Transcript Az önkormányzatok és a Magyar Államkincstár kapcsolata

Az önkormányzatok és a Magyar
Államkincstár kapcsolata
A jelenlegi kincstári szervezetrendszer kialakulása

1996. január elsején megalakult a Magyar Államkincstár.

2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a
pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint az államadóság kezelése)
három szervezetre vált szét: az Államháztartási Hivatalra, a Magyar
Államkincstár Részvénytársaságra, és az Államadóság Kezelő Központ
Részvénytársaságra.

2003. június 30-ától az Államháztartási Hivatal és a Magyar
Államkincstár Rt. egyesült. A cél a tevékenységek harmonizációja, az
átfedések
elkerülése,
az
Európai
Unióhoz
való
csatlakozási
követelményeknek való megfelelés volt. A területi igazgatóságokkal is
rendelkező Kincstár a takarékos, de egyben hatékony közigazgatás
iránti elvárásokhoz is igazodik. A Magyar Köztársaság mindenkori
hatályos
költségvetési
törvénye
végrehajtásának
pénzügyi
lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a magyar kincstári rendszer
két szervezete látja el:

a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.

A Magyar Államkincstár területi szervei 2007 és 2010 között regionális
hálózatban,

2011. január 1-jétől megyei struktúrában látják el a feladataikat.
A Magyar Államkincstár és az önkormányzatok
kapcsolata
 A Kincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan
működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv.
 A Kincstár szervezete a Kincstár Központból és területi szerveiből, a Megyei
Igazgatóságokból épül fel.
 Együttesen végzik el a központi költségvetés és az önkormányzatok (helyi
önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok és többcélú kistérségi
társulásokat) pénzügyi kapcsolataiból adódó, valamint az azokkal összefüggő
feladatokat.
Kincstár
központ
Megyei
Igazgatóság
Megyei
Igazgatóság
...
Megyei
Igazgatóság
Önkormányzatok
Önkormányzatok
...
Önkormányzatok
Kapcsolódási pontok
Önkormányzat
Önkormányzat
Önkormányzat
Törzskönyvi
szolgáltatások
Önkormányzat
Önkormányzat
Kincstár
Önkormányzat
Önkormányzat
Önkormányzat
Önkormányzat
Önkormányzat
Önkormányzat
Törzskönyvi nyilvántartás
•
A költségvetési szerv jogi személy, amely a Magyar Államkincstár által vezetett
törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, illetve a nyilvántartásból
való törléssel szűnik meg, (kivéve a jogszabállyal létrehozott vagy megszüntetett
költségvetési szervet).
•
A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása közhiteles,
„Törzskönyvi igazolás” vagy „Törzskönyvi kivonat” kérhető.
•
A kötelezően bejegyzésre kerülő adatokat jogszabály határozza meg.
•
Nyilvános adatait bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.
•
A Törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi
háttere, a formanyomtatványok és
kitöltési útmutatók, valamint a
Törzskönyvi lekérdező
rendszer a Magyar Államkincstár
honlapján elérhetőek.
adatairól
Az önkormányzatok támogatásai
•
Kincstár útján igényelt és folyósított állami támogatások és hozzájárulások
Normatív
hozzájárulás
Központosított
előirányzatok
SZJA
megosztása
•
Normatív, kötött
felhasználású
támogatások
Hátrányos helyzetű és
fizetésképtelen
önkormányzatok
kiegészítő támogatása
Önkormányzati
előadó-művészeti
szervezetek
támogatása
Budapest 4-es
metróvonal
építésének
támogatása
Címzett és
céltámogatások
Fővárosi közösségi
közlekedés
rendkívüli
támogatása
2011. évi
bérkompenzáció
Kincstár útján fejezetektől igényelhető és folyósított támogatások
Otthonteremtési
támogatás
Gyermektartásdíjak
megelőlegezése
Kiegészítő gyermekvédelmi
támogatáshoz kapcsolódó pótlék
•
Vis maior
támogatás
Kiegészítő
gyermekvédelmi
támogatás
Pénzbeli
támogatás
Mozgáskorlátozottak
közlekedési támogatása
Kincstár által folyósított fejezeti támogatások
Szociális
foglalkoztatás
Támogató szolgáltatás,
Közösségi ellátás,
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Kisebbségi
önkormányzatok
támogatása
Kisiskolák
újraindítása
A helyi önkormányzatok állami támogatása és személyi jövedelemadó
felhasználása
Mrd Ft
IX. Helyi önk. tám. és átengedett szja fejezet szerinti támogatás
150
Átengedett szja felhasználás
IX. Helyi önk. tám. fejezet szerinti támogatás
125
100
75
50
25
VII.
2011
V.
III.
I.
Előleg
XI.
IX.
VII.
2010
V.
III.
I.
