossa subscapularis
 Processus coracoideus
373
A vállöv mozgásai
 A szegy-kulcscsonti izületben -
Articulatio sternoclavicularis
 A váll-kulcscsonti izületben - Articulatio
acromioclavicularis
374
A szegy-kulcscsonti izületben Articulatio sternoclavicularis
 Előre – hátra csúszás
 Emelés – sülyesztés
 Forgás (rotatio)
 Vállkörzés (circumductio)
 valamennyi mozgást a lig.
costoclaviculare megfeszülése vagy az
I. borda akadályozza
375
A váll-kulcscsonti izületben Articulatio acromioclavicularis
 Az előző izülettel együtt mozognak
 A lapocka elmozdulását is okozzák
 Korlátolt szabadizület, de a mozgásai
kisebb mértékűek, mint az előzőé
 A vállöv körüli izmok a claviculán és a
scapulán tapadnak
két csont
mozgása együtt
376
Sérülések
 Törések ritkák (lovas sportok)
 Izületek sérülései (húzódások)
gyakoribb
– általában: articulatio
acromioclavicularis (kézilabda,
cselgáncs, birkózás, gyűrű, stb.)
377
Felső végtag
 Humerus (felkarcsont)
 Radius (orsócsont)
 Ulna (singcsont)
 Manus (kéz) – 26 db szabálytalan és
csöves csont
378
Humerus
 Proximalis epiphysis
 Distalis epiphysis
 Diaphysis (corpus humeri)
379
Humerus
 Caput humeri
 Collum anatomicum
 Tuberculum minus
 Tuberculum majus
 Crista tuberculi minoris
 Crista tuberculi majoris
 Tuberositas deltoidea
380
Humerus
 Condylus humeri
– trochlea humeri (ulnával ízesül)
– capitulum humeri (radiussal ízesül)
 Epicondylus medialis
 Epicondilus lateralis
 Fossa olecrani
 Sulcus nervi ulnaris
381
Radius
 Proximalis, distalis epiphysis,
diaphysis
 Caput radii
 Circumferentia articularis
 Collum radii
 Tuberositas radii (m. biceps brachii
tapadása)
382
Radius
 Margo interossea
 Facies articularis carpea (kéztőcs-
ok)
 Incisura ulnaris
 Processus styloideus radii
383
Ulna
 Proximalis, distalis epiphysis,
diaphysis
 Olecranon
 Processus coronoideus
 Incisura trochlearis
 Incisura radialis
384
Ulna
 Tuberositas ulnae
 Margo interossea
 Caput ulnae
 Processus styloideus
385
Ossa carpi
 Os
 Os
 Os
 Os
 Os
 Os
 Os
 Os
scaphoideum
lunatum
triquetrum
pisiforme
trapezium
trapezoideum
capitatum
hamatum
386
Ossa manus
 Ossa metacarpalia
 Phalanges
387
A csontváz részei
 Cingulum extremitatis inferioris (az alsó
végtag) függesztőkészüléke:
– pelvis (medence) – truncus (törzs)
 Alsó végtag:
– femur (combcsont)
– tibia (sípcsont)
– fibula (szárkapocs)
 Pes (láb)
388
Pelvis
 2 db ossa coxae (medencecsont)
 Sacrum (keresztcsont, 5 db
csigolyából)
 Vertebrae coccigeales
(farokcsigolya, 3-6)
389
Os coxae
 Os ilium (csípőcsont)
 Os pubis (szeméremcsont)
 Os ischii (ülőcsont)
390
Os ilium
Ala ossis ilii
Crista iliaca
Spina iliaca anterior superior
Spina iliaca anterior inferior
Spina iliaca posterior superior
Spina iliaca posterior inferior
391
Os ilium
Linea glutea anterior
Linea glutea posterior
Fossa iliaca
Facies auricularis
Corpus ossis ilii
Acetabulum
Linea arcuata
392
Os pubis
Corpus ossis pubis
Acetabulum
Ramus superior ossis pubis
Ramus inferior ossis pubis
Facies symphysialis
Foramen obturatum
393
Os ischii
 Corpus ossis ischii
 Incisura ischiadica major
 Spina ischiadica
 Incisura ischiadica minor
 Ramus ossis ischii
 Tuber ischiadicum
 Foramen obturatum
394
A csontváz részei
 Cingulum extremitatis inferioris (az alsó
végtag) függesztőkészüléke:
– pelvis (medence) – truncus (törzs)
 Alsó végtag:
– femur (combcsont)
– tibia (sípcsont)
– fibula (szárkapocs)
 Pes (láb)
395
