Transcript Reproduktív szervek vizsgálata

Reproduktív szervek vizsgálata
A húgy –ivarszervek részei
Alsó húgyutak és a nemzőszervek
 Járulékos nyirokcsomók
 Végbélnyílás
 Férfi és női ivarmirigyek

Külső női nemiszervek
Gát (perineum)
 Vulva

Csikló (clitoris)
 Skene – mirigyek (ffi prosztatának
megfelelő képletek)
 Hüvelybemenet
 Hymen (szűzhártya)
 Bartholin mirigyek


végbélnyílás
Belső női nemi szervek

Genitáliák


Hüvely
Méh







Fundus
Méhnyak (cervix)
Petevezetők
Petefészek (ovarium)
Húgyutak
Végbélnyílás
Társult nyirokcsomók


Lágyéki
Függőleges (comb belső felszíne)
Megtekintés

Testhelyzet: kőmetsző
Hüvelytükrözés

Eszköze: speculum
Tapintás
Gáttájék : puha
 Akaratlagos összehúzás: érintésre

Bimanualis vizsgálat

Rectovaginalis vizsgálat

Megfontolások:

Gyerekgyógyászati szempontok




Újszülött: tátongó kisajkak + véres hüvelyi váladék
anyai hormonok miatt
egészséges gyermeknél nem kell hüvelyi vizsgálat
Menarchét megelőző 1 -2 évvel hüvelyből vízszerű
váladék lehet
Geriátriai szempontok





Vulva szőrzete megritkul
Szeméremajkak megvékonyodnak
Hüvelyfal szárazabbá válik
Hüvely megrövidül, szűkül
Gátizomzat, sphincterek tónusa csökken
Külső férfi nemi szervek
Hímvessző
 Herezacskó
 végbélnyílás

Belső nemi szervek

Genitáliák






Vizeletkiválasztás szervei




Hímvessző
Herék,mellékherék
Ondóvezeték, ondóhólyag
Cowper – mirigyek
Dülmirigy (prostata)
Húgycső
Húgyhólyag
Végbélnyílás, végbél
Társult nyirokcsomók


Lágyéki
függőleges
Férfi nemi szervek
megtekintése


Szeméremszőrzet
Hímvessző






Fityma hátrahúzható
Húgycsőnyílás középen
Gyulladás, oedema, sérülés, kiütésmentes
Herezacskó:lelógó, bal oldali lejebb mint a
jobb oldali, nem átvilágítható, ha igen a
here hiányzik
Végbélnyílás: ép viszonyok
Nyirokcsomók: gyulladás, nyirokcsomó
nincs
Férfi nemi szervek tapintása



Hímvessző:nem érzékeny, gyulladásos belövelltség
nincs
Makk: összenyomásra a húgycsőszájadék
megnyílik, váladék nincs
Herezacskó:







Nem érzékeny
Herék tapinthatóak, egyforma nagyságúak
Ondóvezeték a lágyékban tapintható, nem érzékeny
Lágyékgyűrű: álló helyzetben, a mutatóujj az
ondóvezetéken a lágyékcsatorna bejáratáig, a
páciens présel – terime nincs
Femorális tájék: nincs elődomborodás préseléskor
Végbéltájék vizsgálata
Nyirokcsomók: ép viszonyok
Fejlődési megfontolások

Gyermekgyógyászati
Cremaster reflex: a herék nem lennének
 Here önvizsgálatra oktatás


Geriátriai szempontok
Szőrzet megfogyatkozik
 Prostata megnagyobbodott lehet
 Gyakori éjszakai ürítés
 Herezacskó megnyúlhat

Az emlő vizsgálata
Az emlő vizsgálata



Nőknél az emlőrák a második leggyakoribb
halálok
A végleges gyógyulás titka a korai
felismerés
Irányelvek:




20 év felett havonta 1x önvizsgálat
20 és 40 év között 3 évente orvosi vizsgálat
40 év fölött évente orvosi vizsgálat
Mammographia:



40 éves korra legalább 1x
40 és 50 év között 1-2 évente
50 év fölött évente
Az emlőrák felismerésének
lehetőségei








