Transcript Beszédelmélet és szövegkutatás1

A nyelv használatának, a beszédnek elméleti kérdéseit vizsgáló
tudományág
NYELV
─
NYELVI RENDSZER ─
LANGUE
─
BESZÉD
NYELVHASZNÁLAT
PAROLE
írott és beszélt
Kommunikációelméleti
II. Pszicholingvisztikai
III. Kognitív alapú
IV. Beszédtett-elméleti
V. Szövegelméleti
VI. Stíluselméleti
I.
Ezek szükségképpen érintkeznek egymással.
És szükségképpen nem azonos arányban tárgyaljuk őket.
A kommunikációkutatás és a nyelv
Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv
 Az emberi kommunikáció leggyakrabban használt eszköze a
természetes nyelv.
 A természetes nyelv nem kizárólagos eszköze az emberi
kommunikációnak
 A természetes nyelvet nem csak kommunikációs interakcióban
használjuk.
↓
A nyelvet és a kommunikációt nem azonosíthatjuk
egymással.
Nida (Eugene Nida 1990. The role of rhetoric in verbal
communication. 10. 37—46.) nem csak a kommunikatív
nyelvhasználatra fordít figyelmet.
Nyelvi funkciók:
a) kommunikációs funkciók
b) nem kommunikációs funkciók
1. Kommunikatív nyelvhasználat –„külső beszéd”
Szükség van partnerre (címzettre)!!!!
Funkciók:
 Informatív (tudás)
 Imperatív (viselkedés)
 Performatív (szociális tudás)
 Emotív (érzelmi állapot)
 Interperszonális (a felek közti viszonyok)
2. Nem kommunikatív nyelvhasználat – „belső beszéd”
Nincs szükség partnerre (címzettre)!!!!
Funkciók:
 Expresszív: egyfajta önkifejezés
 Kognitív: ún. belső beszéd, a nyelv gondolkodásra való
használata
A verbális üzenetek és értelmezésük
1. Kódolás – dekódolás: a verbális üzenetek nyelvi formába
öntése – az üzenet szemantikai reprezentációja – de ez nem
lehet teljes reprezentáció
2. Osztenzió – következtetés: „szituációs” üzenet – a „szituáció”
reprezentációja
Bierwish (Bierwisch, M. 1983. Essays in the Psychology of
Language. Berlin) szerint: a természetes nyelv és a
kommunikáció két különböző tudásrendszerhez tartozik.
A kommunikáció akkor sikeres, ha a hallgató nemcsak a
megnyilatkozások nyelvi jelentését érti meg, hanem ha
megfejti a kommunikációs jelentést (interakciós elvek
alapján kikövetkezteti a beszélő intencióit).
Kód-modell (dekódoló) + Grice-i modell (következtetéses) együtt
Sperber&Wilson (Sperber, Dan-Deirdre Wilson 1986/1995.
Relevance: communication and cognition. Blackwell,
Cambridge & Oxford.) a verbális kommunikációt alapvetően
osztenzív-következtetési feladatnak tekinti, de a kódolásidekódolási műveleteknek is fontos szerepet tulajdonít.


