Transcript VEKOP

BUDAPEST, 2013.11.27.
A Versenyképes Közép-Magyarország
Operatív Program (VEKOP)
gazdaságfejlesztési
tématerületei
A 2014-2020 közötti időszak tervezését
meghatározó fontosabb Kormánydöntések
1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat
 A 2014-2020 közötti EU-s fejlesztési források 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani
 A 2014-2020 közötti EU-s fejlesztési források felhasználására irányuló operatív programok körének
meghatározása – a jelenlegi időszakhoz hasonlóan az ún. fejlettebb régiónak minősülő KMR esetében
külön operatív program, a VEKOP került kialakításra ERFA és ESZA források felhasználásával
1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat
 A 2014-2020 közötti operatív programok prioritásainak indikatív struktúrájának meghatározása
(VEKOP: Intelligens és tudásalapú növekedés – versenyképes gazdaság-, valamint KKV fejlesztés)
1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat
 A 2014-2020 közötti operatív programok indikatív forrásallokációs arányainak meghatározása
(VEKOP: ~3,55% a rendelkezésre álló források %-ában)
1323/2013. (VI. 12.) Korm. határozat
 A VEKOP elsősorban területi szempontú operatív programként területi fejlesztéseket és
gazdaságfejlesztési beavatkozásokat tartalmaz, kiemelt célja a KMR (különösen Pest megye)
periférikus területeinek fejlesztése
1803/2013. (XI. 8.) Korm. határozat
 A VEKOP indikatív keretének felosztása: Budapest 26,72%, Pest Megye 17,78%, Érd Megyei Jogú Város
0,98%, az ágazati fejlesztések 45,47% arányban részesednek
A Közép-magyarországi Régió és a VEKOP,
valamint a KKV-k speciális helyzete
A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete (hasonlóan a jelenlegi időszakhoz):
 Heterogén területi igények: párhuzamosan kell foglalkozni az ország legfejlettebb térségének
kihívásaival, és megoldást találni a kevésbé fejlett régiók problémáival küzdő térségek nehézségeire
 Ágazati igények: mivel a KMR területén az ERFA és az ESZA források elsősorban a VEKOP keretében
nyújthatóak, ezért a területi szempontok mellett az egyes ágazatok fejlesztési igényeit is kezelni kell
(tükörintézkedések)
KKV-k súlya a gazdaságban 2012-ben:
 KKV-k aránya az összes vállalkozáson belül 99,9%
 Alkalmazottaik aránya 73,2%
 Részesedésük a GDP-ből 55,2%
 Részesedésük a nettó árbevételből 58,3%
 Export részesedésük 28,1%
Rendkívül heterogén vállalkozói kör, problémáik jelentősen eltérnek méretük és a fejlődési szakaszban
elért helyzetük alapján.
A VEKOP tervezett prioritástengelyei és
indikatív forrásallokációja
Tematikus
célkitűzés
Indikatív
forrásallokáció
(%)
Indikatív forrás
hazai társfinanszírozással
(M EUR)
3, 1
19,56%
177,3
3, 1, 4, 2
8,16%
73,9
9
3,17%
28,7
4. Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok
– CLLD
3, 8, 9
6,46%
58,6
5. Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének
energiahatékonysági célú fejlesztései, illetve a
szolgáltatások minőségének javítása
4, 8, 10
28,54%
258,9
6. Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok
9
15,85%
143,8
7. Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok
8, 10
16,70%
151,4
8. Technikai segítségnyújtás
-
1,56%
14,1
Összesen
-
100,00%
906,7
Operatív program megnevezése
1. Vállalkozások versenyképességének javítása, a
foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése
2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
3. Településfejlesztés
A VEKOP legfontosabb
gazdaságfejlesztési célkitűzései
1. A regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció):
 Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése
 Kiemelt célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása
 Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése
 Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai
intézményrendszer megerősítése
 A tudásfelhasználás segítése
 A tudásáramlás erősítése
 A tudásbázisok megerősítése
 Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása
2. A közösségi infrastruktúra fejlesztése:
 Foglalkoztatás-ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége
harmonikus együttműködése érdekében
3. A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése:
 A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása
 Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése
 A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása
A VEKOP tervezett gazdaságfejlesztési
prioritásai, intézkedései I.
1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás
ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése
 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése
• Üzleti infrastruktúra (pl. ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok)
• Vállalkozói együttműködések, klaszterek
• Vállalkozói készségek, képességek
 2. intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése
• Életszakasz szerint (kezdő, növekvő, érett vagy hanyatló)
• Élethelyzet szerint (pl. beszállítóvá válás, külpiacra lépés)
 3. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései
• munkahelyteremtést- és megőrzést célzó fejlesztések
• munkavégzés minőségének fejlesztése
• munkavállalói képességek fejlesztése
• esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő
• társadalmi célú vállalkozások, szociális gazdaság, szociális vállalatok és
védett szervezetek
A VEKOP tervezett gazdaságfejlesztési
prioritásai, intézkedései II.
1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás
ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése
 4. intézkedés: Természeti és kulturális örökségi vonzerők, termékek, valamint
az egészséggazdasághoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó
szolgáltatások fenntartható, innovatív fejlesztése
• meghatározó adottságokkal rendelkező turisztikai termékek fejlesztése a
Közép-magyarország régióban
• egészségturisztikai fejlesztések
• időskori és piacosítható egészségügyi, orvosi, személyi és közösségi
szolgáltatások fejlesztése
• a kreatív gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások
A VEKOP tervezett gazdaságfejlesztési
prioritásai, intézkedései III.