Előleg
XI.
IX.
2009
V.
III.
I.
Előleg
XI.
IX.
2008
V.
III.
I.
Előleg
XI.
IX.
2007
V.
III.
I.
Előleg
0
A finanszírozási rendszer és a nettó finanszírozás
A Kincstár ellátja:
 az önkormányzatok központi költségvetésből történő finanszírozásával
kapcsolatos lebonyolítási feladatokat,
 az önkormányzatok és egészségügyi intézményeik nettó finanszírozását és
 az e körre vonatkozó családtámogatások folyósításával kapcsolatos feladatokat is.
A nettó finanszírozás lényege: az önkormányzatokat megillető egyes (normatív,
normatív kötött és egyes központosított) támogatásokból – a bruttó elszámolás és a
nettó pénzforgalom elvét követve – levonásra kerülnek az önkormányzatokat
terhelő, az állammal, valamint a magánnyugdíj pénztárakkal szembeni
kötelezettségek.
2010-ben a nettó kör összes forrása 1.015 Mrd forint, amelyből az 555 Mrd forint
közteher és egyéb levonások teljesítése után az önkormányzatok részére 440 Mrd
forint került átutalásra. A kincstári megelőlegezés 20 Mrd forint volt.
A Kincstár a kötelezettségeket :
 havonta,
 egy összegben,
teljesíti a megfelelő számlák javára.
 átvezetéssel
NETTÓ FINANSZÍROZÁS FORRÁSAI ÉS
CSÖKKENTŐ
TÉTELEI
NETTÓ FINANSZÍROZÁS
FORRÁSAI ÉS CSÖKKENTŐ
TÉTELEI
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
BEVÉTELEK
A települési önkormányzatot megillető, a településre kimutatott szja (8%)
A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése
A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése
Normatív hozzájárulások
Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások
9.
Az alapfokú művészetoktatás támogatása
10. Az Új Tudás-Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését
szolgáló támogatások
11. Bérpolitikai intézkedések támogatása
12. ÖNHIKI
13.
14.
15.
16.
A helyi önkormányzatok színházi támogatása
Pedagógiai szakszolgálat
Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása
A többcélú kistérségi társulások támogatása
17. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása
18. Tárgyhavi előirányzat összesen
(1.+2.+3….+17. sorok összege)
CSÖKKENTŐ TÉTELEK
Magánszemélyek jövedelem adója
Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető kötelezettség
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Egészségbiztosítási– és munkaerő-piaci járulék
Egészségbiztosítási Alapot megillető egészségügyi hozzájárulás
Start, Start Plussz és Start Extra kártyával rendelkezők munkáltatói közterhe
Kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
Magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó Egészségbiztosítási Alapot megillető
kötelezettség, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, magánszemélyek különadója
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10. Magánnyugdíjpénztári tagdíj, önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék kötelezettség
11. Az egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező
munkavállalót érintő közteher
12. Az egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő
közteher
13. Munkáltatói táppénz MEP határozat alapján nem önálló tb. kifizetőhely esetén
14. Önellenőrzési pótlék
15. Határozat-bírság
16. Határozat-késedelmi pótlék
17. Az állami adóhatóság felé teljesítendő befizetési kötelezettség összesen
(1.+2.+3….+16. sorok összege)
18. Előző időszak halmozott nettó tartozásai
19. Előző időszak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat
20. Kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás elszámolása
Egyházi kiegészítő támogatás elszámolása
Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett tőketartozás
Az Áht. 64/A. §, illetve egyéb jogszabály alapján keletkezett kamattartozás
Jogtalanul igénybe vett lakossági közműfejlesztési támogatás visszavonása
Csökkentő tételek összesen
(17.+18.+19.
24. sorok összege)
Megelőlegezés, az önkormányzat részére beszedési megbízás kerül benyújtásra *
(ha Bevételek 18. sora  Csökkentő tételek 25. sora)
21.
22.
23.
24.
25.
Önkormányzat részére utalandó támogatás
(ha Bevételek 18. sora  Csökkentő tételek 26. sora)
* A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 79. §-a – 2009. november 1-jei hatállyal – módosította a Magyar Államkincstár által benyújtandó beszedési megbízás
teljesítésének rendjét. A Kincstár az önkormányzat, valamint az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv ellen csak a felhatalmazásuk
alapján nyújthat be beszedési megbízást.
A helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi
társulások nettó finanszírozásának alakulása
a 1996-2010. években
Év
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Nettó
finanszírozási
kör összes
forrása
(millió forint)
335.492
418.690
488.976
522.466
575.928
655.913
740.571
1.016.159
1.062.389
1.098.302
1.109.349
1.127.528
1.169.847
1.089.967
1.015.498
Ebből:
Az önkormányzatok és többcélú
kistérségi társulások részére utalt
nettó támogatás és ellátás
(millió forint)
168.314
201.981
217.158
254.708
267.743
296.345
305.670
474.387
505.892
512.091
491.506
473.281
483.347
458.769
440.000
Megelőlegezés
összege
(millió forint)
2.516
3.252
4.951
2.500
5.901
7.458
13.045
15.763
6.373
12.485
13.552
26.958
26.974
19.503
20.329
Összes levonás
Az összes
millió
forrás %forintban
ában
167.178
49,8
216.709
51,8
271.818
55,6
267.758
51,2
308.185
53,5
359.568
54,8
434.902
58,7
541.772
53,3
556.497
52,4
586.211
53,4
617.843
55,7
654.247
58,0
686.500
58,7
611.695
56,1
555.169
54,7
A finanszírozási rendszer és a nettó finanszírozás
Fedezethiány esetén:
az önkormányzatot megillető támogatás < az önkormányzatot terhelő kötelezettség
a Kincstár az önkormányzatokat terhelő kötelezettségek – jogosult szerveknek történő –
átutalásával egy időben a hiányzó összeget megelőlegezi, majd az így keletkezett
önkormányzati tartozásokat felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással szedi
be.
Az OEP által hetvenöt százaléknál nagyobb arányban finanszírozott egészségügyi
intézmények részére (OEP nettó kör)
–
–
a hónap elején a tárgyhavi előirányzat 60 százaléka kerül folyósításra,
a hónap 20. napján a maradék 40 százalék képezi a nettósítás alapját.
A nettó finanszírozás keretében az állami adóhatóság felé teljesített kötelezettség – az
önkormányzati és OEP nettó körre vonatkozó – együttes összege a 2010. évben 591,3
milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárak felé tagdíj-kötelezettség címen pedig 38,3
milliárd forint befizetés történt.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozása a 2002-2010 években
A helyi önkormányzatoknak az állami adóhatóság felé teljesítendő
kötelezettségei a 2002-2010. években
Támogatások igénylése, pályázatok
• A Kincstár feladatellátásának jogszabályi alapja: Áht. 64. és 64/B. §-ai.
• Az önkormányzatok valamennyi központi költségvetésből származó, a IX.
Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezetben szereplő támogatásra vonatkozó igényüket a Kincstár útján
kötelesek benyújtani.
• A Kincstár önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységének fontos
területe ezen igénylések, pályázatok feldolgozása, valamint a
döntéshozók felé történő továbbítása.
Előirányzat nyilvántartás
Kiterjed:
valamennyi tárgyévi állami hozzájárulás és támogatás országos
fejezeti
előirányzatának,
valamint
előirányzat-módosításának
nyilvántartására
A Kincstár feladatai:
 az önkormányzati támogatási előirányzatokra
– előrejelzéseket,
– finanszírozási terveket,
– havi, időszaki és éves monitoring jelentéseket
készít
 az önkormányzatok befizetéseihez és visszafizetéseihez kapcsolódó előirányzat
változásokról
– nyilvántartást vezet,
– információt szolgáltat.
Igényléseket támogató informatikai rendszerek
A/ Önkormányzati Előirányzat-gazdálkodási Modul (továbbiakban:
ÖNEGM) program
 Kincstári informatikai rendszer, 2010. január 1-jétől működik, fejlesztése folyamatos.
 On-line elérésű, központi adatbázisra épülő, előirányzat nyilvántartó rendszer.
 A teljes folyamatot támogatja az igényléstől a felülvizsgálaton keresztül a döntés
adatainak rögzítéséig és a beszámolóhoz szükséges adatok nyilvántartásáig.
 Interface kapcsolatot tart más rendszerekkel.
 Önkormányzat-sorosan tartja nyilván az önkormányzatok állami hozzájárulásai,
támogatásai és az átengedett személyi jövedelemadó:
 eredeti előirányzatainak,
 módosított előirányzatainak, és
 az előirányzatok teljesülésének adatait.
 Alkalmas a szakminisztériumok számára a felülvizsgált igénylések továbbítására, a
szakminiszteri döntések fogadására.
 2010. évben a rendszer 63 fajta támogatási igény több száz ütemben történő
rögzítéséhez közel 7500 aktív felhasználóval rendelkezett, 223 ezer darab igénylés,
mintegy 294 milliárd forint értékben került az ÖNEGM rendszerben feldolgozásra.
B/ A Belügyminisztérium által fejlesztett és üzemeltetett „ebr42”
program
Beszámolás, időközi pénzügyi adatszolgáltatás
Önkormányzati adatszolgáltatások:
•
•
•
•
•
költségvetés
félévi költségvetési beszámoló
éves költségvetési beszámoló
időközi költségvetési-jelentés
mérleg-jelentés
A Kincstár számszaki és összefüggés vizsgálat
után készíti el az országos összesítéseket,
és teljesíti az ezen alapuló, a kormányzat részére
történő adatszolgáltatást.
