Transcript Magyarország részvétele a külgazdasági kapcsolatokban. Az

Készítette : Zám Alexandra
A magyar kivitel értéke és növekedési
üteme 1990-1999 között
EXPORT MRD USD
VÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST %
1990
7,3
1991
10,0
137
1992
10,7
107
1993
8, 8
82
1994
10,6
120
1995
12,9
121
1996
15,7
122
199 7
19,1
122
1998
23,0
120
1999
25,0
108
Magyarország külgazdasági
kapcsolatainak alakulása
 A külkereskedelmi áruforgalom 1990 és 1999
között látható változás ment végbe.
 Látható , hogy az export tekintetében , hogy a
90-es évek feléhez képest jelentősen (2,5szeresen) megnőtt a kivitel aránya.
 A rendszerváltás után visszaesés jelentkezett
 Oka: KGST mechanizmusok szétestek ( alapvetően
barter –ügyletek)
 Javulás 1992-től (Európai Megállapodás életbelépése)
 a magyar termékek olyan színvonalon és árakon
állították elő, hogy nem lehetett a korábbi KGSTviszonylaton kívül eladni
 Az import megugrik
 Cserearányok romlanak ( már teljes mértékben
dollárért kell megvásárolni az energiahordozókat,
nyersanyagokat)
Következmény
 Kereskedelmi deficit megugrása
 Mélypont 1994: 10,6 Mrd USD exporttal szemben 14,5




Mrd USD behozatal
3,9 Mrd deficit
Gazdasági egyensúly megrendülése
40%-os mérleghiány, amit már sem a lassan beáramló
tőke se az egyéb bevételek nem ellensúlyoztak
1995 korrekciós intézkedések
korrekciós intézkedések
 Forint 9%-kal való leértékelése
 Fizetési mérleg védelmét szolgáló 8%-os
vámpótlék bevezetése
 Behozatal többségére egységesen vetették ki
 Majd később fokozatosan csökkentették mértékét
Fellendülés
 1995-től kereskedelmi mérleghelyzet
stabilitása
 Forgalom dinamikusan - éveken át 20% feletti
ütemben nőtt.
 1998. augusztusban bekövetkezett az orosz
pénzügyi összeomlás.
 Magyar exportteljesítményben nem volt
érezhető (5%-os gazdasági növekedés)
 Behozatal a kivitelnél valamivel gyorsabban
emelkedik kivitelnél
 3 milliárdos deficit a , de 1994-es értékhez
képest javulásnak tekinthető
 Fizetési mérleg is javul
 1999-re a deficit már csak 2 milliárd
 Az exportorientált gazdaság lett jellemző
 Átformálódik az export áruszerkezete
 Kezdetben az élelmiszerek, nyersanyagok és
energiahordozók képviseltek nagyobb arányt, de 1999-re
57%-ban a berendezések a meghatározóak.
(adatok %-os arányban)
1991
1995
1996
1997
1998
1999
agrártermékek
23,1
20,2
15,2
12,9
10,5
8,0
Nyersanyagok
7,4
5,5
4,4
3,8
2,9
2,5
Energiahordoz
ók
2,9
3,2
3,4
2,7
1,9
1,6
Feldolgozott
termékek
44,4
45,5
40,8
35,5
32,7
30,7
Gépek,
berendezések
22,2
25,6
36,6
45,1
51,9
57,2
Magyar kivitel viszonylat szerkezete
Fejlett
országok
EU
Közép- és
Kelet Európa
FÁK
Fejlődő
országok
1991
69,0
46,0
18,0
12,0
8,0
1996
76,2
69,4
19,8
7,3
3,2
1997
77,5
71,2
19,3
7,3
2,6
1998
80,4
73,0
15,9
4,5
3,0
1999
84,0
76,0
12,4
2,4
3,2
Mo. külkereskedelme fejlődő
országokkal – 3 szakasz:
50-60-as, 70-es évek legeleje:
 szerény kapcsolatok; függetlenedő országok
kapcsolatai elsősorban anyaországgal
 főleg a politika motiválta a partnerválasztást
1973 után:
 minőségi ugrás: olajexportőr országok vásárlóereje
megnövekedett és magyar termékeket kerestek
1982 után visszaesés: kivitelünk folyamatos
csökkenése; behozatal növekedése
Összefoglalva: Mo. súlya a világkereskedelemben,
fejlődő kapcsolatokban csökken
A kapcsolatokat befolyásoló tényezők
 1989-90-es változások hatására megnőtt a versengés a
fejlődő és volt szocialista országok között
 Versengés okai: fejlődők aggódnak, hogy Kelet-közép
Eu. államai több segélyt, hitelt kapnak; éleződik a
verseny közöttük a fejlett országok piacain, ahol
egyenlő elbánásban részesülünk
Az EU-s csatlakozás folyamata,
hozama és költségei
 1991 Társulási szerződés  szerződéses
formát ad a kapcsolatunknak
Amit kapni szeretnénk:
1. nagy piac, fejlett technika, működő tőke
2. támogatások: mezőgazdaságban
Amit adni tudunk:
 piacunk nyitott  külker 70%-a EU-val
bonyolódik, már erősebb a KGST kapocsnál is
 munkaerő: már hozzájutottak a külföldi tőkével
működő cégeken keresztül
 földrajzi elhelyezkedés: centrális; kapu balkán
Ukrajna, Ro., Bulg. felé
 regionális ( gazd.-i, pü.-i, ker.-i,
telekommunikációs ) központ lehet
 szolgáltatások fejlődnek a legdinamikusabban