A mell nagyságának vagy alakjának a
megváltozása, főleg, ha ez a változás féloldali.
A két mell mozgásában észlelt különbség.
A mell bőrének kivörösödése vagy gyulladása
(kivéve a gyermekágyas időszak).
Behúzódások a mell bőrén – narancshéj tünet.
Az emlő szövetének zsugorodása.
A mellbimbón látható valamennyi elváltozás,pl.
behúzódás, hámlás,váladékozás, folyadékkilépés.
Tapintható csomók és keményedések.
A hónaljban tapintható nyirokcsomók.
Anatómia

Az emlő külső képletei, funkciói

Mirigyes szerv





Másodlagos nemi szerv
Szülés után – anyatej termelés
Bimbóudvar – ide nyílnak a Montgomery- mirigyek
Emlőbimbó
Az emlő belső felépítése, funkciói



Mirigyszövet ( 20 mirigy lebeny): tejtermelő mirigyek és
kivezető járataik
Zsírszövet
Kötőszövet:



Cooper (függesztő ) szalagok rögzítik az emlőt a mellizomhoz,
védi a belső struktúrát
Emlő és a hónalji nyirokcsomók: supra-,sub-, és
infraclaviculáris, brachialis, medioaxillaris, pectoralis és
emlőszövetben
Anamnézis











családban emlőrák előfordulása
korai menarche
késői menopausa
gyermektelenség
30 éves kor után szült első gyermek
Emlőben duzzanat, fájdalom,nyomásérzékenység
Emlőbimbó alakváltozása, váladékozása, hámlása
Szed-e antikoncipienst, vízhajtót, szteroidot
Vérzés hogyan kezdődik és hogyan zajlik le
Vérzés jár-e kísérő tünetekkel
Utolsó menses első napja
Megtekintés, tapintás





Környezet előkészítése
Páciens elhelyezése, előkészítése
Emlő önvizsgálata
Mirigyállomány és a nyirokcsomók állapota
Testhelyzet:



Ülő helyzetben: test mellett lazán lelógatott
karral, fej fölé emelt karral, csípőre vagy ölbe
tett kezekkel, előrehajolva kinyújtott karokkal
Álló helyzetben: előrehajolva, kinyújtott
karokkal
Hanyattfekvő helyzetben(vizsgált oldalon
felemelt karral)
Megtekintés







A negyedeknek megfelelően
Méret, szimmetria (emlő, - bimbó, - udvar), alak,
felszín, bőr
Striák, szám feletti emlőbimbó, anyajegyek,
szemölcsök előfordulhatnak
A bőr sima felszínű, könnyen elmozdítható,
elváltozás mentes
Az emlőbimbó nem berepedezett, váladékozás nem
észlelhető, tartósan befelé vagy kifelé áll
Hónalji szőrzet egyenlő eloszlású
Hónaljban nincs elváltozás pl. kiütések, fekélyek
Tapintás







Nyirokcsomó tapintása:kulcscsont fölötti, alatti,
hónalji, felszínes és mély betapintás. Ritkán
tapinthatók, alapról könnyen elmozdíthatók, nem
érzékenyek.
Külön – külön áttapintva, körkörös mozdulatokkal
Norm.: puha, rugalmas tapintatú, mirigyes
szerkezetű, diszkrét, göbös állományú
Fiatal nő emlője tömör és rugalmas
Idős nőké csomós, szemcsés tapintatú lehet
Nagy emlők – bimanualis vizsgálata
Emlőbimbó: összenyomva nem váladékozik
Életkori sajátosságok

Gyermekkori sajátosságok:




Újszülöttek: emlőbimbó kiemelkedhet,
váladékozhat
Serdülőkor: aszimmetrikus növekedés,
nyomásérzékenység lehet
Önvizsgálat az első menstruáció után tanácsos
Időskori sajátosságok:



Atrophia, ráncos bőr
Petyhüdt mell
Férfiakban emlők zsírosodása előfordulhat
Férfi emlő megtekintése
Az emlő önvizsgálata
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre

A női mell egy életen át folyamatosan változik. A változás oka lehet az
életkor, a menstruációs ciklus, terhesség, szoptatás, fogamzásgátló- és
egyéb hormontartalmú tabletták szedése, a menopauza, vagy valamilyen
fizikai sérülés, ütés. Mind az emlő mérete, mind alakja és a bőr rajzolata is
megváltozhat. Mivel a legtöbb emlődaganatot a nők saját maguk fedezik fel,
fontos, hogy Ön is megtanulja az önvizsgálatot, és rendszeresen végezze is
azt. Így idővel egyre magabiztosabban felismeri majd azokat a legkisebb
változásokat is, melyek mellei normál állapotától különböznek.

