Transcript A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása

A
magyar
gazdaság
és
régióbeli
versenytársainak összehasonlítása
Réti Tamás
MTA KRTK Közgazdaság-tudományi
Intézet
Belvárosi Gazdasági Klub 2013.12.16.
Kérdések
1. Kelet-Európa – felzárkózás. Álom vagy
valóság?
2. Milyen a kelet-európai gazdaság ?
•
Sajátos és a Nyugattól eltérő gazdasági
modell. Kelet-Európa mindig más lesz.
•
Lemaradó, de követő – nem más modell
•
Differenciálódó és felzárkózó – egységesül
Kelet-Európa az Európai Uniós
csatlakozás előtt és után
• Az Európai uni, mint külső horgony
• Csatlakozás előtti boom – magas növekedési ütem
Erősödő kelet-európai valuták. Felértékelődő
befektetési javak
• Növekvő hitelképesség + Export fellendülése.
Külkereskedelem reorientációja + KMT beáramlása
• Csatlakozás utáni boom. Dezinfláció.
• Külföldi hitelen és külföldi működő tőkén alapuló
fellendülés. Túlfütöttség – egyensúlytalanságok
• Nem fenntartható növekedés
• Reformfáradtság: piaci reformok elmaradnak
3
A kelet-európai fejlődés sajátossága 1
1. Nagyfokú gazdasági nyitottság a külkereskedelem és a
tőkejavak áramlásában. Jóval meghaladja a kisebb, régi uniós
tagországok nyitottságáét. Gyorsította a modernizációt, de
sebezhetőséget is okoz. Az integráció megelőzte az uniós
belépést. A kelet-európai felzárkózási modell legfontosabb
elemét jelenti. Az utóbbi években nyilvánvalóvá váltak ezen
modell korlátai.
2. A régióban a fejlettség szintje differenciálódik. Szlovénia
hanyatlik, Csehország stagnál. De gyorsabban növekedett a
lengyel, a szlovák és az észt gazdaság. A román gazdaság
jelentős növekedési tartalékokkal rendelkezik. A magyar
gazdaság relatív pozíciója romlott.
Gazdasági nyitottság (2012)
Import/GDP Export/GDP
KMT
beáramlás
állomány
/GDP
KMT
kiáramlás
állomány/
GDP
Ausztria
42,8
40,6
Németo.
37,7
44,4
Finno.
29,2
29,3
Ausztria
39,7
54,0
Portugália
32,7
27,5
Németo.
21,1
45,6
Cseho.
63,3
67,1
Portugália
48,8
33,5
Észto.
78,3
73,9
Cseho.
69,6
7,7
Magyaro.
73,4
77,5
Észto.
86,2
26,5
Lengyelo.
40,0
38,6
Magyaro.
81,6
27,4
Románia
38,2
32,8
Lengyelo.
45,9
11,8
Szlovákia
82,9
88,0
Románia
42,7
0,8
Szlovénia
61,4
60,4
Szlovákia
53,4
4,8
Szlovénia
30,0
17,0
Differenciálódás : Egy főre jutó GDP (EUR)
2006
2008
2009
2010
2011
2012B
Cseho.
11070
(2)
14200
13100
14185
(2)
14746
14481
(2)
Észto.
9840
(3)
12000
10300
10871
(4)
12311
13124
(4)
Magyaro.
8920
(4)
10600
9300
9696
(5)
10045
9973
(6)
Lengyelo.
7120
(6)
9500
8100
9283
(6)
9709
9995
(5)
Románia
4500
(7)
6500
5500
5774
(7)
6379
6349
(7)
Szlovákia
8300
(5)
11900
11600
12100
(3)
12725
13205
(3)
Szlovénia
15500
(1)
18400
17300
17381
(1)
17628
17438
(1)
6
Egy főre jutó GDP vásárlóerőben
(EU28=100)
2001
2004
2008
2010
2012
Ausztria
126
128
125
128
131 ++
Cseho.
73
78
81
80
79-
Észto.
