Transcript Vállalkozások finanszírozása - Partiumi Keresztény Egyetem

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
NAGYVÁRAD
Gazdasági és PÉNZÜGYI
Elemzés
3.
Dr. Tarnóczi Tibor
A vállalkozási tevékenység gazdasági
elemzése
Az elemző munka során a vállalkozási
tevékenység gazdasági elemzésének kérdései
kiemelkedő jelentőséggel bírnak, ami magában
foglalja:
• a vállalkozás piaci tevékenységének
elemzését,
• a termelés és értékesítés elemzését,
• a vállalkozás erőforrásainak elemzését.
2
A piaci tevékenység
• A vállalkozások piaci tevékenysége az input
(bemeneti) és az output (kimeneti) oldalt
egyaránt érinti.
• A termelés alapanyag-szükségletének
beszerzése és a késztermék értékesítése
mellett ide soroljuk azokat a tevékenységeket
is, amelyek például a termelés szerkezetéhez
fűződnek, de logikailag ide tartoznak a
piacon megjelenő termékek fejlesztéséhez
kapcsolódó feladatok is.
3
A piaci tevékenység elemzése
• A vállalkozások piaci tevékenysége sokoldalú, összetett
jelenség, amely jelentősen befolyásolja a vállalkozás
jövedelmi-, jövedelmezőségi viszonyait.
• Minden vállalkozásnál a gazdasági elemző munkának
folyamatosan segítenie kell a kedvező piaci döntések
meghozatalát, vizsgálnia szükséges a tevékenység
színvonalát, annak hatását a vállalkozás működésére.
• A piaci tevékenység elemzéséhez kapcsolódó elemzési
feladatok közül a következő területeket emeljük ki:
– termékösszetételre, termékstruktúrára vonatkozó elemzések;
– értékesítéshez (önköltségelemzés, árelemzés) kapcsolódó
vizsgálatok.
4
Termelési szerkezet, termékösszetétel
• A termékszerkezettel kapcsolatos elemzések
során alapvetően azt vizsgáljuk, hogy a vállalat
pillanatnyi (tény) és az optimálisnak tekinthető
(tervezett) termékszerkezete között van-e eltérés,
és ha igen,
– ez a differencia milyen mértékben hat a vállalkozás
jövedelmezőségére,
– mekkora különbség mutatható ki az optimális
szerkezettől való eltérés miatt, negatív és pozitív
irányban egyaránt.
5
A vállalkozás célja - termékszerkezet
• A vállalkozás célja olyan termékszerkezet
kialakítása, amely a lehető legnagyobb profit
realizálását teszi lehetővé a rendelkezésére
álló erőforrásainak felhasználásával.
• Mindezek alapján elmondható, hogy a
termékszerkezet optimalizálás célja a
vállalkozásszintű profit maximalizálása,
amely, a fedezeti hozzájárulás (fedezeti
összeg) maximálását jelenti.
6
Információigény
A termelési szerkezet optimalizálás alapinformációi
az alábbiakban foglalhatók össze:
– Piaci információk. A piaci információk alapján az
értékesítésnek lehetnek alsó és felső korlátai. Alsó korlátot
elsősorban a megkötött szállítási szerződések adják, a felső
korlát pedig a piac felvevőképessége az adott termékből, a
versenytársak piaci jelenlétét is figyelembe véve.
– Jövedelmi információk. Az optimalizálásba bevonni kívánt
termékekre vonatkozóan ki kell számítani, hogy az adott
termékek milyen jövedelmi szint mellett állíthatók elő. A
jövedelemi viszonyok jellemzője a fedezeti hozzájárulás.
7
Fedezeti összeg
• A gazdasági döntések általános alapelve, hogy a
döntési problémák megoldásánál a költségek
közül mindig csak a döntéstől függő változó
költségeket kell figyelembe venni, így a
döntések meghozatalakor nem közvetlenül a
vállalati eredmény (profit) maximálása a cél,
hanem a fedezeti hozzájárulásé.