Az önkormányzati adatszolgáltatást segítő informatikai rendszerek
TATIGAZD, KGR-K11
Felülvizsgálat, ellenőrzés
A kincstári felülvizsgálat, ellenőrzés célja:
• a támogatások, hozzájárulások igénybevétele szabályszerűségének biztosítása
• a közpénzek jogosulatlan felhasználásának megakadályozása
• a közpénzek racionális, átlátható és hatékony kezelése
↓ ↓ ↓
Eredmény:
az önkormányzatok
jogszabálykövetésének javulása
Az önkormányzati igénylések, elszámolások,
beszámolók felülvizsgálata
Kiterjed:
Normatív
mutatószám
felmérés,
támogatásigénylés
felülvizsgálata
Elszámolás
felülvizsgálata
Pótlólagos
igénylés
felülvizsgálata
Lemondás
felülvizsgálata
Az önkormányzati elszámolások felülvizsgálata és a
helyszíni ellenőrzések informatikai támogatása
Az FPartner program jellemzői:
 beszámolók felülvizsgálatát segítő adatbázissal rendelkezik
 alkalmas a felülvizsgálati folyamat nyomon követési feladatainak ellátására
 tartalmazza a megyei igazgatóságok éves munkaterveit
 elősegíti a pénzügyileg külön teljesítendő visszafizetési kötelezettségek,
valamint az egyes kamatfajták követését
 valamennyi dokumentum programmal történő vezetői jóváhagyásával
ellátja a FEUVE dokumentálását
Fejlesztési iránya 2011-ben:
 a Kincstár által ellátott másodfokú hatósági ügyek kezelése
 a többcélú kistérségi társulások által igénybe vehető normatív támogatások
kezelése
18,000
16,000
14,000
12,000
10,000
8,000
6,000
4,000
2,000
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Millió
1,800 Ft
1,600
1,400
1,200
1,000
800
600
400
200
0
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Kincstár kapcsolata az önkormányzatokkal a
pályázatos támogatások tekintetében
 A Magyar Államkincstár közreműködő szervezetként
ellátja az egyes pályázatos, fejlesztési típusú
támogatásokhoz, valamint a vis maior támogatáshoz
kapcsolódó feladatokat:
 A támogatások rendeltetése az önkormányzati
szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó tárgyi
eszközök fejlesztése, a meglévő egyenlőtlenségek
mérséklése, valamint a vis maior helyzetek kezelése.
 Az előirányzatok felhasználásának részletes szabályait
kormányrendelet szabályozza. Az Országgyűlés az éves
költségvetési törvényben hagyja jóvá az adott évben
kihelyezhető támogatások összegét. A 2011. évi
költségvetés a céltámogatásra és vis maior támogatásra
vonatkozóan tartalmaz előirányzatot.
A Kincstár által ellátott feladatok
 felülvizsgálat, hiánypótlás, döntés-előkészítés;
 folyósítás;
 vis maior elszámolások dokumentum alapú ellenőrzése, döntés az
elszámolások elfogadásáról, az esetleges visszafizetésekről;
 helyszíni ellenőrzés az RFT-vel közösen a támogatással
megvalósuló 2008-2009. évi HÖF támogatással megvalósult
fejlesztésekre vonatkozóan a megvalósítás időszakában, a
befejezést követően, valamint a kötelezettségvállalás időszakában
és annak lejártakor
A pályázatos támogatások ellenőrzése
Az ellenőrzés célja: a támogatási szerződésben rögzített célra és ütemezésben,
kizárólag az előírt feltételek teljesítése esetén kerüljön folyósításra a költségvetési
forrás.
Az ellenőrzés módszere:
• helyszíni ellenőrzés:
előzetes/folyamatba épített - közbenső/utó/záró
• dokumentum alapú ellenőrzés
• követeléskezelés
Továbbfejlesztés célja: a szerződésben meghatározott kötelezettségektől eltérő
tartalmú támogatási igény kiszűrése, a jogosulatlan igénybevétel
megakadályozása.
