Transcript Devizapolitikai eszközök, árfolyam és árfolyampolitikai eszközök

Devizapolitikai eszközök, árfolyam és
árfolyam politikai eszközök
Készítette: Ignácz Karolina
1
 Kontingensek (kvóták)
 Egyéb mennyiségi korlátozások
 Szubvenciók
 Valutapolitika
2
Kontingensek (kvóták)
 A kontingens a mennyiségi korlátozás legelterjedtebb
formája.
 Ezzel az eszközzel szabályozzák a nemzetközi
áruforgalmat.
 Állami rendeletben határozzák meg, hogy az egyes
termékekből mennyit lehet az adott időszakban
exportálni illetve importálni.
3
Az exportkontingensek
 A kormányzatnak elsősorban olyan termékek, mint
például a nyersanyag vagy az élelmiszer exportját
korlátozzák, amelyek keresettek a hazai piacon, de a
világpiacon is jól értékesíthetők.
 Akkor használja ezt az eszközt, ha meg akarja
akadályozni valamilyen nem megújuló, vagy lassan
megújuló természeti kincs kiaknázását.
Például: ritka fafajták, elefántagyar….
4
Az exportkontingensek
 A fejlődő országok igyekeznek a kivitel mennyiségi
korlátozásával elősegíteni valamilyen hazai nyersanyag
feldolgozását, ezzel csökkentve a világpiaci kereslet
árfelhajtó hatását.
 A kivitel mennyiségi korlátozásnak a célja lehet
ugyanakkor a cserearány javítása is.
Csak akkor van lehetőség, ha az adott ország által
visszatartott mennyiség más forrásokból korábbi áron
nem pótolható.
5
Az exportkontingensek
 Az autonóm módon alkalmazott exportkontingensek,
exporttilalmak veszélyesnek bizonyulhatnak azoknál az
országoknál akik ezt bevezetik.
Az export visszafogása az importőr országokat
arra ösztönözheti, hogy új beszerzési forrásokat
kutassanak fel amelyek helyettesítik az importot, és
így kevésbé függjenek az exportáló országoktól.
6
Importkvóták
 Megszabják a behozatali mennyiséget.
 Az importnak a mennyiségi korlátozását hasonló célból
alkalmazzák a kormányok, mint a vámokat.
Akkor választják ezt a módszert ha biztosak akarnak lenni
abban, hogy a hazai piac védelme megtörténik.
 Importvám: vám kiszabása az import termékekre
 Különbségek az importkvóta és a vám között:
Az importkvóta helyettesíti a piaci mechanizmusokat, míg
az importvám csak befolyásolja azokat.
Az importkvóta kárt is okozhat a gazdaság egészének.
 Importengedély elosztási elv
Azok birtokosait monopolista profithoz juttathatják.
7
Importkvóták
Az importkvóta a kívánt mennyiségi szintre tudja
csökkenteni a behozatali mennyiséget.
Az importvám kereskedelemre gyakorolt hatása
bizonytalan.
Oka: a belföldi keresleti és kínálati görbe nem ismert
éppen ezért nem tudni, hogy mekkora importvám
tudja az import mennyiségét a kívánt szintre
csökkenteni.
A hazai termelők a kvótát preferálják a vámmal
szemben.
8
Egyéb mennyiségi korlátozások
 Az exportőr és importőr országok részéről alkalmazott
mennyiségi korlátozások mellett léteznek
megállapodáson alapuló korlátozások is.
Ilyen az önkéntes exportkorlátozás (VER- voluntary
export restraint)ami a legelterjedtebb.
 Hasonló a kvótához, de különbség, hogy az exportőr
ország szállítói vállalnak önkorlátozást.
vagy az importőr ország kormánya szigorúbb
korlátozásokat vezet be.
9
Egyéb mennyiségi korlátozások
 Az önkéntes exportkorlátozást mindig az importőr
indukálja.
 Erőviszonyok: az importőr az exportőr számára
jelentős szerepet játszik.
 Az export korlátozások az exportőröket kartellbe, azaz
egymás közötti megállapodásba kényszerítik.
Nem az import mennyisége az, ami megvan határozva,
hanem az hogy az import honnan származik.
10
Egyéb mennyiségi korlátozások
 Az önkéntes exportkorlátozás multilaterális
(többoldalú) formája, az úgynevezett nemzetközi
textilegyezmény.
 Ebben a textilimportőr országok, kötelezettséget
vállaltak arra hogy nagyobb ütemben nem növelik az
exportjukat, mint ahogyan az a megállapodásban
szerepel.
 Vámkontingens: meghatározott mennyiségig alacsony
vámtételek mellett akár vámmentesen is bejuthat a
termék az adott ország piacára.
11
Szubvenciók
 A szubvenció vissza nem térítendő direkt vagy indirekt
állami támogatás.