• A fedezeti hozzájárulás a termelési érték és a
változó költségek (közelítőleg a közvetlen
költségek) különbözeteként számítható.
8
Fajlagos fedezeti összeg
+ Tervezett nettó eladási ár
– Tervezett közvetlen (értékesítési) önköltség
= Tervezett fajlagos fedezeti összeg (FH)
• A nettó eladási ár alapja lehet piaci információkra
alapozva, a konkurens termékek piaci árának
figyelembevételével képzett ár, illetve a tervezett
önköltség bázisán, az elvárt jövedelmezőségi szint,
illetve fedezeti hányad alapján számított ár, továbbá –
már forgalomban lévő termék esetén – az előző időszak
értékesítési árán alapuló ár.
• A fedezeti hányad a fedezeti hozzájárulás és az
9
értékesítés nettó árbevételének hányadosa.
Az önköltség számítása
+ Közvetlen anyagjellegű ráfordítások (1)
+ Közvetlen anyagköltség
+ Bruttó anyagköltség
– Hulladékmegtérülés
+ Igénybevett anyagjellegű ráfordítások
+ Közvetlen személyi jellegű ráfordítások (2)
+ Közvetlen bérköltség
+ Közvetlen bérek járulékai
+ Gyártás (előállítás, szolgáltatásnyújtás) egyéb közvetlen költsége (3)
+ Jellemzők alapján felosztott üzemi költségek (segédüzemi költségek, gépköltségek,
stb.)
+ Speciális szerszámok költsége (leírása stb.)
+ Egyéb közvetlen költségek (bérleti díj, lízing díj, biztosítás stb.)
+ Saját termelésű készletek (félkész termék, befejezetlen termelés) továbbfelhasználása (4)
– Melléktermék értéke (5)
= Előállítás önköltsége (1 + 2 + 3 + 4 –5) [6]
+ Kalkulációs egységre meghatározható közvetlen értékesítési költség (bizományosi díj,
jutalék stb.) (7)
= Közvetlen (értékesítési) önköltség (6 + 7)
10
Termelési információk
• A számítások során felhasználásra kerülő, a termelésre
vonatkozó információk jellemzően a vállalkozás belső
információs rendszeréből származnak.
• Ezek az információk megadják, hogy milyen erőforráskondíciók mellett történhet a termelés.
• Erőforráskorlát szerint a termékszerkezet optimalizálása
történhet abból kiindulva, hogy:
– nincs erőforráskorlát;
– egy erőforráskorlát (szűkkeresztmetszet) létezik;
– több erőforráskorlát egyidejű figyelembevétele szükséges.
Szűk keresztmetszet az az erőforrás, amelynek kapacitása kisebb az
iránta megnyilvánuló igénynél.
11
Az optimális termékszerkezet
meghatározása
• Amennyiben az a feltétel teljesül a vállalkozásra, hogy
nincs szűkös belső erőforrás, akkor minden termékből
annyit termel, amennyit a piacon értékesíteni képes.
• Amikor a vállalkozásban egy belső erőforráskorlát
létezik, azaz van olyan erőforrása, amelyből a
rendelkezésre álló kapacitás jelentősen alacsonyabb
minden más erőforrás kapacitásánál, így elsődlegesen az
korlátozza a termelési volument. Ekkor a
termékszerkezet meghatározására alkalmas módszerek
egyike lehet a gyártmány karakterisztikán alapuló
optimalizáló eljárás.
12
Az optimális termékszerkezet
meghatározása
• A gyártmány karakterisztika vagy más elnevezéssel
realizálási fedezet valamely szűk kapacitást jelentő
erőforrás egységére vetített termékegységen realizált
fedezet.
• Számítása során az egyes termékek fajlagos
fedezetét osztjuk az előállításukhoz szükséges szűk
erőforrás (gyártást korlátozó tényező) fajlagos
mennyiségével.
13
A matematikai programozás
• Ha a vállalatban egyidejűleg több belső erőforrás is
korlátozottan áll rendelkezésre, akkor az optimális
termékszerkezetet a korszerűbb operációkutatási
módszerek (lineáris programozás, szimuláció,
hálótervezés, stb.) felhasználásával határozhatjuk
meg.
