Transcript Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Egyenes vonalú egyenletesen
változó mozgás
A gyorsulás
idő
Megtett út
1s
1m
2s
4m
3s
9m
Sebesség
Gyorsulás
2m/s
2m/s2
4m/s
2m/s2
6m/s
2m/s2
Tapasztalat
1. Ha egy test sebessége egyenlő
időközönként egyenlő értékkel változik,
akkor a test mozgása
egyenletesen változó mozgás.
2. A lejtőn leguruló golyó egyenes vonalú
egyenletesen változó mozgást végez.
Gyorsulás
A gyorsulás az a mennyiség, amely megmutatja, hogy
mekkora az egyenletesen változó mozgást végző test
egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása.
Gyorsulás

sebességvá ltozás
• Gyorsulás jele:
a 
v
t
id ő  tartam
mértékegysége:
a  
m
s
2
Az egyenletesen változó mozgás
gyorsulása
• Annak a testnek nagyobb a gyorsulása,
amelyiknek:
- ugyan akkora sebességváltozáshoz
rövidebb időre van szüksége, vagy
- ugyanannyi idő alatt nagyobb a
sebességváltozása
A sebesség meghatározása egy
tetszőleges időpillanatban
A sebesség:
• ha nincs kezdeti
sebesség, (v0=0):
v = a ⋅t
• ha van kezdeti
sebesség:
v=v0+a·t
Az út meghatározása egy t
időpillanatban
Négyzetes úttörvény:
• ha nincs kezdeti
sebesség, (v0=0):
s = a/2 ⋅ t2
• ha van kezdeti
sebesség:
s = v 0⋅ t + a/2 ⋅ t2
Az gyorsulás meghatározása egy
tetszőleges időpillanatban
• a=állandó
Feladatok
1. A trolibusz indulás után 1,5m/s2 állandó
gyorsulással halad. Mennyi idő múlva
lesz a sebessége 54 km/h?
2. A 36 km/h sebességgel haladó gépkocsi
4 másodperc alatt áll meg egyenletesen
lassulva. Mekkora állandó gyorsulással
haladt fékezéskor?
A szabadon eső test mozgása
• A testek olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező
hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható
szabadesésnek nevezzük
Ejtőzsinórok
A szabadesés egyenes vonalú
egyenletesen változó mozgás
• Magyarországon, földközelben a
szabadon eső testek sebessége
másodpercenként
9,81 m/s –al nő.
• Kerekített érték:
a≈ 10 m/s
A XVII. Század egyik legnagyobb itáliai tudósa, Galileo Galilei (1564-1642)
többek között a szabadon eső testek kísérleti vizsgálatával írta be nevét a fizika
történetébe. A hagyomány szerint méréseit a pisai ferde toronyból végezte.
Meglepődve tapasztalta, hogy a torony felső emeletéről leejtett nehéz vas- és
könnyű fagolyó egyszerre esik a talajra. Kimondta, hogy minden szabadon eső
test – tömegétől függetlenül – egyenlő gyorsulással mozog.