47
58
69
63
69++
Lengyelo.
48
51
57
63
66++
Magyaro.
58
63
64
65
66+
Románia
28
34
47
47
49++
Szlovákia
53
57
73
73
75++
Szlovénia
80
87
91
84
82--
Németo.
116
116
116
119
122 +
7
Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson
(EU28=100)
140
120
100
80
2004
60
2008
40
2010
20
0
2012
Hagyomány/megújulás/stabilitás/
Bizonytalanság
Gazdasági
fejlettség/növekedés
Fiskális
politika
Árfolyampolitika
Politika és
gazdaság
Cseho.
Erős hagyományok
Szoros német
kapcsolat
Konzervativizmus/óvatosság
lebegő
Erős gazdaság,
instabil politika
Észto.
Gyors felzárkózás
Alacsony hiány
Euró
Nyitott/Skandináv
orientáció
Lengyelo
Nagy piac, növekedés
Növekvő hiány
lebegő
Polarizált,
konfrontatív
Románia
Elmaradott, felzárkózó
Alacsony
központi
újraelosztás
Irányított
lebegtetés
Polarizált, de erős
nyugati orientáció
Szlovákia
Növekedés,
Felzárkózás
Egyoldalú szerkezet
Növekvő
államadósság
euró
Központosítás,
populizmus,region
ális különbségek
Szlovénia
Hanyatlás, recesszió
Gyors
eladósodás
euró
Elhalasztott
reformok
GDP éves növekedése (Európai Bizottság
2013 november, százalékban)
199500
200110
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
E
Ausztria
3,2
1,5
3,7
1,4
-3,8
1,8
2,8
0,9
0,4
Cseho.
2,4
3,4
5,7
3,1
-4,5
2,5
1,8
-1,0
-1,0
Magyar
2,9
2,0
0,1
0,9
-6,8
1,1
1,6
-1,7
0,7
Észto.
6,7
3,5
7,5
-4,2
-14,1
2,6
9,6
3,9
1,3
Lengyelo
5,4
3,9
6,8
5,1
1,6
3,9
4,5
1,9
1,3
Románia
….
4,1
6,3
7,3
-6,6
-1,1
2,2
0,7
2,2
Szlovákia
3,4
4,8
10,5
5,8
-4,9
4,4
3,0
1,8
0,9
Szlovénia
5,1
2,7
7,0
3,4
-7,9
1,3
0,7
-2,5
-2,7
10
Államháztartás kiadásai a GDP
százalékában (Eurostat)
2009
2010
2011
2012
2013/4-6 hó
Németo.
48,3
47,9
45,2
44,7
…
Ausztria
52,6
52,8
50,8
51,7
50,9
Cseho.
44,7
43,7
43,2
44,5
44,9
Magyaro.
51,4
50,0
50,0
48,7
49,2
Észto.
44,7
40,5
37,5
39,5
38,8
Lengyelo.
44,6
45,4
43,4
42,2
42,3
Románia
41,1
40,1
39,5
36,6
35,1
Szlovénia
48,7
49,4
49,9
48,1
49,4
Szlovákia
41,6
40,0
38,4
37,8
37,2
Egyensúlyi feszültségek
– elszivárgási csatornák
A magyar fejlődés sajátosságai a keleteurópai fejlődéshez viszonyítva 1
• A gazdasági válság hatására a régióban az államadósság drasztikusan
emelkedett. Százalékpontban 2007-2013 között legnagyobb mértékben a
szlovén, a szlovák és a román államadósság hányada nőtt a bruttó hazai
termékhez viszonyítva. Az észt, lengyel és a cseh helyzet ennél kedvezőbb.
A magyar ráta a rossz növekedési adatokat is figyelembe véve kedvezőtlen.
• Különösen megterhelő a magyar kamatkiadások magas hányada a
központi költségvetés kiadási tételei között: százalékpontban több mint
kétszerese a többi országénak. Mindez nagy elődleges többletet tesz
szükségessé.
• A magyar államkötvények hozamai magasak a régióban.