• A termelési szerkezettel kapcsolatos elemzések
során alapvetően azt vizsgáljuk, hogy a vállalat
pillanatnyi (tény) és az optimálisnak tekinthető
(tervezett) termelési szerkezete között van-e eltérés,
és ha igen, mekkora fedezeti (és így profit) többlet
érhető el, ha a jelenlegi helyett az optimális
termékszerkezetre tér át az üzem.
14
A Herfindahl mutatószám
• A jelenlegi és az optimalizált termelési szerkezet alávethető
más jellegű vizsgálatoknak is: bizonyos szempontból a
termelési struktúrában rejlő kockázatot méri, hogy az üzem
egyes ágazatai mekkora arányban részesednek az üzemi
szintű fedezetből.
• Egy olyan termelési struktúrára való áttérés, amelyben egykét ágazat adja az üzemi szintű fedezet döntő hányadát,
rendkívüli kockázatokat rejthet magában, bizonyos
kedvezőtlen piaci- vagy egyéb események hatására akár a
vállalkozás léte is veszélybe kerülhet.
• Ilyen megközelítésben, a termelési szerkezetváltásban rejlő
kockázat vizsgálható egyrészt egyszerű megoszlási
viszonyszámokon keresztül, valamin ún. Herfindahl-típusú
mutatószámokon keresztül.
15
A termelési szerkezet koncentráltsága
• Az egyes ágazatok üzemi fedezethez történő
hozzájárulása arányának meghatározása.
• Az összes ágazat üzemi fedezetből való
részarányának négyzetre emelésével, és ezek
összegzésével határozhatjuk meg a termelési
szerkezet koncentráltságát, illetve kockázatos voltát.
• Ilyen megközelítésben, a termelési
szerkezetváltásban rejlő kockázat vizsgálható
egyrészt egyszerű megoszlási viszonyszámokon
keresztül, valamin ún. Herfindahl-típusú
mutatószámokon keresztül.
16
A termelési szerkezet koncentráltsága
• A számított indikátorok értékeléséhez némi
adalék: a mutató 0 és 1 között ingadozik, ahol a
magasabb érték nagyobb koncentrációs fokra
utal.
• Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jelenleg
alkalmazott termelési szerkezet H-értéke
jelentősen alacsonyabb az optimalizálással
előállított struktúra értékéhez képest, érdemes
alaposabb megfontolás tárgyává tenni az
optimalizálás eredményének gyakorlati
megvalósítását, a megnövekvő kockázatokra 17
figyelemmel.
A fedezeti pont
• A fedezeti pont elemzés lehetőséget termet arra,
hogy megvizsgáljuk, az üzem eléri-e a
kibocsátásnak azt a minimális volumenét és így
az árbevételnek azt a szintjét, amellyel
biztosítani lehet, hogy a keletkező költségek
(változó- és állandó költségek) éppen fedezve
legyenek. A fedezeti pontnál ugyanis az
árbevétel és az összköltség éppen megegyezik.
állandóköltségek
egységár egységnyiváltozóköltség
18
A fedezeti pont grafikus ábrázolása
Á
K
Veszteség
Árbevétel
Összköltség
(Ká+Kv)
Nyereség
éééééé
Nyereség
éééééé
éézzzz
zzzzzz
Állandó
költség
zzzzzz
(Ká) zzzzzz
é
FH
Változó költség
(Kv)
QFP
Termelési volumen (Q)
19
Az értékesítés elemzése
• A vállalkozások piaci tevékenységének
kiemelkedően fontos mozzanata a termékek és
a szolgáltatások értékesítése, ami
nagymértékben meghatározza a realizálható
eredmény nagyságát, biztonságát (a realizálás
kockázatát).
• Az eredmény realizálásának kockázata
nagyban csökkenthető a megfelelő vevők,
értékesítési csatornák kiválasztásával, ezért az
értékesítés kapcsán ennek a döntésnek a
támogatása fontos elemzői feladat.