A már működő kifizetés előtti papíralapú dokumentációvizsgálat kiegészül
• előzetes helyszíni ellenőrzéssel és
• közbenső helyszíni ellenőrzéssel
Kincstár által kezelt önkormányzati pályázatos
támogatások száma
2,000
1,800
1,600
céltámogatás
1,400
címzett támogatás
1,200
TEKI
CÉDE
1,000
TEUT
TEHU
800
LEKI
600
400
200
0
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Kincstár által kezelt önkormányzati pályázatos
támogatások összege (M Ft)
60,000
50,000
40,000
céltámogatás
címzett támogatás
TEKI
30,000
CÉDE
TEUT
20,000
TEHU
LEKI
10,000
0
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Vis maior támogatások
9000
8000
7000
6000
5000
db
támogatás összege (M Ft)
4000
3000
2000
1000
0
2010
2011
HÖF ellenőrzések
3,400
3,350
3,300
3,250
3,200
db
3,150
3,100
3,050
3,000
2008
2009
Kincstár kapcsolata az önkormányzatokkal a
feladatfinanszírozási ügyekben
A Magyar Államkincstár működik közre a feladatfinanszírozásba sorolt
előirányzatok pénzügyi teljesítésében és szerez érvényt a vonatkozó
jogszabályok betartásának.
A
feladatfinanszírozási
mechanizmus
legfontosabb
eleme
a
teljesítményarányos finanszírozás. Az előirányzatok felhasználásának
részletes szabályait PM rendelet szabályozza.
Feladatfinanszírozás keretében finanszírozott önkormányzati programok:
 az EU támogatással megvalósuló nagy projektek előkészítése
 városi közlekedéshez (villamos vonalak, elővárosi vasút),
 a környezetvédelemhez (szennyvíz kezelés, hulladékkezelés)
kapcsolódó programok,
 kerékpárutak építése,
 a budapesti 4-es metró építés. Több önkormányzat által megvalósítandó
közlekedési- és környezetvédelmi program kapott támogatást a Kohéziós
Alapból, amelyek szintén a feladatfinanszírozás szabályai szerint
voltak/vannak finanszírozva.
Az önkormányzatok finanszírozása kapcsán
elvégzett feladatok
 Az alapokmányban szakmai program fontosabb műszaki
naturális és pénzügyi mutatóit adja meg a forrást biztosító
fejezet,
 az önkormányzat és a kivitelező között létrejött a szerződések
szerződés-bejelentéseit befogadja,
 az önkormányzat által kezdeményezett kifizetési igényeket
teljesíti (jellemzően szállítói kifizetések), főbb feltételek:
 teljesítés igazolás alapján kiállított számla,
 fedezet vizsgálat,
 köztartozás vizsgálat.
Feladatfinanszírozás keretében megvalósított
önkormányzati projektekről számadatok
 A 4-es metróberuházás pénzügyi lebonyolítására a Kincstár a fővárossal
kötött szerződést. A projekt tervezett értéke: 264,5 millárd forint volt 2002.
évi áron.
 Az elmúlt 7 évben 30 önkormányzat közel 11 milliárd forint értékű projekt
pénzügyi lebonyolításában vettünk, illetve veszünk részt, melyek közül a
jelenleg folyamatban lévő beruházások száma 6 és beruházási értéke 7
milliárd forint.
 A Kohéziós Alapból és a hazai forrásból finanszírozott önkormányzati
projektek száma 34 db, melyek együttes projekt értéke 354,3 milliárd
forint. A projektekre 284,7 milliárd támogatás lett odaítélve (80,4 % ).
Munkakapcsolatok során korrekt együttműködést
tapasztaltunk valamennyi önkormányzat esetében.
Pénzügyi szolgáltatások
Területei:
 forint- és deviza számlavezetés:
• elszámolás-forgalom
• készpénzfogalom (Ft és valuta)
• kincstári kártya forgalom
 értékpapír forgalmazás:
• készpénzforgalom (Ft)
Megbízások benyújtási formái:
• papír alapú
• elektronikus
Önkormányzatok és intézményeik
bankszámlavezetése
• A helyi önkormányzatok szabadon választhatják meg a
számlavezető pénzintézetüket. Egy belföldi pénzintézetnél vagy a
Kincstárban vezethetnek számlát.
Váltás minden hónap 1-jétől lehetséges, amelyet 30 nappal kötelesek írásban
bejelenteni a Kincstár részére.
• Főbb számláik:
– Költségvetési elszámolási számla (alszámlái lehetnek)
– Állami hozzájárulás számla
– Elkülönített bankszámlák (pl. helyi adók befizetésére adónemenkénti
számla, tb pénzeszközök elosztási számla, dolgozói lakásépítés és –vásárlás
támogatás számla, beruházási lebonyolítási számla, devizabetét számla stb).
• Helyi kisebbségi önkormányzatok számlái
• Intézményeik számlavezetése
A Kincstár által vezetett számlák száma
db
6000
USD
EUR
Ft
5000
4000
3000
2000
1000
0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
35
A helyi önkormányzatok betétszámláinak megoszlása a
pénzintézetek között
1998-2011. szeptember 1-jéig
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
OTP Bank Nyrt.
Takarékszövetkezetek
Raiffeisen Bank Zrt.
Erste Bank Hungary Nyrt.
Kereskedelmi és Hitel Bank Zrt.
CIB-Hungária Zrt.
Commerzbank Zrt.
