1. Prioritás - Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Download Report

Transcript 1. Prioritás - Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara
2013. december 17.
Uniós források 2014-től a kkv-k
versenyképességének javítása érdekében
Dr. Petrás Ferenc
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős
Célkitűzések
EU 2020 célkitűzések
• A 20–64 évesek legalább 75 %-ának
munkahellyel kell rendelkeznie;
• Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell
fordítani;
• Energia/klíma:
• Az üvegház hatású gázok
kibocsátásának 20%-os csökkentése;
• Energiahatékonyság 20%-os növelése;
• Megújuló energia részarányának
20%-os növelése.
• Az iskolából kimaradók aránya maximum
10 %;
• A felsőfokú végzettségűek aránya
minimum 40 %;
• A szegénység kockázatának kitett lakosok
számát 20 millióval kell csökkenteni;
Hazai célkitűzések a
Nemzeti Reform Programban (NRP)
A szegénységben élő
népesség száma
450.000 fővel
csökken
A korai
iskolaelhagyók
aránya 10%-ra
csökken a 18-24
évesek között
Felsőfokú, ill.
annak megfelelő
végzettségűek
aránya a 30-34 éves
népességen belül
30,3%-ra nő
Foglalkoztatási
ráta 75%-ra
emelkedik
K+F szintje a
GDP 1,8%-ra
nő
2020
ÜHG- kibocsátás
legfeljebb
10%-os
növelése 2005höz képest
Megújuló
energia-források
részaránya
14,6%-ra nő
Energiahatékonyság
10%-os
növelése
EU tematikus célok
Kötelező illeszkedés – OP-k készítése során:
1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése
2.
Az információs és kommunikációs technológiák
3. A KKV-k, a mezőgazdaság és a halászat versenyképességének
javítása
4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátás támogatása
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása
A környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság
A fenntartható közlekedés
A foglalkoztatás és a munkaerő mobilitása
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás
Hatékony közigazgatás
3
Új módszerek, eljárások 2014-2020
•
Az Irányító Hatóságok a szakminisztériumoknál a koordináció a
Miniszterelnökségnél
•
Érdekképviseletek, megyék, MJV-k, kistérségek, bevonása a programozásba,
végrehajtásba
•
Új térségi integrációs eszközök használatának lehetősége:
– Integrált térségi beruházások (ITI) – pl. Balatonra
– Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
•
Az OP-k közötti szinergia - mikro vállalkozások támogatása az ország minden
településén
•
ERFA-ESZA komplexebb felhasználása - ESZA források a VEKOP-ban is
•
Gazdaságfejlesztésre az összes EU-s forrás 60%-a - ebből VEKOP 3,55%
•
1803/2013. (XI. 8.) Korm. Határozat: A VEKOP indikatív keretének felosztása:
Budapest 26,72%, Pest Megye 17,78%, Érd Megyei Jogú Város 0,98%, az
ágazati fejlesztések 45,47% arányban részesednek
4
OP allokáció
…átalakítás alatt
1,50%
KOP,
13.69%
GINOP,
39.40%
KEHOP,
14.77%
TOP,
16.15%
EFOP,
10.94%
VEKOP,
3.55%
5
A Közép-magyarországi Régió és a VEKOP,
valamint a KKV-k speciális helyzete
A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete (hasonlóan a jelenlegi időszakhoz):
 Heterogén területi igények: párhuzamosan kell foglalkozni az ország legfejlettebb térségének
kihívásaival, és megoldást találni a kevésbé fejlett régiók problémáival küzdő térségek
nehézségeire
 Ágazati igények: a KMR területén az ERFA és az ESZA források elsősorban a VEKOP keretében
nyújthatóak, ezért a területi szempontok mellett az egyes ágazatok fejlesztési igényeit is kezelni
kell (tükörintézkedések)
KKV-k súlya a gazdaságban 2012-ben:
 KKV-k aránya az összes vállalkozáson belül 99,9%
 Alkalmazottaik aránya 73,2%
 Részesedésük a GDP-ből 55,2%
 Részesedésük a nettó árbevételből 58,3%
 Export részesedésük 28,1%
Rendkívül heterogén vállalkozói kör, problémáik jelentősen eltérnek méretük és a fejlődési
szakaszban elért helyzetük alapján. KKV stratégia
A VEKOP tervezett prioritástengelyei és
indikatív forrásallokációja
Tematikus
célkitűzés
Indikatív
forrásallokáció
(%)