20
Az értékesítési csatornák megválasztása
• Első körben a számításba vehető értékesítési
megoldásokat gazdasági szempontból kell
értékelni.
• Ennek keretében össze kell hasonlítani az egyes
lehetőségek választása esetén realizálható árakat, az
értékesítést terhelő költségeket (pl.: szállítási
távolság), valamint követelményeket (pl.: minőségi
követelmények), továbbá ezek összességének a
vállalat eredményére gyakorolt hatását.
• Ez végső soron azt jelenti, hogy valamennyi
változatra célszerű gazdasági kalkulációt készíteni.
21
Az értékesítési csatornák megválasztása
• A döntés elkészítése során a számszakilag
kifejeződő gazdasági kalkulációkon túlmenően
egyéb szempontokat is célszerű az értékelés
tárgyává tenni. E szempontok – a teljesség igénye
nélkül – a következők lehetnek:
–
–
–
–
fizetési feltételek (pl. fizetési határidő);
szállítási rugalmasság (időben és mennyiségben is!);
a nem fizetés kockázata;
nem fizetés esetén milyen garanciák érvényesíthetők;
stb.
22
Az árak vizsgálata
A vállalkozások piaci tevékenysége során jelentős
súlyt képeznek az árral kapcsolatos döntések, mert
amennyiben új termékkel vagy szolgáltatással jelenik
meg a piacon, meg kell határoznia azt, hogy milyen
áron kerüljön az értékesítésre;
• a már forgalomban lévő termékek, szolgáltatások árait
időről időre aktualizálnia kell;
• a különféle üzleti ajánlatok megtételekor az ajánlati ár
meghatározása nélkülözhetetlen az üzleti partnerek részére;
• bizonyos esetekben árengedményt kell adnia, illetve
alacsony árat kell ajánlania vásárlóinak, ilyen esetekben
viszont ismernie kell az árminimumát, amelyen még
érdemes értékesíteni, stb.
23
Az árképzés
• Sok esetben a termékek árai döntően külső
adottságként kezelendők a vállalatok
számára, ezért a klasszikus ármeghatározás
problémájával a vállalatok általában csak új
termékek, új piacok esetében szembesülnek.
• Mindezek ellenére fontos az árakkal
kapcsolatos elemzések elvégzése.
24
Különbözeti kalkuláción alapuló
árképzés
• Sok esetben a termékek árai döntően külső
adottságként kezelendők a vállalatok
számára, ezért a klasszikus ármeghatározás
problémájával a vállalatok általában csak új
termékek, új piacok esetében szembesülnek.
• Mindezek ellenére fontos az árakkal
kapcsolatos elemzések elvégzése.
25
Különbözeti kalkuláción alapuló
árképzés
• A módszer olyan esetekben alkalmazható,
amikor a vállalkozás egy termék/szolgáltatás
vonatkozásában már rendelkezik kész
önköltség-kalkulációval („A” termék), amely
egy másik – részben hasonló –
termék/szolgáltatás („B” termék) árának
meghatározásához bázisként felhasználható.
• A bázis értékeket az eltérő ráfordításigényből és a technológiai jellemzőkből
fakadó különbözetek alapján korrigáljuk, így
26
jutunk el az új termék kalkulált árához.
A különbözeti árképzés munkatáblázata
Megnevezés
„A” termék kalkulált
ára
[Ft/db]
Különbözet
[Ft/db]
„B” termék kalkulált
ára
[Ft/db]
(I.)
(II.)
(I.)+(II.)
1. Közvetlen
anyagjellegű ráfordítás
2. Közvetlen személyi
jellegű ráfordítás
3. Gyártás egyéb
közvetlen költsége
4. Saját termelésű
készletek felhasználása
5. Melléktermék értéke
6. Előállítási költség
7. Kalkulációs
egységre felosztható
közvetlen értékesítési
költség
8. Közvetlen önköltség
9. Kalkulált ár
27