népi kézműves oktatás helyzete hazánkban
Download
Report
Transcript népi kézműves oktatás helyzete hazánkban
AZ ALKOTÓHÁZAK, KÉZMŰVES
MŰHELYEK SZEREPE
A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A
VIDÉKFEJESZTÉSI
FOLYAMATOKBAN
Zalaegerszeg, 2011. április 8.
A népi kézművesség funkcióinak,
szerepkörének változásai
1. Sajátos magyar kézműves kultúra felszínre
hozatala (’60-as évek)
Identitás erősítése
Magyar kulturális hagyaték megőrzése
Hobbitevékenység
Kutatás
Gyűjtés
Eredmény: megindul a visszatanítási folyamat,
kialakul a díszítőművészeti mozgalom,
alapvetően vitrintárgyak készülnek.
2. A népi kézműves mozgalom
kiszélesedése (‘70-es ‘80-as évek)
Kézműves szakágak megjelenése
Ágazati szakmunkásképzés megjelenése
Kialakul az alkotások minősítési rendszere
Létrejön az alkotók megmérettetési rendszere
Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása
Eredmény: egyre többen kapcsolódnak be, a
szakképzettséggel bírók száma növekszik, a
díszítőművészeti definíciót a tárgyalkotó
népművészet váltja fel
3. Szakmává válás (‘90-es évektől)
1992-ben államilag elismert szakmává válik
Az OKJ-ban harminc kézműves szakág jelenik meg
Megindul a művészeti alapoktatás
Kézműves szakiskolák alakulnak
Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása, a
kutatás, a gyűjtés
Növekszik a népi kézműves vállalkozók száma
A kulturális turizmusban markáns értékként jelenik meg
a népi kézművesség
Fokozódó szerepet vállal a vidékfejlesztésben (a
település, a térség sajátos értékeként jelenik meg)
Feltételrendszerek változása - ÉPÜLET
Az épületek működtetői, fenntartói
’60-as ’80-as évek
Önkormányzatok közművelődési intézményei - művelődési
házak
‘80-as ’90-es évek
Önkormányzatok közművelődési intézményei, a háttérben
megjelennek az egyesületek
‘90-es évektől
Önkormányzatok közművelődési intézményei, Nonprofit kft-k
Önkormányzati, vagy egyéb fenntartású oktatási intézmények
Egyesületek
Önkormányzatok közgyűjteményi intézményei
Magánszemélyek
Feltételrendszerek változása - SZEMÉLY
‘60-as ’80-as évek
‘80-as ’90-es évek
Közművelődési szakemberek
Közművelődési szakemberek
Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok
‘90-es évektől
Közművelődési szakemberek
Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok
Pedagógusok
Néprajzosok, közgyűjteményi szakemberek
Magánszemélyek, főleg alkotók
Vállalkozók
Feltételrendszerek változása PÉNZÜGYI
‘60-as ’80-as évek
‘80-as ’90-es évek
Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása
Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása
Helyi és állami pályázati források
Szponzori támogatás
Önkéntes munka
‘90-es évektől
Helyi önkormányzat támogatása - hullámzó
Helyi és állami pályázati források – hullámzó
Állami normatív finanszírozás - oktatásnál
Szponzori támogatás
Önkéntes munka
Magántőke
Jelenlegi helyzet - ÉPÜLET
Alkotóházak: Velem, Zalaegerszeg, Keszthely, Miskolc,
Tiszavárkony, stb.
