Transcript 1. A mondat

A mondat
A meghatározás nehézségei
• Mi a mondat?
• Önálló és lezárt közlés:
▫ Szóban: a mondatfonetikai eszközök (pl. hangsúly,
hanglejtés, hangmagasság, beszédtempó, szünet)
▫ Írásban: nagybetű, mondatvégi írásjelek
• Kisebb nyelvi egységekből épül fel (azaz meg van
szerkesztve), és nagyobb nyelvi egységeket épít
fel (vagyis be van szerkesztve).
Deme László
A mondat a beszédnek elemi, láncszemnyi
egysége. Mondat minden olyan nyelvi
eszközökből álló megnyilatkozás vagy
megnyilatkozásrész, amely a
beszédfolyamatot, illetőleg a beszélő és a
hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot
egy kerek kifejező, tájékoztató és/vagy
felhívó mozzanattal építi tovább.
Nyelv és beszéd kapcsolata
Deme: a mondat már nem a nyelvnek, hanem a
beszédnek az egysége
• A nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalmak,
egyszerre alakultak ki
• Nyelv:
▫
▫
▫
▫
Eszközkészlet, a nyelvi jelek és szabályok összessége.
Szabályai szerint alkotjuk a szöveget.
Nem függ az adott kommunikációs helyzettől.
Részei: fonémák, morfémák, lexémák, szintagmák,
mondatok.
• Beszéd:
▫ A nyelvi eszközkészlet működtetése, alkalmazása.
▫ Egyéni jelenség, egyén alkotja.
Nyelv
Beszéd
Mindkettő emberhez kötődő, tőle függő jelenség
Független az egyéntől, társadalmi
Függ az egyéntől.
jelenség, egy nemzet kollektív
alkotása.
A beszéd alapja.
A nyelv alkalmazása.
A társadalom által kialakított,
Fizikai
valóság:
hangadással
hagyományok szerint rögzített
(írással) jár.
(nyelvi) eszközök rendszere.
Eszközkészlet: jelek, szabályok
Eszközhasználat
A beszédtevékenységet szolgálja, Célja
az
üzenetközvetítés,
a
olyan rendszer, melynek elemei kommunikáció:
keresztül-kasul
kapcsolódnak  tényezői a beszélő, a hallgató és
egymáshoz.
az üzenet;

alapvető funkciói a kifejezés, a
befolyásolás és a tájékoztatás,

kiegészítő
funkciói
a
kapcsolattartó,
értelmező
és
esztétikai funkció.
Passzív.
Aktív.
Emberi beszéd – állati kommunikáció
Emberi beszéd
Állati kommunikáció
másodlagos, közvetett, túlnyomóan
gondolati alapon való, az egyedi
helyzetekben egyedi reagálást tesznek
lehetővé
elsődleges, közvetlen, komplex
(összetett) reagálás az adott
helyzetekre
cél dominál
ok
A beszéd funkciói
• Kifejező funkció – érzelemvilág, lelkiállapot
közlése (FELKIÁLTÓ MONDAT)
• Felhívó funkció – óhaj, felszólítás, felkiáltás,
parancs, tiltás, kérés (ÓHAJTÓ, FELSZÓLÍTÓ
MONDAT)
• Tájékoztató funkció – közlés a hallgatónak
(KIJELENTŐ, KÉRDŐ MONDAT)
Emberi beszéd
• A három alapvető beszédfunkció minden
megnyilatkozásban jelen van, jóllehet nem azonos
mértékben.
• Az indulatszók olyan összetett (komplex) és primitív
beszédegységek, melyekben a meghatározó funkció
mellett a másik kettő is megjelenik: a „Jaj!” például
kifejez, de emellett tájékoztat és cselekvésre is
sürget.
• A beszédnek azt az alapegységét, amely a hármas
funkciót hordozza, jelzésnek nevezzük.
• A beszédbeli jelzést mondatnak nevezzük.
1. A beszélő szándéka szerint
2. Szerkezetük szerint
3. Logikai minőség szerint
1. A beszélő szándéka és a mondatban
megjelenő tartalom alapján
Mondatfajta
kijelentő
kérdő
felszólító
felkiáltó
óhajtó
Kommunikációs funkció Írásjel
tájékoztatás
.
tájékoztatás (kiegészítést
?
vagy megerősítést vár)
felhívó
!
kifejező
!
kifejező (felhívó is)
!
2. Szerkezetük szerint
teljes
mondat
tagolatlan
tő
egyszerű
hiányos
tagolt
teljes
alárendelő
összetett
bővített
hiányos
mellérendelő
• Egyszerű mondat – egy predikatív (A – Á) szerkezet;
• Összetett mondat – több predikatív szerkezet.
• Az egyszerű mondat lehet:
▫ tagolt – van benne állítmány (Pl.: Ülünk.)
▫ tagolatlan – nincs benne állítmány, és a mondat nem is
igényel állítmánnyal való kiegészítést (Pl.: Szia!)
• A tagolt mondat tovább bontható:
▫ tőmondat (csak predikatív szerkezet van benne)
▫ bővített (az állítmánynak és/vagy az alanynak vannak
bővítményei).
• Az összetett mondatok
▫ mellérendelő – ha a tagmondatok között csak tartalmi,
logikai viszony van,
▫ alárendelő – ha a tagmondatok között grammatikai
viszony van
3. Logikai minőség szerint
• Állító mondat (Szeretek olvasni.)
• Tagadó mondat – ha a mondat egészére
vonatkozik a tagadás (Nem szeretek olvasni.)
DE!
Kata nem a piros kabátját vette fel. – tagadó
Kata a nem piros kabátját vette fel. – állító mondat (a
tagadószó nem az egész jelzős szerkezetet tagadja,
hanem csak a jelzőt)
Szintagmák
• "A nyomorúságában lázadozó ember éhségét
csillapítani loppal elejtette a futkosó vagy
röpdöső vadat."