• A magyar bruttó állótőke beruházás hányada az elmúlt években különösen
alacsonyan alakult. Különösen nagy volt a visszaesés az új ingatlanok
építésében és az új gépkocsi eladásokban. Az adatokból látható, hogy a
magyar válság súlyossága meghaladja a régió más országokéit.
Költségvetési hiány a GDP
százalékában
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013E
-0,7
-2,7
-5,9
-4,8
-3,3
-4,4
-2,9
2,6
-2,8
-1,7
-0,8
0,3
-0,3
-0,4
Magyaro
-5,0
-3,7
-3,9
-4,3
4,3
-2,0
-2,9
Lengyelo.
-1,9
-3,7
-7,2
-7,9
-5,0
-3,9
-4,8
Románia
-2,5
-5,4
-7,4
-6,8
-5,6
-3,0
-2,5
Szlovákia
-1,9
-2,3
-8,0
-7,7
-5,1
-4,5
-3,0
Szlovénia
0,0
-1,8
-5,5
-5,9
-6,3
-3,8
-5,9
Cseho.
Észto.
14
Államadósság / GDP (%)
(Eurostat)
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013/
Q2
Százalék
pont
Cseho.
29,0
30,0
35,3
37,8
40,8
45,8
46,5
+17,5
Észto.
3,7
4,6
7,2
7,7
6,5
10,1
9,8
+ 6,1
Magyaro
66,1
72,3
78,4
82,2
81,6
79,2
81,6
+15,5
Lengyelo
45,0
47,1
50,9
54,8
56,4
55,6
58,3
+13,3
Románia
12,6
13,4
23,6
30,5
33,3
37,8
38,6
+26,0
Szlovákia
29,6
27,8
35,4
41,1
43,3
52,1
58,0
+28,4
Szlovénia
23,1
21,9
35,2
38,6
46,9
54,1
62,6
+39,5
15
Államadósság/GDP (%)
90
80
70
2007
60
2008
50
2009
40
2010
2011
30
2012
20
2013Q2
10
0
Cseho.
Észto. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia Szlovénia
Központi költségvetés kamatkiadása a
GDP százalékában (Eurostat)
5
4.5
4
3.5
3
2.5
2
1.5
1
0.5
0
2004-2008
2009
2010
2011
2012
2013
Tízéves államkötvények hozama százalékban
(The Economist, 2013 december)
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
MNB árfolyamok (MNB)
Sebezhetőségi mutatók (2012 vége)
(EBRD, Transition Report 2013)
Devizahitel a
teljes hitel
%-ában
Külföldi
adósság a
GDP %-ában
2011
Bruttó
valutatartalék
a GDP %-ában
2011
Külföldi
tulajdonú
bankok
részesedése
a bankok
eszközeiben
2009
Lejárt hitelek
aránya az
összhitelben %
Bulgária
63.4
87.1
31.5
84.0
16.9
Észto.
2.4
98.5
…..
98.3
3.3
Letto.
86.7
137.2
22.5
91.5
12.0
Litvánia
72.5
76.1
19.1
69.3
15.8
Magyaro.
54.3
123.5
38.3
81.3
15.6
Lengyelo.
31.6
64.8
19.0
72.3
8.8
Románia
63.3
68.4
20.5
84.3
17.3
Szlovénia
4.5
131.3
……
29.5
17.0
Szlovákia
0.6
77.3
…….
91.6
5.4
20
Bruttó állótőke beruházás a GDP
százalékában
35
30
25
20
15
2007
2008
2009
10
2010
5
2011
0
2012
Lakóingatlanok építésének aránya a
GDP százalékában (Eurostat)
6
5
4
3
2
1
0
2008
2009
2010
2011
2012
Új személygépjármű eladások (db)
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Ausztria
308 594
298 182
293 697
319 403
328 563
356 145
336 010
Cseho.