Osztenzió: a beszélő viselkedése, amely felkelti az
érdeklődést, és ráirányítja a figyelmet a közlési szándékra
Következtetés: a „beszélői jelentés” (speaker’s meaning)
kikövetkeztetése a viselkedéséből
(l. a Griece-i kommunikációs modell)
Pl. Okos lány, nem mondom!!!
1. Szemantikai reprezentáció +
2. Következtető reprezentáció: irónia: az ironikus
hangvételből , mosolyból es. írásjelekből.
Az osztenzió tkp. maga is nem verbális kommunikációs
elem.
Osztenzív-következtetéses kommunikáció:
 A beszélő: létrehoz egy stimulust, amellyel nyilvánvalóvá akar tenni
a hallgató számára egy I feltevéshalmazt. A verbális
kommunokációban a létrehozott stimulus nyelvi, akusztikai vagy
grafikai jelekből áll: az I feltevéshalmaz.
 A hallgató a beszélő informatív szándékának megfelelően akkor jut
a közölni kívánt információ birtokába, ha a beszélő szándékait
felismeri, és a nyelvi stimulust is meg tudja érteni.
o A verbális komm-ban tehát kódolás és dekódolás, osztenzió és
következtetés együtt zajlik.
o A dekódolási műveletek csak akkor hasznosak és fontosak, ha a
következtetési műveletek számára premisszául szolgálnak.
Nem verbális kommunikáció:
 mint önálló kommunikációs forma
 mint a verbális kommunikáció kísérője
↓
o Önálló, teljesen helyettesítheti a szavakkal történő kommunikációt,
ugyanúgy szándékos, tanult és egyértelmű (indiánok tűzjelei,
dobjelzések, stb.).
o A nem verbális jelzések a verbális kommunikációval együtt fordulnak
elő. Szándékos, tanult, de nem mindig egyértelmű (arc- és
szemmozgás, stb.).
↓
Feladatuk: hogy kiegészítsék, színesítsék, megerősítsék vagy felülbírálják
a verbális kommunikációt.
Információk és jelek
 A verbális kommunikációból és a nem verbális kommunikációból
származó információk egybeesnek vagy kiegészítik egymást  a
nem verbális kommunikáció jelzései megerősítik és színesítik a
verbális kommunikációt.
 A verbális kommunikációból és a nem verbális kommunikációból
származó információk ellentmondanak egymásnak  az esetek
döntő részében a nem verbális kommunikáció felülbírálja a verbális
kommunikációt, és a kommunikációs partnerek a nem verbális
jelzések által közvetített információt tekintik mérvadónak.
 A nem verbális kommunikációban – a verbálishoz hasonlóan –
mindig használunk valamilyen kódot, valamilyen információ
közvetítésére alkalmas jelrendszert.


Beszédtervezés, beszédprodukció
Beszédpercepció (a beszéd)észlelése és megértése
sémák, forgatókönyvek
Mi a beszédprodukció?
Az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart.
Az érdeklődés középpontjában: a spontán beszédprodukció
o Interpretatív
o Félspontán (félinterpretatív)
o Spontán:
› Narratív
› Párbeszéd
› Társalgás (lehet benne rövid narratíva)
› Beszéd alapú játékok
› Irányított spontán beszéd
A beszédprodukció vizsgálata
Közvetlenül nem tanulmányozható.
Vizsgálati lehetőségek:
1.
Megfigyelések (spontán beszéd közben ill. kísérleti
helyzetben)
2.
Megakadásjelenségek, nyelvbotlások vizsgálata (ezeket
néha szándékosan indukálják)
Beszédprodukciós modellek


Garret, a Clark házaspár, Fromkin, Dell (interaktív modell)
Levelt (Beszédpercepció is!)
Levelt modellje (l. hand-out)
a) Fogalmi szint
b) Átalakító
 lemmaszint (mentális lexikon)
 grammatikai kódolás
 fonológiai kódolás
c) Artikulátor_____________________
d) Akusztikai-fonetikai feldolgozó)
e) Elemző
 Fonológiai dekódolás
 Lexikai reprezentáció
 Grammatikai dekódolás
f) Fogalmi szint
Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői 1.
 Az egyes alrendszerek nem függenek egymástól (nem kell
információt megosztani ahhoz, hogy eredményesen
elvégezzék feladatukat).
 Az egyes alrendszerek csak a saját működésüknek
megfelelő inputot veszik be.
 Az információ csak előre halad.
 Nincs interakció a modulok között.
Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői 2.
 Ugyanakkor a párhuzamos működést is engedi (pl. elemek
aktiválása a mentális lexikonban).
 Inkrementális produkció (ahogy az egyik modult elhagyja az
output, már kezdődik a következő input feldolgozása).
 A feedback (önellenőrzés) központi szerepe – a dadogás
magyarázatára alkalmas.
 Egyszerre megértési modell is.
A. Fogalmi szint: beszédtervezés
Amikor mondani szeretnénk valamit, az először fogalmi szinten jelenik
meg
 Nem konkrét nyelvi jellegű – az egyén által ismert bármely nyelven
megfogalmazódhat később
 A beszédszándék tartalmazza
› Amiről mondani akarunk valamit
› Amit mondani szeretnénk
› A tárgyakra vonatkozóan: egy (több) határozott-határozatlan
oppozíciót
› A cselekvés/történés idejére/módjára vonatkozó információkat
Milyen mentális folyamatok játszódnak le a fogalmi szinten?
Figyelem- és memóriafolyamatok


A deklaratív tudás aktiválása (szemantikus és epizodikus
memória)
A fogalmi háló aktiválása és építése
A folyamat jellemzői:

Konvencionális és egyedi egyszerre

Nem nyelvi jellegű!