MTB Zrt.
UniCredit Bank Hungary Zrt.
Volksbank Zrt.
MKB Bank Nyrt.
Konzumbank Központ
Budapest Bank Nyrt.
Kincstár
Pénzforgalmi folyamatok ellenőrzése
Különleges folyamat
monitoring:
Formai és
tartalmi
ellenőrzés
• nagy összegű megbízások
leválogatása
és
külön
engedélyezési eljárása
• nagy értékű készpénzkifizetés előzetes készpénzfelvételi
bejelentési
kötelezettsége
Informatikai
ellenőrzés:
• jogosultság
• mezőkitöltés
• logikai
Számlavezetés
területén
kettős
fedezetvizsgálat:
•előirányzati fedezeti
ellenőrzés
(fejezeteknél)
•számlalikviditási
fedezetellenőrzés
A helyi önkormányzatok hitel- és
betétállományának alakulása
2002-2011. június hónapig
Építtetői fedezetkezelés
A Kincstár feladatellátásának alapja:
•
A közbeszerzési tv. hatálya alá
tartozó 90 MFt értékhatárt elérő
vagy azt meghaladó értékű építőipari
kivitelezési tevékenység esetén
•
A közbeszerzési tv. hatálya alá NEM
tartozó, de a közbeszerzési tv. szerinti
közösségi értékhatárt elérő vagy azt
meghaladó értékű építőipari kivitelezés
esetén
165 önkormányzat 217 beruházásánál59,4 Mrd Ft
Fedezetkezelési díj fizetésével kapcsolatos problémák
•
•
Az építtetői kivitelezési
tevékenységről szóló
191/2009. (IX.15.)
Korm. rendelet 17. §
Az építtető és a
fővállalkozó kivitelező
VÁLASZTÁSA alapján
Építtetői fedezetkezelés
Kincstár által e tevékenység keretében ellátott feladatok:
•
fedezetkezelői szerződést köt az építtetővel és számára fedezetkezelői számlát nyit,
•
kezeli a fedezetkezelői számlán tartott összeget,
•
tájékoztatja az építtetőt a fedezetkezelői szerződés alapján rendelkezése alá
helyezett fedezet mértékének változásáról,
•
a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, az elismert
ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére
a fizetési határidőn belül kifizeti
–
•
elektronikus alvállalkozói nyilvántartást vezet,
–
•
amennyiben a fővállalkozó kivitelező teljesítésében részt vevő alvállalkozó(k) által teljesítésigazolás
alapján számlázott összegeket a fővállalkozó határidőn belül kiegyenlítette
amelyben többek között figyelemmel kíséri a fővállalkozó és alvállalkozó kivitelező nyilvántartási
kötelezettségének teljesítését, az alvállalkozói teljesítések határidőben történő kifizetését,
ellátja a fentiekben nem szereplő, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 20-21. §-ában
részletezett feladatokat.
Jegyzők és Kincstár kapcsolata
lakástámogatási ügyekben
 Támogatással épített/vásárolt lakás elidegenítését követően másik lakás
vásárlásának/építésének igénye esetén, a támogatott ingatlan fekvése
szerint illetékes jegyző az ügyben hozott határozatát (közvetlen vagy
részbeni átjegyzésről szóló, illetve visszafizetési kötelezettséget
megállapító) megküldi a Kincstár területileg illetékes igazgatósága részére.
 Jogerős jegyzői határozat birtokában a Kincstár – annak tartalmától
függően – intézkedik a letétbehelyezést követően a jelzálogjog töröltetése
érdekében, a korábban letétbe helyezett támogatási összeg központi
költségvetés javára történő átvezetéséről, illetve a jegyző által
meghatározott összeg letevő rendelkezésére történő visszautalásáról.
 A Kincstár a támogatottaknál lakástámogatások igénybevételének
jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ezen eljárása során a
tényállás tisztázása érdekében, jogsegély keretében az esetek többségében
megkeresi a települési önkormányzatok jegyzőit is.
Lakáscélú állami támogatások ellenőrzése
A lakáscélú támogatások finanszírozását a Kincstár végzi.
2010-ben:
• 600 ezer lakástámogatási szerződés, 184 adatszolgáltató,
• 1.062 ezer lakás-takarékpénztári szerződés, 2 adatszolgáltató.
