Transcript Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata
Éghajlat alakító tényezők:
• Földrajzi helyzet:
– Földrajzi szélesség: 45⁰48′ (Beremend), 48⁰35′
(Nagymilic), 16⁰05 ′ (Felsőszölnök),22 ⁰58′ (Garbolc)
– Viszonylagos földrajzi helyzet
• Sajátos, helyi földrajzi viszonyok:
–
–
–
–
Tengerszintfeletti magasság
Domborzat
Talajfelszín minősége növényborítottság
Emberi létesítmények
Éghajlatunk másik fő meghatározója a domborzat. Mivel az ország a
Kárpát-medence alján fekszik – felszínének több mint a fele 200 m
tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, illetve alacsony
terület, a 400 m feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék
– elsősorban a Kárpátok hatását kell kiemelni.
Éghajlatunk másik fő meghatározója a domborzat. Mivel az ország a
Kárpát-medence alján fekszik – felszínének több mint a fele 200 m
tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, illetve alacsony
terület, a 400 m feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2
százalék – elsősorban a Kárpátok hatását kell kiemelni.
Hazánk a tengerektől való távolság tekintetében is középhelyet foglal el
az Atlanti-óceán és az eurázsiai kontinens belseje között. A nyári
félévben a hozzánk érkező légtömegek 60-70%-ában a tengeri
eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban.
Földrajzi szélesség
• A napsugárzással mennyi hőenergia jut a területre és ez
milyen időbeli és térbeli eloszlásban jut az illető területre.
• Napsugárzásból kapott összes hőmennyiség vízszintes
felületre eső évi átlaga:
• A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21° és a nyári
65-68° között változik.
• A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra,
míg a Duna-Tisza-köze déli részén 2100 óra évente.
Athén
Budapest
Oslo
37⁰58′
47⁰30′
59⁰55′
VI. 22.-én
75⁰32′
65⁰56′
53⁰35′
XII. 22.-én
28⁰32′
19⁰02′
6⁰35′
VI. 22.-én
15
16
19
XII. 22.-én
9
8
6
Különbség
6
8
13
VII. 22.-én
106
100
88
XII. 22.-én
147
100
35
Júliusi középhőm.
27⁰
22⁰
17⁰
Januári középhőm.
9⁰
-1⁰
-5⁰
Évi középhőm.
18⁰
11⁰
6⁰
Földrajzi szélesség
Delelési napállás
Nappal hossza
Déli intenzitás,
vízszintes felületen
a budapesti %-ában
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)
• A felhőborítottság átlagos havi értékei
Magyarországon
az 1971-2000 közötti időszak alapján
A globálsugárzás átlagos havi értékei
Magyarországon
az 1998-2009 közötti időszak alapján
A felhőborítottság átlagos havi értékei
Magyarországon
az 1971-2000 közötti időszak alapján
Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak
alapján
A napfénytartam átlagos havi értékei
Magyarországon az
1971-2000 közötti időszak alapján
A levegő hőmérsékletének nagytérségű eloszlását befolyásoló
legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti
magasság, valamint a tengertávolság.
Bár a domborzat hatása a hőmérsékletre nyilvánvaló, télen gyakran
fordul elő inverzió, amikor a hőmérséklet a magassággal nem
csökken, hanem növekszik.
Az 1971-2000-es időszak átlagában január első hetei a
leghidegebbek az év során, de egy adott évben bármely téli hónap
lehet a leghidegebb. A januári középhőmérséklet, és általában a tél
középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár
időjárása kiegyenlítettebb,
Évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon az 1971-2000 közötti
időszak alapján
Országos átlagos havi
középhőmérséklet Magyarországon
az 1971-2000 közötti időszak
homogenizált,
interpolált adatai alapján
Országos átlagos havi
középhőmérsékletek alsó-,
felsőkvartilise
és szélsőértékei az 1971-2000 közötti
időszak
homogenizált, interpolált adatai
alapján
Évi középhőmérsékletek Magyarországon az 1901-2009 közötti időszakban
(homogenizált, interpolált adatok)
Az átlaghőmérséklet térbeli eloszlása egyértelmű DNy-ÉK-i csökkenést
mutat, ami a Földközi-tenger melegítő és a szibériai anticiklon hűtő
hatásának köszönhető
Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a
legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és
csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét
(11-13 °C) tapasztalhatjuk.
Magyarországon az évi átlagos csapadék 500-750 mm, de tájaink
között jelentős eltérések vannak
Átlagos éves csapadékösszeg az
1971-2000 közötti időszak alapján
Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában kettős hatás tükröződik,
egyrészt a domborzat másrészt pedig a Földközi-tenger hatása
érvényesül, de befolyásoló tényező az Atlanti-óceán is.
100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi
csapadékhozam növekedést eredményez,
A legtöbb csapadék a május-július közötti időszakban hullik, a
legkevesebb pedig január és március között. Az ősz folyamán az
erősebb ciklonaktivitás miatt az ország jelentős részén kialakul egy
másodlagos csapadékmaximum is - ez a Dunántúl déli felén különösen
jellemző.
Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben
háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden
hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány.
Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága
mellett is csökkenő tendenciát mutatott, a csökkenés 109 év alatt
közel 10%.
• Országos éves csapadékösszegek az
1901-2009 közötti időszakban
Magyarország átlagos havi
csapadékösszegei az
1971-2000 közötti időszak homogenizált,
interpolált adatai alapján
Országos éves csapadékösszegek az
1901-2009 közötti időszakban
Hazánkban az átlagos
szélsebesség 2-4 m/s. A lokális
(helyi) szelek közül a főn
jellegű Bakonyi - vagy
Vázsonyi-szél érdemel
említést,
Magyarország uralkodó szélsebességei 25 m magasságban
Magyarország uralkodó szélsebességei 50 m magasságban
Magyarország éghajlati körzetei (Péczeli György munkája alapján)
az ariditási index és a vegetációs időszak figyelembevételével – 16 éghajlati körzetet
melyekből hazánk területén 12 figyelhető meg.
• Az ábrák forrása:
Péczeli Gy. (1981) Éghajlattan - Tankönyvkiadó
OMSZ:http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/