Femur
 Proximalis, distalis epiphysis,
diaphysis
 Caput femoris
 Collum femoris
 Trochanter major et minor
 Fossa trochanterica
396
Femur
Linea pectenea
Tuberositas glutea
Linea aspera
Chondylus lateralis et medialis
Epichondylus lateralis et
medialis
Fossa interchondylaris
397
Patella
Basis patellae
Apex patellae
Facies articularis patellae
398
Tibia
Proximalis, distalis epiphysis,
diaphysis
Chondylus medialis et lateralis
Facies articularis superior
Eminentia interchondylaris
Facies articularis fibularis
399
Tibia
Margo anterior
Tuberositas tibiae
Malleolus medialis
Facies articularis inferior
Incisura fibularis
400
Fibula
 Caput fibulae
 Malleolus lateralis
401
A csontváz részei
 Cingulum extremitatis inferioris (az alsó
végtag) függesztőkészüléke:
– pelvis (medence) – truncus (törzs)
 Alsó végtag:
– femur (combcsont)
– tibia (sípcsont)
– fibula (szárkapocs)
 Pes (láb)
402
Ossa pedis
Tarsus
Metatarsus
Phalanges
403
Ossa pedis / Tarsus
 Talus (ugrócsont)
 Calcaneus (sarokcsont)
 Os naviculare (sajkacsont)
 Cuneiforme mediale (belső ékcsont)
 Cuneiforme intermedium (középső ékcs
 Cuneiforme laterale (külső ékcsont)
 Cuboideum (köbcsont)
404
Articulatio humeri (vállízület)
 Ízületi fej: caput humeri
 Vápa: cavitas glenoidalis
 Ízületi tok: laza és bő
szalag: lig. coracoacromiale (boltozatot
az ízület felett
a processus
coracoideus-szal és az acromion-nal
megakadályozza az ízfej kimozdulását)
405
Articulatio humeri
 Soktengelyű szabadízület
– hajlítás (flexió, anteflexió)
– feszítés (extensio)
– hátrahajlitás (retroflexio)
– közelítés, távolítás (adductio,
abductio)
– forgatás (rotatio)
– körzés (circumductio)
406
Articulatio cubiti (könyökízület)
 Humerus – radius – ulna
 Humerus – ulna
– trochlea humeri (h) – incisura
trochlearis (u)
– egytengelyű csuklóízület
 Humerus – radius
– capitulum humeri (h) – caput radii
/fovea capitis radii (r)
– gömbízület
407
Articulatio cubiti (könyökízület)
 Radius – ulna
– caput radii /circumferentia articularis
(r) – incisura radialis (u)
– körbe: lig. anulare radii (gyűrű alakú
szalag)
– egytengelyű forgóízület
408
Articulatio cubiti (könyökízület)
 Szalagok:
– lig. collaterale ulnare
– lig. collaterale radiale
409
Articulatio cubiti (könyökízület)
 Működése: kéttengelyű csukló-forgó
 Mozgásai:
– flexio és extensio (haránttengely
körül, h – r,u)
– supinatio (tenyér felfelé fordítása) –
pronatio (lefelé fordítás)
410
Articulatio cubiti (könyökízület)
 Működése: kéttengelyű csukló-forgó
 Mozgásai:
– flexio és extensio (haránttengely
körül, h – r,u)
– supinatio (tenyér felfelé fordítása) –
pronatio (lefelé fordítás)
411
Articulationes manus /a kéz ízületei
 Articulatio radiocarpea (kézcsukló
ízület) – tojásízület
– ízületifej: os scaphoideum, os
lunatum, os triquetrum
– ízvápa: radius distalis epiphysise
(facies articularis carpea), caput
ulnae
– Mozgás: volarflexio, dorsalflexio,
ulnaris, radialis abductio
412
Articulationes manus /a kéz ízületei
Articulatio intercarpea
Articulatio carpo-metacarpea
–feszes ízületek, kivéve az
elsőt (nyeregízület –
hüvelykujj)
Articulatio metacarpophalangea
Articulatio interphalangea
413
Articulatio sacroiliaca (keresztcsont
– csípőízület)
 Feszes ízület
 Facies auricularis = ízfelszín (os ilium,
os sacrum)
 Nincs elmozdulás
 Ízületi tok: szoros, szalagokkal erősített
(lig. sacroiliaca)
414
Symphysis pubica
 Os pubis (ramus sup.)