Közgyűjteményi intézmények: tájházak,
bemutatóhelyek - pl. tojás, szalma múzeumok
Oktatási intézmények: Nádudvar, Békéscsaba,
Budapest
Egyéb helyek: bemutató műhelyek, nyitott műhelyek,
magángalériák, magánműhelyek
Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér - ITSZK
Összegzés: minimális a specializált, a népi
kézművességnek helyet adó épület
Magyarlukafai Alkotóház
Gébárti alkotóház
Békés megyei Alkotóház és
Kézműves Szakiskola
Mihalkó Gyula kalapkészítő
nyitott műhelye
Jelenlegi helyzet - SZEMÉLY
Alkotóházak: kevés közművelődési szakember, főleg
önkéntes munkában dolgoznak
Közgyűjteményi intézmények: néprajzosok és
önkéntesek
Oktatási intézmények: felkészült szakemberek,
számuk kevés, főleg óraadók
Egyéb helyek: főleg alkotók és családtagjaik, az
alkotó munka mellett mellékfoglalkozásként
Összegzés: felkészült alkotók száma magas, oktatók
száma és a tevékenységet menedzselők száma
alacsony
Jelenlegi helyzet - PÉNZÜGY
Helyi önkormányzat támogatása
Intézményfinanszírozás
Közművelődési megállapodás
Helyi és állami pályázati források
Tartalmi tevékenység
Működési támogatás
Állami normatív finanszírozás – oktatásnál
EU-s pályázati források
Szponzori támogatás
Önkéntes munka
Magántőke
Vidékfejlesztés
A mező-
és erdőgazdálkodási ágazat
versenyképességének javítása
A környezet és a vidéki tájak állapotának
javítása
A vidéki térségekre jellemző életminőség
javítása és a vidéki gazdaság
diverzifikációjának ösztönzése- III tengely
Turizmus
Vonzerő: ember alkotta vonzerők - a
felsorolások között megtalálható a népművészet
Mit nyújthat a népi kézművesség a turizmus
résztvevőjének
Hagyományápolást
Értékteremtést
Az identitás erősítését
Alkotói folyamat megismertetését
Közösségi élményt
Vidék- és turizmusfejlesztés
Mit
kaphat a település, a térség a népi
kézművességtől
Hagyományok, szokások megmaradását
Helyi kultúrateremtést, értékteremtést
Az identitás megerősödését
Munkahelyteremtést
Közösségteremtést
Vidék- és turizmusfejlesztés
Állandó
ajánlatok
Népművészeti alkotóházak – az alkotók által
működtetett állandó kiállítások, működő
műhelyek - árusító helyek
Múzeumokhoz, tájházakhoz kapcsolódó
kiállítások
A népművészek által létrehozott alkotások
Állandó ajánlatok
Állandó ajánlatok
Állandó ajánlatok
Vidék és turizmusfejlesztés
Alkalmi
ajánlatok
Fesztiválok
Kiállítások
Mesterség bemutatók
Játszóházak
Tanácskozások, konferenciák
Képzések, táborok
Egyéb események
Alkalmi ajánlatok
Alkalmi ajánlatok
Alkalmi ajánlatok
Vidék- és turizmusfejlesztés
Összegzés
Jelentős hazánk népi kézműves hagyatéka
A népi kézművességet bemutató, vagy annak helyet adó
épületek száma elenyésző
Nagy számban élnek népi kézművességgel foglalkozó
alkotók
A népi kézművességért dolgozó, menedzsment tudással
rendelkező főállású szakemberek száma elenyésző
A helyi és az állami közvetett támogatások
kiszámíthatatlanok, nem teszik lehetővé a stabil,
kiszámítható működést, az EU-s források
„fehérhollóként” jelennek meg a területen
Vidék- és turizmusfejlesztés
Összegzés
Az alkotók jelentős mennyiségű „terméket állítanak elő”
az értékesítés mérsékelt
A népi kézművesség jelen van a vidékfejlesztésben, a
turizmusban, szerepét fokozni kellene
Jelentős azon szervezetek száma, akik foglalkoznak,
vagy potenciálisan foglalkozhatnak a népi kézművesség
a vidék és turizmusba történő bekapcsolásával, de
közöttük nincs párbeszéd
Szükség lenne a terület komplex fejlesztési
stratégiájának kidolgozására, amely része lehetne a
regionális, ágazati, nemzeti fejlesztési tervnek
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET!
Pál Miklósné
30/299-7789
[email protected]