156 686
174 456
182 554
167 708
169 580
173 595
173 997
Magyaro. 187 676
171 661
153 278
60 189
43 476
45 094
53 008
Lengyelo. 238 993
293 305
320 040
320 206
333 490
297 937
271 215
Románia
256 364
315 621
270 995
130 195
106 328
94 619
72 148
Szlovákia
59 084
59 700
70 040
74 717
64 033
68 254
69 195
Észt
25 363
30 912
24 579
9 946
10 295
17 070
19 424
Szlovénia
59 578
68 719
71575
57 967
61 142
60 193
50 091
Külföldi működő tőke a GDP
százalékában
Beáramlás
Kiáramlás
2008
2010
2011
2012
Ausztria
7,1
2,6
5,9
4,2
5,4
Cseh
1,9
0,6
-
0,7
1,2
6,7
Észt
4,7
0,7
-
4,0
1,7
1,4
0,2
Német
2,0
3,7
1,4
2,0
4,1
1,7
4,2
10,8
Magyar
1,4
0,9
3,4
8,5
Lengyel
2,8
3,0
3,7
0,7
Lengyel
0,8
1,5
1,4
-
Szlovák
5,0
0,6
2,2
3,5
Szlovák
0,6
0,4
0,5
0,1
Szlovén
3,6
0,8
2,0
0,3
Szlovén
2,7
-
0,2
-
EU
3,2
2,4
2,7
2,0
EU
5,8
2,6
3,4
2,5
2008
2010
2011
2012
Ausztria
1,7
0,2
2,7
1,6
Cseho
2,9
3,1
1,1
Észt
7,3
8,4
Német
0,8
Magyar
A magyar fejlődés sajátosságai a keleteurópai régióban 2
• A magyar foglalkoztatási ráta a munkaképes korú
lakosság százalékában a legalacsonyabb a régióban
• A magyar adatok mintegy 10 százalékponttal maradnak
el a cseh és osztrák adatoktól
• Ugyanakkor a magyar lakosságon belül nagyon magas a
szegények és a szociálisan veszélyeztetettek aránya. A
magyar adat mintegy kétszerese a nyugat-európainak ,
legrosszabb a közép-európai régióban. Hasonlóan rossz
adatok a Balkánon és a Baltikum egyes országaiban
találhatók
Foglalkoztatási ráta
2007
2008
2009
2010
2011
2012
EU28
69,8
70,3
68,9
68,5
68,5
68,4
Cseho.
72,0
72,4
70,9
70,4
70,9
71,5
Észto.
76,8
77,0
69,9
66,7
70,4
72,1
Magyaro.
62,6
61,9
60,5
60,4
60,7
62,1
Lengyelo.
62,7
65,0
64,9
64,3
64,5
64,7
Románia
64,4
64,4
63,5
63,3
62,8
63,8
Szlovákia
67,2
68,8
66,4
64,6
65,0
65,1
Szlovénia
72,4
73,0
71,9
70,3
68,4
68,3
Ausztria
74,4
75,1
74,7
74,9
75,2
75,6
Foglalkoztatási ráta (Eurostat)
80
70
60
50
40
30
20
10
0
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Minimálbér az Európai Unióban (EUR)
Szegények vagy szociálisan veszélyeztetettek
aránya a lakosság százalékában (Eurostat)
50
45
40
35
30
25
20
15
10
5
0
2008
2009
2010
2011
2012
A kelet-európai fejlődés sajátosságai 2
• Az Európai Unió új tagországai a nemzetközi
versenyképességi mutatók és az üzleti környezet
biztonságát értékelő indexek szerint továbbra is
közepesen fejlettek, nincsenek benne az első 30
országban.
• A magyar helyezés nagymértékben romlott
• Észtország és részben Szlovénia, Lengyelország
helyezése javult
• A régió elmaradottsága tükröződik a korrupciós
indexben is
Versenyképességi rangsorok
Global Competitiveness Index
2010-2011
2013-2014
Németo.