Ha bármilyen elváltozást észlel, ne féljen felkeresni orvosát, s gondoljon
arra, hogy a legtöbb emlőelváltozás jóindulatú. Fontos tudni, ha mégis
rosszindulatú daganatról (emlőrákról) van szó, minél korábbi a felismerés és
a kezelés, annál több gyógymód közül választhatunk, s annál nagyobb lesz
esélyünk a teljes gyógyulásra. Ezért nagyon fontos a korai felismerés.
Legyen az emlő önvizsgálata mellei egészségének alapja, amit egy bizonyos
kor után rendszeres mammográfiás vizsgálattal, illetve orvosi fizikális
vizsgálatokkal is ki kell egészíteni.

Az emlő tejjáratokból, lebenyekből, lebenykékből,
kötőszövetből és zsírszövetből épül fel, alapját pedig
a mellizmok és a bordák adják. Ezen tulajdonságánál
fogva teljesen normális, ha az emlőállomány kissé
egyenetlen vagy csomós, s ez a havi ciklussal együtt
változhat is. A menstruáció előtt, és ritkábban a
havivérzés alatt is, az emlők érzékennyé válnak,
néha fájdalmasak lesznek, egyes területeken kis
csomók keletkezhetnek. Ennek magyarázata, hogy a
szövetek folyadéktartalma megnő, azok
megduzzadnak. Ez teljesen normális jelenség.
Anatómia

A női mell anatómiája

nyirokcsomók
musculus pectoralis major (nagy mellizom)
borda
musculus pectoralis minor (kis mellizom)
Montgomery mirigyek
Cooper szalagok
zsírszövet
emlő lebenyke
tejjárat
mellbimbó
bimbóudvar

A zöld vonalak a nyirokelvezetést
ábrázolják.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(első lépés)

A fényképen látható, hogyan kell
elkezdeni az emlő önvizsgálatát.
Álljon egy tükör elé. Mindkét mellét
figyelje meg, keresse az apró
változásokat, pl. a mellbimbók
váladékozását, a bőr ráncait,
behúzódásait, hámlásait. Minden
egyes emlő önvizsgálat alkalmával
jobban megismeri melleit,
könnyebben megérzi és felismeri
azok apróbb változásait is. Jegyezze
meg emlői méretét, alakját, és az
emlőbimbó normális helyzetét (nem
ritka, hogy az egyik mell nagyobb,
mint a másik).
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(második lépés)

Kulcsolja össze kezeit tarkója
mögött és kissé feszítse velük
előre a fejét, hogy a mellizmai
megfeszüljenek. Most figyelje
meg a tükörben mellei
körvonalát, alakját. Ne siesse el
a dolgot! Többször nézze meg
mindkét mellét, keresse a méret
és alakbeli változásokat,
kidomborodásokat,
behúzódásokat, kiütéseket,
elszíneződéseket, vagy bármi
más szokatlan jelenséget a
bőrön. Ahhoz, hogy jobban
megfigyelhesse melleit, lassan
forduljon törzsével az egyik,
majd a másik irányba.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(harmadik lépés)

Tegye csípőre kezeit,
gyakoroljon velük egy kis
nyomást a csípőcsontra,
miközben kissé a tükör felé
hajolva előre húzza vállát
és könyökét. Ilyenkor is
megfeszülnek a mellizmok.
Figyelje, hogy megváltozike mellei alakja, kontúrja,
vagy a mellbimbó és annak
környéke.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(negyedik lépés)

Finoman nyomja meg mindkét
mellbimbóját, és figyelje, hogy
nem észlel-e váladékozást. A
nyomást a bimbóudvar szélénél
kezdje és a bimbó vége felé
haladjon ujjaival. Ha
váladékozást észlel, keresse fel
orvosát, mert minden
emlőváladékot orvosnak kell
megvizsgálnia. Ne ijedjen meg,
az emlőváladékozás legtöbbször
ártalmatlan dolog.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(ötödik lépés)