 Átmenet az ízület és a synchondrosis
(porcos összeköttetés) között
– kollagénrostos porclemez, benne
keskeny üreg
– szalagos összeköttetés
 Rugalmas kapcsolat (szülés)
415
A medence szalagjai
 Lig. sacrospinale (sacrum – spina
ischiadica)
 Lig. sacrotuberale (sacrum – tuber
ischiadicum)
416
Articulatio coxae (csípőízület)
Dióízület
Ízületi fej: caput femoris (femur)
Vápa: acetabulum
Ízületi tok: bő, erős szalagok
(hajlításkor ellazulnak)
417
Articulatio coxae (csípőízület) működés
 Flexio (hajlítás)
–törzs mozdulatlan, comb
közeledik
–törzs mozog, comb mozdulatlan
–törzs és comb is mozog
 Extensio (feszítés)
–szalagok maximális feszüléséig
418
Articulatio coxae (csípőízület) működés
Abductio (távolítás)
Adductio (közelítés)
Rotatio (forgatás)
Circumductio
419
Articulatio genus (térdízület)
 Ízületi fej: condylus femoris
 Ízületi vápa: facies articularis
superior (tibia)
–a fej nagyobb, mint a vápa
(kisebb a görbületi sugara) –
kompenzálásra: meniscus
medialis et lateralis (belső és
külső porcsarló)
420
Articulatio genus (térdízület)
 Ízületi tok bő, ízületi üreg nagy
 A patella alatti üregben: zsírtest
 A tok elöl a porcfelszín szélei felett
7-8cm-rel oldalt és hátul a porcos
felszínek határán ered (recessus
suprapatellaris). A patella a tok
elülső felszínén lévő ablakba
illeszkedik.
421
Articulatio genus (térdízület)
/szalagok
 Tokon belül
–a fossa interchondylaris (f) külső
és belső falán ered az elülső és a
hátsó keresztszalag (lig.
cruciatum anterius et posterius) –
ezek az eminentia
interchondylaris (t) előtt és
mögött tapadnak.
422
Articulatio genus (térdízület)
/szalagok
 Tokon kívül (külső szalagok)
–lig. collaterale tibiale (sípcsonti
oldalszalag) összenőtt az ízületi
tokkal
–lig. collaterale fibulare
(szárkapcsi oldalszalag) nem nőtt
össze a tokkal – áthalad alatta a
térdkalácsi izom ína
423
Articulatio genus (térdízület)
/szalagok
 Tokon kívül (külső szalagok)
–lig. patellae (térdkalácsszalag) a
négyfejű combizom ína
–retinaculum patellae mediale et
laterale (belső és külső
térdkalácstartó szalag)
424
Articulatio genus (térdízület)
működés
 Flexio (hajlítás)
 Extensio (feszítés)
Rotatio (forgatás)
425
Articulationes pedis
 Art. talocruralis (felső ugróízület,
bokaízület)
 Art. talotarsalis (alsó ugróízület)
426
Art. talocruralis (felső ugróízület,
bokaízület)
 Ízületi fej: trochlea tali (talus – ugrócs.)
 Ízületi árok:
– facies articularis inferior (t)
– facies articularis malleoli tibiae (t)
– facies articularis malleoli fibulae (f)
 Gyakori rándulások
 Csuklóizület (hajlítás, feszítés)
427
Art. talotarsalis (alsó ugróízület)
 Két rész:
1. ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art.
talocalcaneonavicularis)
2. hátsó ugró-sarokcsonti ízület (art.
subtalaris)
428
Art. talotarsalis (alsó ugróízület)
 Ugró-sarok-sajkacsonti ízület (art.
talocalcaneonavicularis)
– ízületi fej: ugrócsont feje, és a
mögötte lévő két kis ízületi felszín
– ízületi vápa: naviculare, calcaneus
felső, elülső ízfelszíne
– lig. calcaneonaviculare plantare
(talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag)
lábboltozat fenntartása!
429
Art. talotarsalis (alsó ugróízület)
 Működés:
– supinatio (befelé forgatás)
– pronatio (kifelé forgatás)
 Általában supinatios irányú rándulás
(külső bokaszalagok húzódása,
részleges vagy teljes szakadás)
430