5
4
Egyesült
államok
4
5
Ausztria
18
Kína
Doing Business World Bank
2010
2013
Németország
25
21
Ausztria
28
30
16
Szlovénia
53
33
27
29
Lengyelország
72
45
Észtország
33
32
Szlovákia
42
49
Lengyelország
39
42
Magyarország
47
54
Csehország
36
46
Románia
55
73
Litvánia
47
48
Szlovénia
45
62
Csehország
74
75
Magyarország
52
63
Horvátország
103
89
Oroszo.
63
64
Oroszország
120
92
Közületi szektor korrupciós indexe
(Helyezés, Transparency International)
2001
2005
2008
2010
2012
2013
Ausztria
15
10
12
15
25
26-
Németo.
20
16
14
15
13
12+
Egyesült
Államok
16
17
18
22
19
19-
Észtország
28
27
27
26
32
28
Lengyelo.
44
70
58
41
41
38+
Szlovénia
34
31
26
27
37
43-
Magyaro.
31
40
47
50
46
47-
Cseho.
47
47
45
53
54
57-
Szlovákia
51
47
52
59
62
61-
Románia
69
85
70
69
66
69
Bulgária
47
55
72
73
75
77--
Saját egészségi állapot
értékelés 2013. november
EU
Euróövezeti csatlakozás
Kétségek, remények, ellenérdekek
Későn jövök: Nagyobb országok csatlakozása az euróövezethez
Csehország: majdnem képes, de nem lelkes
•
•
•
•
•
Lebegő árfolyam + inflációs célkövetés
Alacsony mértékú euró használat, árfolyam stabilitás
Költségvetési hiány miatt túlzott deficit eljárás folyamatban
Alacsony államadósság a válság hatására emelkedett
2010. júliusban az új cseh kormány elhatározza, hogy nincs csatlakozási
céldátum
• ERM2-höz csatlakozás sem aktuális
• Szigorú fiskális politika költségvetés kiigazítására. Túlzott szigor, elhúzódó
recesszió. Alacsony infláció
• Kormányváltás 2013. november – politikai bizonytalanság
35
Lengyel csatlakozás elhalasztva
• Euróövezeti tagság, amint lehetséges, prioritás
• Várható előnyök: árfolyamkockázat megszüntetése, piaci kamatlábak
csökkentése, finanszírozási források az EKB-tól
• Költségek: szervezeti, átállási, technikai
• Átmeneti atipikus ármozgások, független pénzpolitikai eszköztár
elvesztése
• Biztonságos ERM2 tagság szükséges
• Túlzott költségvetési hiány csökkentése
• Fenntartható közkiadások, szociális feszültségek csökkentése
• Politikai és társadalmi konszenzus; erős parlamenti többség, alkotmányreform szükséges
36
Magyarország nem lelkes és nem
képes
• Eurózónába belépés céldátuma többször
elhalasztva
• Nominális konvegencia javul, de nem piaci
eszközökkel
• A kormány a reálkonvergencia szükségességét
hangsúlyozza
• Unorthodox, nem piaci, centralizált, állami
beavatkozás
• Céldátum messzi jövőbe eltolva
Románia: lelkes, de még nem képes
• 2015-ös belépési céldátum elhalasztva
• Elhúzódó válság után reálkonvergencia
visszatér, de lassú
• Magas infláció, magas kamatláb - egyensúlyi
feszültség könnyen újra kialakulhat
• Polarizált politikai struktúra, belépéshez
politikai-társadalmi konszenzus kell
• Komoly politikai hangsúly a jó nyugati
kapcsolat fontosságán (IMF, EU, USA)
Kötött árfolyam, valutatábla:
Bulgária, Lettország, Litvánia
• Litvánia csatlakozott 2004 júniusban ERM 2-höz. Eredeti belépési terv
2007 január 1., de átlagos infláció reference értéknél magasabb. Új dátum
2015. január
• Bulgária nem csatlakozhatott az ERM 2-höz 2010-ben a magas
költségvetési hiány miatt. Reálkonvergencia – súlyos elmaradás
• Lettország belépett az ERM 2-be 2005. májusban és 2014.januárban
csatlakozik az euróövezethez.
