Transcript népi kézműves oktatás helyzete hazánkban

AZ ALKOTÓHÁZAK, KÉZMŰVES
MŰHELYEK SZEREPE
A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A
VIDÉKFEJESZTÉSI
FOLYAMATOKBAN
Zalaegerszeg, 2011. április 8.
A népi kézművesség funkcióinak,
szerepkörének változásai

1. Sajátos magyar kézműves kultúra felszínre
hozatala (’60-as évek)






Identitás erősítése
Magyar kulturális hagyaték megőrzése
Hobbitevékenység
Kutatás
Gyűjtés
Eredmény: megindul a visszatanítási folyamat,
kialakul a díszítőművészeti mozgalom,
alapvetően vitrintárgyak készülnek.
2. A népi kézműves mozgalom
kiszélesedése (‘70-es ‘80-as évek)






Kézműves szakágak megjelenése
Ágazati szakmunkásképzés megjelenése
Kialakul az alkotások minősítési rendszere
Létrejön az alkotók megmérettetési rendszere
Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása
Eredmény: egyre többen kapcsolódnak be, a
szakképzettséggel bírók száma növekszik, a
díszítőművészeti definíciót a tárgyalkotó
népművészet váltja fel
3. Szakmává válás (‘90-es évektől)

1992-ben államilag elismert szakmává válik
 Az OKJ-ban harminc kézműves szakág jelenik meg
 Megindul a művészeti alapoktatás
 Kézműves szakiskolák alakulnak
 Továbbra is feladat a kulturális hagyaték ápolása, a
kutatás, a gyűjtés
 Növekszik a népi kézműves vállalkozók száma
 A kulturális turizmusban markáns értékként jelenik meg
a népi kézművesség
 Fokozódó szerepet vállal a vidékfejlesztésben (a
település, a térség sajátos értékeként jelenik meg)
Feltételrendszerek változása - ÉPÜLET
Az épületek működtetői, fenntartói
 ’60-as ’80-as évek
Önkormányzatok közművelődési intézményei - művelődési
házak
 ‘80-as ’90-es évek
 Önkormányzatok közművelődési intézményei, a háttérben
megjelennek az egyesületek
 ‘90-es évektől
 Önkormányzatok közművelődési intézményei, Nonprofit kft-k
 Önkormányzati, vagy egyéb fenntartású oktatási intézmények
 Egyesületek
 Önkormányzatok közgyűjteményi intézményei
 Magánszemélyek

Feltételrendszerek változása - SZEMÉLY

‘60-as ’80-as évek


‘80-as ’90-es évek



Közművelődési szakemberek
Közművelődési szakemberek
Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok
‘90-es évektől






Közművelődési szakemberek
Önkéntes munkát vállaló egyesületi vezetők, tagok
Pedagógusok
Néprajzosok, közgyűjteményi szakemberek
Magánszemélyek, főleg alkotók
Vállalkozók
Feltételrendszerek változása PÉNZÜGYI

‘60-as ’80-as évek


‘80-as ’90-es évek





Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása
Helyi önkormányzat - tanács – stabil támogatása
Helyi és állami pályázati források
Szponzori támogatás
Önkéntes munka
‘90-es évektől






Helyi önkormányzat támogatása - hullámzó
Helyi és állami pályázati források – hullámzó
Állami normatív finanszírozás - oktatásnál
Szponzori támogatás
Önkéntes munka
Magántőke
Jelenlegi helyzet - ÉPÜLET