1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és
a tudásgazdaság fejlesztése
 5. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása
• Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása
• Innovációs ökoszisztéma építés
• Vállalati K+F kapacitásfejlesztés
• S3 specializációk, kiemelt növekedési zónák
• KKV-k és feltalálók innovációs szolgáltatásvásárlásának és iparjogvédelmi
tevékenységének támogatása
 6. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések
• Együttműködésben végzett K+F+I projektek támogatása
• K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések
• Ipari kutatóközpontok
 7. intézkedés: Kutatóintézeti és nemzetközi kiválóság:
• Kutatóintézeti kiválósági központok
• Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése
• Nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való részvétel támogatása
• Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése
A VEKOP tervezett gazdaságfejlesztési
prioritásai, intézkedései IV.
2. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
Alapvető célja:
 A piaci forrásból nem, vagy nem kielégítő mértékben finanszírozott, megtérülő (jellemzően KKV)
projektek forráshoz juttatása
Sajátosságai:
 Alkalmazásukhoz a piaci kudarcok meglétét igazoló elemzés (ún. gap elemzés) szükséges
 Források visszaforgó jellegűek
 Forrásokra a pénzügyi közvetítők pályáznak
 Programok fenntarthatósága
 Magánpiaci finanszírozás bevonása
 Kombinálhatóak vissza nem térítendő pályázati forrásokkal, de azok előfinanszírozására nem
használhatóak
A 2014-2020-as időszakban a pénzügyi eszközök használatát ösztönzi:
 Részletesebb szabályok, mint a 2007-2013-as tervezési ciklusban
 Tematikus fókuszok
 Magasabb társfinanszírozási arány: külön prioritásban +10 százalékpont, míg a Bizottság által
közvetlenül vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök esetében elérheti a 100%-ot is
 Forgóeszköz hitel is megengedett
A VEKOP tervezett gazdaságfejlesztési
prioritásai, intézkedései V.
2. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
Tervezett eszköztípusok:
 Refinanszírozás: hitel, faktoring, lízing programok keretében olcsó refinanszírozási
forrás biztosítása a pénzügyi közvetítőknek, akik ezt a forrást továbbítják a végső
kedvezményezettek részére
 Garanciaeszközök (közvetlen, illetve viszontgarancia az előző pontban említett
területeken)
 Tőkeprogramok (piaci alapon befektető kockázati tőke, vegyes szempontok szerint
befektető állami tőkealap)
 Pénzügyi eszközöket és vissza nem térítendő források kombinációja (pénzügyi
eszközök kiegészítő alkalmazása vissza nem térítendő támogatási programoknál)
 Pénzügyi közvetítők fejlesztése (hasonló a JASMINE programhoz,
támogatásközvetítéshez szükséges informatikai háttér, képzések az eredményes és
hatékony forrásközvetítés érdekében)
A VEKOP tervezett gazdaságfejlesztési
prioritásai, intézkedései VI.
2. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
 1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása
• Hitel-, faktoring-, lízing-, illetve tőkeprogramok, továbbá nagyobb kockázatvállalást
ösztönző garanciatermékek működtetése önállóan, illetve vissza nem térítendő
forrásokkal kombinálva
 2. intézkedés: Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejlesztése
• A pénzügyi közvetítő szervezetek részére kialakított képzési, tanácsadási
programok, illetve a támogatás közvetítéséhez szükséges informatikai
infrastruktúra kiépítésének támogatása
 3. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projekteknél
• Vállalkozások innovációs képességének javításának, illetve a gazdasági haszonnal
kecsegtető innovatív ötleteik megvalósításának ösztönzése
 4. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél
• Vállalkozások, illetve önkormányzatok megújuló energia felhasználását és
energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek ösztönzése
 5. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél
• Vállalkozások infokommunikációs fejlesztéseinek, illetve az infokommunikációs
területen tevékenykedő vállalkozások általános fejlesztéseinek ösztönzése
A VEKOP tervezett gazdaságfejlesztési
prioritásai, intézkedései VII.
4. prioritás: Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok – CLLD
 1. intézkedés: Közösségvezérelt helyi gazdasági és civil fejlesztések, programok,
rendezvények, akciók
• Helyi gazdaságfejlesztés
• Kisléptékű turisztikai fejlesztések
7. prioritás: Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok
 1. intézkedés: A munkaerő-piaci belépés segítése
• A vállalkozóvá válás támogatása
• A munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások
 3. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés
fejlesztésével
• A duális képzés elterjesztése
 4. intézkedés: A munkaerő-piaci rugalmasság és alkalmazkodóképesség
fejlesztése
• A munkahelyi rugalmasság elterjesztése
Állami támogatási szabályok
a Közép-magyarországi Régióban
Változások a 2014-2020-as időszakban:
 A regionális állami támogatások esetében 2014. július 1-től a KMR-ben alapvetően tovább csökken a
támogatási intenzitás mértéke
 Azonban a 2014-2020 közötti regionális támogatási térkép kialakításakor kijelölhetőek azon
területek, amelyek esetében magasabb támogatási intenzitás alkalmazható
1323/2013. (VI. 12.) Korm. határozat
 A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép kapcsán a Pest
megyei KKV-k számára magasabb támogatási intenzitást biztosító térség vagy térségek kijelölése
1625/2013. (IX. 5.) Korm. határozat
 A jelenleg hatályos regionális támogatási térkép 2014. június 30-ig történő meghosszabbítása
 2014-2020 között Pest megye déli gazdaságfejlesztési térsége és a megyehatár menti elmaradottabb
vagy leszakadó térségeit előnyben kell részesíteni
1805/2013. (XI. 12.) Korm. határozat
 A 2014-2020 közötti időszakban hatályos regionális támogatási térkép koncepciója (a KMR-ben a
támogatási intenzitás mértéke 0-55% a területi fejlettségtől és a vállalati mérettől függően)
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Levelezési cím: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
Cím: 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2.
E-mail: [email protected]
www.nth.gov.hu