Indikatív forrás
hazai társfinanszírozással
(M EUR)
3, 1
19,56%
177,3
3, 1, 4, 2
8,16%
73,9
9
3,17%
28,7
4. Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok
– CLLD
3, 8, 9
6,46%
58,6
5. Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének
energiahatékonysági célú fejlesztései, illetve a
szolgáltatások minőségének javítása
4, 8, 10
28,54%
258,9
6. Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok
9
15,85%
143,8
7. Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok
8, 10
16,70%
151,4
8. Technikai segítségnyújtás
-
1,56%
14,1
Összesen
-
100,00%
906,7
Prioritástengelyek
1. Vállalkozások versenyképességének javítása, a
foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése
2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
3. Településfejlesztés
Támogatási térkép 2014. július 1-től
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása,
a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság
fejlesztése
1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése
•
üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése
•
•
•
•
•
vállalkozói együttműködések ösztönzése
•
•
•
•
inkubátorházak,
ipari, tudományos és technológiai parkok,
ipari területek,
logisztikai központok
klaszterek,
beszállítói hálózatok,
egyéb vállalati együttműködések
üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése
•
•
kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek
fejlesztése,
a vállalkozói tapasztalatszerzés támogatása
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása,
a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság
fejlesztése
2. Intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése
• vállalkozások életszakasz szerinti fejlesztése
• vállalkozások élethelyzet szerinti fejlesztése
•
–
beszállítóvá válni akarók
–
külpiacra kilépők
–
klaszterbe, hálózatba belépő,
–
külső befektetőtársat befogadó
KKV Stratégia – differenciált kkv fejlesztés
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása,
a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság
fejlesztése
3. Intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései
•
munkahelyteremtés és megőrzés
munkakörülmények fejlesztése - az atipikus és családbarát
foglalkoztatási formák
• munkavállalói képességek fejlesztése, gyakornoki helyek - munkahelyi
képzések, tanműhelyek fejlesztése
• esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések fiatalok, nők, hátrányos helyzetűek
•
•
társadalmi célú vállalkozások támogatása az önfenntartás érdekében
•
szociális gazdaság fejlesztése - szociális szövetkezetek
•
szociális vállalatok és védett szervezetek támogatása - megváltozott
munkaképességűek komplex foglalkozási rehabilitációja
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása,
a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság
fejlesztése
4. intézkedés: Természeti és kulturális örökségi vonzerők, termékek,
valamint az egészséggazdasághoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó
szolgáltatások fenntartható, innovatív fejlesztése
• meghatározó adottságokkal rendelkező turisztikai termékek
fejlesztése a Közép-magyarország régióban
• egészségturisztikai fejlesztések
• időskori és piacosítható egészségügyi, orvosi, személyi és
közösségi szolgáltatások fejlesztése
• a kreatív gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások
1. Prioritás KFI intézkedések
• Tematikus célkitűzés - kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
erősítése
Képzés, ösztöndíj
ESZA
EFOP
• K+F+I
Kkv versenyképesség
ERFA
VEKOP/GINOP
• K+F+I ráfordítás 2/3-a a Közép-magyarországi régióban (KMR)
 15%-os átcsoportosítás a KMR-re – EU jóváhagyás projektenként
Az EFOP-ból támogatott KFI
fejlesztések
EFOP III. prioritás:
1. Intézkedés: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a
felsőoktatás szerkezetátalakítása és minőségi színvonalának emelése által
• nemzetköziesítés és a hallgatói mobilitás támogatása
