Transcript 2. Információ

7. Szerződés II.
Joggazdaságtan
Szalai Ákos
2013.
1. Ismétlés
• Szerződés = jogilag kikényszeríthető ígéret
• Mit jelent, hogy „jogilag” kikényszeríthető?
– Pacta sunt servanda
– Kártérítés
• Jogi kikényszerítés alternatívái: nem-jogi
• Miért kikényszerítés?
– Bizalmi játék
• Szerződési szabadság
– Coase-tétel
– Tranzakciós költségek csökkentése
• Ösztönző hatások
• Teljesítés, elővigyázatosság
– Hatékony szerízőségszegés
– Kártérítés = kár
1. Ismétlés: ösztönzők
Hogyan változik emberek magatartása? Ösztönzők:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Mennyi információt gyűjtenek és mennyit adnak át egymásnak a felek?
Mennyi keresés után és kit választanak partnerüknek?
Mennyire pontosan fogalmazzák meg a szerződést?
Mennyi kockázatot vállalnak fel maguk, mennyit próbálnak a partnerükre hárítani
– hogyan osztoznak meg a kockázaton?
Betartják-e a szerződésben tett ígéretüket vagy megszegik azt?
Mennyire lesznek elővigyázatosak a teljesítés során – mennyi figyelmet
fordítanak arra, hogy elkerüljék az esetleg a szerződésszegést, a szerződés
lehetetlenülését maga után vonó problémákat?
Mennyi beruházást eszközölnek arra alapozva, hogy a szerződés teljesülni fog?
Ha már bekövetkezett a kár, a szerződésszegés, a lehetetlenülés, akkor milyen
lépéseket tesznek a kárenyhítés érdekében?
Nem várt, illetve nem szabályozott problémák esetében hajlandóak-e
újratárgyalni a szerződést?
2. Információ
• Alapdilemma: információs ösztönzés – gyűjtés vs.
átadás (ne vegyünk olyat, amiről mást gondolunk)
• Információhiány lehet
– egyoldalú – megoldás: hazugság tilalma, kötelező információadás,
– kétoldalú (egyik fél sem tudja) – megoldási kísérlet: információhiány
miatt érvénytelenítés (lehetetlenülés).
1. Egyoldalú: Megtévesztés tilalma
• Önmagában csak transzfer, de megszerzése érdekében
erőforráspazarlás – vö. kényszer
• Nem hatékony allokáció
• Hatékony allokáció (Cooter–Ulen): Információ és a tulajdonjog
egyesítése: az információ és a tulajdon legyen annál, akinél
többet ér
2. Információ
2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség?
• Az információ és a tulajdonjog egyesítése
– DE ehhez nem kell tájékoztatási kötelezettség:
– Önkéntes információ-feltárás
• Példa: kontraszelekció – milyen minőségű az árú?
• Vevő átlagost venne – el fogjuk mondani, ha jó
• 2. vevő tudja, hogy aki nem szó = rossz; ezért csökkenti értük
az árat
• Azon belül is jobb szól
• Végeredmény: mindenki szól
– Feltétel: nincs hazugság! Tudja eladó
2. Információ
2. Egyoldalú: Tájékoztatási kötelezettség?
• Ösztönzi-e az információszerzést? Cél-e, hogy
ösztönözzük?
Példa: Laidlaw v. Organ (1815): dohányt vásárol egy nappal a zárlat
feloldása előtt nyomott áron – ő egy nappal korábban megtudta:
jutalmazzuk-e ezért?
1. Produktív információ vs. redisztribúció.
2. Lehet-e ösztönözni? Véletlen szerzést („megtudta, hogy”) nem.
Jólétnövelő, produktív
Redisztributív
Céltudatos keresés
Véletlen találás
Kikényszeríthető
nem
nem
nem
2. Információ
3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek:
• Tévedés a helyzetről (tényekről) – Kölcsönös tévedés a
tényekről, identitásról már a szerződés megkötésekor is
– Sherwood v. Walker (1887) – meddőnek hitt tehén eladása,
kiderül, hogy borja lesz.