Az ellenőrzés célja:
a jogosultság, jogszerű felhasználás vizsgálata
•
utalványozás során
•
a támogatás kedvezményezettjénél
•
a hitelintézeteknél utólagos / akár helyszíni ellenőrzéssel is
A) Az ellenőrzés típusai:
Előzetes és folyamatba épített ellenőrzés:
• informatikai nyilvántartó és ellenőrző rendszer működtetésével
 a jogosulatlan igénybevételről visszajelzés a hitelintézeteknek
Az igényelt támogatások kevesebb, mint 1%-a a jogosulatlan igénybevétel
B) A lakástámogatásoknál az állami jelzálogjoggal
kapcsolatos jogkörben kincstári feladat:
•
•
•
•
jelzálog törlésének engedélyezése
hozzájárulás további jelzáloggal való megterheléshez
ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódó nyilatkozat kiadása
letéti és visszafizetési számla kezelése
C) A lakástámogatásoknál a Kincstár hatósági jogkört
gyakorol :
•
•
magánszemélyeknél a támogatás jogosulatlan
igénybevétele, jogszerűtlen felhasználása esetén hatósági
határozattal visszaköveteli a támogatást;
támogatás igénylésének hitelintézeti elutasítása esetén,
az ügyfél kérelmére a feltételeknek való megfelelést
megvizsgálja.
A lakáscélú támogatások alakulása
Mrd Ft
250
200
150
100
50
0
2003
2004
Közvetett támogatás összesen
2005
2006
2007
Közvetlen támogatás összesen
2008
2009
2010
Lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása
Családi pótlék természetben történő folyósítása
I.)
Esetei:
1) A gyermek igazolatlan mulasztása
2) A gyermek elhanyagolása
II.) Döntés:
Jegyző határozatban dönt a nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
folyósításának felfüggesztéséről
III.) Határozat továbbítása a Kincstárba (jogerősítési záradékkal):
Jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül.
Első alkalom esetén:
Törzsadat bejelentő nyomtatvány és a jegyző aláírási címpéldány is
csatolandó a határozat mellé.
IV.) A Kincstár az Önkormányzatok részére családtámogatási
folyószámlát nyit.
Megnyitott családtámogatási folyószámlák száma: 1561
V.) Családtámogatási folyószámlára utalás kezdete-vége:
A jegyzői értesítést követő második hónaptól illetve a második hónapig
.
VI.) Felfüggesztett, majd természetben folyósított családtámogatási
ellátások száma (megyénként):
Megyei Igazgatóság
Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság:
Baranya Megyei Igazgatóság:
Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság:
Békés Megyei Igazgatóság:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság:
Csongrád Megyei Igazgatóság:
Fejér Megyei Igazgatóság:
Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság:
Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság:
Heves Megyei Igazgatóság:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság:
Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság:
Nógrád Megyei Igazgatóság:
Somogy Megyei Igazgatóság:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság:
Tolna Megyei Igazgatóság:
Vas Megyei Igazgatóság:
Veszprém Megyei Igazgatóság:
Zala Megyei Igazgatóság:
Összesen:
Ellátások száma
1652
682
468
230
968
424
235
156
474
370
741
178
226
268
676
124
108
133
135
8248
VII.) A természetben
tapasztalatok:
folyósított
ellátásokat
érintő
kincstári
Egyes esetekben a jegyző és a Kincstár közötti elektronikus
adategyeztetés nem történik meg.
2) A jegyzők által hozott határozat a jogerőre emelkedéstől számított
nyolc napon belül közölni kell a Kincstárral.
Problémát okoz, ha már jogerőre emelkedés előtt megküldésre
kerülnek a határozatok, de az is, ha a határozatok késedelmesen
érkeztek meg.
– 3) A számlanyitással kapcsolatosan tapasztalt problémák:
1)
• - nem az önkormányzat, hanem a körjegyzőség részére kérelmeznek
családtámogatási folyószámla nyitást,
• - a törzsadat bejelentő nyomtatvány gyakran nem cégszerűen van aláírva (a
jegyzőnek és a polgármesternek is alá kell írnia),
• - nem megfelelő az aláírási címpéldány, mert nem közjegyző állítja ki,
• - a jegyző személyében beálló változást igazolni kell, de ez nem történik
meg.
• 4) Iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnéséig jár.
• A tanuló annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben a 18. életévét
betölti.
• A határozatok gyakran június 30-i hatállyal szüntetik meg az iskoláztatási
támogatás természetbeni folyósítását, amely jelenleg a Gyer.
rendelkezéseibe ütközik.
• 5) A határozatban a csp természetben történő nyújtása kezdő időpontjaként
a döntést követő második hónap első napját kell megjelölni.
• A jegyzői határozat gyakran korábban jelöli meg a családi pótlék
természetbeni folyósításának kezdő időpontját, mint a döntéstől számított
második hónap első napja. Ilyen esetekben kijavításnak lenne helye, de
ilyen kéréseink a jegyzők részéről elutasításra kerülnek.
• 6) A csp. felfüggesztésének megszüntetésekor a jegyzők nem minden
esetben rögzítik a határozatban azt a figyelemfelhívást, amely szerint „az
iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetése esetén a
megszüntetést követő második hónapra járó iskoláztatási támogatás kerül
ismételten a jogosult számára folyósításra”. Ez azonban jogszabályi előírás.