Ezt a vizsgálatot legkönnyebben
fürdés vagy zuhanyozás közben
végezheti úgy, hogy beszappanozott,
síkos ujjaival végigsimítja melleit.
Emelje fel bal karját. Jobb keze
ujjbegyeivel ellenőrizze bal mellét és
annak környékét – óvatosan,
gyengéden, és alaposan. Vegyen
észre minden szokatlan változást, bőr
alatti csomót, duzzanatot. Egy
csomóra akkor kell fokozottan
odafigyelni, ha azt korábban még
nem érezte, és a környező
emlőállománytól jól elkülöníthetően
tapinthat.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(hatodik lépés)

Ismételje meg az előző lépést háton
fekve is. Emelje fel a karját a feje fölé, és
egy kispárnát, vagy egy összehajtott
törölközőt helyezzen a bal válla alá.
Ebben a helyzetben ellapul a mell, ezért
könnyebb átvizsgálni annak teljes
állományát. Ellenőrizze a bal mellet és a
környező területeket nagyon alaposan, a
következő oldalon leírtak szerint. Ezután
folytassa a vizsgálatot a jobb mell fent
bemutatott áttapintásával..
Ha nagyok a mellei, vizsgálat közben
használja a másik kezét is, és támassza
meg oldalról a vizsgált emlőt.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(hetedik lépés)

Ha bármi különöset érez az egyik mellében, olyan dologra
lesz figyelmes, amit azelőtt nem észlelt, ellenőrizze, hogy
tapasztal-e hasonlót a másik mell azonos területén. Ugyanis
ha a két emlő azonos helyén ugyanolyan szerkezetet
tapintható, nagy valószínűséggel nincs szó kóros
elváltozásról. Ha a menstruációs vérzés előtt, vagy a
menstruáció alatt talál csomót, vagy duzzanatot a mellében,
a vérzés után is vizsgálja meg újra azt a területet. A vérzés
előtti emlőduzzanatot gyakran az okozza, hogy ilyenkor
megnő a szövetek folyadéktartalma. Ha a duzzanat nem
múlik el a következő ciklus alatt, mindenképp konzultáljon
orvosával. Ha Ön még menstruál az emlő önvizsgálatra
legalkalmasabb időszak a vérzést követő második-harmadik
nap, végezze ekkor a vizsgálatot. Ilyenkor az emlő már nem
olyan feszes, duzzadt.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(hetedik lépés)

Ha már túl van a változó koron, válasszon
ki egy adott napot, például a hónap első
napját, s írja be naptárjába: mellvizsgálat.
Ha még csak most tanulja a vizsgálatot,
végezze azt pár hónapig hetente, így
gyorsan megismerheti mellei tapintatát,
annak változásait. Ha már biztosan tudja
milyen saját mellének egészséges
tapintata, váljon az emlő önvizsgálat a
rendszeres és egészségtudatos élet
részévé.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(vizsgálati módszerek)

A vizsgálatot ujjbeggyel végezze, ne
az ujjvégekkel.
Egy-egy területet tapintson át többször
is, s közben a kezét ne emelje fel a
mellről.
Tapintás közben nyomja ujjbegyeit az
emlőre, és kb. egy pénzérményi
területre összpontosítson. Ugyanazon
részre többször is térjen vissza.
Szánjon a vizsgálatra elegendő időt,
ne hagyjon ki egyetlen területet sem,
és mindig ugyanazt a tapintási mintát
használja: körkörös, vagy egyenes
vonalak mentén, esetleg tortaszelet
alakban haladjon.
Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre
(vizsgálati módszerek 2)

Számos különböző technika létezik az emlő
áttapintására, vizsgálatára. Nem feltétlenül jobb
egyik a másiknál, de egy kiválasztott módszer
következetes használata igen fontos. Ha ugyanazt
a vizsgálómódszert használja, sokkal könnyebben
fogja észrevenni a változásokat. Mindig vizsgálja
meg az egész mellet, és fordítson különös
figyelmet a mell és a hónalj közti területre,
valamint a hónaljárok tapintására is. A mellek
feletti részt is ellenőrizze rendszeresen, egészen a
kulcscsontig, hiszen ezeken a területeken is
előfordulhat emlőállomány.