– Infó és tulajdon egyesítése: biztos, hogy ahhoz jut, aki többre
értékeli?
• Valami megváltozik – a cél meghiúsulása
– Krell v. Henry (1903) koronázási menet elmarad.
• A menet mentén kiadott szobák (ablakok) bérleti díja – döntés: nem kell
megfizetni.
• A királyi flotta megtekintése érdekében kivett hajók (vállalkozók veszik ki, hogy
kivigyenek fizetővendégeket) – döntés: ki kell fizetni.
2. Információ
3. Kétoldalú információhiány – Alaphelyzetek:
• Miért / mikor?
– Kockázatviselésről kell dönteni
– Jobb kockázatviselő teszt:
• Ki tudhatja meg könnyebben?
• Ki kerülheti el könnyebben?
• Ki biztosíthatja magát könnyebben? – Itt: ki viseli
könnyebben a kárt (vö. ablak: kiadható újra a valódi
koronázáskor vs. Vállalkozók kockázatot szoktak
vállalni)
2. Információ
4. Lehetetlenülés
• Akadály nem szerződéskötéskor, a teljesítés megkezdése előtt, hanem
teljesítés alatt.
• Európai jog (pacta sunt servanda): lehetetlenülés két jelentése
– Lehetetlenülés: nem lehet kikényszeríteni (de még kártérítés)
– „2. szintű lehetetlenülés”: kártérítés sem (vö. kb. az amerikai)
• Fizikai (jogi) vs. gazdasági lehetetlenülés
– Gazdasági: csak a kötelezett tönkremenetele révén, túl magas költségen.
• Jogi válasz: alapvető feltevések közül valamelyik megváltozik.
• Közgazdaságtani elemzés alapja jobb kockázatviselő tesztje: ha a
kötelezett, akkor annak ellenére sem kell, hogy fizikai (fizessen kártérítést)
– Példa: Taylor vs. Caldwell (1863) – leégő koncertterem – bérbeadó mentesül-e
kártérítés alól?
• Miért / mikor?
– Mint kétoldalú információhiány
3. Kártérítés
• A kártérítés formái
– Elmaradt haszon alapján – a károsult megkapja az elmaradt hasznot –
mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e.
– Kárnagyság alapján – a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem
kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz).
– Lehetőségköltség alapján – a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet
egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot
elszámolja).
– Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb
• Szerződéses megállapodás
• Teljesítési kötelezettség: nem pénzben – vö. pacta sunt
servanda
• Haszonelvonás: nem a kár számít, hanem a szerződésszegő
haszna
3. Kártérítés
• Optimális szerződésszegés: a „szerződés
kikényszerítésének mértéke” legyen optimális
– Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a
szerződésszegés?
• Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása
nagyobb, mint a jogosult kára.
– Groves vs. John Wunder Co.
• Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állapotba hozva adja
vissza a tulajdonosnak.
• A telek kiegyengetése elmarad.
• Ennek költsége 60 000 $ lett volna,
• de közben recesszió – telekérték (kiegyengetve is) max. 12
000 $.
3. Kártérítés
Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)!
• Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a
teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett
bizalomtól.
• Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon („minden
előkészület” után) – túlzott bizalom szupraoptimális
előkészület.
– Példa: Hadley v. Baxendale
– Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés – de a kiesés szokatlanul nagy,
mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni.
– Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) – filmen Himalájaexpedíció képei
– Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film.
• Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni…
– Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet!
4. Kötbér
• Amerikai szabály:
– Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az
ex ante várható kár.
– Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós
kár.
• Magyar szabály:
– Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár.
– Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár
– minimum a valós kár.
4. Kötbér
• Pro:
– vö. magas fix költség,
– elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés
– nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon – másnál nem biztosítható
kár,
– elköteleződés – signalling (jó ez?),
– mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excess
capacity).
• Kontra:
–
–
–
–
morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet),
nehezíti a módosítást (biztos?),
több per,
csődbe vihet (fordítva is?) – extern hatások.