• ÚJ euróövezeti tagok közös jellemzői:
kis országok,
új nemzetállamok,
nagyfokú nyitottság,
politikai konszenzus,
stabilitási igény,
szuverenitás részbeni feladásának elfogadása
39
Vélemények a régió gazdaságáról:
Kelet-Európa fejlődése megakadt?
Piac reformok stagnálnak a 2000-es évek elejétől
(EBRD (London) Transition Report 2013)
Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank
(London)Indikátorok (1-5) 2013
Nagyvállalat
privatizáció
Kisvállalat
privatizáció
Vállalati
átalakulás
Árliberalizáció
Kereskedelem, Versenyvalutarendszer politika
Horváto.
4-↑
4+
3+
4
4+
3
Észto.
4
4+
4
4+
4+
4
Magyaro.
4
4+
4-
4↓
4↓
3+↓
Letto.
4-
4+
3+
4+
4+
4-
Lengyelo.
4-
4+
4-
4+
4+
4
Románia
4-
4-
3-
4+
4+
3+
Szerbia
3-
4-
2+
4
4
2+
Szlovákia
4-
4+
4-
4+
4↓
3+↓
Szlovénia
3
4+
3
4
4+
3-
Pozitív vélemény Kelet-Európáról
Jörg Asmussen EKB Igazgató Tanácsának tagja
(ÖNB konferencia, Bécs, 2013. november)
• Életszínvonal jelentősen emelkedett.
2000-2012 egy főre jutó reál GDP vásárlóerőben + 50%-kal
nőtt
• Európát átszövő termelési láncolatok kifejlődése: kivitel
évi 10 százalékkal nőtt válság előtti 10 évben.
Befektetések 2/3-a euróövezetből
• Német autóipar 1992-2011 hazai évi termelése 5,5 millió
db; kelet-európai régióban évi 7,1 millió db
• Régióbeli bankok pénzügyi eszközeinek ¾-e külföldi
tulajdonban, főleg Európai Unió tagországaiból
• Fő gond: reál konvergencia válság hatására lelassult, sőt
megállt
Kelet-európai utak (ismétlés)
Gazdasági
fejlettség/növekedés
Fiskális politika
Árfolyampolitika
Politika és gazdaság
Cseh
Erős hagyományok
Szoros német kapcsolat
Konzervativizmus/óvatosság
lebegő
Erős gazdaság,
instabil politika
Észt
Gyors felzárkózás
Alacsony hiány
Euró
Nyitott/Skandináv
orientáció
Lengyel
Nagy piac, növekedés
Növekvő hiány
lebegő
Polarizált,
konfrontatív
Románia
Elmaradott, felzárkózó
Alacsony
központi
újraelosztás
Irányított
lebegtetés
Polarizált, de erős
nyugati orientáció
Szlovákia
Növekedés, Felzárkózás
Egyoldalúság
Növekvő
államadósság
euró
Központosítás,
populizmus,regionáli
s különbségek
Szlovénia
Hanyatlás, recesszió
Gyors
eladósodás
euró
Elhalasztott
reformok
Magyar
Lemaradó, lassú
Nagy
Lebegő/leértékelő
deficit/megszor dő
ítás
Sajátos, egyedi,
nempiaci, állami,
központosított
Mi várhat Kelet-Európára?
Pozitív lehetőségek
Negatív fejlemények
• Nominális- és
reálkonvergencia erősödik
• Maastrichti és kopenhágai
kritériumok teljesülhetnek
• Kelet-Európa jobban teljesítő
országainak pozitív hatása van
a régióra: differenciálódás és
konvergencia
• Kelet-Európa versenyképességi
előnyei bővülnek – erős
felzárkózási kapacitás
• Európai Unió lassú növekedése
• Eurózónába belépés
követelményei nehezednek
• Globális versenyben az EU
leértékelődik, ezen belül KeletEurópa versenyképessége
romlik.
• Kelet-Európában erősödik a
populizmus, a nacionalizmus,
az állami centralizáció és a
járadékvadászat – a
konvergencia nem sikerül