Transcript makro_2ea_1415_2

Makroökonómia
II. ea.
Munkakereslet és munkakínálat.
Munkapiac a neoklasszikus modellben.
Neoklasszikus árupiac.
Munkapiac



Adásvétel tárgya: munkaerő
Háztartási szektor
munkaerő kínálata
Vállalati szektor munkaerő
kereslete
3
Munkapiaci kínálatot
befolyásoló tényezők
- demográfiai folyamatok és jellemzők
(szaporodás, migráció, összetétel)
- munkaerőforrás nagysága
(várható életkor, szellemi, fizikai
képességek, egészség állapot)
- munkavállalási hajlandóság
(munkaidő vs. szabadidő, bér vs.
segély)
- gazdasági aktivitás
(foglalkoztatottak, munkanélküliek,
inaktívak)
4


2014.02.18.
Önkéntes (frikciós)
Kényszerű (strukturális, konjunkturális)
8
A makrogazdaság kínálati oldala
A MUNKAPIAC ÉS AZ ÖSSZKÍNÁLAT
Munkaképes korú lakosság: a népesség azon
része, amelyik a tanulási illetve a képzési
fázison túl van, és a nyugdíj korhatár előtt áll.
Aktív népesség: a népesség azon része,
amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó
munkát vállalni.
Inaktív népesség: tagjai nem hajlandóak
munkát vállalni, mert megélhetésüket más
forrásból fedezik, vagy külső tényezők
akadályozzák meg őket a munkavállalásban.
5
Aktív népesség
A munkaerőpiaci statisztikában az aktív
népességet (NA) tekintik munka-kínálatnak.
Az aktív népesség nő:
– teljes lakosság nő:
– demográfiai okok;
– bevándorlás.
– aktív és inaktív népesség közötti átjárhatóság
által
6
Munkanélküliség csoportosítása
Kényszerű munkanélküliség
pl. konjunkturális munkanélküliség
strukturális munkanélküliség
 Önkéntes munkanélküliség
pl. frikcionális munkanélküliség
 Természetes munkanélküliség

2014.02.18.
13
Mutatók:
Aktivitási ráta:
Aktív népesség / Munkaképes korú népesség
Munkanélküliségi ráta:
Munkanélküliek száma / Aktív népesség
Foglalkoztatási ráta:
Foglalkoztatottak/Munkaképes korú népesség
8
Munkakínálati függvény
Egyéni munkakínálati függvény a mikróban
 Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér
növekvő függvénye, megmutatja, hogy különböző
reálbérszint mellett hányan kívánnak munkát vállalni
 Jellemzői:
o
Nem indul az origóból (minimálbér)
felső határ az aktív népesség
o
Rugalmatlanabb, mint az egyéni kínálati függvény
o

2014.02.18.
5
Munkakínálati függvény
A munkakínálati döntések során a reálbért
(W/P) vesszük figyelembe, mely
megmutatja, hogy a pénzbérért mennyi
árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a
nominálbér (W) vásárlóereje.
Reálbér= Nominálbér/Árszínvonal
10
A munkakínálati függvény
(NS) a háztartások munkakínálatát adja meg a reálbér
függvényében.
W/P
NS
NA=Aktív
népesség
száma
(W/P)1
(W/P)0
11
0
NA
N
A munkakereslet
A munkakeresleti függvény: (ND) a vállalatok
munkakeresletét (az alkalmazni kívánt létszámot) mutatja
a reálbér függvényében.
W/P
ND
N
12
Munkakereslet
Feltételezzük a csökkenő határtermelékenységet
(hozadék), ld. mikroökonómia
F ( K ; N ) csökken
Ha N nő
N
W/P és N között negatív a kapcsolat
(fordított arányosság)
Munkakereslet
A profitmaximalizáló vállalatok
munkakereslete:
REÁLBÉR = HATÁRTERMELÉKENYSÉG
MR  MC
MPL  P  PL ; MRPL  MFCL
F ( K ; N )
P W
N
W F ( K ; N )

P
N
Munkakereslet algebrai meghatározása, CobbDouglash függvény esetén
Minden W/P-hez
hozzárendelünk egy ND-t
N (W )
P 0
 (W )
P

(1 )
Y  aK N
D
Y

(  )
 a  K  (1   )  N
N
W F ( K ; N )

P
N
W
 a  K   (1   )  N (  )
P
W  K 
(  )
N
 P
a  (1   )
W  K

P

 a  (1   )


N
( 1)
(
1




)
N ( 1)
N
N
( 1)
( 1)
ND


P 

 a  (1   ) 


(
 W

P 

 a  (1   ) 


(
 W

P 

 a  (1   ) 


(
W
 a  (1   ) 


 W

P 

(
1

)
 K 
1

1

1

)
(
1


K
(
K
( 1 )

)
)
K
)
)
Munkakereslet lineáris közelítéssel
W/P
ND
N
Munkapiac a neoklasszikus modellben