• IKT képzések erősítése
2. intézkedés: Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban
• A felsőoktatási és akadémia kutatási feltételrendszerek javítása
• TOP200 programhoz szükséges és a kutatói utánpótlást biztosító fejlesztések
1. Prioritás KFI intézkedések
KFI Specifikus célok:
1. A tudásfelhasználás segítése – a versenyképesség növelése
érdekében
Tudás- és technológia-intenzív vállalkozások – indulók, kkv-k, nagyvállalatok –
számára piacképes termékek létrehozása érdekében kedvező piaci környezet
megteremtése
2. A tudásáramlás erősítése – a hatékonyság növelése érdekében
- a nemzeti innovációs rendszer szereplői között megerősödjenek az innováció
felé vezető kapcsolatok,
- fejlődjenek az innováció-menedzsment készségek és képességek,
- erősödjenek a fejlett integrált innovációs szolgáltatások
3. A tudásbázisok megerősítése – kiemelkedő kutatóhelyek nemzetközi
színvonalra történő fejlesztése érdekében
- a kutatási infrastruktúrák versenyképességének erősítése
- az ehhez szükséges háttér megteremtése
1. Prioritás KFI intézkedések
5. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása
• Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása az innovációs lánc
különböző szakaszaiban
 prototípus/termék/technológia- és szolgáltatásfejlesztés
 a piacra lépés elősegítése
• Innovációs ökoszisztéma építése
 start-up és spin-off vállalkozások támogatása
• Vállalati K+F kapacitásfejlesztés
 egyedi K+F beruházások ösztönzése
 új vállalati K+F munkahelyek teremtésének elősegítése
 kapcsolódó K+F infrastruktúra létrehozása
•
S3 specializációk, kiemelt növekedési zónák
•
Kkv-k és feltalálók innovációs szolgáltatásvásárlásának
iparjogvédelmi tevékenységének támogatása
és
Smart Specialisation
Strategies - „S3”
Gazdasági válság
fenntartható inkluzív növekedés
átfogó európai innovációs stratégia
Tagállamonként
Intelligens Specializációt Szolgáló Kutatási és Innovációs Stratégia (S3)
Azonosítja az
ország egyedi
jellemzőit,
értékeit
Szinergia a
fejlesztési
stratégiák
között
Versenyelőnyök
bemutatása
Pozícionálás
globális piaci
résekben
Az
innováció
prioritás
Kiválóságra
épülő
jövőkép
Az EMVA, ERFA
forrásfelhasználás
előfeltétele
Az S3 nem azonos a nemzeti innovációs stratégiával
1. Prioritás KFI intézkedések
6. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködések és
kezdeményezések
• Nemzetközi/Együttműködésben végzett K+F+I projektek
 Jelentős hozzáadott szellemi értéket tartalmazó
 Új piacképes termékek, szolgáltatások
 Prototípus elkészítése
• K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések
Vállalkozások és
kutatóhelyek
együttműködésében
 integrált projektek alprogram – K+ F projektek közös keretben
 társadalmi kihívások alprogram – K+F+I interdiszciplináris megoldások
• Ipari kutatóközpontok – K+F tudás közvetítés az ipar számára–intézmények
1. Prioritás KFI intézkedések
7. intézkedés: Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi
együttműködések
• Kutatóintézeti kiválósági központok
 EIT KIC - Európai Innovációs és Technológiai Intézet Tudományos és
Innovációs Társulásainak tevékenységében való részvétel
•
Stratégiai K+F műhelyek kiválósága - intézmények, amelyek közvetlen és
jelentős szerepet vállalnak a H2020 programokban
• Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése - meglévő K+F eszközök korszerűsítése
 hazai költségvetési kutatóhelyek K+F műszerállományának fejlesztése
 új műszerek/infrastruktúra beszerzése
•
Nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való részvétel támogatása
•
Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése
2. Prioritás: Pénzügyi eszközök és
szolgáltatások fejlesztése
2. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
Alapvető célja:
 A piaci forrásból nem, vagy nem kielégítő mértékben finanszírozott, megtérülő (jellemzően
KKV) projektek forráshoz juttatása
Sajátosságai:
 Alkalmazásukhoz a piaci kudarcok meglétét igazoló elemzés (ún. gap elemzés) szükséges