Fogalomkörök:
1.
Tárgyakra, helyekre, élőlényekre, személyekre stb. utaló
fogalmak
2.
Eseményekre, cselekvésekre, történésekre, viszonyokra
utaló fogalmak
3.
Tulajdonság- és viszonyfogalmak
B. Az átalakító
Az átalakítás nyelvspecifikus!
a) A lemma szintje
b) A grammatikai kódolás
c) A fonológiai kódolás
Egynyelvű anyanyelvi beszélőnél automatizálódott a folyamat!
a) A lemma szintje
o
A szemantikai és a fonológiai szint között elhelyezkedő absztrakt
forma
o
Szintaktikai és szemantikai információt tartalmaz (hogyan
használható a mondatban, nyelvtani neme stb.),
o
de morfológiait és fonológiait nem
A mentális lexikon:
egy konkrét nyelvhez tartozó tetszőleges, tanulás útján
megismerhető nyelvi egységek (lexikális tételek) listája, valamint
olyan információk, amelyek az adott egység használatához
szükségesek a kommunikáció során: lemmák és lexémák
Szerepe az átalakításban
o A preverbális terv aktiválja a lexikont.
o A lexikonban számos lemma aktiválódik, amelyek illeszkednek
az üzenethez.
o Az adott fogalomhoz legjobban illeszkedő lemma
választódik ki.
o A lemmában található szintaktikai információk aktiválják → a
grammatikai kódolást
b) A grammatikai kódolás
o A grammatikai kódolóban procedurális tudás aktivizálódik.
o Elkészül a szintaktikai struktúra = felszíni struktúra.
o Egyeztetések: szám-személy, ige-tárgy stb.
o A lemma és a lexéma közötti kapcsolat → a lexémák
aktivizálódnak.
o A lexémák szintje: a lemma megtalálása után konkrét
szóalakot keresünk
› Morféma- és szótagstruktúra
› Hangsúlyviszonyok
› Beszédhangok és azok sorrendje
c) A fonológiai kódolás
o Fonetikai alapú egyeztetések: magas-mély hangrendű,
ajakkerekítés szerinti illeszkedés, hasonulások, összeolvadások
o Fonetikus-artikulációs terv készül
C. Az artikuláció
o A fonetikus terv motoros kivitelezése
o A „mondandó” egy ideig a pufferben várakozik – belső
beszéd
L. Levelt modelljének jobb fele!
Tágabb értelmezés:
Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás
tevékenysége)
a) Beszédészlelés
b) Beszédmegértés (mondatértés, szövegértés)
c) Beszédértelmezés (szövegértés, szövegértelmezés)
Milyen kapcsolatban van a beszédészlelés minősége egyes képességek
kialakulásával?
o A precíz észlelés és a szegmentálási készségek meghatározzák az
olvasás és írás technikai színvonalát.
o A beszédmegértés a feltétele az olvasottak értésének,
értelmezésének
o A nyelvi zavarok egy része (beszédhiba, diszfázia, diszlexia) mögött a
beszédpercepció hiányosságai állnak.
o A beszédészlelés időzítési zavarai, a gyenge memória stb. technikai
olvasászavarhoz vezetnek.
o A beszédészlelési zavarok következménye lehet a gyenge
helyesírás.
A beszédpercepciót meghatározó néhány fontosabb tényező
 A beszédtempó és a beszédpercepció összefüggése
o A túl gyors (követhetetlen, téves észlelés)és túl lassú
beszéd (türelmetlenné tesz)nehezen appercipiálható.
o A gyors beszéd tanulási nehézségekhez is vezethet.
o A beszédbeli hangkihagyás és az íráshibák között
korreláció van.