A munkapiac tökéletesen működik
A nominálbér mozgása automatikusan
létrehozza a munkapiaci egyensúlyt
Megvalósul a teljes foglalkoztatás
A teljes foglalkoztatás mellett a
makrogazdaság kibocsátása maximális
lesz
POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁS
2014.02.18.
15
Munkapiac a neoklasszikus modellben
W/P
ND
NS
W/P*
Nf
N
Mivel a nominálbér
rugalmas, a munkapiac
mindig megtisztul
A munkapiaci egyensúly
Ha Munkakínálat > Munkakereslet  akkor a nominálbér csökken.
Ha Munkakereslet > Munkakínálat  akkor a nominálbér emelkedik
W/P
NS
ND
N*: teljes foglalkoztatás
W/P*: egyensúlyi reálbér
(W/P)*
N*
N
21
Munkanélküliség
Munkanélküliség a neoklasszikus modellben mindig önkéntes, ha csak valamiért nem
merev a nominálbér. Akkor lenne kényszerű is. Valójában a keynesi modellben lesz feltétel.
W/P
NS
ND
UK
Uö: önkéntes
UK: kényszerű
(W/P)0
UÖ
N0
N`
NA
N
22
Munkanélküliség fajtái
Önkéntes (Uö): a munka nélkül maradt dolgozó
tudatos, egyéni döntése.
A fennálló reálbéréért nem hajlandó munkába állni, még
keresi a megfelelő állást.
Uö=NA-NS (aktív népesség-munkakínálat.)
Kényszerű (UK): az adott reálbér mellett NS >ND.
23
Aggregált kínálati függvény meghatározása
a neoklasszikus modellben:
Kifejezi, hogy különböző árszínvonal mellett
a vállalati szektor mennyit szándékozik
termelni (tervezett árszínvonal – tervezett
kínálat nagysága)
 A neoklasszikus modellben az aggregált
kínálat független az árszínvonaltól vagyis:
AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MINDEN
ÁRSZÍNVONAL MELLETT MEGEGYEZIK A
POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁSSAL
Az aggregált kínálati függvény árszínvonal
szerinti rugalmassága 0

2014.02.18.
16
N
S
ND
2014.02.18.
N
Y(KN)
17
Hogyan hat?




2014.02.18.
Nominálbérek változása
Technológiai változás
Tőkeállomány
Tömeges bevándorlás
18
Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac
II.
esetén
W/P
Ys
P
I.
A kibocsátás független az árszínvonaltól
A reálbér független az árszínvonaltól
csak a munkapiac függvénye
YP
W/P
Y
Potenciális kibocsátás
ND
A munkapiac egyensúlyban van
Ns
Y(N)
III.
N
IV.
A tőkeállomány növekedésének hatása az összkínálatra
P
(W/P)2 (W/P)1
W/P
Ys1
W/P
Ns
Ys2
(YP)1
ND1
(YP)2
ND2
ND2
Ns
Y(N)1
N
állomány növekedésének hatására
Y
Y(K2 ,N)
Y(K1 ,N)
ND1
A munkakereslet eltolódása a tőke-
Y
N
Y(N)2
N
A termelési függvény eltolódása tőkeállomány növekedésének hatására
tőkeállomány
Termelési
függvény
Munkapiaci
kereslet
technológia
Munkapiaci egyensúly
Max. foglalkoztatottak,
Munkaerő kínálat
Egyensúlyi reálbér
w
2014.02.18.
Árszínvonal a
pénzpiacról
Potenciális jövedelem
19
Neoklasszikus árupiac
A kínálat a meghatározó
Say-törvény
ÁRUPIAC
Gazdasági szereplők
termékek és szolgáltatások
iránti kereslete
=
Vállalati szektor kínálata
Fogyasztási kereslet



A háztartások intertemporális döntései alapján
határozható meg
Y= C+S
Jelen és jövőbeni fogyasztásból származó
összhaszon maximalizálása
A fogyasztás és a megtakarítás
a kamatláb függvénye
Fogyasztási függvény


A kamatláb különböző értékeihez rendeli
hozzá a fogyasztás különböző értékeit
Negatív meredekség
YP
i
C(i)
Y,C
Megtakarítási függvény:


A kamatláb függvénye
Pozitív meredekség
i
YP
C(i)
S(i)
Y,C, S
Mi határozza meg a
kamatláb nagyságát?
értékpapírok iránti
kereslet
Értékpapír piac
Tőkekínálat = rendelkezésre
álló befektethető tőke
Megtakarítási függvény S(i)
Tőkekereslet




Vállalati szektor támasztja
Beruházások finanszírozásának forrása
Függ: kamatlábtól, várakozásoktól
Beruházási függvény = tőkekeresleti
függvény
i
I
Mitől függ a kamatláb
nagysága?
Megtakarítások
=
Beruházások
I
S
Egyensúlyi kamatláb
Árupiaci egyensúly
Az egyensúlyt a kamatláb mozgása teremti meg.
I(i)=S(i)
i
YP
ie
C(i)
S(i)
ie
I,S,C
I
I(i) + C(i)=Y
I(i)= S(i)
I=S
C
Y,C, S
Kormányzati beavatkozás



Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet
Keresletet teremt az árupiacon
Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét
csökkenti)
A makrogazdasági jövedelem
nagyságát nem képes befolyásolni,
csak annak megoszlását !!!
Adózás hatása


Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet
Csökkenti a fogyasztást saját nagyságával
A makrogazdasági jövedelem
nagyságát nem képes befolyásolni,
csak annak megoszlását !!!
Kormányzati kiadás hatása



Növeli az árupiaci keresletet
Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét
csökkenti)
Mind a fogyasztás, mind a beruházás
csökken
A makrogazdasági jövedelem
nagyságát nem képes befolyásolni,
csak annak megoszlását !!!