A csatlakozás gazdasági előnyei
nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódás
EU-belföldivé válunk (pl. megszűnik antidömping eljárás)
EU tagság  vonzó a potenciális beruházók szemében
munkaerővándorlás csökkentheti a munkanélküliséget
Támogatások
A csatlakozás gazdasági hátrányai
 importverseny
 működő tőke hirtelen beáramlása politikai és gazdasági
kockázat
 szakképzett fiatal munkaerő kiáramlása
 vámszínvonalat csökkenteni kell; egyéb költségvetési
kiadások is nőni fognak
A külkereskedelem állami
szabályozása és eszközei
 Mennyiségi korlátozások: legerőteljesebb eszköz,
importnál alkalmazzák, behozatal egy időszakban ne
haladjon meg egy előre megállapított érték- vagy
mennyiséghatárt
 Engedélyezés: Ez a gyakorlat valamely hatóság
engedélyét írja elő a külkereskedelmi ügylet
megvalósításának előfeltételeként. Segíti a forgalom
ellenőrzését, számbavételét, de lehetőséget ad a
korlátozásokra is. Ez utóbbi elsősorban az importban
jellemző
 Egyéb adminisztratív korlátozások: szabványok,
egészségügyi biztonsági, környezetvédelmi normák,
okmányokkal való rendelkezés, vámeljárás, stb.
Ezek az eszközök akkor válnak akadállyá, ha a
velük kapcsolatos eljárás öncélúvá és
bürokratikussá válik
.
 Devizapolitikai eszközök:Ha a nemzetközi fizetési
forgalom állami szabályozása döntően
adminisztratív eszközökkel történik, kötött
devizagazdálkodásról beszélünk. Jellemzői: a valuta
nem konvertibilis, kényszerárfolyamok
alkalmazása, a nemzetközi fizetéseket a
devizahatóság engedélyez
 Árfolyamok:Az árfolyam a külföldi fizetési eszköz
belföldi fizetési eszközben kifejezett ára
 Adók: az importárukat többféle, vagy nagyobb
adóteherrel sújtják, mint a hasonló hazait
 Állami támogatások: Konkrét formái: közvetlen
költségvetési juttatás, adóelengedés, adó visszatérítés,
ártámogatás, bizonyos költségek finanszírozása.
 Vámok:
1. Export-, import-, tranzitvámok – a külkereskedelmi forgalom
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
területeinek szabályozása.
Fiskális vámok – az állami költségvetés bevételeinek
fokozása.
Nevelő vagy piacbiztosító vámok – a hazai termelés számára a
fejlődéshez szükséges védelem és piac biztosítása.
Devizavédelmi vámok – a fizetési mérleg problémáinak
enyhítése.
Antidömping vagy kiegyenlítő vámok – a külföldi áruk
tisztességtelen versenyének ellensúlyozása a hazai piacon.
Taktikai vagy büntető vámok – a kereskedelem diplomáciai
eszközeként a vámkedvezmények megnevezése, illetve a
hátrányos vámelbánás megtorlása.
Preferenciális vámok – gazdasági segítség nyújtása.
Vámok differenciált alkalmazása – a külkereskedelmi
forgalom szerkezetének alakítása.
 Hitelek, hitelkedvezmények, exporthitel-
biztosítás:
A külkereskedelemben gyakran kerül arra sor,
hogy az eladó hitelben adja el áruját, amivel
egyúttal kockázatot is vállal. Állami
intézkedések mentesíthetik az exportőröket és
importőröket a hitelezés terhei alól.