• 7) A jegyző illetékességének változásakor probléma, hogy az
illetékességváltozásról nem értesíti a Kincstár a családi pótlékot folyósító
területi szervét.
A központosított illetményszámfejtés (KIR)
A KIR a közszolgálati foglalkoztatottak bér- és létszámgazdálkodá-sának eszköze.
A KIR egy egységes, munkaügyi, információs, finanszírozási és ellenőrzési
technológián alapuló rendszer, mely magában foglalja a fennálló jogszabályokon
alapuló számfejtési technológiát és ezt a technológiát támogató számítógépes
programrendszert.
A Központosított Illetményszámfejtési Rendszer a közszférában foglalkoztatottaknak
csaknem 85%-át fedi le.
A 3189 önkormányzatból csak 4 nincs a központosított illetmény-számfejtési
rendszerben, amely az önkormányzati körnek 0,1 %-a. (Összesen 13310 önkormányzati
törzsszám tartozik a KIR körbe, 116 intézmény nem 28.116 fős létszámmal.
A KIR-t nem alkalmazó központi költségvetési szervek jogszabály alapján (37/2001.
PM rendelet) kötelesek adatszolgáltatást nyújtani a Kincstárban működtetett központi
statisztikai és információs rendszerhez.
A 2010-ben bevezetésre kerülő, korszerűbb, ún. KIR3 rendszer a központosított
illetmény-számfejtő rendszer technológiai korszerűsítésével és az intézmények számára
online elérés biztosításával lehetővé tette az adatbázisok közvetlen és valósidejű
elérését így a gyors és hatékony munkavégzést. Ennek segítségével a munkaügyi
feladatok maradéktalanul elvégezhetők.
Az intézményi modul térítésmentesen áll rendelkezésre, melyben jelenleg több mint
8000 felhasználó dolgozik problémamentesen.
Probléma:
 nem egységes az illetményszámfejtés: a KIR-en kívüli
intézmények eltérő informatikai rendszereket használnak,
megbízhatóságuk, naprakészségük a Kincstár számára nem
ismert;
 az adatszolgáltatási fegyelem rossz, több adatszolgáltató nem
vagy késve, esetleg pontatlanul tesz eleget jogszabályi
kötelezettségének;
 ezekre az adatszolgáltatásokra tartalmi ellenőrzést a Kincstár
nem tud végezni.
A fejlesztés iránya:
Első lépés:
egységes központi illetményszámfejtő
program minden illetményszámfejtő
helyen
Második lépés:
a számfejtés teljes
körűen a Kincstárban
történik
A fejlesztéstől várt eredmények
 Biztosítható a kifizetés előtti teljes körű ellenőrzés a kincstári
körbe tartozó szerveknél a személyi juttatásokra és közterheikre
vonatkozóan.
 Teljes körűvé válik a nettó finanszírozás a központi költségvetési
szervek körében. Az illetményszámfejtő helyek végzik a személyi
juttatás, adók, járulékok és magánnyugdíjpénztári tagdíj és az
egészségbiztosítási ellátások pénzügyi, teljesítési, elszámolási és
bevallási feladatait.
 Jelentős igazgatási költségmegtakarítás érhető el.
 Naprakész információs rendszer áll rendelkezésre egységes, pontos,
megbízható adatokkal.
Önkormányzati adók
• Az önkormányzati adóhatóságok (jegyzők) az általuk beszedett
központi és helyi adókról, köztartozásokról, díjakról, illetékekről
a Kincstár területi szerveinek segítségével teljesítik kötelező –
elsősorban statisztikai – adatszolgáltatásaikat.
• A Kincstár Központja
– előkészíti az igazgatóságok által megküldött megyei
összesítők (adóbeszámolók) alapján az NGM felé történő
országos adatszolgáltatásokat,
– ad-hoc statisztikai adatokat készít az NGM helyi adókkal
foglalkozó osztályának.
Önkormányzati adók
• Az 1990-es évek óta a Kincstár fejleszti az önkormányzati
adóhatóságok adónyilvántartó rendszerét és szakmai segítséget
nyújt a szakszerű használathoz.
Jelenleg
Fejlesztés alatt
• Közreműködik a jövedelemdifferenciálódás mérséklésének,
valamint
az
azt
megalapozó
adóerő-képesség
felülvizsgálatában, helyszíni ellenőrzésében.
Adósságrendezés
A Kincstár által kezdeményezett, az önkormányzatokkal kapcsolatos
adósságrendezési eljárásban a Kincstár teljes jogkörrel jár el a
Magyar Állam képviseletében.
Az állam képviselete:
 jogvitákban, peres eljárásokban teljes jogkörrel
 jogosulatlan igénybevétel esetén végrehajtás kezdeményezése
Köszönöm a figyelmet!