A beszédhibák és a beszédpercepció összefüggése (alsó
tagozat)
o Elhúzódó beszédhiba esetén csekélyebb a szókincs
aktiválása a mentális lexikonból
o A beszédhibások nehezebben értik a mondatokat
Következtetés: a beszédprodukció hibái kihatnak a
beszédpercepcióra, az írott szövegek megértésére →
tanulási, helyesírási, szövegértelmezési nehézségek
A beszédpercepció hatása a helyesírásra
A helyesírási, írási, olvasási nehézségekkel küzdőknek
rosszabbak a percepciós mutatói
A beszédpercepció és a szövegértés, -értelmezés
 Bartlett (1932): A sémák szervezett tudáscsomagok, amelyek
lehetővé teszik, hogy értelmet adjunk a világnak (és a
leírásainak).
A sémaképzés 4 központi folyamata:
o kiválasztjuk a beérkező ingerek megfelelő aspektusait
o a jelentést elvonatkoztatjuk,
o aktiváljuk a megfelelő előzetes tudást,
o az információt egyetlen holisztikus reprezentációba
integráljuk.
Schank & Abelson, 1977
A forgatókönyvek olyan sémák, amelyek a rutinszerű
cselekvésekre és ismerős, ismételt cselekvéssorokra vonatkozó
tudásunkat reprezentálják pl.
o Étterembe menés
o Orvoshoz menés
o Eladás
Vagyis a sémák és a forgatókönyvek is a tudás szervezését
szolgálják.

• A forgatókönyvet használhatjuk arra, hogy a
segítségével megértsük a szöveget (Hogyan szokott történni?).
• A forgatókönyv használata magyarázatot ad arra, hogy miért
emlékszünk a szöveg lényegére, és milyen következtetéseket vonunk
le, de azt nem magyarázza meg, hogyan vonjuk le ezeket a
következtetéseket
• A forgatókönyvek/sémák használata megmagyarázza
Bartlett eredeti eredményeit is: az eltérő kultúrákból
származó történeteket az emlékezet úgy torzítja, hogy azok a lokális
kulturális normákhoz illeszkedjenek (a Drakula-történetek, a Báthory
Erzsébet-történet Nyugat-Európában).
Austin, Searle, 1960-as és 1970-es évek – ha
beszélünk, mindig valamilyen beszédaktust
hajtunk végre.
• Performatívumok: sok kijelentés konkrét
cselekvéseknek felel meg
Ezennel bűnösnek nyilvánítom.
Elnézést kérek.
Gratulálok.
Kinevezem igazgatónak.
Kitüntetem a lovagkereszt arany fokozatával.
Házastársaknak nyilvánítom önöket.
• Direkt beszédaktusok: egyértelmű kijelentések,
amelyekben a beszélő szándékát elárulja a szavak szó
szerinti jelentése, pl. Csukd be az ajtót!
• Indirekt beszédaktusok: a kijelentés szó szerinti jelentése nem
a szándékolt jelentés.
Kezd itt hideg lenni.
Be tudnád csukni az ajtót?
Brrr!
(Mindegyikben az a szándék van, hogy a másik csukja be az ajtót.)
Hogyan értjük meg a nem szó szerinti jelentést?
Az indirekt beszédaktusok az indirekt kijelentések egy
fajtáját képviselik (ide tartozik még a metafora és az
irónia).
Searle, 1979, az értelmezés 2 szakasza:
1. a szó szerinti jelentés levezetése
2. ha a szó szerinti jelentés nem értelmes az adott
kontextusban, levezetünk egy nem szó szerinti
jelentést.
Ezzel az állítással kapcsolatban ellentmondásosak a
bizonyítékok, de a nem szó szerinti jelentést gyakran
ugyanolyan gyorsan vagy még gyorsabban megértjük, mint a szó
szerintit.
Searle beszédaktusai
• Reprezentatívumok: hisz benne, tagadja
• Direktívumok: kéri, felszólítja valamire
• Komisszívumok: garantálja, megígéri
• Expresszívumok: bocsánatot kér, sajnálja
• Deklarációk: (hivatalosan) kijelenti
Ezennel hadat üzenünk.
Ki vagy rúgva.
Szükségesek még:
• Szerencsefeltételek vagy boldogulási feltételek
• Helyes végrehajtási ill. őszinteségi feltételek.
Társalgás
Beszédes interakció, amelyben a téma a párbeszéd folyamán
változhat.
A beszélők és hallgatók együttműködnek, hogy a párbeszédet
jelentéstelivé és értelmessé tegyék. (Grice) → szükséges az
együttműködés
GRICE négy maximája (1975)
• A minőség maximája:
1. Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis.
2. Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő
bizonyítékod.
• A mennyiség maximája:
Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív /a
társalgás pillanatnyi céljai szempontjából/.
• A relevancia maximája:
„Légy releváns!” A hozzászólás legyen egyértelműen
kapcsolatban a
témával
•A mód maximája:
1. Kerüld a kifejezés homályosságát.
2. Kerüld a kétértelműséget.
3. Légy tömör (kerüld a szükségtelen bőbeszédűséget).
4. Légy rendezett.