 Források visszaforgó jellegűek
 Forrásokra a pénzügyi közvetítők pályáznak
 Programok fenntarthatósága
 Magánpiaci finanszírozás bevonása
 Kombinálhatóak vissza nem térítendő pályázati forrásokkal, de azok előfinanszírozására
nem használhatóak
A 2014-2020-as időszakban a pénzügyi eszközök használatát ösztönzi:
 Részletesebb szabályok, mint a 2007-2013-as tervezési ciklusban
 Tematikus fókuszok
 Magasabb társfinanszírozási arány: külön prioritásban +10 százalékpont, míg a Bizottság
által közvetlenül vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök esetében elérheti a 100%-ot is
 Forgóeszköz hitel is megengedett
2. Prioritás
Tervezett eszköztípusok:
 Refinanszírozás: hitel, faktoring, lízing programok keretében olcsó refinanszírozási forrás
biztosítása a pénzügyi közvetítőknek, akik ezt a forrást továbbítják a végső
kedvezményezettek részére
 Garanciaeszközök (közvetlen, illetve viszontgarancia az előző pontban említett területeken)
 Tőkeprogramok (piaci alapon befektető kockázati tőke, vegyes szempontok szerint
befektető állami tőkealap)
 Pénzügyi eszközöket és vissza nem térítendő források kombinációja (pénzügyi eszközök
kiegészítő alkalmazása vissza nem térítendő támogatási programoknál)
 Pénzügyi közvetítők fejlesztése (hasonló a JASMINE programhoz, támogatásközvetítéshez
szükséges informatikai háttér, képzések az eredményes és hatékony forrásközvetítés
érdekében)
2. Prioritás
2. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése:
1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása
•
Hitel-, faktoring-, lízing-, illetve tőkeprogramok, továbbá nagyobb kockázatvállalást ösztönző
garanciatermékek működtetése önállóan, illetve vissza nem térítendő forrásokkal kombinálva
2. intézkedés: Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejlesztése
•
A pénzügyi közvetítő szervezetek részére kialakított képzési, tanácsadási programok, illetve a
támogatás közvetítéséhez szükséges informatikai infrastruktúra kiépítésének támogatása
3. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projekteknél
•
Vállalkozások innovációs képességének javításának, illetve a gazdasági haszonnal kecsegtető
innovatív ötleteik megvalósításának ösztönzése
4. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél
•
Vállalkozások, illetve önkormányzatok megújuló energia felhasználását és energiahatékonyságnövelését célzó fejlesztéseinek ösztönzése
5. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél
•
Vállalkozások infokommunikációs fejlesztéseinek, illetve az infokommunikációs területen
tevékenykedő vállalkozások általános fejlesztéseinek ösztönzése
4. és 7. Prioritások
4. prioritás: Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok – CLLD:
 1. intézkedés: Közösségvezérelt helyi gazdasági és civil fejlesztések, programok,
rendezvények, akciók
• Helyi gazdaságfejlesztés
• Kisléptékű turisztikai fejlesztések
7. prioritás: Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok:
 1. intézkedés: A munkaerő-piaci belépés segítése
• A vállalkozóvá válás támogatása
• A munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások
 3. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés
fejlesztésével
• A duális képzés elterjesztése
 4. intézkedés: A munkaerő-piaci rugalmasság és alkalmazkodóképesség fejlesztése
• A munkahelyi rugalmasság elterjesztése
A folytatás…
•
Partnerségi Megállapodás, Operatív Programok partnerségi
egyeztetése – vélemények a www.szamitaszavam.hu oldalon
•
Folyamatos egyeztetések a Bizottsággal, és más partnerekkel
•
A végleges Partnerségi Megállapodás és az Operatív
Programok benyújtása várhatóan 2014 első negyedévében
•
Első pályázati felhívások, programok elindulása várhatóan
2014 első felében
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Petrás Ferenc
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Tervező-elemző, GINOP/VEKOP prioritásfelelős