Alkotóházak: Velem, Zalaegerszeg, Keszthely, Miskolc,
Tiszavárkony, stb.
Közgyűjteményi intézmények: tájházak,
bemutatóhelyek - pl. tojás, szalma múzeumok
Oktatási intézmények: Nádudvar, Békéscsaba,
Budapest
Egyéb helyek: bemutató műhelyek, nyitott műhelyek,
magángalériák, magánműhelyek
Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér - ITSZK
Összegzés: minimális a specializált, a népi
kézművességnek helyet adó épület
Magyarlukafai Alkotóház
Gébárti alkotóház
Békés megyei Alkotóház és
Kézműves Szakiskola
Mihalkó Gyula kalapkészítő
nyitott műhelye
Jelenlegi helyzet - SZEMÉLY
 Alkotóházak: kevés közművelődési szakember, főleg
önkéntes munkában dolgoznak
 Közgyűjteményi intézmények: néprajzosok és
önkéntesek
 Oktatási intézmények: felkészült szakemberek,
számuk kevés, főleg óraadók
 Egyéb helyek: főleg alkotók és családtagjaik, az
alkotó munka mellett mellékfoglalkozásként
Összegzés: felkészült alkotók száma magas, oktatók
száma és a tevékenységet menedzselők száma
alacsony
Jelenlegi helyzet - PÉNZÜGY
 Helyi önkormányzat támogatása


Intézményfinanszírozás
Közművelődési megállapodás
 Helyi és állami pályázati források


Tartalmi tevékenység
Működési támogatás
 Állami normatív finanszírozás – oktatásnál
 EU-s pályázati források
 Szponzori támogatás
 Önkéntes munka
 Magántőke
Vidékfejlesztés
 A mező-
és erdőgazdálkodási ágazat
versenyképességének javítása
 A környezet és a vidéki tájak állapotának
javítása
 A vidéki térségekre jellemző életminőség
javítása és a vidéki gazdaság
diverzifikációjának ösztönzése- III tengely
Turizmus
Vonzerő: ember alkotta vonzerők - a
felsorolások között megtalálható a népművészet
 Mit nyújthat a népi kézművesség a turizmus
résztvevőjének






Hagyományápolást
Értékteremtést
Az identitás erősítését
Alkotói folyamat megismertetését
Közösségi élményt
Vidék- és turizmusfejlesztés
 Mit
kaphat a település, a térség a népi
kézművességtől





Hagyományok, szokások megmaradását
Helyi kultúrateremtést, értékteremtést
Az identitás megerősödését
Munkahelyteremtést
Közösségteremtést
Vidék- és turizmusfejlesztés
 Állandó



ajánlatok
Népművészeti alkotóházak – az alkotók által
működtetett állandó kiállítások, működő
műhelyek - árusító helyek
Múzeumokhoz, tájházakhoz kapcsolódó
kiállítások
A népművészek által létrehozott alkotások
Állandó ajánlatok
Állandó ajánlatok
Állandó ajánlatok
Vidék és turizmusfejlesztés
 Alkalmi







ajánlatok
Fesztiválok
Kiállítások
Mesterség bemutatók
Játszóházak
Tanácskozások, konferenciák
Képzések, táborok
Egyéb események
Alkalmi ajánlatok
Alkalmi ajánlatok
Alkalmi ajánlatok
Vidék- és turizmusfejlesztés
Összegzés
 Jelentős hazánk népi kézműves hagyatéka
 A népi kézművességet bemutató, vagy annak helyet adó
épületek száma elenyésző
 Nagy számban élnek népi kézművességgel foglalkozó
alkotók
 A népi kézművességért dolgozó, menedzsment tudással
rendelkező főállású szakemberek száma elenyésző
 A helyi és az állami közvetett támogatások
kiszámíthatatlanok, nem teszik lehetővé a stabil,
kiszámítható működést, az EU-s források
„fehérhollóként” jelennek meg a területen
Vidék- és turizmusfejlesztés
Összegzés
Az alkotók jelentős mennyiségű „terméket állítanak elő”
az értékesítés mérsékelt
 A népi kézművesség jelen van a vidékfejlesztésben, a
turizmusban, szerepét fokozni kellene
 Jelentős azon szervezetek száma, akik foglalkoznak,
vagy potenciálisan foglalkozhatnak a népi kézművesség
a vidék és turizmusba történő bekapcsolásával, de
közöttük nincs párbeszéd
 Szükség lenne a terület komplex fejlesztési
stratégiájának kidolgozására, amely része lehetne a
regionális, ágazati, nemzeti fejlesztési tervnek

KÖSZÖNÖM A
FIGYELMÜKET!
Pál Miklósné
30/299-7789
[email protected]