 Célja: különböző gazdasági egységeknek folyósítanak
támogatást, hogy költségeiket csökkentsék, vagy
beviteleiket növeljék, hogy ennek révén képesek legyenek
meghatározott gazdaságpolitikai célokat elérni.
 Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalát érinti,
az állam pénzeszközökkel támogatja az érintett egységet.
 Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalára hat,
mégpedig elmaradt adóbevétel formájában, melynek
befizetését az állam a szubvencionálandó társaság számára
elengedi.
12
A termelési szubvenció
 Fordított vámnak is szoktuk nevezni, mert céljai
megegyeznek az importváméval.
 Termelési szubvenció és a vám közötti különbség: míg a
vám import korlátozó hatást fejt ki, addig a termelési
szubvenció konkrét célt fogalmaz meg, nemcsak ágazati
szinten, hanem akár gazdasági társaságok szintjén is.
 Vagyis termelési szubvenció használatával az állam azt
támogat amit akar.
A szubvenció használatával a hazai termelő az importtal
azonos áron képes értékesíteni termékét, pedig termelési
költségei magasabbak annál.
13
Az importszubvenció
 Az importszubvenció eredményeképpen a végső
felhasználók kedvezőbb áron jutnak az import
termékhez annak világpiaci áránál.
 Az importár és a fogyasztói ár közötti különbözetet a
költségvetés finanszírozza.
 Az importszubvenció negatív vámnak is tekinthető.
14
Az exportszubvenció
 A kivitel ösztönzését szolgáló állami támogatás.
 A termelési szubvenciótól az különbözteti meg, hogy a
kivitel ösztönzését szolgáló állami támogatás
következtében kialakuló kiviteli ár, olyan
kedvezményes helyzetbe hozza a termék külföldi
fogyasztóit, amelyet a hazai vásárlók nem élvezhetnek.
15
Valutapolitika
 Valutaárfolyam: egy ország nemzeti fizetőeszközének
egy másik ország fizetőeszközében mért értéke.
 A valutaárfolyam erőteljesen befolyásolja a
külkereskedelem irányát és nagyságát
a valutaárfolyam alakítása alkalmas eszköz lehet arra,
hogy megakadályozza vagy éppen serkentse az
országok közötti kereskedelmet.
16
Valutapolitika
 A valuta leértékelésének hatása a külkereskedelmi
forgalomra:
több hazai valutát kell adni egységnyi külföldi
valutáért, illetve egységnyi hazai valutáért kevesebb
külföldi valutát lehet kapni.
Rövid távon az importot mérsékli, az exportra pedig
ösztönzőleg hat.
 A valutaleértékelés nem biztos, hogy egyértelműen
növeli az exportot és az importot.
17
Valutapolitika
 A valutaleértékelés után az import termékek drágábbá
válnak a hazai fogyasztók számára.
Például: nyersanyag, energiahordozók…
kénytelen azaz ország importálni amely ezekben
hiányt szenved,
az importált termékek növekedése növeli a belföldi
termelés költségeit
nő az átlagos árszint is.
18
Valutapolitika
 Az exportálók fix eladási érték mellett is növelik
profitjukat.
 Vannak olyan termékek, amelyek csak a leértékelés
után válnak exportképessé.
Például:
 Így az export bevétel növekedése a kevésbé hatékony
termékek exportálásából fakad.
19
Valutapolitika
 A valutaértékelés hatása nem szelektív, ellenben az eddig
bemutatott eszközökkel szemben,
ahol a vámok és az exportszubvenció
kereskedelemkorlátozó hatással rendelkeznek,
és némi túlzással kijelenthetjük, hogy a kormány azokat az
importőröket akadályozza, és azokat az exportőröket
támogatja „akiket akar”.
Ellenben a valutaleértékeléssel, amelyben az összes
exportőr és importőr tevékenységére egy formán
kedvezőtlenül vagy kedvezően hat.
Nevezhetjük a leértékelés kereskedelemkonverzáló
hatásának is.
20
Valutapolitika
 Azt jelenti, hogy a kevésbé korszerű eljárásokkal
termelő szállítók is exportképesé válhatnak a
valutaleértékelés hatására.
 Ugyanakkor hiába próbál egy ország kormánya
támogatni az exportőröket, sikerrel csak azokban az
ágazatokban járhat, ahol az exportbővítéshez
kihasználatlan kapacitások állnak rendelkezésre.
21
Valutapolitika
 A valutaleértékelés egyik legveszélyesebb hatása,
a hazai árszínvonal emelkedése (infláció), a pénz
vásárlóerejének a romlása:
a behozott termékekért több hazai valutát kell fizetni,
ezért ezeknek a termékeknek a belföldi ára is emelkedik.
Például: ha almából minden nap megveszünk 2 kg-ot 1000 Ft-ért, az
infláció hatására ugyanebből az összegből már nem tudunk venni csak
mondjuk 1,5 kg-ot, mert kevesebbet ér a pénzünk.
22
Köszönöm a figyelmet!
23