Körkörösen:
Az emlő külső szélénél
kezdje a vizsgálatot, és
csigavonal mentén
vezesse ujjait az egész
emlőn át. Egyre kisebb
körökkel haladjon a
mellbimbó felé. Ne feledje
a hónaljárkot és a
kulcscsont alatti
területeket sem. A
vizsgálat végén egy kissé
húzza meg a mellbimbót,
melynek bőre ilyenkor
elsimul.

Egyenes vonalak mentén:
Kezdje a vizsgálatot a
hónaljnál, és centiről-centire
haladjon lefelé egészen a
melle alsó vonaláig. Ezután
csúsztassa ujjait egy kicsit
befelé, és lassan induljon el
visszafelé. Pásztázza végig az
egész mellet, ne hagyja ki a
hónaljat és a kulcscsont alatti
mellkas részt sem. A vizsgálat
végén egy kissé húzza meg a
mellbimbót, melynek bőre
ilyenkor elsimul.


Tortaszelet szerűen:
Kezdje a vizsgálatot az emlő
szélénél, és ujjaival haladjon a
mellbimbó felé, aztán újra
vissza a széli területre.
Háromszög alakú részekre
osztva ellenőrizze az egész
emlőt, ne hagyja ki a hónaljat
és a kulcscsont alatti
mellkasrészt sem. A vizsgálat
végén egy kissé húzza meg a
mellbimbót, melynek bőre
ilyenkor elsimul.
Kezdje a vizsgálatot a bal
mellével, majd ugyanazt
végezze el a jobb oldalon is!
A herék önvizsgálata


Minden férfi számára igen hasznos heréik
rendszeres vizsgálata és a rák esetleges
jeleinek felderítése. Különösen a 15 és 35 év
közöttieknek ezt legalább havonta el kell
végezniük. A hererák ugyan általában ritka, de
fiataloknál gyakrabban fordul elő, mint
idősebbeknél. Ám, ha időben felfedezik, akkor
teljesen meggyógyítható.
A le-nem-szállt herékkel született férfiak
veszélyeztetettebbek, mint a többiek. Ez
akkor is igaz, ha műtéttel már rendbe hozták. A
here visszahelyezése a herezacskóba
megkönnyítheti az esetleg kialakuló rák
felismerését és kezelését.
Hogyan vizsgáljuk a heréket?

A herék ön-vizsgálatának célja a
herezacskóban esetleg kialakuló,
gyanús csomók megtalálása. Ám az
ilyen csomót meg kell különböztetni a
mellékherétől, amely a herékhez
tapad és a herezacskó bőrén át
érzékelhető.
A vizsgálat lépései




Legjobb először meleg vízzel zuhanyozni vagy
fürödni, mert a meleg ellazítja a herezacskót,
s így megkönnyíti a vizsgálatot.
Ha tükör elé állunk, ez elősegíti az esetleges
csomók észrevételét a herezacskón.
Mindegyik herét külön vizsgáljuk, lehetőleg
két kézzel. Mutató- és középső ujjunkat a
here alá helyezzük, hüvelykujjunkat pedig
föléje. Így a herét gyengéden mozgatni
tudjuk, s közben hüvelykujjunk érezheti
annak sima felszínét.
Ön-vizsgálat: A here felszíne legyen
rugalmas és sima.
A vizsgálat lépései



A hüvelykujj könnyen megtalálja a mellékherét
is, vagyis a spermium-gyűjtő csövet, amely
minden here tetején található. Jól elhatárolt
alakját könnyű érezni, s nem szabad
összetéveszteni egy abnormális kinövéssel. A
gyanús csomók vagy kinövések rendszerint a
here oldalán találhatók Ezek lehetnek aprók
(borsóméretűek) vagy jóval nagyobbak.
A mellékhere (spermium-gyűjtő cső) legyen jól
körülhatárolt
Ha bármely abnormálisat találunk,
azonnal konzultáljunk egy orvossal.